Nemzetközi botrány lett a helyesírási reformból
A Spanyol Királyi Akadémia egyszerűsítette a helyesírást, de terveivel Chávez elnök lelkébe taposott. Az államok függetlensége nem jár együtt automatikusan helyesírási függetlenséggel.
Bár Dél- és Közép-Amerikában a spanyol gyarmatok kivívták politikai függetlenségüket, legalább egy kérdésben továbbra is Madridot követték: helyesírásukban. Néhány eltérés volt csupán, így például Mexikóban egy [h]-szerű hang jelölésére inkább az x-et használják, amikor a standard spanyolban a j-t. (De magának Mexikónak a nevében az akadémiai változat is x-et ír elő.) Előfordulhat azonban, hogy egyes államok most saját helyesírást vezetnek be.
(Forrás: Wikimedia commons)
A szakítás oka az lehet, hogy az akadémia egyszerűsítette a helyesírást, és bizonyos betűket törölt az ábécéből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szavak írásmódja változott, csupán azt, hogy másképp kell ábécé-sorrendbe rendezni őket. A két törölt betű a ch [cs] és az ll (mint a régi/nyelvjárási magyar [ly]): ezeknek már nincs önálló helyük az ábécében, az őket tartalmazó szavakat aszerint kell betűrendbe állítani, hogy ezekben a c+h, ill. l+l betűkapcsolatok fordulnak elő.(Korábban a ch kezdetű szavak az összes c kezdetű, az ll kezdetűek az összes l kezdetű után álltak.) Ezen kívül eltöröltek sok ékezetet (melyek a spanyolban általában a hangsúly helyét jelölik). Ennek következtében a korábbi soló 'csak' és a solo 'egyedül' az új szabályok szerint mindig solo-nak írandó. Egységesítették a betűk nevét (mely az egyes spanyol nyelvű államokban különbözött), illetve megváltoztatták néhány idegen szó írásmódját is (pl. Iraq helyett Irak írandó).
A döntés rendkívül felháborította Venezuela elnökét, Hugo Chávezt, aki bizonyára félreértelmezte a reformot, amikor kijelentette, hogy annak alapján őt most Áveznek kellene hívni.
Egy mexikói napilap szerkesztőjének szintén nem tetszett a döntés, és ez rádöbbentette, hogy a nemzeti függetlenséget sérti, ha Spanyolországból diktálják a szabályokat. „Elfogadná-e az Egyesült Államok, hogy Angliából diktálják az angol használatára vonatkozó szabályokat?” – teszi fel a kérdést. A mexikóban használatos spanyol szótár szerkesztője csak legyintett az új szabályokra, és azt mondta, hogy nem kell őket figyelembe venni.
A változások magában Spanyolországban is nagy felháborodást váltottak ki. Egyes kommentátorok szerint a változások csak egy célt szolgálnak: hogy minden szótárt újra kelljen szerkeszteni, és az új kiadásokon keresztül az akadémia hatalmas bevételekhez jusson. (Az új szabályzat karácsonykor lát napvilágot Spanyolországban, Latin-Amerikában valamivel később jelenik meg.)
A spanyol helyesírási szabályzatot már korábban is kritizálták. Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író 1997-ben, a mexikói Zacatecasban rendezett első spanyol nyelvi konferencián azt mondta: „Küldjük nyugdíjba a helyesírást, mely a bölcsőtől kezdve mindenkit csak terrorizál.”
Az akadémiát többen a 18. század maradványának tartják, és kritizálják azért, mert a nyelvi vitában nem az élen jár, hanem az események után kullog. Az intézmény képviselői azonban hangsúlyozzák, hogy huszonegy ország spanyol akadémiájával egyeztettek, mielőtt az új szabályzatot megalkották.
Források
A németek egy ennél sokkal átfogóbb és szisztematikusabb helyesírási reformot vittek keresztül még a kilencvenes években. Ott is volt tiltakozás, aztán megszokták. Ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra mindenkinek máshogy kell írnia. Két lényeges kérdés van csak: a spanyol anyanyelvű iskolásoknak milyen türelmi időt adnak az új elemek elsajátításához, meg hogy a nyelvvizsgák számára ez pontosan mit is jelent, pl. Magyarországon hogy érinti a spanyol érettségiket meg a nyelvvizsgákat.
Egy nyelvtanulónak az ékezetek eltüntetése szerintem nagy könnyebbség - valahogy ráéreztem annak idején, hogy nem kell azt nekem megtanulni:) - a többi meg vihar a biliben.
@BPE: A német helyesírásról már írtunk, és nekünk nem úgy tűnt, hogy megszokták. www.nyest.hu/hirek/megbukott-a-helyesirasi-reform
A nyelvvizsgákkal kapcsolatos kérdés érdekes! Talán utána is járunk...
Tiszteletem. Ezek az "újdonságok", melyeket a cikk említ, kb. 16 évesek, de legalább 11 – a jelenleg érvényes Ortografía ugyanis 1999-es. Az Akadémia csupán ajánlásokat tesz, hogy az eddig IS többféleképpen használt alakváltozatok közül melyiket tartja elsődlegesnek.
A cikkben egyébként tévesen szerepel: a 'csak' határozószó "sólo" (=solamente) és nem "soló", azt már teljesen másképp ejtenék, és jogos(abb) lenne az ékezet.
A CH és az LL digráfok 1994 óta (!) nem számítottak külön betűknek a betűrendezés szempontjából, csupán az ábécében szerepeltek, mint önálló betűk. Azzal, hogy az ábécéből is kivették őket, csupán egy következetlenséget szüntettek meg (az angolban sem külön betű az ábécében a ch, th, sh, pedig külön hangokat jelölének).
A México, mexicano stb. alakokat CSAK Spanyolországban írták eddig is j-vel, mindenhol máshol x-szel, tehát ez is kissé félrevezető információ a cikkben, a RAE éppen ezért ajánlja az x-szel történő írásmódot, mivel az az elterjedtebb.
Az ékezetek megszüntetéséről annyit kell tudni, hogy pl. a "guión" szót eddig lehetett ékezettel is írni, mivel Spanyolországban ezt kétszótagúként ejtik [gi'on], így mivel véghangsúlyossá válik (és a spanyolban nem ez a leggyakoribb hangsúlyozás), ezért ékezni kellett. Viszont Latin-Amerikában ezt a szót egyszótagúként ejtik ['gjon], így már nincs értelme a hangsúlyát jelölni.
Remélem, hogy segítettem a helyreigazításommal és nem veszik tolakodásnak.
Annyival még kiegészíteném az előző hozzászólásomat, hogy talán egy kicsit felfújt is ez a dolog, tudniillik az egyszerű, hétköznapi hispánoknak – saját tapasztalat – nem erősségük a helyesírás és a nyelvápolás, és nem is érdekli őket igazán.
Az iskolázatlanabb réteg sokszor a legegyszerűbb, minden nap használatos szavakat nem tudja helyesen leírni (olyan egyszerű szavakra kell gondolni, mint pl. magyarul a 'ment' vagy 'volt'), de a felsőfokú végzettségűek is nagyon sokat tévesztenek, mert nem tudják, hogy mi a helyes. Például nagyon sokan az "a ver" ('lássuk csak', 'lám') helyett *habert írnak – mindkettő ejtése kb. [a'ver] –, mely utóbbi egy segédige ('van') főnévi igeneve, így leírva semmi értelme nincsen önmagában. Aztán sok a tévesztés a B/V között is, mivel a kettő közötti különbség kiejtésben már a kései latinban eltűnt; aztán szintén ott van az LL/Y (hasonló, mint nálunk az LY/J-kérdés), a néma H stb.
A latin-amerikai sajtóban is rendszeresen előforduló hiba, amikor -nn- helyett -n-t írnak, amikor jelentésmegkülönböztető szerepű lenne, pl. AYÚDENOS 'segítsen nekünk' vs. AYÚDENNOS 'segítsenek/segítsetek nekünk'. Ez is a hanyag kiejtésből következik, ugyanis mindkettőt egyszerű [n]-nel ejtik a nem túl választékos beszédben.
Erről rengeteget tudnék írni, de a lényeg az, hogy a hétköznapi embert eddig sem zavarta, hogy vannak akadémiai helyesírási szabályok, s ezután sem fogja – sajnos.
Nemrég nyitottam meg egyébként a saját blogomat – elmexicano2010.blogspot.com – főleg (spanyol) nyelvi témákról szól és a helyesírásról, így tisztelettel várok minden érdeklődőt. (Előrebocsátom, nem vagyok hivatásos nyelvész, csak egy lelkes amatőr.)