Mire jó a bibliafordítás?
Kihalnak-e a nyelvek, vagy csak mély álomba merülnek? Attól is függ, hogy van-e, aki felébressze őket, és rendelkezésére állnak-e a megfelelő eszközök.
A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, nem csoda, ha számtalan kis nyelvre is lefordítják. Az ugyan vitatható, hogy mennyire jó dolog a veszélyeztetett nyelvek szempontjából a bibliafordítás – hiszen ez mindenképpen része a hagyományos kultúra felszámolásának –, de az biztos, hogy megvannak az előnyei is. A bibliafordítás ugyanis egy remek módja a nyelv dokumentációjának, hiszen a szöveg jelentése ismert, tehát a nyelv ennek segítségével visszafejthető. Egy ilyen esetről számol be a Good hírportál.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nikater, Hydrargyrum / GNU-FDL 1.2)
Négyszáz évvel ezelőtt a mai Plymouth környékén az algonkin nyelvcsaládba tartozó messzecsuszett (Massachusett) nyelvet beszéltek (ennek többféle elnevezése is volt, pl. Wômpanâak, Wampanoag, Natic, Pokanoket stb. – vagy csak egyszerűen indián nyelv). Ebből kerültek az angolba olyan szavak, mint a skunk ’bűzösborz’, squash ’tökféle’. Valószínűleg valamelyik keleti algonkin nylevből, nagy valószínűséggel a messzcsuszettből származnak többek között a következő szavak: moose ’jávorszarvas’, moccasin ’mokaszin’, tomahawk ’harci szekerce’, manitou ’szellem, istenség’, totem stb. (Ezek közül több nemzetközileg ismertté vált, a magyarba is eljutott.)
Miközben a messzecsuszett beszélő jelentős hatást gyakoroltak a korai észak-amerikai angolszász kultúrára, természetesen az angolszászok is hatást gyakoroltak az indiánokra. Írásbeliséget alakítottak ki a helyi nyelvek számára, 1663-ra pedig elkészült a teljes bibliafordítás. Egyes területeken az indiánok közül is minden második tudott írni-olvasni, a 17-18. században egymás között anyanyelvükön leveleztek is. A himlő, a háborúk, a rabszolgaság és nem utolsó sorban az erőszakos keresztény térítés következtében a nyelv kihalt az 1830-as években. 1928-ban elismerték a nép hivatalos státuszát, de természetesen a nyelvet ekkor már régen nem beszélte senki.
(Forrás: Wikimedia Commons )
1993-ban az akkor 30 éves Jessie Little Doe Bairdnek víziói támadtak: őseit látta, akik arra biztatták, hogy támassza fel a nyelvet. Diplomáját az algonkin nyelvekből írta a Massachusettsi Műszaki Főiskolán: Kenneth Hale és Norvin Richards nyelvészekkel anyanyelvi beszélők és misszionáriusok által írt levelek és vallásos szövegek alapján próbálta rekonstruálni a nyelv nyelvtanát és szókincsét. Ezekre alapozva tananyagokat készített, tanfolyamokat szervezett. Ma már 15 ember beszéli a nyelvet – ez kivételes sikernek számít, különösen annak fényében, hogy a nyelvek feltámasztását korábban lehetetlennek tartották.
@cikk: >> 1993-ban az akkor 30 éves Jessie Little Doe Bairdnek víziói támadtak: őseit látta, akik arra biztatták, hogy támassza fel a nyelvet. [...] Ma már 15 ember beszéli a nyelvet – ez kivételes sikernek számít, különösen annak fényében, hogy a nyelvek feltámasztását korábban lehetetlennek tartották. <<
Azért ez nem egyedüli dolog, sokkal közelebb is ilyen a cornwalli nyelv esete: en.wikipedia.org/wiki/Cornish_revival
És még ami ennél is sikeresebb volt, és a bibliából támasztották fel, az az ivrit, a modern héber.
@LvT: de a héber ha anyanyelvként nem is, de végig használatban volt. Sokan beszélték, csak éppen nem az élet minden területére kiterjedően használták.
Mondjuk ez a középkorban még a latinra is igaz...
Végre egy kis izgis indián nyelv, ilyen is ritka a nyesten. Több ilyen kéne, meg valami jó kis 5 beszélős ausztrál nyelvjárás (de persze a "legtömegesebb" warlpiri, pityantyatyara, arrernte is) kielégíti az indogermánba belecsömörlött embert. Ez a messzecsuszett elnevezés viszont nagyon gagyi, wampanoag sokkal jobb; meg nem is praktikus, mert nyilván többféle nyelv volt ott is.
@nudniq: Szerintem ahhoz képest, hogy az haszkala előtt milyen volt a héber állapota, ahhoz képest a latin ma is élő nyelv. A latinnak mai is van aktív nyelvhasználata, készülnek pl. pápai enciklikák, amelyek eddig nem pusztán korábban használt panelek recitációjából állnak, hanem a modern, laikus világ jelenségeire is tud reflektálni.
Amennyire a héber nyelvhasználatban volt, annyira sok más nyelv is használatban van az óegyházi szlávtól kezdve. Sőt ennyire potenciálisan a masszacsúzett* is használatban volt, hiszen biztos többen recitálták a meglévő bibliafordítást is.
Ha megnézzük a héber liturgiai használatát askenázi, ill. szefárd területen, ezek a nyelvváltozatok meglehetősen eltértek egymástól, és attól a nyelvállapottól is, ami ma az ivrit. Az utóbbi és az előzményei közt egyenlőségjelet tenni, annyi mint a latin és az olasz, vagy az óegyházi szláv és a bulgár közt egyenlőségjelet tenni.
* Siposs András Az indián nyelvek (A nyelvnevek magyar helyesírása. A nyelvrokonsági viszonyok, osztályozás) c. 2006-os művében a cikkbeli indián nyelv magyar neveként a <masszacsúzett> alakot veszi.
@LvT: "Siposs András Az indián nyelvek (A nyelvnevek magyar helyesírása. A nyelvrokonsági viszonyok, osztályozás) c. 2006-os művében a cikkbeli indián nyelv magyar neveként a <masszacsúzett> alakot veszi" Te nem éreznéd furcsán magad, ha a magyarokat Kékestetőnek hívnák angolul?:-)
@arafuraferi: Nem érezném, mert nem vagyok magyar. Én a fehér gallér törzsbe tartozom.
@LvT: igazad van.
(Bár ugyanezzel érvelve azt is mondhatjuk,h "az ómagyar nyelv kihalt".)
@LvT: Oké (bár azért jól kened a magyart), akkor nem éreznéd hülye hangzásúnak, ha a kékgallérosok margitpalaceofficebuildnek neveznék a törzsedet?
Tizenöt ember beszéli? Azért én ezt nem mondanám olyan hatalmas sikernek...
@LvT: @nudniq: Szerintem legelőször is azt kellene jól definiálni, hogy mit értünk "élő nyelv" alatt. Én élő nyelv alatt azt értem, amikor egy nyelvet valaki anyanyelvként használt. De még ez sem eléggé erős indok, mert bármilyen -- élő, holt vagy mesterséges/szerkesztett -- nyelvet meg lehet tanulni anyanyelvi szinten. A lényeg ebben az lenne, ha valaki egy ilyen nyelvet a mindennapokban használ kommunikációra. Na most a latin nem ilyen, ahogy a szanszkrit sem, pedig annak is van néhány ezer anyanyelvi ismerője. Egy vatikáni pap sem latinul kommunikál minden bizonnyal, amikor pl. a kocsmában borozgatás közben beszélget a barátaival.
Bár valóban lehet azt mondani, hogy a latin élő nyelv, de nem abban az értelemben, ahogy ezt általában értik, hanem az újlatin nyelvek formájában él, amelyek a köznyelvi latin modern dialektusai. Nyelvtörténeti megközelítésben ez az egyetlen igazság, mert a folytonosság az élő nyelvet illetően csakis ebben van, nem pedig abban, hogy a klasszikus latin élő nyelv lenne (amely egyébként egy mesterséges irodalmi nyelv, amelyet sosem beszélt senki anyanyelvként, ráadásul).
A pompeji falfirkák kiváló példák arra, hogy milyen volt a valódi, beszélt, élő latin az első század derekán. Érdemes megnézni pár feliratot, inkább emlékeztetnek a mai olaszra, spanyolra, mintsem Cicero latinjára.
@gorilla: a bázishoz képest óriási növekedés, %-ban szinte végtelen :)
@nudniq: >> Bár ugyanezzel érvelve azt is mondhatjuk,h "az ómagyar nyelv kihalt" <<
Ezt szerintem akkor mondhatnánk, ha az ómagyar nyelvet külön entitásnak kezelnénk, mint a magyar nyelvet, illetve lett volna egy olyan kor, amikor nem használták „élő”nyelvként (értsd: a kortárs valóságra reflektáló kommunikációs eszközként).
Az előbbire példa a latin vagy az óegyházi szláv, az utóbbira pedig éppen a héber, vagy a cornwalli, vagy a masszacsúzett. Mindkettőre példa viszont az óegyiptomi és a kopt kettőse. Mert egyrészt ezt a kettőt külön entitásként kezeljük (jóllehet a latinnal ellentétben csak egy leánynyelve volt), másrészt a kopt is kihalt már mint élő nyelv (mint liturgiai nyelv persze használatos, és éppen olyan kopt szerzeteseket is lehet találni, akik teológiai tárgyban akár folyamatosan is tudnának rajta beszélni).
De az ómagyarra nem szoktunk külön entitásként tekinteni, és a nyelv élő használatának a folyamatossága sem szakadt meg. Így a magyar esetén ez nem vethető fel.
Ami „véleményes” szerintem az az arámi, vö. a múltkori cikket www.nyest.hu/hirek/kihuzzak-a-kartyat-az-antiszemitak-kezebol
@arafuraferi: >> nem éreznéd hülye hangzásúnak, ha a kékgallérosok margitpalaceofficebuildnek neveznék a törzsedet? <<
Nem érezném, mert a kék gallér törzs eleve furcsa társaság: eleve hülye nyelvük és hülye szokásaik vannak. Pont ezért szoktuk velük a vitás kérdéseinket tomahawkkal elrendezni (nem pedig pl. jó hangzású énekverseny keretében).
Áttérve azonban kevésbé groteszk stílusra, az előbbi válaszom abszurd jellege mögött az húzódott meg, hogy nem értettem a megjegyzéses mögötti rációt, nem tudtam a tőlem általad idézett szövegrész és közte a common sense által értelmezhető kapcsolatot találni. És még most sem vagyok bizonyos, hogy mit akarsz állítani.
Ami a <masszacsúzett> elnevezés korrekt voltát illeti, ha ez van a felvetéseid hátterében, Siposs András, aki A világ nyelveiben is írta az indián nyelvek szócikkeit, tehát Magyarországon nehéz a témában a véleményét megkerülni, azt felcserélhető szinonimaként használja a <vampanóg> [ő így íratja] mellett. Azt is látni kell, hogy nyelvészetileg egy dialektuskontinuumról van szó, amelynek a <vampanóg> csak az egyik tagja (erről is kapta a nevét), míg a szóban forgó biblia a <natik> (angol: <Natick>) nyelvjárás alapján készült (tehát nyelvészetileg erről lenne indokoltabb beszélni). Úgy vagyunk tehát ezzel, mint az <oszét>-tal vagy a <mordvin>-nal, amelyeknek szintén nincs egy közös összefoglaló endonimájuk, így eleve lehetetlen bárkin is számon kérni, hogy miért nem azt használja.
Amennyiben a helynévi példáid mögött az van, hogy a <masszacsúzett> eredetileg azt jelentené, hogy a ’nagy domboknál’, mit tegyünk, ha bizonyos népesség így különböztette meg magát a törzsi központja alapján? Mert a fehérek nem maguk alkották a nevet, hanem átvették, és maximum annyi írható a rovásukra, hogy tovább fenntartották összefoglaló elnevezésként. Amúgy a <vampanóg> név mögött is földrajzi meghatározás a ’hajnal’ szóval kifejezett keleti irány fejeződik ki. E mögé szerintem ugyanúgy lehetne „margitpalaceofficebuild”-szerű karikírozást tenni, mint a <masszacsúzett> mögé.
Én mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy ez a rekonstruált nyelv ténylegesen, minden szegmensében ugyanaz-e, mint a korábban beszélt (és ilyen értelemben mondhatjuk-e, hogy "feltámasztották" azt)...
@LvT: "a vitás kérdéseinket tomahawkkal " bátor egy fehér galléros vagy, bár én kívülálló vagyok (mindkét törzsbeliekkel jó kapcsolatokat ápolok), azért szerintem ezek a kék gallér törzsbeliek nem lekvárok teljesen.:-)
A wampanoagok pedig így emlegetik magukat, sőt még két bejegyzett wampanoag törzs is van. (Mashpee Wampanoag Tribe és Wampanoag Tribe of Gay Head. Sőt még a feltámasztott nyelvet is úgy emlegeti ez Little Jessie hogy Wôpanâak. Amúgy meg inkább keleti, mint kékestetői:-)
De az elnevezés azért sem praktikus, mert ma egy állam neveként legismertebb, és feltételezem, hogy Massachusetts-ben többféle nyelvet beszéltek.
@LvT: Egyébként meg csak azért erőltettem, mert jobban tetszik.:-)
Nem feltételeztem, hogy a nyest.hu kicserélgeti majd a kedvemért a cikkben.:-)
@Dani11: "minden szegmensében ugyanaz-e" Mivel az írott nyelv(i stílus) minden nyelv esetében más, mint a beszélt, ezért biztos, hogy nem ugyanaz. Meg nyilván nem is teljes körű.
@arafuraferi: Mint vampanóg törzsbeli, Jessie Little Doe Baird nevezheti vampanógnak az általa feltámasztani szándékozott nyelvet, valójában azonban a masszacsúzett dialektusok maradékait tudja csak egybegyúrni, és ezek közt is a natik nyelvjárás lesz a domináns (nem is a vampanóg), mivel a legtöbb írásos anyag ez utóbbi alapján keletkezett. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ha kihalna az oszét digor és iron dialektusa is, és azután egy digor származéknak víziója támadna a nyelv feltámasztásáról, ezt meg is tenné, de alapvetően iron alapon, ennek ellenére digornak nevezné: ez minket nem kötelezne arra, hogy feladjuk a nyelv indokolt oszét megnevezését.
A másik megjegyzésedhez: Indiában sem csak hinduk élnek, de ez még sem érv arra, hogy urdunak nevezzük át a hindukat.
>> Egyébként meg csak azért erőltettem, mert jobban tetszik.:-) <<
Úgy vélem, te használhatod, ahogy neked tetszik. De szerintem vigyázz arra, hogy ne a Wampanoag alakot használd, hanem a Wôpanâak-ot. Mert mégiscsak kellemetlen, ha „Kékestető” indián törzsnév helyett helyett „Kaykeshtehter”-t írunk.
@LvT: " masszacsúzett dialektusok maradékait tudja csak egybegyúrni, és ezek közt is a natik nyelvjárás lesz a domináns (nem is a vampanóg), mivel a legtöbb írásos anyag ez utóbbi alapján keletkezett." Nekem a natik is tetszik, de azért lehet, hogy be kéne a natikul beszélő wampanoagokat íratni Siposs Andráshoz egy kurzusra, mert szerintem fogalmuk sincs, hogy így nevezték el a nyelvészek a dialektusaikat.:-)
Amúgy egyet mondj meg nekem, mert valahogy az írásodból az derül ki, hogy azért mégiscsak konyítasz a témához, én pedig csak most olvastam utána ennek a kékestetői bandának. Mégpedig, hogy emlegették saját magukat masszacsúzettnek vagy sem (Igaz írtad már ezt, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem-e blöfföltél). Én eddig csak külső elnevezésként találtam meg, meg hogy a hegyet így emlegették a nyelvükön, de hogy magukat is, arról nem találtam infót. Ha tényleg hívta így magát egy törzsük (mint mr mondtam olvastam tőled, de azért megerősíthetnél), akkor meghajlok az érveid előtt.
@LvT: abhaziában nem oszétül beszélnek? az milyen nyelv?
Darbanzaalak auaɥy dshoup ihy daqwithny. Auaa zegj zinlei patulei eiqaroup. Urth irymoup ahshyɥi alamysi, dara daragj aesjei aesjei reiphsh eizyqazaroup.
...
@cikk
moccasin ’mokaszin’
milyen érdekes h a magyarban is szin.
A moccasin is a shoe, made of deerskin Moccasins are usually all brown, the same color.
.
@LvT: „Kaykeshtehter”-t...
igen. az gáz. írástudatlan aminek nevezzük.
kejkeshteto v kökeshitető amit mi írunk.
A betű, az első betű az ábécében!
@LvT: "A másik megjegyzésedhez: Indiában sem csak hinduk élnek, de ez még sem érv arra, hogy urdunak nevezzük át a hindukat." A hindik nemcsak, hogy nem haltak ki, hanem még az urduknál is többen vannak. Bár igaz a hinduk viszont nincsenek többen a muzulmánoknál.:-)
@arafuraferi: >> Mégpedig, hogy emlegették saját magukat masszacsúzettnek vagy sem (Igaz írtad már ezt, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nem-e blöfföltél). <<
Azt jó, ha észbe vesszük, hogy az indián önelnevezések többszintűek: a kisebb csoportoknak (törzseknek) is volt önelnevezése, de a kisebb csoportokból szerveződő nagyobbaknak (törzsszövetségek) is volt. Ilyen pl. a dakota (= nakota = lakota), amely önelnevezés, de egy törzscsoporté, amelyek egymást ’barát’-nak tekintették, innen a <dakota> (<d> = /d, n, l/) név. Egyébként az ezt alkotó törzsek önelnevezése <szanti>, <jankton(aj)> és <teton>. Ezek pedig altörzsekre bomlanak, amelyeknek szintén saját nevük van, a szantik esetén pl. <mdevakantonvan>, <szisszeton>, <vahpekuta>.
A betegségek és a korai kolonizáció miatti nagyobb fragmentáltság miatt a szóban forgó indián törzsek együvé tartozásának tudata megkopott, így kiveszhetett a mai használatukból az, hogy a <vampanóg>, a <natik> és a <pokanoket> törzseknek volt közös neve, a <masszacssúzett>. Hiszen éppen erről kapta a nevét a telepesektől az adott terület. Ne gondold, hogy ezt az angolok fabrikálták, hiszen az általuk használt exonima az indián volt: hiszen ezek voltak az akkor még egyetlen indián csoport, amellyel kapcsolatba léptek: még az Eliot-féle biblia is „Indian language”-re lett lefordítva.
Itt ismét használható analógia az oszété: ők is elvesztették a régi közös önelnevezésüket, csak a törzsneveik maradtak fent. A velük korán érintkező grúzok azonban megőrizték, és mi ezt használjuk, mert az érdekelteknek továbbra sincs megfelelő szintű önelnevezésük.
De ha blöffölnék is, nyelvészetileg és etnográfiailag sem indokolt külső nézőpontból éppen a vampanógokat kiemelni ebből a csoportból, ahogy pl. az iron névvel sem logikus helyettesíteni az oszétet, vagy az erzával a mordvint. Ezért a masszacsúzett elnevezésnek akkor is indokolt a használata, ha exonimának tekintenénk.
.
>> lehet, hogy be kéne a natikul beszélő wampanoagokat íratni Siposs Andráshoz egy kurzusra, mert szerintem fogalmuk sincs, hogy így nevezték el a nyelvészek a dialektusaikat. <<
Már hogy én is némi szarkazmussal válaszoljak, Jessie Little Doe Baird ezt Siposs nélkül is tudhatja, ha elolvassa a Wikipedián a en.wikipedia.org/wiki/Massachusett_language cikket. De mint nyelvész, ő ezt tudja. Csak ő vampanóg törzsbeli, tőle érthető, ha ezen a néven akarja feltámasztani a nyelvet. Ha azonban ebbe belemész, akkor a többi rokon indián törzzsel szemben leszel politikailag inkorrekt, mert ez a feltámasztott nyelv ugyanúgy az ő örökségük is, mint a vampanógoké.
.
>> akkor meghajlok az érveid előtt <<
Nem akarom, hogy meghajolj, hiszen írtam, hogy „használhatod, ahogy neked tetszik”. Hanem hagyd meg másoknak is, hogy ők is úgy használják, ahogy nekik tetszik.
Abháziában több nyelven beszélnek: abházul, örményül, grúzul és oroszul. Ezek közül az abház és a grúz nem rokon kaukázusi nyelvek. Az örmény és az orosz pedig nagyon távoli rokon indoeurópai nyelvek. Ahogy az oszét is velük nagyon távoli rokon indoeurópai nyelv.
@LvT: Oké, köszi. Akkor ezentúl nem kritizálom, ha a natik nyelvű wampanoagok messzecsuszett elnevezését.:-)
@LvT: mondtá egy nagy semmit.
arról nem hallottál, h a jász és az oszét ugyanaz?
1422-ből származó oklevél jász szavai
Acca – ‘kacsa’; oszét acc/accae ‘vadkacsa’, Ban – ‘nap’; oszét bon, Basa – ‘rántással készült leves’; oszét bas/basae, Bax – ‘ló’; oszét baex, Carif – ‘vaj’; oszét sarv/carv, Cugan – ”lábas, fazék’; digor cigon, Dan – ‘víz-1; oszét don, Da – ‘tied’, oszét dae, Docega – ‘tehén’; oszét dusgae/docgae ‘fejőstehén’, Fit – ‘hús’; oszét fyd/fid, Fus – ‘juh’; oszét fys/fus, Gal – ‘bika’, oszét gal, Gist – ‘túró’; oszét, digor aengezun ‘forr, erjed’, aengist ‘erjesztő’, Hecav – ‘gazda’; oszét xisaw/xecaw, Huvar – ‘köles’; oszét Xor/xwar, Huvas – ‘széna’; oszét xos/xwasae, Jaika – ‘tojás’; oszét ajk/ajka12, Kapken – ‘hal’, oszét kaef, Karak – ‘tyúk’, oszét kark, Karbac – ‘árpa’; oszét, iron kcervaez (árpafajta), Kasa – ‘kása’; oszét kash/kasae, Kurajna – ‘malom’; oszét kwyroj/kurojnae, K’ever – ‘kenyér’; oszét k’aebaer, Manavona – ‘búza’; oszét maenaew/maenaewae, Na – ‘mienk’; oszét nae, Odok – ‘kanál’; oszét widyg/jedug, Oras – ‘kovász’, oszét, digor waeras, Osa – ‘nő’; oszét us/osae, Qaz – ‘liba, lúd’; oszét qazh/qaz, Sabar – ‘zab’, Saka – ‘kecske’; oszét shaegwyt, Sana – ‘bor’, oszét saen/saenae, Tabac – ‘tányér’, oszét taebaeg, Vas – ‘borjú’; oszét, digor waess
jaszlajosmizse.hu/a-magyarorszagi-jaszok-szojegyzeke/
1442(?)-ből ránk maradt jász szójegyzék
’kenyér’ (= kheyef), a ’víz’ (= dan), a ’tojás’ (= jayca), a ’bor’ (= sana), a ’hús’ (= fit), a ’leves’ (= baza), a ’túró’ (= gist), a ’sajt’ (= buca), a ’széna’ (= huvaz), a ’zab’ (= zabar)
...
Da = tied, Ban = nap, Horz = jó, Na = mienk, Heca = gazda, Soseg = csendes, békés, Izon = reggel, Khevef = kenyér, Fit = hús, Baza = leves, Sana = bor, Jayca = tojás, Kapcen = borsó, Dan = víz, Manuona = gabona, Zabar = zab, Huvaz = széna, Karbach = árpa, Huvar = köles, Kasa = kása, Oras, boza = sörféleség, Tabak = tál, Cugan = fazék, Odok = kanál, Gist = túró, Carif = vaj, Karak = csirke, Caz /qaz/ =lúd, Kurajnuk = malomkő, Kuraj = malom, Bah = ló, Acca = vadkacsa, Gal = ökör, Ere = bárány, Fus = juh, Saka = kecske, Vas = borjú, Dicega = tehén, Goga = csemege, Buca = sajt.
versegi.hu/baranta.net/?q=node/149
Magyar.......>........mai oszét
asszony : ahsin, gazdag : gezdug, híd : hid, kert : kert, keszeg : kesag ( hal jelentéssel ), legény : legven, verem : verm, egész : egas, idegen : ettegon, üve : avge, régen : ragon, részeg : .rasug, vér : vart
.
híd-chëd
kert-kärt
vért-wart
kard-kard
ezüst-ävzist
üsz®-w ass
gazdag-qäzdyg
méreg-marg
üveg--avgä
részeg-rasyg
keszeg-käsag
szakadék-sak'adax
sajt-čighd
www.leventevezer.extra.hu/jaszok.pdf