0:05
Főoldal | Rénhírek

Tartsa formában agyát nyelvtanulással!

Svéd pszichológusok katonai tolmácsképzőben intenzíven nyelvet tanulók agyát vizsgálták. Az MRI-felvételek tanúsága szerint a nyelvtanulók agyának bizonyos területei a tanulás hatására megnövekednek...

nyest.hu | 2012. október 9.

A svéd hadsereg tolmácsképzőjében az újoncoknak nagyon rövid idő alatt kell megtanulniuk idegen nyelveket. Szinte pillanatok alatt olyan nyelvérzéket kell magukban kifejleszteniük, hogy képesek legyenek megtanulni arabul, oroszul vagy az Afganisztánban beszélt dari nyelven – akár mindössze tizenhárom hónap alatt. Ezeken az intenzív kurzusokon az újoncok éjt nappallá téve tanulják a nyelveket. Ez a fajta intenzitás nem hasonlítható semmilyen más intenzív nyelvtanfolyamhoz. Svéd kutatók azt vizsgálták, milyen változások mennek végbe a tanulók agyában ebben az intenzív tanulási időszakban – számol be a kutatásról a Science Daily tudományos hírportál.

Kontrollcsoportként az umeåi egyetem kognitív tudományokat tanuló diákjait és orvostanhallgatókat vizsgáltak, mivel ők is keményen, intenzíven kell, hogy tanuljanak, de nem nyelveket, hanem szakmai tárgyakat. Mindkét csoport agyáról MRI-felvételeket készítettek egy három hónapos intenzív tanulási időszak előtt és után. A kísérletből kiderült, hogy míg az egyetemi hallgatók agyi képe nem mutatott változást a tanulási időszak végén, addig a nyelvet tanuló újoncok agyának bizonyos területei megnövekedtek. A hippokampusz, egy mélyen fekvő, a tanulásért és a térbeli tájékozódásért felelős terület, illetve az agykéreg három területe mutatta a változást.

Svéd katonák gyakorlatoznak (nem nyelvet)
Svéd katonák gyakorlatoznak (nem nyelvet)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tech. Sgt. Cesar Rodriguez, U.S. Air Force)

„Meglepődtünk azon, hogy a különböző agyterületek különböző mértékben változtak meg attól függően, hogy az adott diák mennyi energiát fektetett be a tanulásba, illetve, hogy mennyire teljesített jól az újonnan megtanult területen” – mondta el Johan Mårtensson, a lundi egyetem kutatópszichológusa. Azok a diákok, akiknek jobban megnövekedtek a hippokampuszaik, illetve a nyelvtanulással kapcsolatos agyterületeik (a felső temporális agytekervény), jobb nyelvi képességekkel rendelkeztek, mint a többiek. Azoknak azonban, akiknek nagyobb energiát kellett a tanulásba fektetniük, az agykéreg motoros területei (középső frontális agytekervény). Tehát az, hogy ki mennyire tanulta könnyen a nyelvet, összefüggést mutatott az agyi területek megnövekedésével. És ez a változás érződött a nyelvtudás mértékén is.

Korábbi vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a nyelvtanulás, a nyelvtudás jó hatással van az agyra: az alzheimeres betegek esetében a betegség tünetei később jelentkeznek két-, illetve többnyelvű személyeknél. „Természetesen nem tudjuk összehasonlítani a három hónapos intenzív tanulást azzal, hogy valaki kétnyelvűként éli az életét, de több érv szól amellett, hogy a nyelvtanulás egy jó eszköz arra, hogy az agyunkat formában tartsuk” – mondta el Johan Mårtensson.

Forrás

Language Learning Makes the Brain Grow, Swedish Study Suggests

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2012. október 10. 09:18
1 El Vaquero

Ekkora baromságot. Célnyelv országában meg lehet tanulni a nyelvet nulláról 6 hónap alatt egész jól. Semmilyen szellemi megerőltetés nem kell hozzá. Volt néhány ismerősöm, buták voltak, mint a föld, iskolában hiába tanulták a nyelvet, még papíron sem tudtam egyszerű tőmondatokat összerakni. Amint kimentek külföldre, mágikus hirtelenséggel javult a nyelvtudásuk. Nem hinném, hogy a nem létező szellemi képességeiket biztosító agyterületek akár egy mikront is növekedtek volna.

Lehet svéd katonáéknál kalapáccsal vernek a fejekbe minden szót, talán azt hiszik a hogy a nyelvtanulás izommunka, minél jobban erőltetik, annál hatékonyabb.

11 éve 2012. október 10. 09:36
2 Fejes László (nyest.hu)

@El Vaquero: A példázatod kb. így hangzik:

Egy haverom nagyon nyiszlett volt. Évekig lejárt a konditerembe, de még évek múltán is csak a kétkilós súlyzóval bohóckodott. Aztán építkezni kezdtek, és neki is be kellett állnia kubikolni. Azzal a talicskával, amelyet az elején üresen is alig tudott megmozdítani, három hónap múlva már akkor is vígan szaladgált, ha tele volt sóderrel. Ráadásul a konditeremben is olyan súlyokkal kezdett edzeni, amelyeket korábban felemelni sem tudott. Nem hinném, hogy ahhoz, hogy erősek legyünk, az izmokat kellene edzeni.

11 éve 2012. október 10. 09:55
3 El Vaquero

Szerintem meg nem így hangzik. A példád az izommunkás analógiát használja a tanulás itthoni és külföldi szakaszára is, ezért sántít.