Se nem magyar, se nem rovásírás

Ez miféle egyeztetés? "A tudományos ülésen emellett egy nyilatkozatot is elfogadtak. Ebben leszögezték, hogy a székely írás kutatása komoly tudományos feladat, és hogy az írás nem lehet a 15. századi humanisták találmánya. Javasolja az ismert emlékek összegyűjtését, méghozzá az emlékek saját szemmel történő vizsgálata alapján." Vagy javasolják, vagy a nyilatkozat javasolja...

@Zöld Kacaj: Elnézést kérünk, azonnal javítom!

Nagyon jó és érdekes a portál. Ez a téma is izgalmas és szerintem nagyon fontos is. Kár, hogy ilyen mondat belekerült: "Emellett ideje lenne az ismert feliratok összegyűjtése és tudományos igényű feldolgozása." Mindamellett gratulálok a sok jó és hasznos cikkhez!

@Fejes László (nyest.hu):

Ugyan miért kért elnézést, és miért kellett azonnal javítani?

"Most mi lesz? És szegény olvasók! Azt hihették, hogy..."

"A dolognak nincs jelentősége"

"Azért, mert kit érdekel"

Ismerősek ezek a reakciók? Nem? Pedig nem olyan régen írta ezeket.

Segítek: "Európa Bajnokság" - legalábbis a nyest szerkesztői szerint...

@Ballangó: Elnézést, azonnal javítom.

@drino: „"Európa Bajnokság" - legalábbis a nyest szerkesztői szerint...”

„@drino: Való igaz, hiszen az Európa-bajnokság rövidítése!”

Ha tényleg ennyire foglalkoztatja a kérdés, javaslom, koncentráljon a nyelvi szerkezetek és a helyesírási szabályok közötti ontológiai különbségekre. :)

@Fejes László (nyest.hu): Maga szerint az összetett szavak nem nyelvi szerkezetek? Mint például az Európa-bajnokság?

Az már önmagában is elég ciki, hogy a nyest olvasószerkesztője (van egyáltalán ilyen?) nem veszi észre a durva nyelvtani hibákat a cikkekben, aztán a kommentelőknek kell rájuk felhívni a figyelmet.

De miért jó a nyest-nek az, hogy hibásan ír a cikkeiben egy bizonyos rövidítést, majd miután felhívják rá a figyelmet, elkezd rajta vitatkozni, ahelyett, hogy javítaná?

A kedves kolléganője, Molnár Cecília például már belátta, hogy miért kell Eb-nek írni:

@Molnár Cecília: "Értem, miért kell Eb-nek írni."

Fejes úr, maga miért ennyire csökönyös?

Igaz, Cecília aztán rögtön hazudott is egy nagyot:

@Molnár Cecília: "Nem koncepciózusan írtuk hibásan, hanem véletlenül."

www.nyest.hu/hirek/hogyan-hat-az-angol-helyesiras-a-magyarra?comment

Hiszen ha véletlenül írták volna így, már az első helyesbítő szándékú észrevétel után javították volna, nem igaz?

Kedves drino, mielőtt belelovallná magát.

A magyar helyesírás szabályai, 283. b. 3. bekezdés:

Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (=országos távlati tudományos kutatási terv), TDK (= tudományos diákkör) stb.

Tehát az Eb helyett az EB _is_ nyugodtan használható.

@drino: Amint jelezte a hibát, elismertem, hogy igaza van. Ugyanakkor nem javítottam, mert nincs jelentősége – különösen, hogy az olvasók máshol is inkább ebben a formában találkozhatnak vele. Talán ha sejtettem volna, milyen jelentős az Ön számára ez a kérdés, másként teszek, de most már mindegy. Részemről az ügyet lezártnak tekintem.

"Az a megállapítás, hogy a mai folyamatok nem tartoznak a tudományra, különösen ellentmondásos annak fényében, hogy Sándor Klára éppen ezen folyamatok kutatását szorgalmazta."

Igaz, abszolúte nem tartozik se a történelemkutatásra, se a nyelvészetre. A nyilatkozat valószínűleg ezt jelentette.

Tartozik viszont a politológiára, a szociológiára és a kultúrális antropológiára. De ezen diszciplínáknak nem feladata, hogy az írás "tudományos hitelességével" kapcsolatban foglaljon állást.

Valószínű erről van csak szó.

@lafoldes: Ez hülyeség, mert a felsoroltak közül egyik sem tulajdonnév+köznév összetétel rövidítése.

"Ha egy tulajdonnév egy köznévvel...jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor..." (140 b.) Emiatt az EB értelemszerűen nem lehet az Európa-bajnokság rövidítése, mivel a kötőjel utáni összetételi tag kisbetűvel írandó köznév. Azért van ennek jelentősége, mert így első pillantásra meg lehet különböztetni az Európai Bizottság (EB) rövidítésétől.

@Fejes László (nyest.hu): "különösen, hogy az olvasók máshol is inkább ebben a formában találkozhatnak vele."

Ez hazugság: a nol.hu, index.hu, origo.hu, mno.hu (és még sorolhatnám) mind-mind helyesen írja. Az Eb - egyébként helyesírási hibáktól hemzsegő - hivatalos oldala írja csak hibásan EB-nek.

"Rovásírásnak sem nevezhetjük, hiszen semmilyen fába vésett emléke nem maradt fenn az írásnak."

Ööö - ez azért elég hajánál fogva előrángatott érvelésnek tűnik.

"Ilyen emlékek kizárólag Székelyföldről származnak, nincs nyoma annak, hogy valaha a magyarság szélesebb körei használták volna."

Tudtommal vannak ilyenek máshonnan is. Vagy csak a humanisták előtti időre gondol? Hogy azelőttről van-e máshonnan hiteles emléke, azt most fejből nem tudom, de ha csak erre az időre utalt volna ez a mondat, akkor hasznos lett volna jelezni.

@drino: Biztos vagyok benne, hogy ez olyan szinten lényegtelen, és rajtad és pár másik holdkóros nyelvművelőn kívül olyannyira hidegen hagy mindenkit, hogy biztonsággal abbahagyhatnánk az erről való értekezést.

Most őszintén. Ki nem szarja le?! Foglalkozzon vele a lektor akit órában fizetnek ezért a sületlenségért.

Itt ez a cikk, ami rohadt érdekes, és izgalmas, és releváns, és te egy ostoba nagybetű-kisbetű kérdésen lovagolsz ikszedik hozzászólás óta!

NEM ÉRDEKEL SENKIT FOGD MÁR FEL!

Látod, most azt is nagybetűvel írtam amit amúgy kisbetűvel kell, kérlek írj már róla disszertációt.

De ne ide.

@drino:

"Ez hülyeség, mert a felsoroltak közül egyik sem tulajdonnév+köznév összetétel rövidítése."

Értem. Tehát a szabályzat megengedi a csupa köznévből származó mozaikszavak csupa nagybetűvel való írását (TDK), megengedi a csupa tulajdonnévből származó mozaikszavak csupa nagybetűvel való írását (MÁV), de az egy tulajdonnévből és egy köznévből álló mozaikszavak esetében, azt nem. Világos. Nagyon meleg van. Értem. (És befejeztem...)

@tenegri: Miért, akkor szerinted mit kellene rovásírásnak nevezni?

Vannak olyan emlékek máshonnan is, melyeknek a betűi a székely rovásíráséira emlékeztetnek, de nem azonosak, és a szövegek nem is fejthetőek meg – bizonyos esetekben az is kérdéses, hogy valóban írásról van-e szó.

(Ja, igaz, Isztambulról elfeledkezhettek, de ott is erdélyi követekhez köthető. :)

Valóban vannak Székelyföldön kívül is rovásírásos emlékek (pl. az ipolynagyfalui templomon) asszem ott láttam, de nagyon ritkák.

A rovásírás kérdése. Sándor Klára előasdását én úgy interpretáltam, hogy magyarul "róni" csak fára lehet. Ezt az írást pedig úgy tűnik nem rótták (mármint fára). Ettől persze még írás, és a rovásírás elnevezés sem véletlen.

@Fejes László (nyest.hu): "Miért, akkor szerinted mit kellene rovásírásnak nevezni?"

Nem igazán szeretnék "pontos" meghatározást adni a rovásírás fogalmára, de kb. olyasmi írás, ami leginkább egyenes vonalakból, egyszerű geometriai alakzatokból áll, s mint ilyen egyszerű eszközökkel, tkp. bármilyen hordozóra (akár fára is) írható. Nem gondolnám, hogy a rovásírás valamilyen, a "nem rovásírásoktól "jól elkülöníthető írásfajta lenne, s semmiképp sem kötném fa hordozón fennmaradt emlékekhez az elnevezés használatát. A rovásírás nekem egy meglehetősen tág és szubjektív kategória, különösebb jelentősége a fogalomnak számomra nincs. Hagyományosan többnyire a belső-ázsiai, leginkább türk eredetű vagy ahhoz valamilyen módon köthető írásrendszereket nevezik rovásírásnak, de ez csak önkényes elhatározás kérdése, nem valami kritériumrendszer alapján történt. Egy rakás írásnak vannak fába vésett emlékei, aztán mégsem nevezi senki rovásírásnak, s vannak rovásírásnak nevezett vagy nevezhető írások, amiknek meg nincs fába vésett emlékük. Pl. hogy mást ne mondjak az ótörök rovásírásnak sem rémlenek fennmaradt, fába vésett emlékei (lehet tévedek) - egyszerűen nem értem ez miért lenne szempont. Vicceskedve persze be lehet dobni egy ilyet, de komoly érvnek semmiképp nem tartom. oA rovásírás kategóriát pedig tőlem nyugodtan használhatnák akár a germán rúnákra vagy az ékírásra is.

@lafoldes: "megengedi a csupa tulajdonnévből származó mozaikszavak csupa nagybetűvel való írását (MÁV)"

Te szerencsétlen, neked tulajdonnév a "magyar" meg az "államvasutak"? Ez a kettő csak együtt alkot tulajdonnevet!

Azért nem engedi meg, mert az EB írásmód azt sugallná, hogy a "bajnokság" egy különírt szó, nem egy kötőjellel kapcsolt összetételi tag!!!!!

Annyiban talán nincsen igazad tenegri, hogy szerintem az írás típusa valamiképpen utal az eredeti technikára is. Szerintem az ékírásnál és a hieroglifáknál pl kizárhatjuk a fára írás igényét. Ahogy szerintem a kandzsi jelek sem azzal az igénnyel születtek, hogy kompatibilisek legyenek a fába belerovás technikájával. A rovásírás viszont igen.

@Ed'igen: Igen, természetesen utalhat a írás formája az írás eszközére és hordozójára, az előbbi alkalmazkodik az utóbbiakhoz. Meg vannak eszközök és hordozók, amik jobban passzolnak egyes írásokhoz (de ez nem zárja ki, hogy más eszközt is használjanak). Ezzel nekem nincs is bajom. A problémám az "aminek nem maradt fenn fába vésett emléke, az nem is rovásírás" okoskodással volt - mintha ez valami mindennél fontosabb kritérium lenne.

@Ed'igen:

A rovásírások "betűi" mind olyanok, hogy viszonylag könnyű őket egy (hengeres) farúdra késsel "ráróni". A hengeres fontos, az ívelt karakterek csak arra lehet rávinni. Tessék kipróbálni :-), A jobbról balra irány is megfelel egy (jobbkezes) ember "rovásának". Ettől még nem csoda, hogy a legtöbb fennmaradt emlék nem ilyen. A fa, különösen ha nem gerendákról van szó, fogyóeszköz.

@lafoldes:

Jaj mit tettem, itt les drino! Kapok a pofámra.

Természetesen, "ívelt karaktereket".

@tenegri: Ha jól tudom, Sándor K. azért nem kedveli a rovásírás elnevezést, és használja inkább a székely írást, mert a rovás nevet rendszeresen a fába véséshez kötik, de ezek a források mind egy forrásra mennek vissza, amiről nem tudhatni, látott-e rovást fán, ugyanakkor nincs hiteles rovásemlék fán.

@don B: A székes írás elnevezés teljesen rendben van - nyugodtan alkosson vki új terminológiát, ha akar. De ezt felesleges mondvacsinált érvekkel indokolni (márpedig ez a fába vésősdi ilyen), bőven elég magyarázatnak a "csak" vagy a "nekem így tetszik". S pont arra is akartam utalni korábban, hogy a rovásírás elnevezés éppen hogy nem kötődik fába vésett emlékekhez máshol sem.

@tenegri: székes = székely

@tenegri: Akkor megpróbálom pontosabban: a székely írással foglalkozó források szerint _azért rovás, mert _fába róják...

@tenegri: A rovásírás már az elnevezésében is egy technikára utal, A rovásra. Ilyen technikával készült írásos anyag azonban nem került elő, ezért nem szerencsés a rovásírás kifejezést használni. Szeintem erre utal S.I. Habár szerintem ez az egész előadásnak nem egy túl fajsúlyos terminológiai kérdése.

Máskülönben a rovásírást talán más nyelveken sem a technika alapján nevezik el. vö. runic script, Runen, rune vagy руны.

@don B: "_azért rovás, mert _fába róják" - lehet azért volt nekem fura, mert ez a megfeleltetés nálam nincs meg :)

@Ed'igen: Nem gondolom, hogy különösebben lényeges lenne, és már így is túltárgyaltuk. A véleményem azért a reakcióitok alapján sem változott, továbbra sem érzem az "érv" súlyát :)

@tenegri: : @Ed'igen:

Székely rovásírás botra róva valóban nem maradt fenn (eltekintve néhány XIX. századi "ősmagyar" kísérlettől; ja meg én is csináltam párat.)

Ázsiából vannak botra rótt szövegek hasonló írásokkal.

És ezt a fajta adatrögzítést használták nálunk is, számolásra, (adó)nyilvántartásra:

mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1026.html

Amikor a rovásírást elnevezték rovásírásnak ezek még élő technikák voltak.

Innen a "dögrováson van", a "sok van a rovásodon", a "rovott múltú" sőt a "kirótt adó" eredeti jelentése is.

@tenegri: „A rovásírás nekem egy meglehetősen tág és szubjektív kategória, különösebb jelentősége a fogalomnak számomra nincs.” Tehát körül nem határolható, szakszerűtlen, megtévesztő stb. Nem csoda, ha nem javasolják a használatát...

@lafoldes: A felsorolt kifejezések vonatkozhatnak olyan botra is, ahol egyzserűen a rovások számával tartották számon az adósságot, az íráshoz nincs sok köze...

@Fejes László (nyest.hu): "Nem csoda, ha nem javasolják a használatát"

Rendben van, ha nem javasolják - na de ehhez felesleges faramuci indoklás. Hogy mi szakszerű vagy megtévesztő és kinek, az meg megegyezés kérdése.

@Ed'igen:

"Ahogy szerintem a kandzsi jelek sem azzal az igénnyel születtek, hogy kompatibilisek legyenek a fába belerovás technikájával."

Viszont a legkorábbi emlékei a kínai írásnak csontra vannak karcolva ⇒　甲骨文, "jóslócsont írás" doufukuai.blogspot.jp/2012/06/kinai-irasjegyek.html

"Máskülönben a rovásírást talán más nyelveken sem a technika alapján nevezik el. vö. runic script, Runen, rune vagy руны."

Japánul viszont van példa arra, hogy a technika alapján nevezik el ⇒　切り込み文字 , 刻み書き　 stb fubito.blogspot.jp/2010/05/rovasiras-magyar-japan-szotarban.html

Most akkor hamisítvány pécsi lelet vagy nem? Továbbá úgy tudom több rovásemlék is előkerült már a Dunántúlról, lényeg ami lényeg, nem kizárólag székelyföldi emlékek vannak.

Vagy Sándor Klára ezt egyszerűen ignorálja?

Elolvastam a forrásként megjelölt cikket és ott valahogy jobban sikerült ezt a rovás-nem rovás dolgot megfogalmazni és hangsúlyozni. Az ottani megfogalmazás alapján nincs okom kifogásra.

SÁNDOR ! Szeretném felróni önnek, hogy a rovás szó szótövét nem vizsgálta meg a székely - magyar rovásjelek tükrében! Rájöhetett volna, hogy az r (er) és az ó rovásjelek centrikusan egymásra helyezve pontosan azt a mozdulatot rögzítik, amikor kézbe veszünk egy ceruzát és írás pozíciót imitálunk. Hasonló módon nevezték el a házak ereszét, vettek egy r (er) és egy sz (esz) rovásjelet , majd ezeket logografikusan egymásra helyezték. A képi megjelenése, vagyis a logogramja megegyezett az eresz látszati képével. A székely - magyar rovásjelek jelkészlete nagy valószínűséggel egy logografikus írásrendszerből kölcsönzött. Vegye kézbe a cerkát !, és döntse körülbelül 70 fokos szögbe. Ez az r (er) rovásjel.

Érdekelnének a 13-14. századi "emlékek", mi bizonyítja, hogy hitelesek, és nem későbbi hamisítványok, mint a székelyrovásírás legtöbb "emléke", a legnevezetesebb konstantinápolyi felirattal az élen, amit még csak nem is hamisítottak (ti. az eredetijét nem is látta senki), csak a "felfedezői" adták hírül, hogy létezik. Elég kevéssé hihető, hogy nem kamu az egész székely rovásírás, de várnám a tényleg (nyelvileg, régészetileg) ellenőrzött korai emlékek közzétételének adatait és az ezeket ellenőrző kontrollvizsgálatokét, mert addig csak mítoszépítési szempontból érdekes ez az egész, nem írástörténetileg. ("A székely rovásírásos emlékek legtöbbjének közös vonása, hogy eredeti kontextusukból kimozdították őket. A feliratos kövek és téglák nincsenek eredeti helyükön, a Marsigli-féle Bolognai Rovásemléket botokról papírra másolták át, a Nikolsburgi ábécét tartalmazó ősnyomtatvány megvásárlásáról lemondott a Nemzeti Múzeum. A régészek jó okkal vonakodnak attól, hogy eredeti kontextusukból kimozdított tárgyakat megvizsgáljanak. Épp ez a körülmény az, ami napirendre tűzi a rovásírás emlékeinek átfogó régészeti vizsgálatát. Magyarázatot kell találni arra, hogy a székely rovásírás tárgyi emlékei között miért ilyen gyakori jelenség a kontextus elhagyása.")

Egyelőre ez a leghitelesebb összefoglalás, nem az elfogult rovásíráskutatók: www.villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12353 és ennek ez áll a végén: "A székely rovásírás legkorábbi hiteles emlékei a reneszánszból származnak, és jól értelmezhetők az egykorú szellemi áramlatok összefüggésében. Egyelőre nincs kétségtelen nyoma annak, hogy a székely rovásírást a reneszánsz előtt is használták volna."

Ja, az is érdekelni, hogy az imént belinkelt szöveg szerzője, Horváth Iván miért nem volt ott ezen az őstörténeti összeröffenésen, ahol "nyilatkozatot" fognak el (mely nyilatkozat meglehetősen parodisztikus szintre emeli az egész míting komolyságát).

@seta92: Horváth Iván elméletét Sándor meggyőzően cáfolja készülő könyvében (engem legalább is meggyőzött :)). Ja, és ha már a Marsigli, hát megint egy S. K.-könyv: www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bolognai-rovasemlek

@don B: A bolognai rovásemlékes könyvét ismerem, a készülőt nem. (Ezt is lehet valahol olvasni? És szó esik benne a legnagyobb problémáról, az emlékek hitelességéről, ill. ennek bizonyításáról?)

@seta92: Korábbi cikkünkben is voltak olyan adatok, melyek azt valószínűsítik, hogy nem hamisítvány: www.nyest.hu/renhirek/sandor-klara-a-szekely-irasrol Ilyen a betűk történeti rétegződése...

Szelp Szabolcs: A Nikolsburgi ábécé szerzősége és keletkezési ideje. Magyar nyelv, 2011, 4. szám www.c3.hu/~magyarnyelv/11-4/szelp_114.pdf

@Fejes László (nyest.hu): Ezek az érvek elég gyengécskék annak bizonyítására, hogy a fellelt nyelvemlékek tényleg valódiak, és nem hamisítványok, esetleg nem későbbi karcolások régi téglákba. Szóval az én kételyemen ez nem segít. Amúgy az említett cikkben nem az egyes nyelvemlékek hitelességéről esik szó, hanem az írástöréneti érvekről, de ezek majd csak akkor lesznek érvek, ha magukról az emlékekről ki lehet mutatni, hogy igaziak. Számomra Sándor Klára is azt mondja, hogy nagyon kétséges enne az egésznek a nem hamisítvány volta (bár láthatóan ő szeretné, ha nem így lenne).

@seta92: „Amúgy az említett cikkben nem az egyes nyelvemlékek hitelességéről esik szó, hanem az írástöréneti érvekről, de ezek majd csak akkor lesznek érvek, ha magukról az emlékekről ki lehet mutatni, hogy igaziak.” Ez így azért nem igaz, mert ha olyan korban keletkeztek, amikor még nem voltak meg azok az ismeretek, amelyek alapján így lehetett volna megtervezni az írást, akkor csak arra kell gondolnunk, hogy bizony szervesen fejlődött, nem humanista találmány.

Szerintem meg Sándor Klára kutató, aki éppúgy örül annak, ha sikerül valamit bebizonyítania, mint annak, ha az ellenkezőjét sikerül bebizonyítania.

@seta92: téged kellett volna meghívni, ha ekkora szakértője vagy a témának.

Horváth Ivánt azért jó, hogy kihagyták, hisz csak egy irodalomtudós, aki nem csípi a rovásírást.

Az ősnyomtatványt azóta pedig előkerült.

Amúgy mi a bizonyítékod rá, hogy a magyar nyelv 1055 előtt létezett, van esetleg valami ezt bizonyító hangfelvétel a birtokodban?

Ahogy egy nyelvet, úgy egy írást sem csak régészeti módszerekkel lehet tanulmányozni. Finnugor nyelvészetre sem lehet mindenkit kiképezni, azért, hogy elhiggye a bizonyítékokat.

@Fejes László (nyest.hu): "melyek azt valószínűsítik" jaj de szerény megfogalmazás, az írás ótörök rovásírással való rokonságát már Sebestyén Gyula bizonyította.

"Tehát körül nem határolható, szakszerűtlen, megtévesztő stb." na ez még egy nyelvművelőnek is sok lenne, miért akarod megváltoztatni az elnevezést?:-)

Szerintem helyes kifejezés, fára könnyű róni, feltételezhetően arra is rótták nagyrészt, elég csak a sok egyenes vonalra gondolni (itt most a humanisták rovásbetű-cizellálása előtti időkre gondolok). Persze a latin nagybetűs írás is lehetne rovásírás, hisz az is sok egyenes vonalból áll, de azért az csak túlnyomórészt kisbetűs.

És hát az írások elnevezése nem feltétlenül kell, hogy tükrözze az írások genetikáját, mint ahogy az életben sok esetben nem tudunk meg mindent az elnevezésből.

"Kitört a háború a rovásírás körül"

index.hu/belfold/2012/07/24/rovasiras/

@elhe taifin: Fasza, vak vezet világtalant. Na mindegy, majd a végeredményt meglátjuk, mi lesz a junikódban. Persze már rég elfogadták volna, ha egy hiteles szervezet kéri, hogy vegyék fel az írást. Erre legalább jó volt ez a konferencia, hogy egyáltalán elismerjék a hivatalos tudomány képviselői is (már aki), hogy kell vele foglalkozni, és nem kreálmány.

Sándor Klára gyanítom azért erőlteti a rovás szó eltüntetését, hogy megkülönböztesse az újkori írásoktól. Azonban ez kőkemény nyelvművelés, ugyanis a rovásírás korábbi, akadémiailag is elismert kutatói (nem mintha sok lenne) is ezt használták. Az elég gyenge érv, hogy nem pontos, hisz akkor elég sok mindent át kéne nevezni. Főként úgy, hogy nemcsak a hétköznapi elnevezések nem pontosak, hanem sokszor a tudományos elnevezések is pontatlanul fejezik ki azt, amit leírnak. Ráadásul ez nem is pontatlan, rovásra tökéletesen alkalmas, és valószínűleg így is használták régen nagyrészt. De akkor már azon is kéne lovagolni, hogy a "latin írás" is pontatlan, hisz a laikus hindi, vagy kínai azt hiheti, hogy csak a latin nyelvű népek használják. Persze ugye egy igazi tudósnak azzal is tisztában kell lennie, hogy a nevezéktan nem tudomány, hanem csak egy segédeszköz a tudósok közti párbeszédek lebonyolítására. A székely előtag persze helyes az emlékek miatt, azonban az se helytelen, ha magyar-székely rovásírásnak nevezzük, hisz az székelyek örökségei a mi örökségeink is.

Amúgy helyes törekvése a hölgynek, hogy depolitizálni kívánja. Hisz tényleg egy jó kis írás, aki beleása magát az emlékekbe, az örömét leli benne.

Nem helyes viszont, hogy egy kalap alá veszi a modern rovásírásokat. Ezek is különbözőek, és van olyan köztük, amelyik beleilleszthető a régiek közé, mégha van is benne újítás. Ilyen pl. a Magyar Adorján-féle, amelyik követi a rovásírás hangminőség-jelölő elvét, és nem veszi át a latin írás magánhangzó-hosszúság jelölését (tehát csak á,é van benne pluszban). Ráadásul elég egyedi is szerintem, és szépen van megalkotva (szemben azokkal, amelyek keverik a különböző korok rovásbetű-stílusait). Persze a dolog pikantériája, hogy éppen ezt használják leggyakrabban politikai rendezvényeken, és hát a kitalálója is szintén misztikus őstörténeteket vallott.

Amúgy, aki le akar írni egy mai szöveget, az tökéletesen le tudja írni a nikolsurgi abc-vel, vagy bolognai abc-vel is, maximum tükörlatin írással nem felel meg a mai helyesírási szabályzatunknak (ami amúgyis a latin íráshoz kötődik).

Üdvözöljük az akadémikus tudománynak a székely írás megismerését és leírását célzó törekvéseit - azonban még kezdeti sikerekről sem beszélhetünk a köreikben. Ha mindenáron az elmúlt 30 évben elért eredmények figyelmen kívül hagyására és kigúnyolására törekszenek a megértésük helyett, akkor az csak egy helyben topogáshoz vezet.

A tudós nyilatkozat szerint a székely írás "kizárólag magyar szövegek lejegyzésére szolgált. Ugyanakkor a székely írás sosem volt a teljes magyarság körében elterjedt írás." Ennek éppen az ellenkezője igaz - mint azt már régen megírtuk és kiadtuk a könyveinkben.

A dálnoki feliratnak pl. van latin nyelvű megfejtése is, ami az eddigi legsikeresebbnek tűnik. Ez korántsem lehetetlen, mert latin szavakat írtak rovásbetűkkel Dél-Amerikából levelező magyar papok is.

A székely írás - régóta tudottan - az egész magyar nyelvterületen el volt terjedve. Lényegében azonos a magyar népi "díszítőművészet" és "népi hitvilág" jelkészletével. Például ezért van az őrségi tejesköcsögökön máig egy kereszt, vagy X alakú rontáselhárító jel, a palócok ezért rajzolnak körbe zárt keresztet a sebre gyógyítási céllal és ezért körbe zárt kereszt alakú a régi fenékbélyegek többsége. Ezek mind székely jelek pontos megfelelői, amelyeknek azért van máig jelentése, mert a székely írás előzménye egy szó- és mondatjeleket alkalmazó hieroglifikus írás. Ezt a hieroglifikus írásunkat lehetetlen hermetikusan elhatárolni a székely írástól (amelynek máig vannak szó- és mondatjelei), ezért mondhatjuk, hogy a székely írást az egész magyarság ismerte. Az archaikus fazekasedényeinken székely szójelekkel máig elolvashatóak a virágdíszek. Ezek szójelekből álló egyszavas, vagy egy-két mondatos üzenetek, amelyeknek ősvallási tartalma van. Szójelekkel elolvasható a karcagi csatkarika is - egyébként azonban nem.

Amiből az következik, hogy az MTA tudósai ma sem ismerik azt eléggé, amiről beszélnek. Ehhez a kutatáshoz idő is kell, valamint nyitottság.

Szomorú, hogy az akadémikus tudóscsoport nyilatkozata is hibát hibára halmoz. Például nyilvánvalónak kellene lenni a "hozzáértők" előtt, hogy a székely írással latin nyelvű szövegeket is lejegyeztek. Gyanús a dálnoki felirat is (van egy olvasata, amely latin nyelvű szöveget fejt meg a rovásbetűk segítségével). S ott van Szamosközi István is, aki a latin nyelvű levelének egyik-másik szavát rovásjelekkel írta. S ha csak ez lenne a baj a tudóscsoport munkásságával, akkor még elégedettek is lehetnénk. Sajnos, a székely írás leírásához nem rendelkeznek elég tudással, ezért a készülő rováskorpuszuk alapvetően elhibázott lesz. Például a hieroglifikus birtokjeleinket sem kellene említés és értékelés nélkül hagyniuk. Azért fontosak ezek, mert a közlésük megkövetelné a székely írás hiteles leírását, a róla alkotott elméletek teljes átgondolását és a szójeleink létének elfogadását. mek.oszk.hu/16800/16819/16819.pdf