Botrányok az angol Wikipédia körül

Szerintem ez nemcsak az angol Wikipédiára jellemző, a "nevezetesség elve" általánosan problémás, mivel e kritérium eleve szubjektív. Eleve mi az, hogy valami fontos vagy nem fontos? X.Y. sorozatszínész nevezetes, vagy sem? Aki ismeri és nézi, annak igen, aki nem hallott róla, annak nem.

Az egész Wikipédia elvrendszere gáz, ami már ott kezdődik, hogy a tartalom ellenőrzihetősége fontosabb, mint a valódisága és megbízhatósága. Ha valami óriási nagy marhaság, de több forrás van rá, mint a helyes adatra, akkor a marhaságot kell a lexikonba beleírni, mondván arra van forrás. S mi van, ha egy adatra nincs online ellenőrizhető/hozzáférhető forrás, de valódi? Amire volt is már nem egy példa.

A másik hülyeség, hogy az angol Wikipédiában kizárólag angol nyelvű forrásokat fogadnak el forrásként. Annak idején elkezdtem szép sorjában kijavítgatni a spanyol művekről szóló szócikkek címeit (a legtöbb tele van helyesírási hibával, arról nem is beszélve, amikor még az 'és'-t is nagy kezdőbetűvel írják), még be is hivatkoztam nekik a Spanyol Királyi Akadémia helyesírási szabályzatát, aztán le lettem állítva azzal a "kifogással", hogy a hivatalos spanyol _akadémiai_ helyesírási szabályzat nem hivatkozási alap, "mert nem angolul van". Hát jé!!! A magyar helyesírás szabályait sem angolul írták le...

Ennyit az egész Wikipédiáról, ezért is pártoltam el tőlük. Sajnos már a magyar verzióban is egyre inkább terjednek az angolék hülyeségei. Csak azt nem értem, miért kell nekünk mindent leutánozni, ami Amerikából van... :(

Ja, meg a "független forrás" elve. Ha weboldaról ír valaki cikket, akkor maga a weboldal nem használható fel hozzá forrásként. Ez is egészen érdekes. Vagy ha én – tételezzük fel – feltaláltam valamit, és írni akarok róla cikket, akkor azt nem tehetem meg, mert nem lehetek saját magam a forrás (ugyanis a "saját kutatás" is ki van zárva a források közül, ami teljesen értelmetlen, ha egyszer tényeket tartalmaz). De ha valakit megkérek, hogy írja le valahova, utána én behivatkozom forrásnak, akkor az már megfelel. No comment.

Az itt szereplő problémák még egy 1%-át nem teszik ki a wikipédia többi problémájának. Vannak általános gondok, de mindegyiknek változatnak sajátos bajai vannak. Ennek a lexikonnak az a baja, hogy mindenki szerkeszti, de nincs megfelelő összhang, mindenkinek más az álláspontja és mindehol megtörténik, hogy vezető szerkesztők (adminisztrátorok) élnek vissza hatalmukkal, illetve tapasztalt, témákban valóban járatos egyéneket szorítanak mások háttérbe, akiknek semmi tapasztalatuk nincs, legtöbbször olyan indokkal, hogy saját kutatásaiból írja a cikkeket, arról pedig más nem írt külön könyvet, vagy cikket. Hozzáteszem ezek a szerkesztők szabályosan sportot űznek abból, hogy kiüldözzenek másokat. Etnikai, vallási és politikai ellentétek is színesítik a teret. A német wikipédián például osztrák szerkesztők indítottak kampányt szlovénok és olyan indokkal másítottak meg cikkeket szlovén témában, hogy azok nem hitelesek mert szlovén forrásokból táplálkoznak, melyek eleve már nem használható, elfogult érthetetlen(?) források és német nyelven erről semmi sincs.

@doncsecz: Az egyik legfőbb probléma a kettős mérce. Amikor valakinek tönkre kell tenni a munkáját mondva csinált kifogások alapján, akkor azzal állnak elő, hogy "ez közösségi munka, itt nincsenek szerzők, itt mindenki vállalja, hogy a szócikk beküldésével lemond a jogairól", blablabla. De ha éppen fejleszteni kellene egy cikket, akkor meg az van, hogy csinálja meg, aki elkezdte, akkor rögtön eltűnik az a nagy "közösségi szellem". Arról nem is beszélve, hogy ha én létrehozok egy cikket, akkor azért én vállalom a felelősséget, én biztosítom hozzá forrásokat, nem a "közösség", aztán jön egy nem hozzáértő, teleírja hülyeségekkel (a forrásokat persze meghagyva, melyeknek már semmi köze nincs a végén a leírt szöveghez), én meg nem győzöm visszacsinálni... Szerencsére a magyar verzióban ez még ritka, de az angol és a spanyol lexikonban ez így megy.

Az én wikipédiám egy olyan tudástár, amiben bármiről találok információt, legyen az egy nagy gép apró alkatrésze vagy a nagy gép maga.

Minden információ fontos.

@El Mexicano: Nyugodt lehetsz a németéknél is már ez van, sőt a szlovén, meg néhány délszláv wikinél is

@El Mexicano:

„ Megengedett, hogy egy téma szakértője olyan saját publikációjára hivatkozzon, amely egy lektorált folyóiratban megjelent, feltéve ha ez tényleg jelentős sajtótermék és közben nem esik túlzásokba” (hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:A_Wikipédia-szerkesztés_tíz_alap)

Ami a forrásokat illeti, azokat nem összegyűjtve érdemes megadni, hanem az egyes (tag)mondatok végére, az idézett részhez egészen konkrétan hozzárendelve: így az egyes állítások visszakereshetőek, ellenőrizhetőek és javíthatóak, akármilyen hülyék jönnek is közben.

A cikkek fejlesztése kapcsán: önkéntes projekt lévén senkitől sem lehet elvárni semmi szín alatt, hogy fizetés nélkül munkát végezzen. Vagy megteszi saját öröméből, vagy sem, és ezt sajnos tudomásul kell vennünk.

A spanyol címek javítása kapcsán szerintem nem lett volna szabad annyiban hagynod: ha valaki tudatlanságból visszajavít egy verziót a helytelenre, akkor meg kell keresni azt a fórumot, ahol az illető tevékenységét leállíthatják: nyilván az angol WP-ben is vannak adminisztrátorok, és ha véletlenül elfogult az illető, akkor is kell lennie fellebbezési fórumnak. – A művek címét egyébként az internetes katalógusokból ellenőrizni lehet, nem? Különös tekintettel a spanyol nemzeti könyvtárakra. Így talán nem is kell a szabályzatra hivatkozni. (Azt valahol megértem, hogy az angoltól eltérő forrást nem fogadhatnak el, hiszen az adminisztrátoroktól sem várható el, hogy számos világnyelven beszéljenek, mint ahogy az sem engedhető meg, hogy akármilyen nyelvű anyagra hivatkozva bárki is kétséges dolgokat írjon bele egy cikkbe. Ha a Google fordítójával eldönthető a kérdés, akkor szerencsénk van.)

A forrással rendelkező marhaságok vs. forrásolhatatlan igazságok kérdése igen érdekes: kíváncsi vagyok, honnan lehet valamit (ellenőrizhetően!) tudni és állítani, ha nincs sehol leírva. Ez talán leginkább olyankor jellemző, ha közünk van egy cikk tárgyához, így a szokottnál többet tudunk róla. De mint alapelvtől szerintem nem tekinthetünk el az ellenőrizhetőségtől. Egyfelől meg lehet kérni egyes internetes források kiadóit, hogy javítsák az adataikat, másfelől esetleg le lehet fényképezni a kétséges dokumentumokat, harmadrészt pedig lehet kezdeményezni megállapodást arról, hogy milyen alapon súlyozzuk a rendelkezésre álló forrásokat, mert itt és itt a meglévő rendszer problémához vezet.

Összességében: nincs olyan általános rendszer, amivel az esetek pontosan 100%-át ideálisan lehetne megoldani: nemcsak a szócikkek, maga a rendszer is fejlesztésre szorul – ez is egy kihívás, amit találékonyan, kreatívan, bölcsen, nyitottan, együttműködéssel, odafigyeléssel és sok-sok türelemmel lehet csak egyre jobban és jobban megoldani.

@Adam78: Kérdezed honnan lehet valamit tudni és állítani, ha nincs sehol leírva. Leírva éppenséggel dolgok le vannak, például ki anno ezt és ezt állította, ezt ő maga leírta. De a forrásolás megnevezésével itt baj van, felírhatjuk ugyan, hogy az annak az illető által lejegyzett szövegen van, de aztán abba is belekötnek, hogy az nem igaz, nem létezik, pedig ők sose látták és mitöbb sose ismerték ezt a témát. Ennek ellenére mégiscsak beleugatnak és ezt kitörlik, hogy továbbra el legyen sumákolva. Amit én még nem mondtam, hogy a legteljesebb mértékben ellenőrizhetetlen forrásnak kiáltottak ki egy könyvet, amelyhez tartozott ISBN és ISNN szám is, a címe is fenn volt az interneten, de az idegen nyelvűségében találtak kifogást és megint azzal jöttek, hanem az ő ídes anyanyelvükön szól, úgy nem hiteles.

@Adam78: Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a forrásolásnak és az ellenőrizhetőségnek nincs létjogosultsága, persze, hogy ezek is fontosak (az ésszerű határokon belül, nyilván). De ne legyen ez fontosabb követelmény az adatok valódiságánál. A kettőnek kizárólag együtt kellene működnie.

A spanyol címek javításával kapcsolatban én már megpróbáltam mindent. Egyszerűen az a baj, hogy ha arányaiban nézzük, az enWiki 10 szerkesztője közül 9-nek az a hozzáállása, amit leírtam, és csupán 1 van köztük, aki úgy látja, ahogy én. Ezek után nincs mit tenni. Ráadásul az is problémás, hogy sokszor magukon a műveken is helytelenül szerepel a cím (persze nem súlyos hibákra kell gondolni, hanem főleg ékezetek elhagyása, kis- és nagy kezdőbetűk helytelen használata stb.)

"A forrással rendelkező marhaságok vs. forrásolhatatlan igazságok kérdése igen érdekes: kíváncsi vagyok, honnan lehet valamit (ellenőrizhetően!) tudni és állítani, ha nincs sehol leírva"

Nem állítottam olyat, hogy "nincs sehol leírva". Természetesen az ilyen adatokra is van forrás, csak nem hozzáférhető olyan egyszerűen. Fiktív példaként X.Y. – csak a hazájában ismert – művész születésének dátuma, mely szerepel egy (vagy több) ottani kiadású nyomtatott lexikonban, amely az interneten nem érhető el. Vagy (valós példa): Dr. Ernesto Sodi Pallares mexikói orvos, biokémikus, jogász és feltatláló, aki szerepel az Encyclopedia Britannica mexikói kiadásában. Ennek ellenére azt sem található meg róla az interneten, hogy mikor született és mikor halt meg (ugyanakkor a kutatásai és tanulmányai simán elérhetőek).

@El Mexicano:

A magyar Wikipédia egy szarhalmaz. Egykor aktív szerkesztő voltam, egyes vallási és földrajzi témákban elsősorban.

Az általad említetteken kívül más gondok is vannak. Van egy önkényeskedő mag a magyar Wikipédia vezetőségében, melynek legnagyobb téveszméje a semlegesség. Egy kis túlzással, szerintük egy cikknek kb. így kell hangoznia: "2+2=? A források ingadoznak e tekitetben, a források által adott adatok átlaga 3,9.".

Az egyetlen komolyan vehető Wikipédia az angol jelenleg.

@maxval: Szerintem összességében egyik sem vehető túl komolyan. Mindegyik változatban vannak jól kidolgozott, komoly témák, de vannak óriási marhaságok is. Tehát általános véleményt egyik nyelvű verzió megbízhatóságáról sem lehet megfogalmazni. Persze nem csak a tudományos témákra gondolok, hanem általában. Találkoztam már nem egy olyan szócikkel az angol Wikipédiában is, hogy még az illető neve sem stimmelt egészen, nem hogy a születési hely és dátum.

@El Mexicano:

Igen, vannak ilyen gondok is, azonban az esetek 95 %-ában az angol változat megbízható.

@maxval: A szlovén wikin egy admin gyakorlatilag fittyet hányva az elvekre, megsérti a szabad szerkesztés elvét és tetszése szerint bánik a cikkekkel, szerkesztőkkel. Erről már ezen az oldalon is írtak salabajzer.si/2010/10/26/slovenska-wikipedia-oz-uporabniki-ip-213-ja Akármennyire is akarnád te igazolni az állításadait, őt azt nem érdekli, blokkol és kész. Bármit csinálsz, ha panaszkodsz vandálkodásra való hivatkozással, vagy "más szerkesztők illetlen zavarásának" címén kioszt blokkokat. Mások pedig különféle mondvacsinált hülyeségekből próbálnak egy témát lejáratni, amelyet tulajdonképpen a téma iránti egyéni ellenszenvük, illetve túlzott okosságuk miatt tesznek: olyan ostoba hülyeségekkel próbál egy kínai-mániás szerkesztő kitörölni valamennyi szlovén település cikkből a német neveket, hogy állítólag "kínaiul is van azok a stájervidéki, vagy más falvaknak nevük." Köztudott, hogy a szlovénok századokon át német uralom alatt voltak, tehát, akárcsak Szlovákiában minden településnek van német neve. Nem érdekli őket még az sem, hogy a levéltárak adatai szerint ez kimutatható, ha nekik nem tetszik a forrás, vagy maga a téma, kitörlik, akkor akárcsak egy balkáni nagyúr, vagy ázsiai despota, aki találomra unalmában választott egy embert és azt kínok kínjával kicsinálta. A szlovén wikipédia minőségét tekintve egy óriási ... (nem mondom ki mi), amit már mások is megmondtak. Épp ezért mert olyanok vannak admini tisztségben és olyanok irányíthatnak, akik azt hiszik a wikipédia egy külön világ, ahol isteni hatalmuk van.

Ahogy maxval írja, a „magyar” (értsd: magyar nyelven írt) Wikipédia bizony az. Egy gittegylet a grundjának tekinti és a saját kénye-kedve szerint cenzúráz rajta. Ezt persze ők úgy nevezik, hogy pártatlanság, illetve hogy „nincs rá forrás” stb. - lásd fönt -, avagy az adott cikk „elfogult”. Mármint ők azok a cikk irányában, ha nem illeszthető bele az ő külön bejáratú Weltanschauungjukba. Leplezetlenül törölnek bármit, amit nem eszerint ír meg valaki. Pusztán mennyiségi alapon döntenek a „tárgyilagosságról", mivelhogy akármilyen kis csicska valaki, ha kezdettől fogva ott volt és adminisztrátori jogot szerzett. Az Index fóruma rendelkezik még hasonló körrel és általuk rugalmasan értelmezhető szabályzattal.

Egyébként az angol változat sem megbízható, az sem komoly forrás, legfeljebb adathalmaznak, adatbányászáshoz jó, mivel egy helyre van gyűjtve sok minden.

@doncsecz: Pontosan ugyanezt csinálták a spanyol wikin is annak idején, de gondolom sokat most sem változott a dolog. Az adminok mindenhol visszaélnek a hatalmukkal, ráadásul a spanyol wikiben az aktív szerkesztők kb. 90% admin. Viszont érdekes módon a spanyol wikiben nem törölték azt a cikkemet, amelyet a magyaron mondva csinált indokkal eltávolítottak. Nem mellesleg hozzáteszem, a cikk éppen egy magyar portálról szól(t), úgy látszik, a spanyolban teljesen megállja a helyét, csak a magyaroknak nem fontos...

@El Mexicano: Horvát wikin is van effajta helyzet, de oda én csak olyan témában írtam, ami elég keveseket érintett, általában muravidéki dologról. Így a horvátok azt, ahogy volt, helyben hagyták. Természetesen ott is más dologban okoskodtak és okoskodnak most is, amit azonban nem tartok kizártnak, hogy a szlovénok pukkasztására is tehették ezt, viszonzásképpen a szlovén wikin történt horvátellenes lépésekre. Volt interpelláció egyszer azzal kapcsolatban amit írtam, de a horvátok nem reagáltak rá.

@doncsecz:

Én is tudnék mesélni dolgokat...

A helyzet az, hogy a kisebb WIkipédiák az agresszívitás elvén működnek. Azaz kialakul egy kemény mag, melynek ideje van a szerkesztéssel foglalkozni, s a kemény magban pedig kiemelkedik egy agresszív egyéniség. Aztán az ő saját elképzelései törvénnyé válnak.

A magyar változatban ez a főelv, ami mindent visz, a "semlegesség". Emiatt lehet pl. nyilas alapállású butaságokat beírni. Így pl. a magyar nyelv rokonításánál az angol Wiki jobb, mint a magyar, mert a magyarban a "semlegesség" kapcsán meg kell jelennie a téveszméknek is. A legnagyobb röhej meg az, amikor a szerkesztővezér megírja nekem magánlevélben, hogy ő egyébként egyet ért velem, de hát sajnos nem lehet semmit sem tenni, mert "semlegesség" van.

@Pesta:

Az Index Fóruma a legrosszabb fórum, amit valaha is láttam. Az átlag moderátor 19-20 éves hülyegyerek 80-as IQ-val, akiknek feláll a szerve annak örömöre, hogy hatalmat kapott a kezébe. A legviccesebb intézkedések a NEM-POLITIKAI topikokban történnek!!!

Az angol Wiki azért szerintem jó. Ahogy írod, adatok vannak felhalmozva egy sor témában.

Az angolban az a jó, hogy nagy az aktív szerkesztők száma, így rirkán tudnak felülkerekedni marginális csoportok.

@maxval: Na mondjuk ez igaz. A múltkoriban is nacionalista érzelmű törökök néhány magyarországi csatával kapcsolatban horribilisra írták át a keresztény erők létszámát, míg a törökökét meglehetősen alacsonyra korabeli török források alapján. Persze ugyanezt lehetne elmondani a keresztény forrásokról is amelyek 400 ezerre teszik a törökök száma pl. Nándorfehérvár ostrománál, ám a cikkbe már valósabb adatok voltak beollózva, pl. nem 150 ezer fős török sereg, hanem úgy 70-80 ezer fő volt ennél a csatánál. Egy két odavissza állítgatás után a törökök elhallgattak.

@maxval: Velem is eljátszották nem is kétszer-háromszor, pedig elég semlegesen voltak leírva bizonyos dolgok pl. a Muravidékről. Az érzelmeket kavaró dolgokat, melyek pl. a Muravidéken történtek még maga Göncz László és részletesen leírja és nem tagadja a magyarok visszaéléseit, ám ennek ellenére a nagyokosok nem akarják megjelentetni az ún. semlegességre hivatkozva: pedig valójában elhallgatni akarják.

@maxval: De azért várjunk csak, az angol wikin is van, hogy egy-egy helyen (nem pont az én esetemben) összefognak szükkörű csoportok. Mivel mások nem tudnak és nem is próbálkoznak ehhez hozzászólni, hagyják, hogy durvuljon el az egész

Egy másik szintén kissé pofátlan eset is a "fejembe" jutott: a német wikin, úgyszintén osztrák szerkesztő kitörölte egy-egy kisnyelv cikkéből a képeket és a példaként felhozott információkat, amivel gyakorlatilag semmitmondóvá tette a cikket. Argumentumai a következők: a wikipédia nem galéria, nem múzeum, nem szótár, nem mesekönyv, stb. A wiki tehát szabadon szerkeszthető, megfelelő forrásokkal, a tudás bővítését célozza. Ezek a példák és képek nem foglaltak el túl sok helyett, megfelelő mennyiségűek voltak és csak a szemléltetést szolgálták. Aztán később megpróbálta ez a szerkesztő a cikkeket kikezdeni, hogy ezek jelentéktelen csonkok, amik feleslegesen vannak itt, "nincs több információ benne," semmi sem bizonyítja a tényét. Ő, aki törölte a képeket és a példamondatokat, s nem engedte új források elhelyezését ráadásul, most azzal jön, hogy hiteltelen az egész.

Sőt azt hadd tegyem hozzá, hogy némelyik ilyen megszállott német (főleg) osztrák elképesztő kereszteshadjáratok tömkelegét indítja más wikiken ugyanezekkel az indokokkal.

@doncsecz:

Egy időben én is szerkesztettem a német wikin, sajnos mindig akadnak emberek, akiknek nincs jobb dolguk annál, hogy mások munkájának keresztbe tegyenek. Azóta inkább csak olvasgatok, jóhiszemű hozzátoldozgatásokhoz sincs kedvem, ha valaki éppen párduc módjára vár arra, hogy egy új szerkesztő kedvét "trollkodja" el az egésztől.

@maxval: (17)

Én az ellenkezőjéről tudok a butaságok alapállása kapcsán, mivel többé-kevésbé olyan egyének vannak nálunk is a keményfejű magban, mint a cikkben említett beszédes nevű adminisztrátor. :) Én csak néhány cikkbe javítottam bele külsősként annak idején - politikailag érintetlen tárgyban! -, hogy aztán valami idióta visszajavítsa a tárgyi tévedéseket (pl. kiadási dátumokat) a fönti indokokkal.

De örömmel olvasom, hogy ezek szerint a Wikipedia világszerte önkéntes-önkényes csendőrökkel vannak tele.

@doncsecz:

Ez a fényképes dolog valami német sajátosság lehet... :-)

Van egy bizonyos ruhacikkről szóló Wikicikk, s az egyik illusztráció a FELESÉGEM egyik divatfotója. Na, ez fent van kb. 25 Wiki-változatban, míg a németből törölve van, azzal az indokkal, hogy ez "személyes" kép és nem való oda.

@maxval: A német szerkesztők indoka alapján ki lehetne törölni a valamennyi wikire, illetve a commonsba feltöltött anyagok összesen 90%-át talán, hisz rengeteg képet saját felajánlásból raktak eddig fel.

@Nước mắm ngon quá!: Én is általában csak a commonsba töltök fel és már javarészt saját készítésű képeket. Ezeket eddig soha nem vonták kérdőre.

Rengeteg feszegetés van politikai okokról, hogy politikai "csoportok" irányítják ezeket, ahogy a kuruc.info, vagy a bombagyár állította annak idején, hogy a "wikipédia nemzetietlen lenne." Hát azért ismertem olyanokat akár a magyar, akár a német, akár a horvát wikipédián, akik nemzeti radikális, vagy félradikális szellemben szerkesztik még most is a cikkeket, hasonlóan akár találhatunk feltünően baloldali érzelműeket, elfogultan vallásos egyéneket akár a kereszténység, akár az iszlám mellett. Énekesek, sztárok, írók, stb. elfogult rajongóit is. Szó sincs itt klikkesedésről, politikai tömörülésről, meg ilyen összeesküvés izékről, egyszerűen sokan egyéni hóbortjuknak megfelelően lehetetlenítenek el másokat és ez rombolja minőségét a lexikonnak.

Ha önöket, a pokemonos dolgok helyett érdekli az igazság, a méltányosság győzelme, főleg akkor, ha a magyarokról van szó, akkor az önök, de az olvasók figyelmét is, az angol nyelvű wikipédia azon szócikkeire irányítanám, amelyek a magyarok románokkal, szlovákokkal, szerbekkel való történelmi kapcsolatairól szólnak. Ezekben ugyanis az tapasztalható, hogy általában az utóbbi három népnek kedveznek. Ha pedig valaki, az igazság nevében, változtatni akar ezen szócikkeken, és kiegészíti ezeket a három nép valamelyikének nem tetsző igazságokkal, akkor, hiába ad megbízható tudományos hivatkozásokat, akkor is kitörlik a hozzájárulását, sőt ha nem hagyja abba, még ki is tilthatják. Ez azért van, mert kevés a wikipédiát angol nyelven szerkesztő magyarok száma, és mindig a kisantant számbeli túlsúlya győz. Ez pedig olyan súlyos következményekkel járhat, hogy az idegen népek fiainak és lányainak többsége, amely számára a wikipédia jelenti az általános műveltség forrását, téves információkat kap a magyarokról, amelyek szerint mi egy vérszomjas barbár nép voltunk, amely csak pusztította, elnyomta, irtotta a más népeket, míg azok csak szenvedtek, és semmi rosszat nem tettek ellenünk, se a Trianon előtt, sem pedig utána. Én már többször megjártam, amikor szerkeszteni próbáltam ezen oldalakat, de kitörölték a hozzájárulásaimat, sőt még ki is tiltottak, ha nem hagytam abba. Például az Avram Iancuról szóló angol nyelvű szócikk azt ecseteli, hogy milyen aranyszívű ember volt ez, és hogy Kossuthék milyen gazemberek voltak, és hogy ki akarták irtani a románokat, és ő hősiesen megvédte őket, de egy szót sem ejtenek a Iancu által vezetett Erdély román hordák vérontásairól, amelyeknek minimum 10 000 magyar civil esett áldozatul a csecsemőktől elkezdve az aggastyánokig, városok és falvak százai váltak a tűz martalékává. Hasonló a helyzet a Horea, Closca és Crisan esetében is. Hiába próbálkoztam beírni ezeket az eseményeket is, mindig kitörölték. De ha olyan szócikkről van szó, amely a magyarokról szól, és amelyekben csak a mi negatív oldalainkat tálalják ki, akkor hiába akarnánk az eseményeket más oldalról is megvilágító hozzájárulást fűzni, azt mindig kitörlik. A cél az, hogy minél sötétebb színekben legyünk bemutatva, és nem számít az, hogy ez hamis. Én amikor hozzájárulást fűztem a „Magyarization” szócikkhez, többször kitörölték a hozzájárulásomat, és mivel újból visszaraktam, végül egy napra letiltottak. Tehát elkelne egy kis segítség a wikipédián is... Ezért ösztönzöm a nyest szerkesztőit és minden, filológiai tudással, felkészültséggel rendelkező magyart, hogy szerkessze az angol nyelvű wikipédiát, mert ez egy ablak a világ felé, amelynek valós képet kell mutatnia rólunk és a történelmünkről. Szerintem a pokemon helyett mindnyájunkat ennek kellene érdekelnie.