Mi az a Siculicidium?
Több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt ölt meg az osztrák katonaság: a vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába.
Konferenciával emlékeznek a madéfalvi veszedelemre a hét végén Bonyhádon, a közeli Kismányokon nagyszabású székely találkozót és zarándoklatot rendez a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a Siculicidium 250. évfordulója alkalmából. A pénteken rendezendő konferencián több bukovinai székely származású kutató – Rudolf László családfakutató, Lőrincz Etel textiltervező iparművész és Fazekas Tibor Hamburgban élő nyelvész – tart előadásokat a székely nyelvről, történelemről és népművészetről. A tanácskozáson Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Madéfalva emlékezetéről, Medvigy Endre irodalomtörténész Nyírő Józsefről, Csikány Tamás hadtörténész a székely határőrségről szólt.
Szintén pénteken felavatták a madéfalvi veszedelem emlékművét a bonyhádi székely emlékparkban; Szemcsuk István és Biszak Antal fafaragók madéfalvi jelképeket felhasználó alkotása két kopjafával és a közöttük elhelyezett felirattal idézi fel a történelmi eseményt – mondta Csibi Krisztina, a szövetség elnöke az MTI-nek.
Szombaton Kismányokon a bukovinai székelyek találkozójára több magyar településről, valamint most először a szerbiai Székelykevéről és Hertelendyfalváról is várnak résztvevőket. A program zarándoklattal kezdődik, amelyen az út a bonyhádi római katolikus templomtól a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomig vezet. A szövetség vezetője megemlítette: 25 éve a kismányoki templomot azért építették az ereklyeként tisztelt, Hadikfalváról származó Mária-szobor köré, hogy az a katolikus bukovinai székelyek zarándokhelye legyen. A mostani első zarándoklatból hagyományt szeretnének teremteni, a templomban hat székely pap mutat be misét – tette hozzá.
A találkozón székely hagyományőrző csoportok is bemutatkoznak, népviseletes felvonulásukon több mint ötszázan vesznek részt. Az alkalomból adják át a hagyományok ápolásáért 1995 óta odaítélt Sebestyén Ádám- és az öt éve alapított Gáspár Simon Antal-díjat. A község művelődési házában Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében készült bukovinai székely szőtteseket, valamint Lőrincz Gergely csátaljai festő a székelység történetéhez kapcsolódó képeit bemutató kiállítás nyílik.
A bukovinai székelyek az 1764. január 7-én történt madéfalvai tömegmészárlásra emlékeznek; a székelygyilkosság – Siculicidium – néven is ismert eseményen több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt ölt meg az osztrák katonaság. A vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, nagy részük tíz év elteltével Bukovinában telepedett le. Közülük 4500-an 1944-ben Bácskában, majd a második világháború után Tolna és Baranya megyei falvakban találtak új otthonra. A 250. évfordulóra ez év januárban Bonyhádon és Madéfalván is megemlékeztek, a csíki településen jelen voltak a bukovinai szövetség képviselői is.
Emlékeztem, hogy a tragikus esemény neve a dátumot rejti. Igen, csak az egyik i-t meg az u-t kell v-nek írni: SICVLICIDIVM. Római számnak nem "szabályos", de ez itt nem lényeges.
A székely szabadságnak eredetileg pont a határőrködés volt az alapja, aztán az idők folyamán a határőrködésnek is egyre kevésbé tudtak megfelelni, és ezzel párhuzamosan vezetőik betagozódtak az erdélyi nemességbe, a közszékelyekből pedig gyakorlatilag jobbágyok lettek. Az erdélyi fejedelemség ideje alatt a székely felkelések mindig a székely szabadság visszaállítására irányultak, de mivel katonai feladataikat továbbra se tudták ellátni, ezek a célok teljesen illuzórikusnak bizonyultak.
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországon (és Horvátországban) kiépítettek egy határőrrendszert, aminek az volt az alapja, h a benne részt vevő falvak kötelesek egy bizonyos számú határőrt kiállítani, cserébe kikerültek a földesúri függésből, és közvetlenül a korona alá kerültek (tehát Bécs, és nem Pozsony, mivel közvetlen a királytól és nem a magyar államtól függtek), vagyis gyakorlatilag szabad parasztok lettek (mentesültek az úriszék és a robot alól is, a kilencedben nem vok biztos). A rendszerbe bekerült szerbek és horvátok (a Bánátban lehet, h románok is voltak) ennél jobb sort el sem tudtak képzelni maguknak. Jól látható, h a szisztéma nagyban hasonlít az eredeti székely szabadságra, csak már valamelyest modernizálva, ezredekre osztva, hivatásos tisztekkel.
Mária Terézia ezt a rendszert akarta bevezetni Erdélyben is (azzal a különbséggel, h itt egységes területi különállás helyett, falvak hálózatáról lett volna szó) a románok és magától értetődő módon a székelyek között. A románok (akik ugye nem voltak benne a három erdélyi nemzetbe) örömmel kaptak az alkalmon, a szabadságukért korábban annyit harcoló székelyek viszont már nem, ők túl nagy érvágásnak érezték, hogy annyi embert kelljen kivonni a gazdaságból (hisz már régóta ezért nem tudták teljesíteni a határőri kötelezettségeiket). A falvaiknak némi belső önállóságuk még volt, ennél több jogot meg nem akartak, úgy plusz terheik legyenek, így inkább fellázadtak a rendszer bevezetése ellen. Sikertelenül, és Mária Terézia keményen példát statuált.
Tömören a székelyek nem voltak hajlandók védeni a magyar határt. Ezt nem szabad elfelejtenie azoknak a magyaroknak, akik azt hiszik, hogy a székelyek valami romantikus überhazafiak ott a távolban, a mi derék kozákjaink a végeken szemben a söpredék árjával. Nem azok, megvan nekik a maguk opportunizmusa, lásd például az RMDSZ korrupt politikáját, amiben semmi meglepő nincs, ismerve a székelyek történelmi ingadozásait a különféle hatalmi csoportosulások közt Magyarországtól Havasalföldig.
Lehet, hogy ez így az MTI-től való, de mégis érdemes lenne a címben átírni a latin szót <siculicidium>-ra: a második magánhangzó <u>. A szókezdő nagybetű sem indokolt, jóllehet ez az előbbivel szemben csak stiláris kérdés.
Az MTI-nél komplett idióták vannak. Nem 4500 hanem 13000 főt telepített át a magyar kormány 1941-ben Bácskába, aztán menekültek Tolna megyébe 1944-45-ben.
@MolnarErik:
"A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországon (és Horvátországban) kiépítettek egy határőrrendszert, aminek az volt az alapja, h a benne részt vevő falvak kötelesek egy bizonyos számú határőrt kiállítani, cserébe kikerültek a földesúri függésből, és közvetlenül a korona alá kerültek (tehát Bécs, és nem Pozsony, mivel közvetlen a királytól és nem a magyar államtól függtek)"
*
A Határőrvidéknek semmi köze nem volt a magyar koronához, mert az összbirodalmi terület volt. (Sokan meglepődnének, ha tudnák, pl. a reformországgyűlések joghatósága milyen kis területre terjedt ki az 1699-1848 között tartományokra bontott Nagy-Mao-on) Emiatt a Határőrvidékek főhatósága az Udvari Haditanács volt, népességük szabad katonaparaszt volt.
Mivel ez a terület kvázi területen kívülinek számított, erre hivatkozva tagadták meg az engedelmességet a Batthyány kormánynak a horvát, szerb és román határőrezredek, mert a polgári kormány már össz-Nagy-Mo-ban gondolkodott, ahol a határőrkerületek (amik ezredek voltak tulajdonképpen) magyar fennhatóság alá kerültek volna. Ez csak Erdélyben a székelyeknél ment végbe, a többi nemzetiségi ezred az udvar hűségén maradt..
@MolnarErik:
Ez még mesének is gyenge.
A székelység léte folyamán ugyan a Magyar királysághoz tartozott de nagyon kevés kivétellel mindig független és adómentes volt. Háború estén katonáskodott , koronázáskor meg ajándékozott más adót nem fizetett a királynak. Ezt a folyamatot szüntette meg Mária terézia a madéfalvi rajtaütéssel, ugyanis állandó katonai szolgálatra akarta kötelezni a székelységet, amit meg is valósított.
A határvédelem velejárója volt az életüknek, ugyanis határmentén laktak. Az, hogy az egyre sűrűbb, fejlettebb és tömegében katonai csapásoknak már nem tudtak ellenállni az nem rajtuk mulott.
@blogen:
Tömören, a Székelyek nem a magyar határt védték, hanem a sajátjukat. A kifejezésed alapján még most is kiérződik a szolgagondolkodású hozzáállásod.
mek.oszk.hu/03100/03187/03187.htm
@bloggerman77: Bár, mint írtam, valóban közvetlenül Bécsből kormányozták és a rendi magyar államnak egyáltalán nem volt beleszólása a kormányzásába, de nem volt összbirodalmi terület, hanem a Habsburgok hivatalosan mint magyar királyok bírták. Gyakorlatilag királyi (és nem császári v főhercegi) magánbirtokként működött.
A Pallas nagylexikonból:
"A Határőrvidék a magyar szent korona joghatósága alá tartozó s attól jogosan soha el nem szakasztható területrészekből alakíttatván, a magyar államterület kétségtelenül lényeges kiegészítő részét képezte mindig, és jogilag és pedig aszerint, amint annak alakítására szolgáló területrészek az anyaország v. pedig a kapcsolt részek területéből vétetett, - az anyaországhoz, illetőleg a kapcsolt részekhez tartozni soha meg nem szünt."
mek.oszk.hu/00000/00060/html/045/pc004584.html
de szószerint uez van (nyilván uinnen) a wikipedián is, csak hivatkozás nélkül, azért nem azt linkeltem.
Az erdélyi határőrvidéken (ami valójában nem az volt, hanem szétszórt falvak hálózata, csak jobb híján írom így) viszont csak maguk a határőri szolgálatot ellátók, és ők is csak szolgálati és személyzeti ügyekben voltak Bécs alá rendelve.
Ja igen, ebben nem voltam biztos, de kilencedet se kellett fizetniük, sőt még adót se. Erdélyben viszont csak adókönnyítés járt, cserébe kevesebb határőrt kellett kiállítani.
@menasagh: ROTFL
Belinkelsz 1 tanulmányt, ami engem igazol, és azt írod, h mesének is gyenge, amit én írtam.
"A székely társadalom a 17. század elején még jobbára azért küzdött, hogy korábbi szabadságjogait, amit összefoglaló néven kollektív nemességként említettek, visszaszerezze és megtarthassa. A kollektív nemesség minden egyes székelyre érvényes kiváltságaiból azonban éppen ebben a században bontakoztak ki azok a kiváltságok, amelyek már nem terjedtek ki a székely közösség egészére. A század elején visszakapott közösségi jogok mellett a korábbi legfelső réteg tagjai, az egykori primori családok egyéni adományleveleket is szereztek birtokaikra és többen kaptak nemesítő okleveleket is. Az újra kimondott közösségi szabadság már nem volt elegendő többé ahhoz, hogy a székely közösség tagját megmentse attól, hogy elszegényedése vagy más miatt jobbágyi sorba süllyedjen. A korábban csak elvétve előforduló jobbágyul kötések hol erőszak, hogy szegénység miatt egyre gyakoribbá váltak, így kialakult a székely jobbágyok rétege. A jobbágyosodás a 16. század első felében, a fejedelemség létrejöttének az időszakában gyorsult fel, és ez arra késztette az erdélyi fejedelmeket, hogy reagáljanak a székely társadalmon belül létrejött új helyzetre. A területileg a Magyar Királyság korábbi területénél jóval kisebb Erdély immár nem engedhette meg magának azt, hogy a székely társadalom korábbi adómentességét megőrizze, ezért egyre többször vonták be őket az adóterhek viselésébe. A megnövekedett adóterhek azonban csak felgyorsították azt a folyamatot, amely már korábban megindult, ez pedig a székelyek alsó rétegének jobbágyul kötése volt. A gyalogosan katonáskodók közül sokan jutottak olyan helyzetbe, hogy nem tudták viselni a hadi szolgálatot és az adózás megterheléseit együtt, ezért mindezek elől jobbágyul kötötték magukat. A 16. század közepén az 1562-es segesvári országgyűlésen János Zsigmond fejedelem erre úgy válaszolt, hogy határozataival felszámolta a székely társadalom korábbi közösségi kiváltságait, a kollektív nemességet és a belső autonómiát."
Egyébként a Habsburg határőrrendszerben is csak a saját határukat kellett volna védeni, az egésznek épp ez volt a lényege.
@MolnarErik:
Ez az első mondatod :
" A székely szabadságnak eredetileg pont a határőrködés volt az alapja, aztán az idők folyamán a határőrködésnek is egyre kevésbé tudtak megfelelni, és ezzel párhuzamosan vezetőik betagozódtak az erdélyi nemességbe, a közszékelyekből pedig gyakorlatilag jobbágyok lettek. "
A székely szabadsáhnak nem a határvédelm volt az eredet
A székelység épp azért számított nemességnek mert önálló volt, a vezetőjük is.
A jobbágyság pedig épp az 1600-as években kezdett kirajzolódni amikor egyre nagyobb hatalmi nyomás nehezedett rájuk.
A Mária Teréziai rendelet pedig a mai uniós és natos védelemnek az eredete, ha jobban megfigyeljük és épp ez ellen közdöttek akkor is most is.---és nemcsak a székelyek.
Az még kimaradt, hogy a határvédelmet körbe magyarországon nagyrészt a székelyek végezték.szóval bármilyen megbízhatatlanok voltak mégis őket tették oda.
Évszázadokig helytáltak csak amikor megjelent a modern harcászati tudomány akkor már szükségtelennek és fölöslegesnek látták a jelenlétüket és mindzt egy olyan hatalom tette aki Magyarországot is csak alattvalónak nézte.
Nem szabad soha a monarchiát összetéveszteni Magyarorszáhggal.
@menasagh: Ja, értem már a problémád, tehát az a gyenge mese, h a székelyeknek eredetileg csak határőrködés volt a feladatuk, valójában határőrködés és katonáskodás volt. És ehelyett a csak határőrködés túl megterhelő lett volna a számukra. (újfent ROTFL)
"A székelyek fő feladata volt a keleti pusztákról érkező
vándor népekkel, majd a török,tatár betörésekkel szemben Erdély védelme. De részt vettek a Magyar Királyság egyébhadjárataiban is"
www.academia.edu/2256595/A_szekely_jog_m...aw_in_a_Rovas_relic_
Demény Lajos:
Székely felkelések a XVII. század második felében. Bukarest, 1976. 15. o.-ra hivatkozva közli.
Hogy a székely szabadság alapja a határőrzés-katonáskodás volt, jól mutatja az általad belinkelt és általam idézett tanulmány, amiben leírja, h hiába kapták vissza a 17. sz elején a kollektív szabadságjogukat, megindult a tömeges eljobbágyosodás, mivel katonai feladataikat már nem tudták ellátni.
"A gyalogosan katonáskodók közül sokan jutottak olyan helyzetbe, hogy nem tudták viselni a hadi szolgálatot és az adózás megterheléseit együtt, ezért mindezek elől jobbágyul kötötték magukat."
@MolnarErik:
...mégsem érted...:)
próbáld meg elfelejteni a feladatot és gondold el úgy, hogy azért védték a védhetőt, hogy megmaradjanak és ne beolbvadjanak...
A sajátjukat védték, önmagukat és ezzel egyidőben a hazájukat a királyukat.
Azérért nem nevezhető feladatnak amit tettek mert nem pénzért tették és bár tudták hogy egyszer belepusztulnak akkor is ottmaradtak.
@MolnarErik:
"de nem volt összbirodalmi terület, hanem a Habsburgok hivatalosan mint magyar királyok bírták. Gyakorlatilag királyi (és nem császári v főhercegi) magánbirtokként működött."
***
Persze, ezért volt pl. maga Erdély is önálló Nagyfejedelemség, aminek az élén a mindenkori Habsburg uralkodó állt - és nem, min t magyar király!
@MolnarErik:
"A Pallas nagylexikonból:
"A Határőrvidék a magyar szent korona joghatósága alá tartozó s attól jogosan soha el nem szakasztható területrészekből alakíttatván, a magyar államterület kétségtelenül lényeges kiegészítő részét képezte mindig, és jogilag és pedig aszerint, amint annak alakítására szolgáló területrészek az anyaország v. pedig a kapcsolt részek területéből vétetett, - az anyaországhoz, illetőleg a kapcsolt részekhez tartozni soha meg nem szünt.""
**
Igen, ez pont az a magyar nemesi álláspont, ami miatt 1848 nyarán kitört a délvidéki kis háború, mert a magyar kormány át akarta venni ez alapján a terület irányítását, mondván, hogy ez Mo, közben Bécsben meg a Határőrvidéken ezt másként gondolták, amit megfejelt akkorra a horvát, szerb nacionalizmus, az illírizmus is.
@bloggerman77: Mivel 2 horvát határőrezred a horvát bán (mint ezredes) parancsnoksága alatt állt, ez azért kicsit több volt mint elvi álláspont.
Ráadásul az, h a kiegyezés során ezen területek különösebb ellenvetés nélkül visszakerültek Magyarországhoz (a teljes betagolódás csak jóval később történt meg) utólag is ezt az álláspontot igazolja. Bosznia-Hercegovina, meg Dalmácia kapcsán hiába érveltek a magyarok uígy, az megmaradt birodalmi közös kormányzásnak.
A szerbeknek pedig nem az volt a bajuk, h Bécs alól a magyar állam alá kerültek, hanem hogy a magyarok megszüntették volna a határőrvidéket és ezzel az autonómiájukat.
Erdély különállást meg nem értem, miért kevered ide, én is határozottan különállóként írtam az erdélyi nagyfejedelemségről. Erdélyt külön, nagyfejedelmi jogon bírták a Habsburgok, a határőrvidéket (és Horvátországot) pedig magyar királyként.
@bloggerman77: A határőrvidék a Szent István koronájának területe volt, mindössze a magyar királyságtól szakították el és lett egyenrangú része a Szentkoronának. Egyszerű hierarchia:
Szent István koronája:
- Magyar Királyság
- Horvát-Szlavón királyság
- Erdélyi Nagyfejedelemség
- Katonai Határőrvidék
Ez volt az oka annak, hogy a magyar királyi kormány semmilyen joghatóságot nem gyakorolt 48-ban a határőrvidék felett, mivel a magyar királyi kormány a Magyar Királyság és nem Szent István koronájának kormánya volt alapvetően az akkor kialakult helyzetben, így a határőrvidék hűséges marad a királyunkhoz, míg az országgyűlés már koncepcióban próbált gondolkodni.
@menasagh: A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek.
@bloggerman77: Az Erdélyi Nagyfejedelemség Szent István koronájának része volt és azt magyar királyként bírta apostoli uralkodónk: "Regium Gubernium Transylvanicum" volt az uralkodásának fő szerve.
@blogen:
Igen, jogilag. De facto viszont semmiben nem különbözött Erdély mondjuk Csehországtól. Egy önálló tartomány volt.
@bloggerman77: Amit írsz az értelmetlen, mert hiányzik belőle a releváns információ. Ez egy semmire alapozott különbségtétel. De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként.
@blogen: "A székelyeknek nem volt semmilyen határuk. Ők a magyar király szolganépe voltak, akik megtagadták a szolgálatot. Akkor ott azt kapták amit érdemelnek az ilyenek."
"De facto például Magyarország jelenleg nem különbözik Kazahsztántól. Mi is egy abszolutista demokrácia vagyunk. Csak Kazahsztán az Eurázsiai, mi pedig az Európai unió tagjaként."
De facto,te egy seggfej vagy,fiam!
@istentudja: Nem lennének székelyek, ha ilyesmivel mondjuk az Árpád-házi királyok idején próbálkoznak. Anno a dél-erdélyi határon valami határvédő Német Lovagrend lázadozott aztán úgy kiűzték őket, hogy a Baltikumig meg se álltak. A Habsburgok egyik fő jellegzetessége uralkodóházaink között, hogy meglehetősen gyengekezűek voltak amikor az alattvalóik engedetlenségét kellett büntetni, mi több, szinte mindent meg lehetett velük beszélni végső soron.
@blogen:
A magyar nemesi államszemlélet szerint a Szent Korona Országának része volt Erdély, a Habsburgok meg úgy kormányozták, mint bármely már koronatartományukat.
A magyar nemesi államszemlélet pl. Magxarország integráns részének tekintette a három szerémségi vármegyét, meg az itteni határőrvidéket, de ez a Habsburgokat legkevésbbé sem zavarta, hogy Horvát-Szlavónországhoz csatolják a területet. És hiába yrkálta a magyar ogy. a feliratokat a királyokhoz, azok nem csatolták Mo-hoz, nem érdekelte őket, hogy 1526 előtt a Szerémség Mo. és nem a Szlavón Bánság része volt.
@blogen:
Szubjektív abancos duma.
tortenelemportal.hu/2014/01/siculicidium...alvi-veszedelem-250/
labancos
@bloggerman77: Azt akarod mondani, hogy mondjuk létezett Regium Gubernium Styriae? :D
Olyan, hogy "magyar nemesi államszemlélet" nem létezett. Amit te annak nevezel, az az összeurópai államjog, amelynek a bomlása a francia forradalommal kezdődött, de amely részben máig uralkodik, hiszen nemzetközi szinten korunkban is elutasítjuk a népfelség érvényesítését az államjog terén.
A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak.
@blogen:
"A három délvidéki megyét pedig Fiuméért cserébe adtuk a Horvát-Szlavón királyságnak."
**
Érdekes csere lehetett, amit sem a horvátok, sem a magyarok nem ismertek el, hiszen Fiume Mo-hoz tartozását a horvátok sosem ismerték el, a három szerémségi vármegye pedig Mo. ötödik - fiktív - kerületeként volt nyilvántartva a négy létező (Dunántúli, Dunáninneni, Tiszáninneni, Tiszántúli) mellett.
@bloggerman77: Érdekes volt igen. Gyakorlatban viszont a magyar kormányzat nem feszegette Fiume megszerzése miatt, ami viszont szintén soha nem volt korábban magyar terület, viszont fontosabbnak ítélték mindig a déli megyéknél.
blogen+bloggerma77+1764 január 7!Nem tudnátok témánál maradni,cuncik?Tegyétek azt.