Mi a McDonald’s többes száma?
Elég életközeli nyelvhasználati probléma, ha a McDonald’s szót többes számba kell tennünk írásban. Hogy írjuk le: kötőjellel vagy egybe? Ész és szív harca kezdődik. A legjobb lenne az egészet kikerülni.
Van az úgy, hogy nagyon hétköznapi, nagyon gyakori tulajdonnevek nagyon egyszerű magyar toldalékolásakor is megakadunk. Ilyenek például a márkanevek: sokfélék, változatos az írásmódjuk, és nem egyben fordul elő olyan írásmód, amely a magyarban szokatlan vagy nem is létezik. Ilyen például a McDonald’s, ahova betérni könnyű, de toldalékolni már annál nehezebb... Ez történt az egyik ismerősömmel is, aki ezt kérdezte tanácstalanul a Facebookon:
Hogyan rakod helyesen többes számba: McDonald’s?
Értjük a tanácstalanságot: olyan ez a szóalak, mintha csupa rossz lehetőség közül lehetne csak választani. Ismerünk persze mindenféle szabályokat az idegen tulajdonnevek, ezeken belül is a márkanevek toldalékolására. De ha az egyszerűen hülyén néz ki, mit teszünk? – El kell döntenünk, hogy mi a fontosabb, az akadémiai szabályzat követése vagy a praktikus kiolvashatóság. (Ezek nem egyszer sajnos ellentmondanak egymásnak.) Lássuk a lehetőségeket!
(Forrás: Wikimedia Commons / Gueztoub / CC BY-SA 3.0)
Olyan sok választásunk nincs: vagy kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot (McDonald’s-ok), vagy egybe írjuk a kicsit problémás végű szótővel (McDonald’sok). Bár a helyesírás nem esztétikai kérdés, az első megoldás mégis „jobban néz ki”. Valójában persze ez nem csupán a szépérzékünknek kedvez: sokkal könnyebben olvasható ki a kötőjeles írásmódú alak, ugyanis benne a márkanév jól és könnyen azonosítható, míg az egybe írt verzióban az aposztróf jobb oldalán levő sok elég félrevezető. A praktikusság (és a „szépség”) jegyében tehát kötőjellel kapcsolnánk.
A rideg valóság ezzel szemben az, hogy a magyar helyesírás hatályos szabályai szerint a McDonald’sok alak a helyes. Az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) 217. pontja szerint akkor kapcsoljuk kötőjellel az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez a toldalékot, ha a) ha a végén úgynevezett néma betű van (Peugeot-k), ha b) ha két vagy több különírt elemből áll és a toldalék képző (Burger King-ek, Burger King-es), c) ha az idegen tulajdonnév kettőzött betűre végződik, és azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot akarunk hozzákapcsolni (Dell-lel). Hát, a McDolnald’s egyik kategóriába sem esik, így egybe kell írni.
Jó, reménykedhetünk még abban, hogy a sok szempontból modernebb Osiris Helyesírás (OH.) mást mond... De olyannyira nem, hogy még a szószedetben is szerepel, ugyan más toldalékkal: mcdonald’sos (azért ez az íráskép se semmi!). Ez természetesen egybevág azzal, amit az „egyéb, sajátos írásjeggyel rendelkező márkanevek” szabályairól a 224. oldalon olvashatunk.
A szabályok – nem először és valószínűleg nem is utoljára – ellenkeznek intuíciónkkal és a könnyű kiolvashatóság praktikus szempontjával. Ha nem akarjuk megszegni a helyesírási szabályokat, találhatunk azért kiskaput: okos enged, írjuk azt, hogy: McDonald’s éttermek vagy McDonald’s üzletek. Így az akadémiai helyesírás kecskéje is jóllakik, és az józan eszünk káposztája is megmarad.
Angolul többesbe rakni még körülményesebb.
A "Burger King-ek"-nél kell egyáltalán kötőjel?
Utálom, amikor valami módon kötőjellel kapcsolódik egy rag/toldalék magyarul, de még mindig jobb, mint a másik verzió.@chvik: Igaz :) McDonald'ses? McDonald's-es? McDonald's-s?
@mczolly: Az AkH. szerint igen. Ez volt a 217. pont b) része. Az OH.-ban benne is van a szószedetben.
Angolul McDonald's' lenne.
Mekdonálcok
@Molnár Cecília: Ajvé! A 217. b a képzőkre (!) vonatkozik, ragokra, jelekre nem! Utóbbiakat a hülyevégződéses eseteket leszámítva idegen nevekhez, szavakhoz kötőjel is nélkül ragasztjuk, akárhány szóból állnak. Vagyis Burger King-es, de Burger Kingek, Burger Kingben stb. Így aztán McDonald'sban, McDonadl'sok. És tessék kapaszkodni: mcdodald'sos!!! (OH. 1040. oldal, nem ártott volna jobban átnyálazni...)
@don B: jav.: idegen nevekhez, szavakhoz is kötőjel nélkül ragasztjuk
@don B: A mcdonald'sos szerepel a cikkben. A Burger King-ek, ha jól emlékszem, az OH.-ból van, de az nincs meg nekem itthon, úgyhogy nem tudom most ellenőrizni. A 217. a toldalékokról szól, a b) valóban szűkít a képzőkre, sőt, néhány konkrét képzőre. Én azért mertem általánosítani, mert a 217. alatt szerepel, az pedig a toldalékokról általában szól.
@don B: Köszönöm a kiigazítást! A mondatot javítottam; a javítást vastagon szedtem.
@Molnár Cecília: Az OH. szótári részében csak a Burger King-i alak szerepel, az meg, ugye, képzős. Vö. New York-i (úgy is hívják az ezt a fajta képzős alakot létrehozó szabályt, hogy New York-szabály, és ott van a New York-i mellett az OH.-ban az 1097. oldalon, hogy Nagy-New Yorkban...). A cikkben levő kérdésre vonatkozó szabály egyébként az AkH. 215.
Továbbra is tartom magam ahhoz a véleményhez, hogy a török, üzbég vagy türkmén helyesíráshoz hasonlóan, nálunk is a tulajdonnevekhez aposztróffal (') kapcsolódjon a toldalék. McDonald's'lar, Burger King'ler, McDonald's'ok, Burger King'ek. Az írásképp szebb, szótő és toldalék elkülönül, egyszerű szabály.
A cikk utolsó mondatával egyetértek (a McDonald'sok hülyén néz ki, a McDonald's-ok pedig helytelen), és én inkább "McDonald's éttermek" kifejezést javasolnám. Ez közelebb áll az igazsághoz, mint az "üzlet", hiszen azokat a kereskedelmi kiszolgáló helyeket, ahol ételt lehet venni és helyben fogyasztani, nem szoktuk "üzlet"-nek nevezni. Igazából az "étterem" sem túl jó, mert nem igazán az (mivel étteremből meg ételt nem szokás elvinni), de még mindig jobb az üzletnél.
Mondjuk nekem nincs túl nagy szókincsem, de aki tud ezeknél jobbat, javasolhatna. :)
Az AKH. 217. a) pontjában a néma betűs kitételen kívül ez is szerepel:
"vagy ha az utolsó kiejtett hangok betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli".
Az utolsó kiejtett hangot, ami egyébként egy [z], ha az angol kiejtésből indulunk ki, itt az aposztróf+s kombináció jelöli. Úgy is értelmezhetjük, hogy az utolsó hang [dz] – ekkor az utolsó hangot a d's szekvencia jelöli. Szerintem [c]-vel is mondják: [megdonalc]. Bármelyiket is választjuk, mind az ’s, mind a d’s kétségkívül szokatlan kombináció a magyarban, akármelyik hang jelölésére. Az persze kérdés, hogy az Akadémia szerint az aposztróf belefér-e a „betű” kategóriába, illetve ha nem, akkor az „írásjel+betű” kombináció szokatlannak számíthat-e a jelen szabály szempontjából. Ha igen, akkor a kötőjeles McDonald’s-ok forma a helyes.
Hasonló probléma merül fel a Windows [vindóz] esetében is, bár itt nincs aposztróf. Főként, ha –val toldalékot kapcsolunk hozzá (ami a McDonald’s esetében is bajos). Hogy írjuk le a [vindózzal] szót? Az Osirisben a „Windows [vindóz], Windowszal, windowsos” formák szerepelnek. Azért az is elég szokatlan betűkombináció, ha egy ws-t [z]-nek kell ejteni. Nem is beszélve arról, ha az sz-t [z]-nek kell ejteni. Logikusabb lenne itt is a kötőjeles forma: Windows-zal.
@Wenszky Nóra: Hát, ugye, a szabályzatban nem szokatlanok az ilyen homályos kategóriák, mint a „szokatlan”. :)
@Wenszky Nóra: Arról nem is beszélve, hogy a magyaroknak még jó a dolguk, mert csak az írásban merül fel ez a nyomor. Egy rendes flektáló nyelv (mint a balti vagy szláv nyelvek) már szóban is bajban vannak az idegen szavak ragozásával, vagy be kell soroni valahova „Wenszkys Nóras”, vagy ragozhatatlan marad.
@szigetva: „Wenszkys Nóras” Nehezen, mert mind az -ys, mind az -as hímnemű végződés. :)
Ezen a ponton bővíteném a szabályzatot:
Szintén kötőjellel kapcsoljuk az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez a toldalékot, ha a végén olyan betű van, melynek kiejtése eltér általános magyar ejtésétől.
Hogy miért tennék így? Mert így nem mosódna össze írásképileg két nyelv különböző kiejtése. Hasonlít az ún. "néma betűkhöz". Ejteni ejtük ugyan, viszont annyira máshogy, hogy szerintem zavaró az egybeírás. Én önkényesen kötőjellel írom továbbra is.
@siddharta: teljesen egyetértek.
@siddharta: Tudtommal ez most is így van (csak nincs túl egyértelműen szabályozva és sok a kivétel): pl. ha a szóvégi magánhangzót írásban két betű jelöli, akkor is kötőjellel kell kapcsolni a toldalékot: New Jersey-ben.
Egyébként egyetértek a javaslatoddal. Főleg akkor lenne ez hasznos, ha pl. az idegen szó s-re vagy z-re végződik, mert akkor -val/-vel toldalék "hasonulása" miatt írásban -ssz- vagy -sz- keletkezne (ha [z]-nek ejtik az idegen nyelvben az s-t), vagy pl. a spanyolban [sz] hangot jelöl a z: a <Márquez-szel> jobban nézne ki, mint a mostani szabályok szerinti <Márquezszel>.
Az angol többes számozásról:
books.google.hu/books?id=93i4WNp9ZtYC&pg=PA133
@Földönkívüli: Azt is figyeljük meg, hogy itt az idegen nevek magyar kiejtése számít, nem az eredeti. Mert ha az számítana, akkor a Thatcher-t hogy írnánk? A kurrens brit ejtésben Jersey [dzsőzéj]. De nem ez számít, hanem az, hogy magyarosan [dzsörzi]. Aztán azon vitatkozni (pláne arra helyesírási szabályt építeni), hogy itt az e vagy az y „képviseli” az [i]-t…
@szigetva: Igen, teljesen jogos. De még jobb példa a <show-t> [sót]: akkor most itt az <ow> = [ó], vagy csak a <w> nem hangzik? :) Mondjuk tök mindegy, mert az eredmény ugyanaz.
szigetva: fú, hányszor elgondolkoztam már azon, hogy kiadom az "Idegen szavak (vagy nevek) magyaros kiejtésének szótárát" :-)
Mindig eszembe jut, amikor néha-néha régi szinkronos filmet nézek. Ricsárd, Dzsekk, Dzsoneten, Száliven.
@siddharta: Mivel csak angol példákat hozol: ki van adva. Itt egy ősi link: seas3.elte.hu/olddelg/publications/hepd.html
@szigetva: ez nagyon kezdőknek készülhetett.
Kevésbé haladóktól is elvárnám, hogy az /eɪ/ ne "é" legyen, hanem minimum rövid é-s "éj", vagy "éi", az /oʊ/ meg ne "ó", hanem "ou" vagy "öu". Nem teljesen kezdő szinten már a hehezetet is erősen elvárható, meg hogy az /aʊ/ legyen "áo", au az akkor lesz, ha meghallom, hogy valaki au-zik és orrba vágom érte. Sorolhatnám még az apróságokat napestig.
Persze a saját átírási rendszeremhez még nincs túl nagy gyakorlati-pedagógiai tapasztalatom, mert senkit nem tudok befogni a tesztelésére, de az a kevés, ami mégis összejött, azt mutatja, hogy kezdő szinten, csak magyarosan közelített hangokkal a Hunglishnál sokkal jobb kiejtést elsajátíttatni elég könnyű.
Még a teljesen profi, anyanyelvi élethűséggel ejtett hangok terén is az a tapasztalatom, hogy ha jól tanítjuk, akkor egy-egy hangnak a megtanulása egy átlag magyarnak 5-10 perc, aztán utána már csak gyakorolni kell pár hetet szövegben, más frissen tanult hangokkal váltogatva. Pl. olyan nehéz hangot, mint a semleges amerikai angol preveláris r-hang, 5-10 perc alatt meg lehet megtanítani egy olyannak, aki még soha nem tanult se angol, se fonetikát, se nyelvészetet. Kb. ennyi idő lenne a [θ]+[ð] és a többi hang megtanulása is. A brit retroflex r-hang kb. 1-3 perc alatt tanulható meg. Hehezet 1 perc. Sötét l-hez még nem dolgoztam ki megfelelő módszert, de gyanítom, ha majd meglesz, az sem vesz majd igénybe többet kemény 5-10 percnél.
Hogy ontopik is legyek, a többiek felé nem győzöm hangsúlyozni, hogy a McDonald's nem mekdonálc, hanem mök danöldz, esetleg mek danöldz, a végén nem dz-vel, hanem d után ejtett z-vel. Ha valaki nagyon lusta és igénytelen, akkor talán a mek donöldz-ig is lehet levinni a szintet, dz-vel, de semmiképp nem lehet belőle meGdonölC.
@El Vaquero: Nem, ez angolul NEM beszélő magyaroknak nyújt útmutatást.
@El Vaquero: „de semmiképp nem lehet belőle meGdonölC”
Hát, akkor járj nyitott füllel az utcán. A tények makacs dolgok...
@Fejes László (nyest.hu): ezt a "nem lehet"-et úgy értettem, hogy ilyen szintre ne menjünk le, még ha másik le is mennek.
@szigetva: jó, akkor nem szóltam. Mondjuk én nekik is kicsit pontosabb átírást adnék meg, persze lehet hogy kezdetben csak pislognának, anyáznának, de belejönnének. Úgy sincs olyan ember, aki nem tud angolul ÉS nem is fog tanulni. Előbb-utóbb senki nem ússza meg a mai világban, még a 80 éves Mariska nénik is törvényszerűen belefutnak, mikor cillit *pávörszt vesznek a boltban.
@El Vaquero: Már többször megbeszéltük: azt nem érted, hogy magyar beszédben nem kell, nem szabad az angol ejtést pontosan imitálni. Ha tetszik, gondold így: Shakespeare neve [sékszpír] aztán az angolok is valahogy kiejtik, meg a magyarok is. Szerinted az angolok ejtik „helyesen”, pedig tudjuk, hogy az egyik így ejti, a másik úgy, van, amelyik éppen [sékszpír]-nek, de pl. maga Shakespeare valami olyasmit ejthetett, hogy [se:kszpér]. Akkor?
@El Vaquero:
Nem teszel különbséget 2 kategória között:
- angolul tanuló magyarok,
- angolul nem tanuló, angol neveket használó magyarok.
Az első csoportot persze érdemes oktatni. A másodikat meg nem, hiszen a magyar kiejtése egy idegen szónak bizony olyan is lehet, ami abszolút nem felel meg az "ejtsd az eredetihez legközelebb álló magyar ejtéssel" szabályhoz.
Mondjuk nézz spanyol neveket:
- Hondurasz, magyarul lehetne simán "ondúrasz" is az ejtés, s ez közelebb állna az eredetihez, de magyarulas mégis "hondurasz" az elfogadott ejtés,
- vagy a Veneuela is lehet "beneszuéla" és nem "venezuela".
A japán kiejtése - ha jól hallom - { mákodonárdo } www.youtube.com/watch?v=I_TpyiPghEE 1:14-től
@Roland2: [makodonaredo]: translate.google.com/#en/ja/McDonald%27s
A japánban szótag végén csak orrhang lehet.