0:05
Főoldal | Rénhírek

Mit állított Kertész Ákos?

Hogyan kerülnek az értelmezések a szótárba? Mit lehet belőlük kiolvasni? Ezeket a kérdéseket különösen fontos akkor végiggondolnunk, ha egy szöveg megértésén díszpolgári cím múlik. Akkor viszont a politikusok vagy a közbeszédet meghatározó egyéb szereplők miért nem forgatják gyakrabban az értelmező szótárakat?

Mártonfi Attila | 2011. szeptember 23.

Kertész Ákostól a Fővárosi Közgyűlés 2011. szeptember 21-én visszavonta a díszpolgári címet. Az indokot (vagy vérmérséklettől függően: ürügyet) Kertésznek az Amerikai Magyar Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levele, illetve az abban foglaltak szolgáltatták. Hogy mindennek milyen tanulságai vannak például a véleményszabadság kérdéskörére, azzal e helyt ne foglalkozzunk. A szöveg egészének tartalmi, esztétikai, morális és egyéb szempontú elemzésének sem a nyest az ideális terepe. A kérdés nyelvi vetületét azonban épp itt és most érdemes megfontolni.

Kertész Ákos
Kertész Ákos
(Forrás: Wikipédia, magyar változat / ismeretlen youtube feltöltő (magyar)

A vihart az ügyben az írónak az a mondata kavarta, mely szerint: „A magyar genetikusan alattvaló.” Ez a mondat lényegében pártállásra való tekintet nélkül szinte egyöntetű nemtetszést aratott. Olyannyira, hogy a szerző egy helyreigazításban ezt a mondatot megsemmisítette, nem létezőnek nyilvánította. Épp ezért végül is a közgyűlési előterjesztés szövege sem a fenti mondaton alapult. Mivel azonban a közbeszédben mégiscsak ez a – névelő nélkül számolva – három szó vált meghatározóvá, ráadásul minden bizonnyal számos félreértéssel tetézve, érdemes alaposabban is szemügyre vennünk.

Mit tudnak a szótárak, és honnan?

 

A szótár tekintélye

Az angolszász kultúrában hatalmas presztízsük van a szótáraknak, amerikai filmvígjátékokban is gyakran látni szavak jelentésén szenvedélyesen vitatkozó és a vitát szótárak segítségével eldöntő feleket.

A szavak jelentésének meghatározása komoly filozófiai kérdéseket is felvet; Wittgenstein óta például tudjuk, hogy egy szó jelentése valójában nem más, mint a nyelvbeli használati szabályainak összessége. Tehát ha egy szó jelentését akarjuk megismerni, nem valamiféle ideáltípusokból kell kiindulni, hanem megvizsgálni az adott szó sok-sok előfordulását sokféle szövegkörnyezetben, majd ezekből elvonni azokat a jellemzőket, amelyeken az adott szó jelentését értjük. (A nyest olvasói számára már minden bizonnyal feltűnt, hogy ez kísértetiesen hasonlatos megközelítés ahhoz, hogy a nyelvtaníró sem a priori, eleve létező szabályokat fogalmaz meg, hanem mondatok vizsgálatából vonja el a nyelvtan szabályait.)

A szótáríró tehát – jó esetben, de ez manapság már a számítógéppel könnyen feldolgozható elektronikus szövegtáraknak, ún. korpuszoknak köszönhetően meglehetősen általános – szóelőfordulások elemzésének eredményét foglalja szócikkekbe, részben persze korábbi szótárírók korábbi elemzéseit is felhasználva, beépítve a saját munkájába. A szótárhasználó – bár gyakorta nem tudja ezt – ilyen elemzéseket olvas, amikor szócikkeket böngész.

 

Félreértések

Amikor Kertész Imrét Nobel-díjra jelölték Kertész Ákos könyvei, így különösen a legnépszerűbb Makra eladási példányszámai is megugrottak. Most viszont – igaz, kisebb mértékben – Kertész Imrét keverték bele a botrányba.

Mindebből persze következik, hogy amit a szótárból kiolvasunk, a nyelv szókészletének legjobb esetben is a tegnapi állapota, így előfordulhat, hogy a pillanatnyi nyelvállapotban jelen levő újabb jelenségeket nem reprezentálja a szótár. Abban viszont – ritka kivételektől, azaz hibás esetektől eltekintve – szinte biztosak lehetünk, hogy amit egy szótárban megtalálunk, annak van valóságalapja.

Genetikus vs. genetikai

Az elmúlt hónap szövegértelmezési kísérletei alapján mondhatjuk, hogy a kertészi mondat legproblémásabb szava a genetikusan. Bár közleményében a nyílt levélnek teret adó Amerikai Magyar Népszava szerkesztősége felhívta a figyelmet arra, hogy az említett szó félreértés, félreértelmezés áldozata, sajnos szövegértelmezési próbálkozásaiban nem volt sokkal sikeresebb az általános félreértésnél. A probléma onnan ered, hogy Kertész nem azt írta, hogy genetikailag, hanem azt, hogy genetikusan. Az előbbi jelentése egyértelműnek tekinthető, az utóbbi – mint az elmúlt hetekben kiderült – nem.

Kössük tehát az ebet a karóhoz, és nézzük meg, közhasználatú szótáraink milyen jelentéseit ismerik a genetikus szónak.

Bárczi Géza és Országh László főszerkesztette, hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára (röviden: ÉrtSz.) II. kötetében (1960) ezt írja:

genetikus [e-e v. ë-ë] mn -an (Tud)
Származást, eredetet, fejlődést feltüntető; a megismerendő tárgyat, jelenséget keletkezésében, eredetében bemutató. ~ definíció; ~ módszer: származtató, történeti, oknyomozó m.

A Magyar értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztette 2. kiadása (röviden: ÉKsz.2, 2003) így szól:

genetikusI. mn Tud | Eredetet, fejlődést feltüntető. | Történeti, oknyomozó <módszer>. II. fn A genetika szakembere.

Végül a Bakos Ferenc nevéhez kötődő Idegen szavak és kifejezések szótára (röviden: IdSz.) legfrissebb kiadása (2002) ezt mutatja:

genetikus gör–lat I. a genetika szakembere II. 1. keletkezési, fejlődési 2. eredetet, fejlődést feltüntető 3. származtató, fejlődést vizsgáló, oknyomozó; genetikus módszer származtató, eredeztető, a történeti fejlődést vizsgáló módszer 4. gen öröklötten meghatározott

Mi ebből a tanulság?

A szótárak római számokkal jelölik az egy szófajhoz tartozó jelentéseket (a Magyar értelmező kéziszótár ki is írja, az Idegen szavak és kifejezések szótára esetében kitalálandó, hogy az I. szófaj a főnévi, a II. a melléknévi). A mondatban egyértelműen melléknév áll, tehát ’a genetika szakembere’ jelentéstől nyugodtan eltekinthetünk. A melléknévi jelentésekből világosan látszik, hogy hagyományosan a genetikus szónak alapvetően a történetiségre, a fejlődésre utal a jelentése.

 

Tempós változások

A tempós szó ma már meglehetősen általánosan az ’élénk ütemű, gyors, sebes’ jelentésben használatos, de néhány évtizeddel ezelőtt, sőt idősebbek szóhasználatában még ma is ’kimért ütemű, lassú, nehézkes’ volt a jelentése.

Miért, hogy mégis mindenki (eleinte e sorok íróját is beleértve) egy oda nem illő jelentést olvasott ki a szövegből (legfeljebb azzal mentegetve a szerzőt, hogy íróként bizonyára metaforikusan érti a genetikát)? Legalább két okot kell számba vennünk: egyrészt a genetikának mint tudománynak az utóbbi évtizedekben való fontossá válása megváltoztatta e szócsalád egyes tagjainak a különféle jelentésekben való előfordulási gyakoriságát, másrészt az utóbbi években a magyar társadalom egésze olyan hiszterizált, beszűkült tudatállapotban leledzik, amely komolyan korlátozza a szövegértést, előfeszítve bizonyos jelentéseket.

Van tehát két olvasatunk: az egyik kilóg a szövegösszefüggésből, nem áll összhangban a szerző vélhető személyiségével, korábbi tevékenységével, a másik révén viszont logikus szövegösszefüggés áll elő. Ilyenkor a grice-i társalgási maximák értelmében (illetve annak következtében, hogy ezeknek a maximáknak a betartását feltételezzük a szöveg alkotójáról) általában spontán módon a második olvasatot választjuk. Ráadásul a szerző korára való tekintettel különösen jogos a feltevés, hogy a hagyományosabb jelentéssel kívánt élni.

Másfelől azonban vitathatatlan, hogy az adott szöveghely erősen félreérthető, tehát egy hivatásos írástudónak valóban célszerű lett volna elkerülni ezt a galibát (hacsak azt nem tételezzük, hogy vagy szándékosan fogalmazott provokatívan, illetve benne is feszültek az említett hiszterizáltságból fakadó indulatok – mindkettő bőven benne foglaltatik az írói szabadságban).

Mit is jelent tehát?

A mondat további két szava is vethet fel értelmezési problémákat, bár ezek kétségtelenül egyszerűbbek. Egyrészt úgy tűnt az elmúlt hetekben, hogy az alattvaló szót többen is a szótári ’az uralkodó hatalma alá rendelt (ember)’ (Magyar értelmező kéziszótár) jelentés helyett ’alávaló’-nak olvassák (e félreolvasás esetén nem tudjuk elhessegetni magunktól a szándékosság gyanúját).

Másrészt a mondatban előforduló a magyar kifejezés is erősen többjelentésű. Létezhet olyan olvasata, hogy ’minden magyar ember’, aztán olyan is, hogy ’a magyar emberek általában’, de olyan is, hogy ’a magyar kulturális közegben felnevelkedett, ezeket a hagyományokat követő ember’ (ezek a finom árnyalatok pusztán szótárak segítségével már nem fejthetők fel maradéktalanul). Kollektív bűnösséggel való, nehezen elfogadható vádaskodást az első olvasat esetén lehet feltételezni. Mivel azonban a genetikusan szó kapcsán láttuk, hogy a történeti fejlődésre utal a szerző, nyilvánvaló, hogy a harmadik olvasat lehet csak a helytálló.

Kifejtőbb megfogalmazásban tehát az eredeti mondat: Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés. Ez kétségkívül szabatosabb, támadhatatlanabb megfogalmazás, viszont szürke, érdektelen és unalmas, tehát semmilyen olvasóközönséghez nem jut el. Márpedig ez nem lehetett egy nyílt levél célja. Ezért élt a szerző erős hatású retorikai eszközökkel.

A szerző lexikográfus.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (52):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
12 éve 2011. szeptember 23. 12:46
1 BÉJÉ

Döbbenten olvastam azt a hisztérikus megnyilvánulás-özönt, ami Kertész Ákos levelét követte. Természetesen olvastam a levelet, és több kapcsolódó írást is. Nekem a levélből nyilvánvaló volt a mondanivaló. Azt gondolom, hogy mást jelenleg sajnos nem nagyon várhattunk, amikor a szavak önkényes átértelmezése, a tényleges tartalom napi tagadása általános jelenség. Csak remélni merem, hogy a következő követelés nem a műveinek az elégetése lesz, bár nem lennék nagyon meglepve (esetleg József Attiláéival együtt?). Ehhez képest a Fölszállott a páva ügy kis vicces eset így utólag. A légkör kezd egyre dermesztőbb lenni.

12 éve 2011. szeptember 23. 13:10
2 Ed'igen

Nem az lenne a wittgensteini ötlet, hogy nem feltétlenül csak egyetlen érvényes értelmezése lehet a kijelentéseknek? Vagyis az, hogy az adott nyelvi játék közegében valósulnak meg és értelmeződnek a szavak, kijelentések? A mai politika-közélet nyelvében (ha akarom, nyelvi játékában) talán nem a szerző által javasolt verzió szerint értelmeződik a kertészi kijelentés.

A díjat nem lexikográfusok adták neki, és nem is ők vették el tőle. A szöveg értelmezése tehát a politikusok diskurzusába ágyazódik bele. Ekképpen szerintem teljesen értelmetlen felvetés, hogy akkor "valójában" mit is jelent Kertész mondata.

Ha nagyon cinikus akarok lenni, akkor azt mondhatom, hogy azt jelenti, ahogy a legtöbben értelmezték. Az Attila által javasolt értelmezéshez pedig csak igen kevesen jutottak el.

12 éve 2011. szeptember 23. 13:14
3 majtos

"hagyományosan a genetikus szónak alapvetően a történetiségre, a fejlődésre utal a jelentése" - az idézett szótárak alapján inkább az eredetre és fejlődésre utal, így Kertész mondatai leírhatóak ekképp is: eredendően alattvaló, tehát már a születéskor / keletkezéskor is alattvaló volt. Azaz genetikailag alattvaló.

szerintem az eredeti cikkben nem a "genetikusan" verte ki a biztosítékot, hanem inkább az alattvaló / alávaló áthallás. Hogy jobb lett volna-e, ha Kertész így fejezi ki magát: a magyar eredendően szervilis? Nem tudom, de a lényegen nem változtat, mint ahogy ez sem: "Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés." - egyébként a feudalizmus szóról is érdemes lenne egy cikket írni, mivel hatalmasra duzzadt a jelentéstartalma. itt gondolom inkább a jobbágyrendszerre gondolt a cikk szerzője.

12 éve 2011. szeptember 23. 13:47
4 Hahó

Nos, nem, nem a "genetikusan alattvaló" verte ki a biztosítékot, bár az sem szerencsés kifejezés. Inkább az, hogy a magyar "se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős." Ezt - azt gondolom - rengeteg magyar érezheti sértőnek teljes joggal, és nem lehet annyival elintézni, hogy Kertész írói munkásságának része.

12 éve 2011. szeptember 23. 14:51
5 menasagh

Mielőtt elemeznénk minden szavát és betűjét az írásnak, azt kéne konkretizálni, hogy miért is írta amit írt.....

mert az a meggyőződésem, hogy az amerikánus lap, ahol oly szeretettel közölt cikkeket és megszűnni látszott nem ért meg ekkora kockázatot.

Márpedig egy írónak annyi esze lehetett volna, hogy meggondolja a lehetséges következményeket is, csak elvakította az a tudat, hogy elismert író létére bármit megtehet.

12 éve 2011. szeptember 23. 15:15
6 najahuha

Valljuk be, Kertész Ákos ÉLEMEDETT korú. Élemedett korban el kell dönteni, marad-e valaki a "placcon", vagy inkább visszavonul. Ha valaki egyre több hibát vét, az az SZELLEMI VÉGELGYENGÜLÉS (AGG-KÓR része) kezdődő jele, így jobban tenné, ha egy pincsit venne az ölébe, és azzal sétálgatna, örülne annak az életnek, ami a nép agyonhajszolt és agyonstresszelt túlnyomó részének soha nem adatik meg, ahogy legtöbbjük még a saját nyugdíjkorhatárát sem fogja elérni....

Ha valaki valamit kimondott, akkor azt NEM LEHET MEGSEMMISÍTENI, MEG NEM TÖRTÉNTTÉ nyilvánítani. ( főleg úgy nem, hogy NEM LÉTEZŐvé definiáljuk..... Ezt két helyen lehet / lehetett csupán megtenni: a DEDÓban ( "most nem ér a nevem..", illetve a sztálinista ipari méreteket öltő "retusálások" világában...)

Ha valaki valamit kimondott, azért vállalnia kell a felelősséget, a következményeket, mindazon társadalmi minimum igény teljesítése mellett is, ami a bocsánatkérést jelenti.....

Utólag magyarázkodni, "tanulmányokban" elemezgetni a "mit is mondhatott"-at már elkésett és elhibázott.

Annál is inkább így van, mert aki nekiáll, mintha készakarva feledné és tenné félre a magyar történelmet. Ha a pszichológia oldaláról közelíteném meg a dolgot, azt mondanám: kezdődő disszociatív személyiségzavar....

Ha az "alattvaló" helyett a ("rúsnya idegen", de helyénvalóbb "SZERVILIS" szót alkalmazta volna, talán nem kellett volna magyarázkodnia, mert nagy általánosságban a "szolgalelkűség" valóban ráillik a magyarság egészére. Ezért is tartja a mondás: a magyarok hátán fát lehet vágni.....

Csakhogy ez az állapot sem tart örökké....Ahogy az etnikum is kellően összetett, úgy az ingerküszöbe is néha "piti" dolgokban alacsony, néha meg "nagy dolgokban" egészen sokat bíró......

12 éve 2011. szeptember 23. 15:30
7 AdamK

Mondd meg a igazat, beverik a fejed. A Kertészt érő kritikák - már azok, akik képesek figyelmesen olvasni - jelentős része szerintem abból a zavarból fakad, hogy Kertész állításai nem vethetők el kapásból. Mi több, ezek a reagálások nagy mértékben alátámasztják a Kertész állításait.

Az is nagy álszentség, hogy nem a "genetikusan" váltotta ki a sértődést. Illetve az sem sértődést váltott ki, hanem csupán támadási felületnek tűnt. Ennek kapcsán a cikk szerzője sem tapintott rá egy dologra: a genetikusan szó azért nyújtott támadási felületet, mert ez egy stigmatizált szó. Ráadásul a stigmát a kommunistáktól kapta: a sztálini Oroszországban a Liszenkó által fémjelzett tudományos irányzat elvetette, áltudománynak és ellenségesnek nyilvánította a genetikát. Nem függetlenül ettől a nagy orosz genetikust, Vavilovot 1943-ban kivégezték. Maga a genetikai tudomány a Szovjetunióban, így Magyarországon is csak Sztálin halála után, 1955-ben vált ismét legálissá.

Ha Kertész "született alattvaló"-t írt volna, lehet, hogy semmi nem történt volna, mert nem lett volna egy egyszerű szó, amibe bele lehet kötni.

Amit itt ír az egyik hozzászóló, hogy számára nem is ez volt a sértő, hanem ami utána következik, abban a tekintetben érdekes, hogy ezzel a hivatkozással ki kellene takarítani az irodalmi kánonból Berzsenyit, Adyt, József Attilát, akiknek nem kevés hasonló szövegük van. Azt gyanítom, hogy ezt is szívesen megtennék, csak már nem megy. Már azért sem, mert utóbbiakat nem lehet egyszerűen elintézni a zsidó jelzővel.

12 éve 2011. szeptember 23. 16:10
8 Pesta

Ami Kertész-Gärtner levelét illeti (és nem csak ezt az egy kiragadott mondatot belőle), beszéljünk a lényegről: ha a magyaroktól várja el, hogy lelkiismeretfurdalásunk legyen, sőt a földön csússzunk bocsánatért esedezve, akkor mi még inkább számon kérhetnénk rajta a lelkiismeret teljes hiányát és a felfuvalkodottságot, bőven követelhetnénk bocsánatot tőle a tanácsköztársaság és a bolsevizmus bűneiért, népirtásaiért,

Úgy van: teljes joggal sértődne vérig, hogy ő nem „Gärtner", az ő ősei nem holmi mészárosok voltak, és ő senki 50-100 évvel ezelőtti tetteiért nem felelős. Mi is teljes joggal sértődünk meg a hasonló vádaskodásokon.

12 éve 2011. szeptember 23. 17:04
9 istentudja

Kedves Attila,kedves Ákos bácsi!

József Attila sem rossz,de én inkább Ady Endre ostorozó nemzetféltésével takarództam volna.Mert ami igaz,az igaz:sok fát lehet a magyar hátán vágni.De ennek semmi köze a veleszületettséghez.Tessék megnézni,hány nemzet hátán vágtak és vágnak most is fát!Hogy a magyar málészájúbb lenne a többinél?Versenyezzünk!Soroljuk fel a felkeléseket,a forradalmakat itthon és másutt.Önök is tudják,hogy semmi értelme.Gondolt-e már valaki arra,micsoda rumli lett volna abból,ha ugyanezt egy magyar írta volna le másokról.Helyettesítsük be a magyar szót bármi mással és úgy olvassuk el az írást.Attila kedves!Ön szelektál.Miért nem emlékszik arra a kijelentésre,hogy "ma már a második világháború borzalmaiért,a Holocaustért egyedül a magyar a felelös,..."

Csak mellesleg,ez nem változtat a dolgokon: olyan helyröl származom,ahol a magyar lakosság szó szerint az életét kockáztatta azért,hogy a munkatáborban sinylödö embertársain segíthessen.És nem csak a felnöttek,a gyerekek is kivették belöle a részüket.Ez az én válaszom erre a meggondolatlanságra:buszke vagyok azokra a magyarokra,akik életüket kockáztatva segítettek bajbajutott zsidó társaikon!Pedig ök maguk is dagonyáztak a diktatúra pocsolyájában.

12 éve 2011. szeptember 23. 17:29
10 istentudja

@AdamK:

Berzsenyi,Ady,József Attila mondhatja a magáét,szidhatja a magyart.Bárki ostorozhatja a saját fajtáját,az nem ugyanaz,mint mikor mások teszik ugyanezt velünk.Ez így müködik.

12 éve 2011. szeptember 23. 17:55
11 Ed'igen

@istentudja: Én szerintem ez a tanulmány arról szólt, hogy egy szöveg értelmezéseire milyen lehetőségek vannak. Ehhez képest itt mindenféle más szempont felmerült. A legkevesebbet a mondat nyelvi értelmezéséről írtak a hozzászólók.

Azonban egy két dologra reagálni kell:

1. Kertész Ákos ugyanannyira magyar, mint amennyire bárki, aki magyarnak tartja magát.

2. Nevetségesnek tartom, hogy a díjai után már a magyarságát is el kell vitatni Kertésztől.

3. Könnyebb megsértődni, mint belegondolni, hogy egy honfitársunk miért érez így, miért gondolkodik így.

Aki itt belefeledkezik Kertész szapulásába, ne feledje el, hogy ugyanannak a szövegnek eltérő olvasatai lehetnek.

12 éve 2011. szeptember 23. 18:08
12 peripetia

Magam is találkoztam azzal, hogy az alattvalót összetévesztette az alávalóval valamelyik szatócs tévén a nyilatkozó, bár lehet, hogy az orbán-tévében volt. Ez egyszerűen tudatlanság. Viszont engem is felháborított a cikk, és nem lehet menteni a menthetetlent. Magyarságomban, emberi tisztességemben sértett vérig az író úr. Amúgy nagyon, genetikailag genetikusan vagyok genetikás. Nehéz kereszt ez.

12 éve 2011. szeptember 23. 18:30
13 Radi

Ennyi erővel Tyirityán szövegét is lehetne addig boncolgatni, amíg kiderül, hogy csak holmi hungarofób idióták sértődtek meg rajta :D és ha nem tetszik neked, te is magyargyűlölő vagy ám...

Kíváncsi lennék, hogy ha Tyirityán meg azzal takarózna, hogy ő is zsidónak vallotta magát, Ed'igen ötletes definíciója:

"1. Tyirityán Zsolt ugyanannyira zsidó, mint amennyire bárki, aki zsidónak tartja magát.

2. Nevetségesnek tartom, hogy a díjai után már a zsidóságát is el kell vitatni tyirityántól.

3. Könnyebb megsértődni, mint belegondolni, hogy egy honfitársatok miért érez így, miért gondolkodik így."

mennyire nyerné meg a kedves hozzászólók tetszését :D

Ja és szerintem a "Tetves zsidó" kitételből a "tetves" verte ki a biztosítékot, mert az

"abból a zavarból fakad, hogy Tyirityán állításai nem vethetők el kapásból" :D

vicc ami itt megy

12 éve 2011. szeptember 23. 18:50
14 istentudja

@Ed'igen:

Kétlem,hogy ezt a levelet bármilyen értelmezéssel meg lehetne védeni.Kisebbségiként szocializálódtam,pontosan tudom,hol húzódnak a finom,kényes határok.Egy biztos:csak én marasztalhatom el a saját anyámat,senki más.Kertész Ákos leveléböl az derül ki,hogy ö nem azonosul a magyarsággal,hanem fölé helyezi magát.Azok közé,akik "munkával,tanulással,innovációval viszik valamire".Szerinte "meg kell váltani a magyart,méltóvá kell tenni arra,hogy az európai közösségnek egyenrangú tagja lehessen".Tisztelettel,ez fasisztoid szöveg.

12 éve 2011. szeptember 23. 19:09
15 AdamK

@peripetia: Kedves Peripetia, az nem zavarja Önt, ha valaki szerint a magyar rút sybarita váz?

12 éve 2011. szeptember 23. 19:11
16 AdamK

@istentudja: Hogyan derül ki Kertész leveléből, hogy ő nem tartja magát magyarnak? Elnézést, de ez egyszerűen unintelligencia. Erre kérdezte Ady: Hej, égig nyúló giz-.gazok, Én nem vagok magayr?

12 éve 2011. szeptember 23. 19:17
17 AdamK

@Ed'igen: A képlet egyértelmű: Kertészt valami miatt általánosan zsidónak tartják, egyúttal megvonva tőle a magyarságát is. Ez a szélsőjobbtól magától értetődő, de zsidónak nevezte Kertészt Balla D. Károly, és ezt következtette ki Lévai Júlia is. Pedig kertész az inkriminált levélben nem nevezte magát zsidónak, sőt, erre még Lévai Júlia is csak azért következtethetett, mert Kertész a holokauszt el nem ismerését róra fel a magyaroknak. Szerintem ez nagyobb gáz, mint a jobboldal mocskolódása.

És ugyanez jön le itt is: Magyar bírálhatja a magyart, de Kertész nem. Nocsak. Ki kéne már bújni a báránybőrből (félre ne értse, ez nem Önnek szól).

Nyilván nem tudják, hogy Kertész apja római katolikus volt, ő 10 éves korában (1942-ben) tudta meg, hogy zsidó felmenői vannak. Nem vallásos. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ő zsidó identitása oktrojált. És az identitás ráerőltetése bárkire, ez alkalmazott rasszizmus.

12 éve 2011. szeptember 23. 19:36
18 najahuha

@istentudja:

Egyébként úgy a helyzet , mint a szerző maga társadalompszichológiai eset.

Mert mit látunk ? Egy POLGÁRI családból származó nem mehet egyetemre, ezért túl egy évtizeden lakatos lesz egy gyárban....Majd aztán mégis egyetemre jut, és KISZOLGÁLÓJA lesz egy diktatúrának.

Ő nem megérteni akarja azokat, akiknek csak a "szolgalelkűség" maradt a puszta fönnmaradáshoz, hanem ostorozza őket olyanért, amiben ő is ugyanolyan szervesen szolgalelkű volt, és voltaképpen mindmáig az ezt megteremtő BALOLDALi eszméhez szolgalelkű, miközben fanatikusságig fajuló irtózattal vizionál egy eszméjétől elütő diktatúrát. Nem kétlem, hogy egy koros értelmiséginek a jelenkor változásai túl gyorsak, és az egzisztenciális veszteség is fönnáll, "no de mindent mindig másra kenni, másra mutogatni és mindenért mást hibáztatni " túl kényelmes és egyszerű dolog lenne...

Javasolnám anyósomat mellé: a maga 85 évével a liberalista-konzervativizmusa bizonyára egy kicsit a valóság talajára rántaná vissza Kertész Ákost.

12 éve 2011. szeptember 23. 20:28
19 Ed'igen

Ha valaki zsidó, az miért nem lehet magyar is egyszerre? Mi zárja ki? Ezt nem értem. Kertész maga is magyarként írt.

Nemcsak azért magyar Kertész, mert annak tartja magát, hanem akként is élt, alkotott. Ez a nyelv és ez a kultúra a sajátja.

12 éve 2011. szeptember 23. 21:28
20 istentudja

@AdamK:

Ki mondta,hogy Kertész Ákos nem magyar?Csak egy emelettel feljebb magyar mint más.Ne feledjük,hogy ismert közéleti személyiségröl van szó.Szavának súlya van.Nehogy lehúzza...

12 éve 2011. szeptember 23. 21:39
21 gymakara

@istentudja: Kedves Istentudja! " hány nemzet hátán vágtak és vágnak most is fát! Hogy a magyar málészájúbb lenne a többinél?Versenyezzünk!

Soroljuk fel a felkeléseket,a forradalmakat itthon és másutt.

Önök is tudják,hogy semmi értelme."

Nem versenyzem, de elgondolkodtatásul felvetem: vajon a Svájcban élők történetét is így tekinthetjük? Aligha.

Mi okkal büszkék vagyunk és lehetünk is arra, hogy a passzív rezisztencia nagymesterévé tett bennünket a történelmünk, - és talán megfeledkezünk közben a kollaboránsaink tömkelegéről.

Ők meg arra büszkét, hogy ha valaki megszállni próbálta őket, akkor fegyvert fogtak, s elűzték...

Talán földrajzi adottságok is kellenek hozzá, s nem csak mentalitás? De azért a habitust a történelem is alakítja - itt is, ott is, vagy tévednék ebben netán?

Ha lehet, ne kevélykedjünk! ...inkább szemlélődjünk, gondolkozzunk!

12 éve 2011. szeptember 23. 21:46
22 istentudja

@gymakara:

"Ha lehet,ne kevélykedjünk!"

Ezt mondja Dózsának,Rákóczinak,Kossuthnak,ne nekem.

12 éve 2011. szeptember 24. 06:47
23 Ringelhuth bácsi

@istentudja: Némely magyarok genetikusan gyengeelméjűek. Na ez a mondat mit jelent?

12 éve 2011. szeptember 24. 08:56
24 mari

@Ed'igen: Teljesen egyetértek a hozzászólással. A (köz)író nem tudós elemzők számára ír, hanem a köznek, ezért feltehető, hogy azt akarta mondani, amit a többség ért szavain. (Szívem szerint jóindulatú szerecsenmosdatásnak nevezhetném a cikket, ha nem értenék egyet Kertész minden szavával.). A 'genetikusan' a mai köznyelvben igenis a 'genetikailag' szinonímája, az 'alattvaló' - amint mások később jelezték, a 'szolgalelkűé'. A Fővárosi Közgyűlés szavazása pedig fényesen bizonyítja Kertész igazságát: a szolgalelkű alattvaló nem gondolkozik, zsigerből szavaz, pártfőnöke ízlése szerint.

12 éve 2011. szeptember 24. 10:09
25 zegernyei

Mindenki, aki azt hiszi magáról, hogy magyar, egy körmönfont politikai ármány áldozata. Ugyanis senki sem magyar, már alapból:

a variáns)

A 895-ös honfoglalók magyarok voltak (kivéve a hozzájuk csatlakozott kabarokat). Igen ám, de az Árpád-kori magyar népesség túlnyomó többsége genetikailag nem az ő leszármazottjuk, hanem a Kárpát-medencében 895-ben itt talált népességé. Vagyis a magyarok genetikailag nem magyarok.

b) variáns

A 895-ben a honfoglalók által a Kárpát-medencében talált népesség egy része lehet, hogy ősmagyarul beszélt, de nem magyarnak nevezte magát. Ezek az emberek genetikusan annyira alattvalók voltak,, hogy átvették hódítóik népnevét, így lettek magyarrá.

Tehát mindenképpen nem magyar magyarok fogadták be a később bevándorló svábokat, szászokat, oláhokat, rácokat, tótokat, besenyőket, kunokat, cigányokat, jászokat, zsidókat stb. Ki a magyar? Mindenki (vagy senki).

12 éve 2011. szeptember 24. 10:16
26 Pesta

Ne tereljük el a szót, Kertész magyar, ez rendben van, de az nem, hogy a hozzá hasonlóak (figyelem, szövegértés! származásuktól függetlenül!) csak addig magyarok, amíg ennek előnyei vannak. Ha valami szúrja a szemüket (a másik ember pártállása, világnézete, akármi), rögtön általánosítgatnak az egész magyarságra. Míg ha más teszi ugyanezt más kapcsán, máris felháborodnak. Más szemében a szálkát... Mint már Istentudja is említette, erősen kétlem, hogy ha valaki pl. azt írta volna le, "a cigány genetikusan alattvaló", akkor is holmiféle lexikológusok magyarázgatnák nekünk ugyanitt barokkos körmondatokban a genetikus és az alattvaló jelentését. Dehogyis. Akkor már Pesttől Nyújorkig arról cikkeznének ugyanők, hogy aki ezt leírta, az "cigánypogromra" uszít. Képmutatás, ami itt megy.

12 éve 2011. szeptember 24. 11:17
27 Fromm

Na neeee! Ez a cikk ugye vicc.

Bár én nem vagyok szakember, de így én is tudok nyelvészkedni. Tulajdonképpen máris másképp látom a dolgot, vegyük csak a következő részt Kertész írásából, amely általánosságban a magyarokra vonatkozik:

"boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot"

Mit jelent ez tulajdonképpen? Azt bizonyára mindenki kitalálta, hogy a magyarokat ebben a részben Kertész disznóhoz hasonlítja. Ez akár sértő is lehetne, de ha közelebbről megvizsgáljuk egy tudományos szemüvegen keresztül, akkor mi is a disznó? A következő szavak rokonértelműek a disznóval: malac, házisertés.

Álljunk meg egy percre ez utóbbinál. Ez egy háziállat. A háziállatokról pedig tudva levő, hogy az emberek közelében élnek, s vad társaikhoz képes sokkal jámborabb jószágok.

A következő a "boldogan dagonyázik". A malacok a dagonyázásban valóban örömüket lelik. Ezzel megtisztítják magukat a szennyeződésektől és az élősködőktől. Tehát tulajdon képpen tisztálkodnak.

"a diktatúra pocsolyájában". Itt bizonyára Kertész a rendszerváltás előtti szocialista diktatúrára gondolt, hiszen azóta Magyarország demokratikus berendezkedésű. A disznó nem fér bele teljesen a pocsolyába, hanem az többnyire alatta található, ez képletesen tehát a múltbeliséget is jeletheti.

"röfög". Ez a malacoknál a kommunikáció eszköze. Tehát kommunikál.

"és zabálja a moslékot". Vagyis eszik. Mit eszik? Moslékot. Az EU-csatlakozáskor nagy vita volt a moslékkal kapcsolatban. Egyes vélemények szerint a különböző tápoknál a moslék jóval egészségesebb, hiszen kevesebb adalékanyagot tartalmaz. Általában emberi ételmaradék vagy gyümölcsök maradékai, például dinnyehéj vagy kukorica.

Rakjuk tehát össze ennek a mondatrésznek a helyes értelmezését:

[a magyar] egy elmúlt diktatúra maradványain boldogan és tisztán éli az életét, kifejlett kommunikációs tevékenységet folytat, és egészséges ételeket eszik.

12 éve 2011. szeptember 24. 12:58
28 Radi

El is hallgatott a tisztelt szerecsenmosdató társaság, hogy még egy fékezett habzású nácizást sem eresztettek meg :)

Srácok, nem vagytok már ti sem a régiek, agresszív fasisztázás helyett inkább már csak visszavonultok, amikor rájöttök, hogy védhetetlen a kettős mércétek. És ez így van rendjén.:)

12 éve 2011. szeptember 24. 14:33
29 Mártonfi Attila

Miként le is írtam, szándékosan kerültem a direkt politikai következtetések (meglátásom szerint nem is olyan egyszerű) levonását, így most sem tévednék a politika indulatoktól terhes terepére. A nyelvi vonatkozásokra azonban feltétlenül reagálnék (sajnos ezek vannak kisebbségben). Abból az előfeltevésből semmi szín alatt nem vagyok hajlandó engedni, hogy Kertész épp annyira magyar, mint a többi 13 millió, és ugyanúgy belülről bírálja a saját közösségét, mint Berzsenyi, Petőfi, Ady, József Attila – és még sok más – tette. Így tehát az ő részéről önvádról beszélhetünk, nem gyalázkodásról. A kettőt össze sem lehet hasonlítani.

2 Ed'igen: Igen, a több párhuzamos olvasat léte, illetve az általánosan elfogadott olvasat preferálása lenne általában a wittensteini értelemben a szerencsés. Arra próbáltam rámutatni, hogy jelen esetben miért a vélhető szerzői szándéktól eltérő olvasat vált általánossá, és mi lehetett az oka annak, hogy a szerző ezzel nem számolt (vagy ha számolt is, mi indította arra, hogy dupla csavarral fogalmazzon). (A tempós keretes melletti bekezdésben fejtettem ki ezt bővebben.)

3 majtos: Igen, valóban a ’fejlődés’ mellett az ’eredet’ is meghatározó jelentéskomponens (vö. genezis). Erről írhattam volna, de úgy éreztem, szétfeszítette volna a cikk kereteit. Azt hiszem, az, hogy ’a magyar eredendően szervilis’, szintén olyan elképesztő, a szövegkörnyezetbe nem illeszkedő olvasat, amit minimális jóhiszeműséggel (márpedig a grice-i maximák erre köteleznek) el kell vetnünk.

Ha az alattvalót alávalónak olvasás verte ki egyesekben a biztosítékot, akkor amögött tényleg az általános iskolai szintet el nem érő olvasás-szövegértési problémák állnak, ezt igazából általánosan – merő jóhiszeműségből – nem merném feltételezni.

Egyetértek: a feudalizmus szó szintén megérdemelne egy hosszasabb elemzést, mert (mint pl. Hahner Péter a 100 történelmi tévhit című könyvében kifejtette) valóban burjánzó jelentésszerkezete van. Ez az elemzés viszont alapvetően történészi és nem nyelvészi feladat.

4 Hahó: Ez már a szöveg többi részének nem pusztán nyelvi, hanem tartalmi elemzését igényli. Így kiragadva talán szerencsétlennek is találhatnánk a szövegrészt, bár a figyelmes olvasónak még így, kimetélve is feltűnik a „ma már” kitétel. A szövegben persze kifejti a szerző bővebben is, hogy a problémát abban látja, hogy a magyar társadalom egésze nem esett át a holokausztot követő megtisztító katarzison, a közösség (jórészt a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer politikai stratégiája következtében – ezt én teszem hozzá) nem feldolgozta és megértette az elkövetett cselekmények bűnös voltát, hanem a szőnyeg alá söpörte. Pedig nézetem szerint a magyar holokausztot csak egyféleképpen lehet igazából tisztességesen leírni: ennek során nem németek irtottak zsidókat, hanem (manipulált, illetve önmaguk által magukat manipulálni hagyott, valamint valóban elszállt indulatú) magyarok irtottak (zsidónak, cigánynak, melegnek, szabadgondolkodónak, baloldalinak stb. bélyegzett) magyarokat. (No, most egy kicsit átléptem a saját magam által magamnak szabott határokat, de – úgy látszik – ezt nem tudtam megállni. A feldolgozás szerintem az lenne, ha ezt sikerülne belátnunk. Mindannyian egyaránt vagyunk gyilkosok és áldozatok utódai.)

7 AdamK: A „született alattvaló” is a ’származás, eredet’ jelentésjegyeket hozza előtérbe, így ezt az olvasatot is elvetném. Amúgy persze egyetértek.

12 éve 2011. szeptember 24. 15:22
30 istentudja

@Fromm:

Fromm,maga biztosan nem tartozik az unalmas emberek közé.Kösz,ez nagyon kóser volt.

12 éve 2011. szeptember 24. 16:15
31 istentudja

@zegernyei:

Kedves zegernyei!

Véleményem szerint:magyar az,aki azt hiszi magáról.Ennek semmi köze a genetikához.

A "honfoglalás" dátuma közmegegyezés eredménye,nem abszolút igazság.

A legutóbbi honfoglalók valóban magyarok voltak,csak azt nem tudjuk,milyen nyelvet beszéltek (a magyar népnév eredetét sem tudjuk biztosan).

A Kárpát-medence öshonos lakosságának létszámáról,etnikai hovatartozásáról még a legnagyobb történészek sem tudnak biztosat mondani.

Maga nem ért a népességgenetikához!És nincs napirenden e tudományág legújabb eredményeivel.Amire hivatkozik,az RÉG ELAVULT,már nem igaz!!!Ha komolyan érdekli a téma,szivesen segítek.

És ezt cinizmus nélkül,öszintén mondom. Hét évnyi személyes tapasztalatom alapján ajánlom fel a segítségemet.És,hogy nem beszélek a levegöbe, minden lehetséges genetikai vizsgálatot elvégeztettem,és láss csodát,minden nyugati,demokratikus,pártatlan tudományos eredmény szerint,genetikailag is magyar vagyok.Borzasztó...

Mellesleg,Vékony Gábor szerint a magyarság eredeti önelnevezése a SZÉKELY.Ök fogadták bejövetelükkor a honfoglalókat.

12 éve 2011. szeptember 24. 17:23
32 bibi

Nekem az tetszik a legjobban, hogy "Ez a mondat nem mondat". Szerintem ezért előlegezték meg neki a sok-sok díjat.

Tényleg zseniális.

12 éve 2011. szeptember 24. 18:37
33 Pesta

Tisztelt Mártonfi Attila! Köszönjük a választ!

12 éve 2011. szeptember 25. 05:49
34 zegernyei

@istentudja: Kedves Hölgyem/Uram!

ha úgy véli, hogy az a magyar, aki annak hiszi magát, akkor nem állíthatja komolyan, hogy ön genetikailag magyar. Legfeljebb annak hiszi magát. Azt viszont a genetikusok be tudnák bizonyítani, hogy ön vérségi kapcsolatban áll a honfoglaló magyarokkal, netán a 895-ös honfoglalók által a Kárpát-medencében itt talált későavar-szláv (magyar?) népességgel, ha megfizetné ez irányú vizsgálataikat.

Az ön által említett nyugati, demokratikus, pártatlan népességgenetikusok eredményeiben ne nagyon higgyen, mert szegények teljesen dilettáns történeti következtetésekre jutottak. Ugyanis abszolút történelmietlen módon választották ki az általuk vizsgált adathalmazt (értsd: embereket), és abszolút történelmietlen módon rendeltek hozzájuk népneveket. Pl Cavalli-Sforzáék könyvét nyugodtan kidobhatja. A nagybudapesti őszi lomtalanítás erre nagyszerű alkalmat kínál.

Mellesleg, szerintem a székely nem a magyarság eredeti elnevezése.

Persze mindez nem tartozik Mártonfi Attila cikkének témájához. A szerző sikeresen bizonyította, hogy a Kertész Ákos kijelentése körüli politikai hisztériának még nyelvi alapja sincs.

12 éve 2011. szeptember 25. 10:38
35 najahuha

@Mártonfi Attila:

Ami a maga korában megengedhető volt "Berzsenyi, Petőfi, Ady, József Attila – és még sok más" tollából, egyáltalán nem biztos hogy Kertész Ákos tollából megengedhető.

Ha ÖNVÁD (is) lenne, mint említette, akkor talán jóval szerencsésebb és HITELESEBB lett volna HAZAI orgánumban írnia: merthogy

"...Az Amerikai Népszavához semmi köze nincs Magyarországnak, erre az újságra nem vonatkozik Magyarország egyetlen törvénye sem. Az Amerika Népszava – mint amerikai újság – az Egyesült Államok szövetségi (föderális) törvényei és New York Állam alkotmánya alá tartozik. Az Amerikai Népszava nem része a magyarországi sajtónak, a magyarországi médiatörvények egyike sem vonatkozik rá. Működését az Egyesült Államok Alkotmánya, törvényei, az amerikai sajtószabadság elvei, az amerikai véleményszabadságra és szólásszabadságra vonatkozó szabályok, az amerikai szabadságeszme, az amerikai ízlés és kultúra, szabadságról és demokráciáról vallott közfelfogás és értékrend határozza meg. ...."

12 éve 2011. szeptember 25. 10:57
36 Radi

Kedves Mártonfi Attila!

1.-2. kertész magát nyilván nem tartja "genetikusan alattvalónak", ebben nem vállal sorsközösséget a magyarsággal, tehát ha így nézzük, ő maga sem tartja magát magyarnak.

Innen firkálgat az amerikai barátainak szenvelegve, hogy milyen moslékevő országban kell neki élnie, szegénynek, tehát ő maga írja ki magát ebből a közösségből.

Unalmas, hogy az ilyen alakok mocskolódásait meg rágalmait Ady-féle önostorozó hazaszeretetnek próbálják beállítani. Ez gusztustalan csúsztatás, a hazugsággal rokon dolog.

Nem kívánom befejezni a gondolatát a derék írónak, hogyha mi vagyunk a genetikusan alattvalók, akkor kik a genetikusan felsőbbrendűek... ilyen kollektív felsőbbrendűségről két könyv szokott megemlékezni, az egyik a Tóra és az azt elemezgető Talmud, a másik a Mein Kampf.

3. a kollektív bűnösség elve nagyon divatjamúlt, de ha már itt tartunk, nevezze meg azt a mennyiségű hasoncsúszást és azt az összeget, ami elég ahhoz, hogy végre ne a csapból is a holokauszt folyjon...

12 éve 2011. szeptember 25. 11:18
37 najahuha

Ami a "hovatartozás" illeti:

"A szó szűkebb értelmében használt etnosz, a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális, (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének" ( Julian Vlagyimirovics Bromlej: Etnosz és néprajz)

A "magyar az, aki annak tartja magát" egy üres frázis, ahhoz hasonló, mint ha a megszületett gyereknek meghagynánk annak eldöntését, hogy a veleszületett biológiai identitása -- nemisége --- ellenére megválaszthassa ennek egész életére kiható gyakorlati szerepkörét, történetesen hogy egyértelmű fiú létére lányként és nőnek nevelődjék, ellene menve az össznépi SZOKÁSoknak.

Annak magyarsága VALÓSÁGOS és JELEN idejű, aki ebbéli állításában

1. MAGYARUL BESZÉL

és

2. MAGYAR ÉRZÉSŰ ( de legalább a magyarsággal szimpatizál)

és

3. MAGYAR HAGYOMÁNYOK szerint él kisebb-nagyobb mértékben.

De a legpontosabb megfogalmazás ez:

„Nem az a magyar, akinek a szülei magyarok, hanem az a magyar, akinek az unokái magyarok.”

12 éve 2011. szeptember 25. 14:46
38 cs.k.

Magyarság genetikailag nem létezik - így nyilatkoznak a genetikusok. Ezzel mindenki tisztában van, ha nem ragadja el az agyát a gőz.

Mártonfi Attila elemzése maximálisan elfogadható, de

Kertész Ákosnak is számolnia kell azzal, hogy a nyelvészetben járatlan publikum számára félreérthető lehet a szóhasználata. Helyesbített, és ezt minden további agymenés nélkül, a lehető legfegyelmezettebben tudomásul kell, hogy vegyük. Ha nem tesszük, a kis bajból nagy lesz. Ez leginkább Tarlós Istvánra vonatkozik.

Genetikusan fejletlennek tartom viszont az állami kitüntetések osztogatását szakmai teljesítményért. Pláne, ha az nálunk bármikor, bárki által visszavonható. Ez éppenséggel azt bizonyítja, hogy a kitüntetésért cserébe politikai elkötelezettséget várnak el a díjazottól.

12 éve 2011. szeptember 25. 16:08
39 istentudja

@zegernyei:

Rég rossz ha egy baráti levél megértéséhez értelmezö szótár kell.Miért nézzük hülyének egymást?

Jelentem,megfizettem a genetikusokat azonban ön valóban nem érti,hogy mit nem ért.Nincs napirenden a legújabb eredményekkel.Segítek,kezdje itt,minde szükséges információhoz hozzáfér és mevitathatja ha úgy kívánja:

dna-forums.org/

És a legfrissebb magyar vizsgálat:neolitikumi haplocsoportok az Alföldön:

www.nature.com/jhg/journal/vaop/ncurrent/full/jhg2011103a.html

12 éve 2011. szeptember 25. 16:26
40 istentudja

@najahuha:

Számos meghatározást olvastam már én is.Egyik sem teljes,mert a "ki a magyar"kérdésre,összetettsége folytán, nem lehet egyetlen frappáns mondatban válaszolni.Kertész Ákos hogyan illik az ön által idézett meghatározásba?Megfelel mindhárom kritériumának?

12 éve 2011. szeptember 25. 16:34
41 istentudja

@cs.k.:

A genetikusok ´kénytelenek minden új eredmény után másképp nyilatkozni.A genetika nem dogma,hanem fejlödö tudomány.Most éli gyermekkorát.Legjobb,ha követjük.Kertész Ákos valóban helyesbített,azt mondta,hogy ilyen mondat helyesen,nem létezik magyarul.De a mondat tartalmát se nem helyesbítette,se vissza nem vonta.Nem írt másikat helyette.És itt nem csak egyetlen mondattal van baj...

12 éve 2011. szeptember 25. 17:38
42 bibi

Látom áll a bál.

1/ Belűlről kritizálni? Az Amerikai Népszavában?

2/ Szóval, ehhez (!) a "genetikusan" témához magam leginkább ezt társítom:

egeszseg.origo.hu/cikk/0843/530567/20081021_korai_magomles_ejakulaci

12 éve 2011. szeptember 26. 11:14
43 najahuha

@istentudja:

Írta: "Számos meghatározást olvastam már én is.Egyik sem teljes,mert a "ki a magyar"kérdésre,összetettsége folytán, nem lehet egyetlen frappáns mondatban válaszolni."

---- Valóban nincs egyetlen és egyértelmű válasz, ugyanis a hármas összetevőben még ha a NYELV egyértelmű tud is lenni, a többi összetevője gyakorlatilag megfoghatatlan. Másrészről van egy hagyományozódott "NEMZET" kategória (amely egyre jobban IDEALISZTIKUS, erre vonatkoztatható a hármas fölosztás) és van egy JOGI "nemzet" , amely állampolgársági kategória ( a hármas fölosztás részben tartozik ide.)

Írta: "Kertész Ákos hogyan illik az ön által idézett meghatározásba?Megfelel mindhárom kritériumának?"

----- A fentiekből következően csak SZUBJEKTÍV válasz adható, illetve arra vonatkozó: összességében és külső megítélésben ártó vagy hasznos-e egy Kertész féle cselekedet. Több benne az ártó, mint a hasznos, függetlenül kiinduló szándékától.

De Kertész nem egyedüli eset. Minden népnek megvan a maga "Kertész"-e... De a legtöbb helyen ráhagyják, maximum marginalizálják. És ne legyen illúziónk: ha mindezeket az USA-ról , mint saját hazájáról és "nemzetbéli társairól" írta volna volna valaki, ugyanez a sors jutott volna részéül, no persze méretarányosan....

A viselkedéskutatásból tudjuk, a magyarok az egyik legindividualistább nép a világon, így mindazok a "sztereotípiák", amelyekkel jellemezni szokás bennünket, a valóságból merítkeznek, kisebb-nagyobb túlzással.

Az individualitás egyben azt is jelenti: azon túl, hogy kicsi benne a csapatjáték tolerancia, a legnagyobb egyéni variációkat és lehetőségeket hordozza. ( Erre is lehet hozni számos etológiai és pszichológiai példát).

A magam részéről összefoglalva:

Elhibázott Kertész részéről, hogy a saját nemzetét ostorozó megnyilatkozásait nemzetén kívülálló médiában hirdeti, sugallván azt, mintha Ő mindenekfölötti lenne. Ha Amerikában élne, megtehetné, viszont akkor nyilván gondolatai nem lennének hitelesek , hiszen nem köztünk élne.....

A díszpolgárság visszavonása elsietett volt.

Minden ember követhet és követ is el hibát.

Ha valaki sorozatosan teszi, akkor már el lehet gondolkodni, kérdőre vonni, és aztán cselekedni.....

" Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits)

12 éve 2011. szeptember 27. 10:20
44 majtos

@Mártonfi Attila: "Igen, valóban a ’fejlődés’ mellett az ’eredet’ is meghatározó jelentéskomponens (vö. genezis). Erről írhattam volna, de úgy éreztem, szétfeszítette volna a cikk kereteit. Azt hiszem, az, hogy ’a magyar eredendően szervilis’, szintén olyan elképesztő, a szövegkörnyezetbe nem illeszkedő olvasat, amit minimális jóhiszeműséggel (márpedig a grice-i maximák erre köteleznek) el kell vetnünk."

Ezzel nem értek egyet. Kertész Ákos nyílt levele pont arról a kiábrándultságról szól, hogy a magyar baloldal is "csak magyar": "boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni", hiszen

"ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok", "és ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját." Az indulat mondatja vele azt, hogy a magyar "genetikusan alattvaló", és pont a szövegkörnyezet az, ami szerintem az öröklötten, eredendően szolgalelkű, talpnyaló és opportunista módon az uralkodó hatalmat kiszolgáló magyarokról szól, és épp ezért a "történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés" véleményem szerint csak eufemizmus, és pont nem illeszkedik a szövegbe.

"Ha az alattvalót alávalónak olvasás verte ki egyesekben a biztosítékot, akkor amögött tényleg az általános iskolai szintet el nem érő olvasás-szövegértési problémák állnak, ezt igazából általánosan – merő jóhiszeműségből – nem merném feltételezni."

A hétvégén egy parkban halottam egy középkorú férfit telefonálni, és pont erről az ügyről beszélt, de a genetikusan alattvalót "genetikailag degenerált"-nak mondta. (ezt nem most találom ki!) nem biztos, hogy a szövegértéssel van probléma, de az emberek többsége, aki véleményt alkot az ügyben, nem az eredeti levelet olvasta, hanem az adott médián keresztül tájékozódott, aminek tudjuk milyen torzító a hatása. Hiába hangzik el jól az alattvaló szó, de más jelentések is rárakódnak, azáltal ki mondja, milyen médiumban, milyen érzelmi színezettel, milyen kommentárral körbeágyazva, majd ezt az információt hol, kikkel beszéli meg, milyen a diskurzus utóélete stb... és ezt segíti az alattvaló-alávaló hasonlóság. (hozzáteszem, hogy Kertész, bármennyire is felindulásból követte el a nyílt levelét, mégiscsak író, szóval semmit sem bíz a véletlenre...)

12 éve 2011. szeptember 28. 08:10
45 zegernyei

@istentudja: Válaszából következik, hogy általában nem érti a tudományos vita módszerét. Ez nem baj, de azért ne foglalkozzon történelemmel. A neolit kori leletek elemzésének semmi köze ahhoz, hogy ön genetikailag nem magyar. Ahhoz sincs, hogy ön genetikusan nem magyar. Mellékesen pedig a cikk témájához nem igazodó hozzászólásokkal provokálja a békés magyarokat és nem magyarokat. A linkeket köszönöm.

12 éve 2011. szeptember 28. 14:27
46 istentudja

@zegernyei:

Nem tudom,ki kit provokál.Mondjon két dolgot ami nem függ össze.Mellesleg,ön sem magyar?

11 éve 2012. május 7. 03:36
47 degenereturul

A lexikológus úr tévedése az, hogy a felháborodást nem ez a három szó keltette és az, hogy nem csak és főként nem nyelvészeti vonatkozásai vannak ezen írásnak.

A szemüveges, fröcsögő levélíró 3 részre osztja a magyarságot:

1.: Fidesz - Tudjuk ki. A cigányhitler és sleppje.

2.: "Baloldal" - Elárulta önmagát, és ezáltal a jövőt. A jövő záloga.

3.: Önmaga - Nem tudjuk egyedül van-e, vagy vannak-e társai (később kiderül). Amit ő képvisel az egyfajta "másság", nem felsőbbrendűség, hanem inkább ő a Baloldal de Lux, egyfajta "testre-szabott, morális alapú szocializmus", amely "nem azonos soha az éppen aktuális >>pártszocializmussal<<, mégis ez az a közösség, amelyik..." hozzá legközelebb áll. És őt, ennek a baloldalnak az árulása foglalkoztatja. Annak a baloldalnak az árulása, mely hozzá közel áll, de nem ő. Érdekes módon a baloldal nem kérte ki magának a külső kritikát.

Ennek a baloldalnak az árulása azért történt a szemüveges szerint, mert "ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás."

Magyarok: olyan percEMBERkék, akik olyanok, mint az ÁLLATOKok, mert a jelenben élnek(!). Ez egy ténymegállapítás. Ilyen egyszerű ez. Érted.

Tehát mostantól vannak a magyarok, akik a baloldal(árulók) és a fidesz összege. És van ő. Aki "más".

De jön a törzsanyag:

"A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: >>ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.<< De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt."

Ezt gondolja a magyarokról. Szép és sokatmondó szavak. Minden tiszteletet megérdemel az őszintesége. Személy szerint nem szeretnék - magyar (alattvaló) létemre sem -, bocsánatot kérni olyan dolgokért melyeknek nem vagyok tettese vagy kiváltója. Persze csak, ha lehet. <-- HOPP! ALATTVALÓSÁG!! A kollektív bűnösség elvét elutasítva a "magyarságtól" sem várnám el, hiszen a "magyarok" nagy részének meg volt a saját szenvedésea múlt században. Hiszem, hogy csak a saját bűneimért felelek. Magyar vagyok és nem vagyok felelős a zsidó népirtásért, és nem vagyok egyedül ezzel. Ha hiszik, ha nem.

És hogy a fröcsögő, kinek is tartja magát, ki is az, aki nem magyar:

"Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret."

BELŐLÜK HIÁNYZIK AZ, AMI EMBERRÉ TESZ MINKET.

BELŐLÜK - MINKET. (Őt és a Bartus Lacit.)

10 éve 2013. június 14. 10:27
48 hajnalpír

@degenereturul:

Szövegértéssel küzdesz? Egy szövegkörnyezetből kiragadott mondattal akarsz másokat félrevezetve és babért aratni? Nem fog menni, mert K. Á. a baloldali elitet ostorozta, és nem a magyarokat általában.

Kertész ezt írta:

"De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.

Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.

Magyarországot vajon nem határozza-e meg a Simicska & Puch Co. működése?"

Kertész szerint a baloldali elitből hiányzik "az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket:az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret."

A tények ismeretében Kertész megállapításával - még degener(ált) turulnézetből is - nehéz vitába szállni.

10 éve 2013. november 17. 09:10
49 nk

Namostkéremszépen

értelmezzük Kertész Ákost. Keresztül-kasul magyarázzuk, kinek mit kell gondolni keserű, vagy dühös kirohanásán. Közben elfelejtjük, hogy amiről szó van azt író írta. Író, akinek legfontosabb eszköze a szó, a mondat, a nyelv és aki könyvein keresztül másokat tanít, többek között magyarra.

A sok kötetes KÁ-ról, dramaturgról nevetséges feltételezni, hogy nem tudta, mit ír.

10 éve 2014. március 11. 03:40
50 degenereturul

@hajnalpír:

Bartus főszerkesztő "Úr", személyesen?!

Na de a mókát félretéve egyvalamit figyelmedbe ajánlanék:

Idéztél egy részletet, gondosan ügyelve a kiragadás határaira. Egyik mondata így hangzik:

"Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.".

Elolvasva, értelmezve, felmerül a kérdés:

Belőlük ÉS MÉG KIKBŐL hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami belőle és "a Laciból" nem?

Na erre válaszolj!

(Mert szerintem belőlük és a "genetikusan alattvaló" magyarokból. Legalábbis a cikk szerint.)

Kertész Ákombákom Teleputtony Mikulákos olyan jól, érthetően ír, annyira empatikus és akkora filantróp, úgy működik benne túl a tolerancia, hogy az a sok-sok picike lelkiismeret meg szolidaritás a fejében azt súgta neki, hogy hagyja el a hazáját.

Kanadákost most meg gyötri a nyilvánvaló tény, hogy nagyobb senki lett, mint volt. Úgy járt, mint a legendás, hol-volt-hol-nem-volt-talán-igaz-sem-volt-Dániel-Péter, a méltán híres és szimpatikus, toleráns, stb., demokrátum-karizmátor, hogy túl sokan kezdték el lenézni és "nem-szeretni", ezért azóta melegebb éghajlatra távozott. Feléjük ebben mérik a sikert!

Te meg véded ezt a gyanúsan stroke- és meszesedés-ihlette írást, meg ezt a más-anyagból-gyúrt - az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret által a földi pokolból (hazánk) - emberré emelt "EMBERT". EMBER-embert.

Aki mellesleg EMBER létére úgy ír, egész népeket, nemzeteket átfogó általánosításaival pont olyan benyomást kelt, mint egy RASSZISTA KOMCSI. A komcsi, a jó szándékú, de végtelenül primitív és zsigeri gondolkodású "kommunista" utóda, más szóval balliberális, neoliberális, még újabb keletű szóval "baloldali demokrata". Haha-haha. Olyan embert értünk ez alatt, aki ha párt- vagy - egyes esetekben -magánérdekről volt szó, még a legalapvetőbb etikai megfontolásokat, erkölcsi mércéket is mindig hatékonyan, korszerűen és minden esetben a köz javát szem előtt tartva - igaz rendszeresen számba véve vagy "urambocsá" lesöpörve - tudta háttérbe szorítani, lesöpörni.

És gondolom MINDENBEN egyetértesz Dániel Péterrel is, akinek - csak, hogy röhögjünk - a monogramja DP.

(Ez a "hajnal" a nevedben ugye nem valami kommunista - vagy komcsi - áthallás?)

apróbetű:

(minden amit leírtam, csak a véleményem) ;)

10 éve 2014. március 11. 03:59
51 degenereturul

@hajnalpír:

"Okfejtésedben" ezt írod:

"Kertész szerint a baloldali elitből hiányzik ..."

A szövegértés részhez lenne hozzáfűznivalóm, mégpedig az, hogy véleményem szerint ez a félmondat CSÚSZTATÁS NÉLKÜL, helyesen, etikusan fogalmazva így hangzik:

Kertész szerint a baloldali elitből IS hiányzik...

Tudod, olvasva utolsó mondatod, amelyikben tényekről írsz, nevetnem kell. A tények vannak.

És a tény továbbra is az, hogy emberünk megkülönböztet állatokat és embereket, magának - osztályrészként, sorsként felfogva - beéri az emberséggel, és kedvesen, jólelkűen, nagypapai derűvel - eképpen önzetlenül és szívből - átengedi az állati lét minden áldását.

Valahogy így? Hálával tartozunk?

Várom válaszod!

9 éve 2014. május 29. 07:50
52 menasagh

Mielőtt meg nem jelent a cikke azt sem tudtam hogy létezik a világon ez a kertészákos, ezért a szenzációnak tűnő fikalmánya után kénytelen voltam utána olvasgatni őszörnyűsége életútjának.

Megjelent írásai, díjak, könyvek és mindent összevetve nem lett volna szüksége, hogy ezt a mocskot megírja…de megtette….és az a kérdés, hogy miért ?

Szerintem a nagyravágyása, az a tudat, hogy ő egy képzelt etnikum tagjaként többet ér, hogy ő különb a környezeténél, hogy van egy névrokona aki mellett ő törpének tűnik, hogy olyan lapban jelentek meg az írásai ami köztudottan magyarellenes, mindez arra mutat, hogy bár elismert valakinek tartják valójában egy lapuló kígyó, aki épp egy ilyen pillanatra várt amikor óvatlanul belemarhat abba közegbe amiből ő kinőtt de már idegen számára.

A tapasztalata, a tudása szerint nem elírás volt, sőt a hirtelen visszavonás és együgyű magyarázata is arra utal, hogy bár javított de nem kért bocsánatot tehát szándékosan és tudatosan írta, ezzel remélve kimagaslást vagy másoktól érdemet.

Egyelőre nem jött be a gonosz szándéka, lehet idővel mártírt faragnak belőle de a magyar köztudatban egy becstelen aljas marad, olyan szegedi vagy dánél-féle megvilágosodott senki, akik soha nem tudják levedleni a bennük rejtőző gonoszságot.