Lázár barát alkotta-e meg a székely ábécét?
A székely ábécét egy Lázár nevű karoling barát alkotta meg 864 és 873 között az avar, a cirill, a glagolita és a rúnaírás betűiből. Az ábécé a pannóniai avarok – azaz a magyarok – kereszténységre térítését segítette volna. Mindezt Vékony Gábor fejtette ki egy szépen lekerekített történetben – de tudjuk-e igazolni bármely elemét?
A székely írás eredetéről kevés komoly és számos délibábos elmélet látott már napvilágot. A nyest célja az ismeretterjesztés, ezért aztán különösen gyakran tapasztaljuk, hogy a hittel szemben a tudományos érvelés, adatok, megfontolások tehetetlenek. Sokan vannak azonban, akik nem az ezotéria iránti vonzódás, hanem információhiány miatt kedvelnek meg egy-egy ábrándos elméletet – vagy mert nem tanulták meg azokat a módszertani fogásokat, amelyeket a nyelvészek, történészek, művelődéstörténészek alkalmaznak. Most arra mutatunk egy példát, miért gyanús egy olyan elmélet, amelyben – ezer év távlatából – minden egyes mozaikkő a helyén van.
(Forrás: Wikimedai Commons / Frederick Sandys)
Székelyek és kettős honfoglalás?
Akit érdekelnek a „rovásírásos” – azaz székely, avar kori, honfoglalás kori, kazáriai – ábécékkel írott emlékek, azok jól ismerik a régész Vékony Gábor nevét. Vékony több könyvet, s jó néhány tanulmányt publikált a kelet-európai írásokkal írt emlékekről. Munkáját semmiképp nem nevezhetjük dilettánsnak, de még laikusnak sem, hiszen képzett régész volt, nézeteit többnyire tág művelődéstörténeti keretbe illesztette, pontosan ismerte a források használatának szabályait. Mégis tömegével alkotta meg az igen egyedi olvasatokat és nézeteket, minél tanácstalanabbak és óvatosabbak voltak mások egy-egy olvashatatlan emlékkel, megfejtetlen ábécével kapcsolatban. annál bátrabban oldott meg minden problémát. Értelmezéseiben nincsenek hiányok: minden megfejtés köré azonnal kerül egy kerek, lezárt, jól mesélhető történet is.
Vékony Gábor több közleményben is foglalkozott a székely írás eredetével, a különféle helyeken kifejtett nézetdarabok néhol kiegészítik egymást, néhol zavarosabb az egymáshoz való viszonyuk, néhol ellentmondanak egymásnak. Van azonban közös elem: Vékony kiindulópontja – lényegében minden munkájában – a kettős honfoglalás elmélete, s időnként mintha adatait, s főként a töredékes adatokat kiegészítő fantáziaelemeket is annak érdekében rendezné el, hogy minél simábban illeszkedjenek László Gyula teóriájához. A székely írás vonatkozásában is ennek megfelelően alakítja ki a hátteret: Vékony szerint a székelyek olyan magyarok, akik – sok más magyar néprésszel együtt – jóval a honfoglalást megelőzően itt éltek már a Kárpát-medencében. Azért kezdtek etnikailag elkülönülni a többiektől, mert az Avar Birodalom megrendülése után a Pannóniát birtokba vevő karoling uralmon belülre kerültek.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A székelyek kereszténységre térítése is korábban kezdődött, mint ahogyan a történészek általában föltételezik: ebben szlovén, bolgár és német papok, szerzetesek működtek volna közre, ezért volnának a magyar keresztény terminológiának nyugati és keleti rítushoz köthető szláv kölcsönszavai, a török eredetű keresztény terminológiát pedig az magyarázza, hogy a 8. századi karoling térítési kísérletekkel elsősorban az avarokat vették célba. Ehhez azt kell föltételeznünk, hogy a magyar nyelv korai török kölcsönszavai között avar eredetűek is lennének – Vékony ennél tovább megy, és minden r-török sajátosságot mutató kölcsönszót avarnak tart.
Lázár barát és a székely írás
Mindez azért fontos, mert Vékony a székely írást is a keresztény térítésekhez köti: szerinte a székely ábécé létrehozója ugyanazokból a forrásokból merített, amelyekből a keresztény szókincs összeállt. Az alapja az avarok írása, de kiegészült cirill és glagolita jelekkel, sőt, még a német hatásnak is van nyoma benne – a [c] és a [h] jele Vékony szerint a markomann (a Karoling Birodalom déli területeiről ismert) rúnaírásból származik.
Sőt: szinte évre pontosan tudni véli a székely írás megalkotásának idejét is. A székely írás megteremtője szerinte egy karoling tudós lehetett, aki ismerte az avar, a glagolita, a cirill és a rúnaírást, és valamikor 864 és 885 között, a „nagy avar térítés” részeként alkotta meg Pannóniában a székely ábécét.
Azért éppen e dátumokat jelölte ki Vékony, mert szerinte a glagolita írás 864-ben született, és – szemben a szakirodalomban csaknem egységesen elfogadott nézettel – nem Cirill és Metód műve. Ők Vékony szerint a cirill írást hozták létre (ez is szemben áll a tudományos konszenzussal), és ez 885 után már nem volt jelen Pannóniában. A székely írás tehát „nem valami »pogánykori örökség«, hanem éppen a korai magyar kereszténység emléke” – ezért van, hogy a legkorábbi emlékek templomokban maradtak fenn, s hogy a Bolognában őrzött kézirat naptárának eredetije a 12. századra vezethető vissza, hogy a címlapjára azt írta az emléket lemásoló olasz gróf, hogy az első keresztények naptára, és hogy a naptár mellett „valóságos kis katekizmust” is tartalmaz.
(Forrás: Wikimedia Commons / Hilarmont / CC BY-SA 3.0)
Pár évvel később Vékony még tovább szőtte a már korábban is regényes történetet. Egy pápai levélben rábukkant ugyanis egy 873-ban megölt, Lázár nevű szerzetes nevére. Ez nyomban összekapcsolódott nála a bolognai naptárban jelzett Lázár-nappal, amelyet más naptárak nem jeleznek, kicsit visszadatálta a naptárt – immár 9. századi lett –, s máris megvolt a naptár készítőjének neve. Sőt, a reichenaui kolostor könyvében is talált egy Lazarust, és máris megvolt a német kapcsolat is: Vékony szerint Lázárnak hívták a bolognai naptár készítőjét, ő volt az a Lázár, akiről a német kolostor évkönyvében olvasunk, s azonos azzal a Lázárral is, akit a pápai levél említ.
Minthogy e Lazarus barát esetében megvoltak azok a feltételek, amelyek a székely írás megalkotásához vezettek – érzékenység a megtérítendők anyanyelvére, a rúnaírás, valamint az avar, a glagolita és a cirill írás ismerete –, ő hozhatta létre a székely ábécét. És még mindig tovább lehet vinni a mesét: a pápai levél egy ellene indított eljárás szenvedő alanyaként emlegeti Lázárt, elképzelhető, mondja Vékony, hogy talán éppen az általa létrehozott írás miatt támadták.
Ne higgyük azért el azonnal, hogy a székely írás megalkotója egy Lázár nevű német szerzetes, aki ismerte az avar, a cirill, a glagolita és a rúnaírást, és 864 és 873 között Pannóniában összerakta belőle azt, amit székely írásnak nevezünk, majd írt vele egy naptárt és egy kisebb katekizmust. Ahhoz ugyanis, hogy ez igaz legyen, számos föltételezést kellene igazolni.
Kevés adatból színes kép
Mint láttuk, Vékony összekapcsolta a kettős honfoglalás elméletét a székely írás eredetéről alkotott teóriájával, s mindezt még a magyar kereszténység kezdetéről vallott nézeteivel is kiegészítette. A kettős honfoglalás eredeti elméletének kritikájával itt nincs mód foglalkozni, a kereszténység kezdeteiről kialakított elképzeléseivel sem. Az előzőre bőségesen áll a rendelkezésünkre irodalom, az utóbbiról elég talán annyit mondanunk, hogy igen merész állítás, amely szerint valamennyi r-török kölcsönszó avar eredetű volna, még akkor is, ha a magyar nyelvbe a honfoglalás után is kerülhettek török kölcsönszavak. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti török kölcsönszavai, amelyek igen erős török hatásról tanúskodnak, s amelyek átfogják a nomád szellemi és tárgyi világot, a magyar honfoglalás idejére már csak legfeljebb nyomokban kimutatható, igen alacsony presztízzsel rendelkező avarok föltételezett török nyelvéből özönlöttek volna a magyarba. Minthogy Vékony további gondolatai e két elméleten nyugszanak, ha e nézetek nem igazolhatók, az alapjaiban rendíti meg Vékonynak a székely írás eredetére vonatkozó elméletét is.
De bőven marad igazolatlan tétel e két kérdéskörön kívül is. Csak a tetszetős elmélet leggyengébb pontjait említve: valamennyi jelentős írástörténeti munkában a glagolita, és nem a cirill írás megteremtőjének tartják Cirillt és Metódot, a cirillt írást pedig a követőik által kidolgozott ábécének vélik. Egy ilyen széles körben elterjedt nézet megdöntéséhez súlyos bizonyítékokra van szükség, ilyesmit – vagy ilyenekre való hivatkozást – Vékonynál nem találunk.
A sok írást ismerő – elképzelt – Lázár barátnak a 9. században még nem lett volna szüksége a [c] jelölésére, se rúnaírásból vett jellel, se másmilyennel, mert ez a hang csak később, az ómagyar kor folyamán jelent meg a magyar nyelvben. Még mindig az elképzelt Lázár fráternél maradva: igen egyszerű volna a múltat kutatók élete, ha ilyen simán, pusztán a névazonosságra alapozva azonosítani lehetne két-három különböző forrás Lazarusát. A pápai levél Lazarusa ugyanis épp azért alkalmas arra, hogy lényegében bármiféle mese főszereplőjévé váljon, mert semmit nem tudunk róla.
(Forrás: Wikimedia Commons / Histoire Et Géographie - Atlas Général Vidal-Lablache, Librairie Armand Colin, Paris, 1898.)
A Bolognában őrzött székely írásos naptár sem alkalmas koronatanúnak: a 13. században szentté avatottak névünnepei is szerepelnek benne, nehéz tehát a kalendáriumot akár a 12., akár a 9. századra datálni. Abból, hogy a naptárban szerepel a Lázár név, csak igen szárnyaló fantáziával lehet arra következtetni, hogy így hívták a szerzőt, különösen hogy a név egyébként a saját helyén (december 17.) szerepel a naptárban, s nem valahol azok között az adatok között, amelyek a készítés helyére, idejére utalhatnak. Végül pedig: a bolognai emléknek az a része, amit Vékony „egész kis katekizmusnak” nevez, talán nem is a naptárral egy időben keletkezett, hanem később.
Mindebből azt láthatjuk tehát, hogy ha kellőképpen kevés az adatunk, és kellőképpen színes a fantáziánk, akkor abból bármilyen szép történet kikerekedhet – csak ebben az esetben nem tudományos prózát, hanem kalandregényt írunk. Vékony egyébként maga is félretette korábban aprólékosan kidolgozott történetét: egy újabb, szintén számos fantáziaelemmel dúsított elméletben már azt fejtette ki, hogy a székely írás cirill eredetűnek tartott betűi a 11. században, Dél-Erdélyben kerültek volna a székely ábécébe – a Bulgáriából Erdélybe érkező románok cirill ábécéjéből...
Irodalom
Vékony Gábor: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században 1–2. Nyelvünk és kultúránk 10 (1997), 1145-1170, 11–12, 1317-1340.
Vékony Gábor: A székely írás legkorábbi emléke Bodrog-Alsóbűn. Nyelvünk és Kultúránk 107/3 (1999), 36–47.
Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. 2004.
kezdjük az elején. mert félig ismert történelem zagyva teóriákat szül.
800 körül az avar birodalom döntő vereséget szenvedett a frankoktól (és a velük szövetkezett bolgár Krum kán és a horvát Vojnomir seregétől). ekkor terjedt ki a frank-baior határa az Enns (Enc?) folyótól kb. bécsi-medencét megelőző hegyhatárig. nevezetik Avar March-nak, majd marcha orientalis, aztán marcha pannonia. városai ettől kezdve Halaz → Hallstatt, Magadha → Magdeburg
822-ben birodalmi gyűlésen jelentek meg a Marava-i küldöttek maravanok és maréknyi avarok.
hu.wikipedia.org/wiki/Pann%C3%B3niai_%C5%90rgr%C3%B3fs%C3%A1g
833-ban a nyitrai fejedelemség elfoglalásával létrejött a nagymorva birodalom, melynek első uralkodója I. Mojmír (830-846) volt.
850-60 körül a frankok feldúlják, elpusztítják az avarok maradék tartományát, Ovonia-t, ami akkor a marava birodalom része
Ezekben az időkben a maradék avarok a Tisza vidékére húzódnak vissza.
arról már hallottam, h a frankok morvákat térítettek, de avarokat nem hiszem (az egyik forrás szerint a kagánt már egyszer megtérítették 795-ben, amikor kirabolták a kagáni székhelyet, majd az avarok fellázadtak és megölték a bajor kormányzót, amit 6-éves háború követett)
ez a történelmi háttér alap. most az írásfejlődésről. gondolom Lázár barát avar rovásának nincs látható jele. melyik glagolika jel hasonlít rovásra?
"a 9. században még nem lett volna szüksége a [c] jelölésére, se rúnaírásból vett jellel, se másmilyennel, mert ez a hang csak később, az ómagyar kor folyamán jelent meg a magyar nyelvben. "
mármint a c betűre nem lett volna szüksége az avarra íráshoz? hát a shwanc?
a magyarokhoz nem igen jutott el ez a Lázár - tényleg, kik és miért ölték meg? - ebben a korban a magyarok max. moldavia területén voltak, a székelyek meg erdélyben, a zükila nevet felvett hun szaka -széki (minta szakhal, szekhel) törzsrész, miután a kárpát-medencében összeroppant a hun birodalom Dengizikkel.
Nagy Károly az avarokat legyőzvén, azon volt, hogy hódításait, melyeket e vidékeken tett, biztosítsa s új alattvalóit a keresztény hitre térítse.
két bánságot (Mark) állított fel:
1. keleti: központja Lauriacum (Lorch, Enns (town))
2. déli vagy friauli: központja Aquileja az avar háborúk folyamán elfoglalt Liburnia és Dalmáczia(a parti városok és szigetek kivételével) és Friaul, Isztria és Karinthia.
798-ban érsekségi rangra emelkedő Salzburgban a Nagy Károly hívének számító Arno érsek irányításával külön kézikönyv készül a hit terjesztésének módjáról a szlávok körében
...ebben az időben
a központok elhelyezkedéséből látni, h a frank birodalom keleti határai északon a bécsi alpok és délen karinthia-karantania. Bécs nem volt meg kb.860-ig. "A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött. Wien nevén csak 1030-ban említik először."
..."pannonia" csak ezután következik
Theoderik halála után már Adalram salzburgi érsek (821– 836) idején Ottó kapott püspöki megbízást, Liutpram (836 – 859) és Adalwin (859 – 873) érsekek idején pedig Osbaldus
831 I. Mojmírt Passauból érkezett misszionáriusok keresztelték meg valószínűleg annak fejében, hogy elismeri hűbérurának a frank uralkodót.
840-es évek: Pribina (Zalavár) Mosaburg nevet vette fel (latinul Urbs Paludarum, ószláv nyelven Blatengrad. Első temploma 850-ben Mária tiszteletére épült, és Liutprand salzburgi érsek szentelte fel.
846-ban a frank király Rasztiszlávot tette meg morva fejedelemmé
856 a frank király fia Karlmann, Mojmir fiával Rasztislavval szövetkezik apja ellen
862 Karlmann elmenekül, Rastislav behódol
869-ben II. Adorján pápa Metódot Pannóniába küldte és Morvaországhoz hasonlóan itt is engedélyezte neki a szláv liturgiát. 870-ben azután kinevezte szirmiumi püspöknek és pannóniai érseknek, bár szirmiumi székhelyét Metód nem tudta elfoglalni, mivel az bolgár terület volt, és
- éppen ebben az évben szervezték meg a bolgár ortodox egyházat egy metropolita irányításával 10 püspökségre osztva Bulgáriát.
A testvérpár alsó-"pannóniai" missziója új lendületet adott a nemzeti nyelvű írásbeliség kibontakozásának, hiszen a liturgikus és különféle szent szövegek szláv nyelven készültek. "Pannóniai" működésüknek szlovén vonatkozásairól a legrészletesebb a XI. századi kéziratból ismert Conversio Bagoariorum et Carantanorum (A bajorok és karantánok megtérése) ad hírt. : karantania az Karinthia.
Szvatopluk szövetkezik Karlmannal, amiért Rasztiszlav meg akarja ölni. Szvatopluk kiadja a frankoknak, "csellel hatalmába ejté nagybátyját s Lajos királynak kiadá, a ki aztán megfosztá szeme világától s kolostorba zárta (870.) "
"Szvatopluk végkép el akarván szakadni a frank uralomtól, a német papokat kiűzé országából és ismét Methodiust hívá be. De midőn 885-ben Methodius meghalt, a nyitrai püspök, a német Viching, ki csak színleg volt Methodius híve, Rómába ment, a honnan a szláv isteni tiszteletet eltiltó pápai brévét hozott magával. A változékony Szvatopluk most a szláv papokat elűzé."
"891 Arnulf Brazlávval, a Dráva-Száva közén (karintia) lakó szlávok fejedelmével szövetkezett ellene.
Ugyanez időtájt tűnnek föl a magyarok is az Al-Duna vidékén. Arnulf segítségül hívta őket is a hatalmas Szvatopluk ellen." Braslaus/Braszlav nevét őrzi a pozsonyi várhegyen általa épített erőd (907: Brezalauspurc, Braslavespurch, 1052: Preslawaspurch),
Conversio Bagoariorum et Carantanorum című latin nyelvű munka 3. fejezetében olvasható mondat: azokat (tudnillik az avarokat), akik az igaz hitnek engedelmeskedtek és elnyerték a keresztséget, a királyok adófizetőivé tették, és földjüket, amelyet ott maradva birtokolnak, mind a mai napig (usque in hodiernum diem) megtarthatják a királyi adó fizetése fejében.
Mivel a 'Conversio' keletkezésének idejét a szakemberek egybehangzóan 870-871-re teszik, a 'mind a mai napig' kifejezés alapján arra kell gondolnunk, hogy 870-871-ben a Frank Birodalom keleti határvidékén, Pannoniában a szomszédos bajoroktól és szlávoktól egyértelműen megkülönböztethető, keresztény és földművelést folytató avar népesség élt.
...
Wolfsbach
823 Uuoluesuuanc; 903 in loco Wolueswanc; 1074/87 ad Wolvispach; 1109 Wolfpach und 1142 Woluesbach.[3]
1. urkundliche Nennung Frankfurt/Main - Kaiser Ludwig der Fromme stellt dem Bistum Passau Güter zurück, die diesem von seinem Vater Karl dem Großen geschenkt worden sind.
Wolfeswanc entwickelte sich zur heutigen Namensform Wolfsbach nicht durch Lautverschiebung, sondern durch Volksetymologie. Weil man im Zuge der neuen deutschen Siedlungswelle nach den Ungarnkriegen die Silbe –wanc nicht mehr verstand, ersetzte man sie durch –bach.[4]
a glagolika írásban az E és O mutat hasonlóságot a rovással (ami nem nagy kunszt) : csak a bolgároknál és horvátoknál maradt fönn.
a cirill az F, Cs-nél (mutat kisebb mértékű) és Zs esetében nagyobb (a cirill zs a rovott zs duplája) hasonlóságot.
"A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be a 9. században. Eredetileg 44 betűt tartalmazott. A bolgár ábécé azóta több változtatáson ment keresztül, a két legutóbbi változtatás 1870-ben és 1946-ban történt, amikor a betűk számát először 32-re, majd a mai 30-ra csökkentették."
bolgár írás:
Krum és Omurtag után görög betűkkel írt feliratok maradtak fönn, rovás:
"...nagyobb feliratok nem kerültek elő, csak egyes betűk, a leghosszabb felirat is csak öt rovásból áll? Ennek az a magyarázata, hogy a dunai bolgár-törökök hivatalosan Kelet-Európa általánosan használt hivatalos nyelvén, görögül írtak."
Vékony Gábor munkásságában - amint másokéban is - keverednek a pozitív és a negatív elemek.
Igaza van akkor, amikor a székely írást az avar (valójában avarhun) írás leszármazottjának tekinti. Ezt azonban rosszul támasztja alá. Az sem igaz, hogy a székely írást feltalálták volna. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a régi szójelekből egy tudós csinált betűírást - de ezt is bizonyítani kéne. Az avarok és a hunok régészeti emlékein ugyanis megtalálható a székely írás szinte minden (szó)jele, s ezek némelyike szójelekkel jól elolvasható magyar szöveget rögzít.
Ezek a jelek azonban díszítésnek minősíttetnek azóta is (mintha egy írás nem lehetne egyúttal díszes is), s avar írásnak a nagyszentmiklósi-halomi rendszert tekintik. Lehetséges, hogy igazuk van s ezt a rendszert valóban az avarok használták s e mellett volt egy ünnepélyes alkalmakra tartogatott jelrendszerük is, amelyből később valóban kialakult a betűző székely írás.
A "budapesti hun jelvény" szójelet és betűt egyaránt tartalmaz, vagyis a szójelekről a betűírásra való áttérés dokumentuma is lehet. Vékony Gábor azonban ezt az írásemléket kitiltotta az Ómagyar Kultúra Rovásszakosztálya által akkor megindított gyűjtés anyagából. Ő maga ezt hun, vagy hun kori emléknek minősítette, de nem támogatta a corpus részeként való közlését, mert cáfolta volna az elméleteit.
Kérdeztem tőle, hogy miként egyezteti a Constantin legenda adatát, amelyben Constantin (azaz Cirill) a római papsággal a szláv írás engedélyeztetéséért vitatkozván megemlíti, hogy az avarok és a magyarok (türkök) is saját írásukkal írt könyveket használnak az istentisztelet során.
Mint kiderült, ezt az adatot Vékony Gábor jól ismerte, azonban sem ő, sem más (H. Tóth Imrén kívül) magyarul nem említette a székely írásról szólván.
A "budapesti hun jelvény" azóta a Nemzeti Múzeum népvándorláskori kiállításán látható, de a kutya sem tud róla. Bár vagy öt régész minősítette hun korinak, lehet avar, vagy honfoglalás-kori is. Nekem mindenesetre arról van pecsétes papírom a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának aláírásával, hogy ez egy hun tárgy (ami azonban mégsem biztos, mert a jogi hitelesség és a tudomány két dolog)). Erdélyi István azonban közölte a legutóbb megjelent rováskorpuszában, mint a székely írás legkorábbi, hun kori emlékét.
Azaz a székely írás eredeztetése egyre inkább valóságos alapokra helyezhető s a dolog csak attól függ, hogy a "tudósok" mennyire merészek. Ugyanis kicsinálnák egymást, ha a székely írást a hun írás maradékának merné valaki nyilvánítani. A nyugdíjas kor azonban alkalmat ad az igazmondásra, akkor már nem kell a főnök véleményéhez alkalmazkodni.
Azaz lelet is van, meg elmélet is, de becsületes szakértő az nem nagyon akad. Könnyebb az elméletünket cáfoló adatokat (forrást és leletet) félresöpörni valamilyen semmitmondó jelző hangoztatásával, mint megérteni a régiek íráshasználatát.
A lenyeg az, hogy a magyar tudomanyossagnak fogalma sincs arrol, hogy honnan valo a "szekely" iras......
@fakir: Hát, a tudomány már csak ilyen. Nem tudhatunk mindent.
annyit tudunk, h a gy betű (kettőskereszt) magyar találmány, mármint a hangjelölésre, mert se a szkíta(ashkata)-hun és az avar se talán használ 'gy' betűt (bitet). a magyar egy a hun id. idzsi, dzs betű van a hunban (dzsend, dzsiner). ugyanígy a ty sincs, ha jól tudom. magyar Matyó hun Motun/Maotun.
az avarban valószínűleg megmaradt a hun nyelv göröggel közös rétege, hozzáadódott a kora-szláv és ó-bolgár.
ha megnézed a rovás L és G-t, és a cirill és a gót L és G-t akkor látható a nyoma. a szög ott van. ahogy a görög lambdaban és gammaban. és a latinban is, de ott máshova került.
www.grafomagazin.hu/photos/cikkek/Image/Oktatas/abc.jpg
...
az avarban megmaradt a hun thal (magyarban tál lett) a völgy értelmében. és valószínű h kapcsolatos a magyar találkozik igével. a szkíta meg úgy néz ki nem, mert a talál-kozik nála fin funtin lilin a talál, kopin az eltalál, dimadin a találkozni (ellenbejönni).
valszeg az avar foragh a magyarban forrás. szkíta: jusz forró juszi forr juszat forral galla forrás.
mi volt az avar gyűrű avar neve, tudjuk?
thal thege thum tal- tál hely (→teknő?) dugó
thega tevé (helyez) thegi tesz
teke gömb
aaltatekin áttekinteni
thegidin elhelyezkedni (valszeg: Cegléd)
thegild helyzet
tig (lép) tikir (csiga, teker) tikw tüske
tekerészik, tekereg, tekerődzik, tekeredik, teketória
tup nyom topi lép toppan topog
tehát: tigi topi a lépeget
@hun:
Én azt nem értem, (a francokat, de nagyon is értem :) ) hogy miért akarjátok oly kétségbeesetten azt bizonyítani, hogy pl. Mosaburg a mai Ausztriában volt. Ha így lett volna, hogyan került Zalavárra az a hatalmas 9. századi zarándoktemplom? Odavarázsolták a dzsinnek, :) Várj, kitalálom, az Erzsike királynő uralma alatt élő hunavar párthus magyarkeresztények építették, akiket Szent István gonosz katolikus misszionáriusai élve eltemettek. :)
ki mondta, h ausztriában volt? Zalavárról volt szó mindig is, karintiától keletre. nem tudsz jobbat kitalálni, mint h hazudsz?
de hogy ne maradj tudás nélkül, pár hun szó, amely az angolba is belekerült:
vitalishi fiatalos → Latin vitalis → vital
ghevin győzni → German gewinnen Gothic gawinnen → win
shed shedum sötét → shade shadow
hum → home
@hun: Az nem zavar, hogy a latin vitalis teljesen transzparens módon a latin vita ’élet’ paradigmájába tartozik? Az nem zavar, hogy a német gewinnen-ben a ge- teljesen egyértelműen egy prefixum, a tő csak winn- (vö angol win). Tudom, nem.
jó, akkor vezesd le a vita-ból a toldalékokkal. h gondolkozz is. h ne legyen minden olyan "egyértelmű".
a tál annyira tökéletesen úgy van, h a
balla (völgy) is → ang. bowl
: Old English bolla "pot, cup, bowl"
...
vissza a ghevin-hez. a hunban van a
gevin győzni
goven versenyezni, vetélkedni
govin givin nyerni
a ga- prefixumról a gótban:
ga-wandjan to turn
ga-wasjan to clothe
ga-waurkjan to work
ga-weison to visit
ga-widan to join together (G. wetten E. wed)
ga-windan du-gawindan (?)
ga-winnan to suffer
ga-wundon to wound
geigan (E. to gain)
geiran (G. begehren E. yearn)
geisan (E. aghast)
windan (to wind)
winja (pasture)
winna (passion)
winnan (to suffer)
látszólag azt támasztja alá amit mondasz, csakhogy a iu.350 körüli szöveg alapján készült gót szójegyzékben nincs se gawinnen, se gewinnen se win. hát ez ciki.
@hun: en.wiktionary.org/wiki/vitalis
@hun: Az előző kérésed alapján neked még sokat kell ahhoz tanulnod, hogy beszélgessünk. Sajnálom, hogy ezzel megsértelek, de ez van.
ez nem levezetés öreg.
kezd onnan, h -lia.
és még ott van a többi, úgyh nem kell elégedetten szájat nyitni, mert nem vagy sehol.
és mindjárt adok is neked gondolkoznivalót, h ne csak üres majomságokat linkelj.
a populis
részes eset
távolító eset
www.szkosz.com/files/196/01.jpg
L
-logia
-lus
M
-mentum
-met
N
-nam
en.wiktionary.org/w/index.php?title=Category:Latin_suffixes&pagefrom
és itt van neked, ezt hogyan magyarázod ki:
en.wiktionary.org/wiki/-lus#Latin
dative -lō -lae -lō -līs -līs -līs
(plural!)
dative case: used to express direction towards an indirect object, the receiver
azaz lenne "életük-nek"
ablative -lō -lā -lō -līs -līs -līs
ablative case used to indicate movement away from something, removal, separation, source.
azaz lenne "életük nélkül"
@hun: Semmit nem kérdezel, így nem tudok válaszolni.
Arra próbáltam felhívni a figyelmed, hogy a -lis a latinban elterjedt melléknévképző, ezért ha komoly nehézségekbe ütközne a csak általad ismert „hun” nyelvből származtatni a latin "vitalis" szót.
1. de a gót némettel látod h nem volt igazad. nem minden úgy néz ki ahogy elsőre kinéz. meg fogja itt valaki érni, amikor beismered, hogy nem úgy van az ahogy mondtad, amikor reevideálod az állításaid? he, van fejlődés ami megmutatkozik a gondolkozásban nálad? vagy az ugyan nincs, maradsz a dogmánál?
2. "-LIS". példát is adsz rá?
már megint nekem kell utánanézni?
‑ālis, ‑ollis, ‑ilis ezekről tud a
hu.wikipedia.org/wiki/Latin_n%C3%A9vsz%C3%B3ragoz%C3%A1s
FERTIL-IS, GRACIL-IS, FACIL-IS, SIMIL-IS, AGIL-IS
HUMI-LIS, POENA-LIS, CIVI-LIS
tehát két ok is van, amiért gyenge a -lis:
1. az ablativus és dativus ragozás : graci-lis = karcsúságnak, gracil-is = karcsú
2. amint látható, az indoeurópai nyelvek elvonással képeztek szavakat civi → civilis (latin) → civil (ó-francia)
(ahogy én látom: először volt -IL, aztán adódott hozzá az -IS, aztán keverték össze vissza)
de amúgy nem célom elérni annak beláttatását, h a latin lefordított nyelv vagy h a szláv, gót, német nyelvek keveréknyelvek, mert egyrészt mindegy nekem, másrészt leszarom
@hun: „de a gót némettel látod h nem volt igazad”: „From Old High German gewinnan, winnan, from Proto-Germanic *winnaną, ultimately from Proto-Indo-European *wen-”: en.wiktionary.org/wiki/gewinnen#Etymology
„"-LIS". példát is adsz rá?
már megint nekem kell utánanézni?” Igen, annak kell utánanéznie, aki nem tudja. A latinról azért a wikin kívül is bőven elérhetőek adatok, csak azokat sokszor nehezebb linkelni. Nem is értem egyébként, mit akarsz a dativus/ablativusszal, meg ezzel a graci-lis vs gracil-is szegmentálással, meg azzal, hogy „elvonással képzik”, a latin civilis-ből úgy lett civil, hogy az accusativus civilem végéről talán már a latinban kiesett az [m], utána pedig a franciában a magánhangzó is (de pl. az olaszban nem), ez nem morfológiai, hanem fonológiai folyamat volt.
Olyan kategóriát, hogy „lefordított nyelv” a nyelvészet nem ismer.
gót nyelv Kr.u.350:
books.google.sk/books/about/A_Moeso_Gothic_Glossary_with_an_Introduc
de azért még egyszer h tiszta legyen:
ga-winnan, winnan azt jelentette h 'szenvedni' ahogy azt néhány hozzászólással alább és a könyben is megtalálod (a hunok 380-ban indultak meg nyugatra)
Ez miért nem hiteles?: "Unde Blackis commixtiliteris eorum uti perhibentur." / Simonis de Keza ; Chronicon Hungaricum Elegans Opusculum, 6§./
hun: Honnan ez a hajszálpontos információ?! Mint valami szemtanú.
sadvidya.hupont.hu/
Szerencsénkre ránk maradt az eredeti székely jelsorrend a Nikolsburgi ábécében (az összes többi csak a latin írás sorrendjébe rakott székely jelbemutató). Ez kizárja Vékony Gábor hipotézisét, mert a Nikolsburgi ábécé a kazár és az ugariti jelsorral tart szoros rokonságot. E jelsorok jellemzője, hogy a betűket vegyesen sorolják fel a szó- és szótagjelekkel - ami a nyugati szerzők esetében elképzelhetetlen. Ilyet senki sem csinált volna a 9. századi, latin írást használó Nyugat-Európában. A székely jelkészlet és jelsorrend megalkotói azért keverték ezeket a jeleket (a betűket és a szójeleket), mert a jelek sorrendjét eredetileg az ősvallási hagyomány határozta meg. Amelyik szójel vallásos jelentősége nagyobb volt, az az elejére került a jelsornak. Amikor aztán egyes szójelekből betűk keletkeztek, a betűk az akrofónia ellenére is megtartották a helyüket a jelsorban. Ebből következően a székely jelsorrend (és persze maguk a jelek is) legalább egy kb. 4000 éves hagyományt képviselnek. Erről itt lehet olvasni: csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/81-a-szekely-rovasiras-eredete .
@tanyasi: igazán tudhatnád, hisz nem titok, h a déva az ördög neve .lásd: dévadatta, Buddha ellensége, dévaj, tév-, démon...
en.wikipedia.org/wiki/Daeva
en.wikipedia.org/wiki/Deva_%28Hinduism%29
en.wikipedia.org/wiki/Asura
↑ ezekben követhető le hogyan lett az ördög megnevezéséből istenkép
itt pedig valamelyik barom keveri
az igaz, h a Mongolian tenger (тэнгэр), Chinese tiān (天), Japanese ten egy-ugyanaz, de dévához nincs köze (talán ateista nyugati agymosottaknak nem kéne vallásról írniuk)
en.wikipedia.org/wiki/Deva_%28Buddhism%29
@hun: Ebbéli nézeteidet megosztottad már a mongolokkal is, s felhívtad rá a figyelmüket, hogy önfejűsködés helyett a te szakértő véleményedet kellene követniük már a buddhista terminológiával kapcsolatosan is? :)
mert te mihez értesz? azon kívül, h járatod a szád?
hu.wikipedia.org/wiki/Tengri
en.wikipedia.org/wiki/Tengri
en.wikipedia.org/wiki/Tengrism
www.mythologydictionary.com/mongolian-mythology.html
www.mythologydictionary.com/tengri-mythology.html
asiangypsy.blogspot.sk/2008/06/tengriism-or-new-mongolian-god.html
@hun: Nekem már semmihez nem kell értenem, vannak itt elegen, akik pár Wikipédia oldal és néhány zavaros honlap átfutása alapján kellő jártasságot szereznek bármiben.
hát igen. nehogy a "hozzáértésedet" megzavarják a tények, mi. a három majom a legokosabb, de az legalább nem beszél.