Komárom-e Komárno?
Tényleg csak a „mélymagyarok” szeretnék, hogy a szlovákiai magyar településeket magyar nevükön emlegessük? Vonatkozik „nyelvi illemszabály” a földrajzi nevek használatára? Mi értheti a szlovákiai magyarok érzékenységét? Olvasónk egy kettészakadt város nevei kapcsán kérdez.
Jakab nevű olvasónk hosszasan vezeti fel azokat a kérdéseket, melyekre választ vár:
Egy gazdasági jellegű weboldalon a bejegyzés írója úgy fogalmazott, hogy az eurós számlanyitás miatt „Komáromba elvonatozva pár perc alatt át tudsz sétálni Komarno-ba a hídon”.
Amikor felhívtam rá a szíves figyelmét arra, hogy egy magyar nyelvű szövegben „illene” a város magyar nevét is (!) feltüntetni, akkor kétféle érvet is hozott fel. Egyrészt az ilyesmit csak a mélymagyarok (!) kérnek, másrészt egy átlagos magyarországi magyar úgysem tudja, hogy hol van Révkomárom (vagy Öregkomárom vagy Észak-Komárom).
(Forrás: Wikimedia Commons / József Süveg / GNU-FDL 1.2)
Mindenekelőtt arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a szóban forgó település neve szlovákul nem Komarno, hanem Komárno. Mi elsősorban ezt tennénk szóvá a cikkel kapcsolatban, de emellett sajnos más hasonló hibákat is említhetnénk. Például az Erste-csoport szlovákiai tagjának neve nem Slovenska Sporitelna, hanem Slovenská sporiteľňa – ha a cikk szerzője lusta kikeresni a billentyűzetéről a magyar ábécéből hiányzó betűket (ľ – Ctrl+2, l; ň – Ctrl+2, n), és átmásolni sem hajlandó őket valahonnan, az á-t akkor is le tudná írni.
Lássuk ezután, hogy mik is Jakab kérdései.
1. Valóban mélymagyarozással lehet vádolni azt a személyt, aki egy szlovákiai, ámde magyar többségű város magyar nevének a feltüntetését is kéri? Hangsúlyozom, hogy „is”, tehát nem a „Komarno” szó helyett. Mondjuk úgy, hogy „Komáromba elvonatozva pár perc alatt át tudsz sétálni Révkomáromba (Komarno-ba) a hídon”.
Úgy gondoljuk, az a természetes, hogy amelyik településnek van bevett magyar neve, azt azon emlegessük. Természetesen ha valaki rákérdez arra, hogy valaki más miért nem így tesz, semmiképpen nem lehet „mélymagyarkodásnak” nevezni (bármit is jelentsen egyébként ez a kifejezés).
Abban azonban igazat kell adnunk a kritizált szerzőnek, hogy bizonyára nem minden magyar anyanyelvű tudja, hogy a Révkomárom vagy az Öregkomárom elnevezés a város melyik felére (vagy ha úgy tetszik, melyik városra) vonatkozik – sőt abban sem vagyunk egészen biztosan, hogy az Észak-Komárom elnevezés alapján mindenki számára világos lesz, hogy a szlovák oldalról van szó (És nem a magyarországi város északi feléről.) A Komárno elnevezés azonban mindenki számára egyértelmű. Persze ha a szövegösszefüggésből világos, hogy a szlovák oldalról van szó, akkor lényegében mindegy, melyik elvnevezést használjuk – akár a Komárom is megteszi.
A fentiekből az is egyértelmű, hogy a városnak nincs olyan bevett neve, amely alapján egyértelműen azonosíthatnánk. Ettől függetlenül a legjobb megoldásnak azt tartanánk, hogy a szövegben valamelyik magyar nevet használják, és zárójelben adják meg a szlovák elnevezést – ugyanakkor ebben az esetben megértéssel fogadnánk azt is, ha valaki csak a szlovák változatot használja.
2. A magyarországi magyar médiák többnyire milyen néven emlegetik ezt a települést? Tudtommal úgy, hogy Révkomárom.
Erre a kérdésre alapos kutatás nélkül nem tudunk válaszolni. A neten való előfordulásokból rögtönzött statisztika alapján valóban úgy tűnik, hogy a Révkomárom jóval gyakoribb, mint az Öregkomárom, ám az Észak-Komárom esetében már nehezebb számolni, hiszen nem tudjuk, mikor vonatkozik a szlovák oldalra, és mikor a magyarországi település északi részére. Ráadásul előfordul, hogy a várost egyszerűen Komárom néven emlegetik (a nyest cikkeiben e településnév legtöbbször a szlovák oldalon álló városra vonatkozik) – ezt az elnevezést használja vonatkozó szócikkében a magyar Wikipédia is. Könnyen lehet, hogy a Komárom ebben a jelentésében is gyakoribb, mint a Révkomárom – ezt persze nehéz lenne igazolni.
3. Önök szerint egy „átlagos” magyarországi magyar számára melyik városnév lehet ismertebb: Révkomárom vagy Komarno? Ha valóban tényleg a Komarno, az vajon indokolhatja-e a magyar nyelvű elnevezés mellőzését?
Tippelhetni tippelhetünk, de alapos kutatások nélkül véleményünk csak egy vélemény lesz a sok közül. A Révkomárom nevet valószínűleg kevesebben ismerik, mint Komárom nevét, és bizonyára sokan vannak, akik nem tudják, hogy a Révkomárom elnevezés melyik várost takarja. Sőt azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy nem kevesen ismerik mind a két elnevezést, de nem biztosak abban sem, hogy a két település közel esik-e egymáshoz: Abony és Füzesabony, Tarján és Salgótarján sem szomszédosak, hogy olyan példákat, mint Győr és Diósgyőr vagy Tapolca és Miskolctapolca, ne is említsünk. A Komárno legalább annyiban egyértelmű, hogy aki hallott róla, valószínűleg azt is tudja, hogy szlovákiai településről van szó (még akkor is, ha közelebbről nem is tudja elhelyezni a térképen).
(Forrás: Wikimedia Commons / Szeder László / GNU-FDL 1.2)
Mindez természetesen indokolhatja, hogy a szlovák nevet használjuk, de mint említettük, nem ezt tartjuk a legcélszerűbb megoldásnak. Úgy véljük azonban, ilyenkor a legjobb megoldás a türelem és a megértés. Nem kell másokon számon kérni, hogy ugyanúgy gondolkozzanak és cselekedjenek, mint mi.
4. Egy, elsősorban magyarországi magyaroknak szóló szöveg megfogalmazásakor tekintetbe kell-e venni a szlovákiai magyarok „érzékenységét”? Hiszen nekik bizonyára nem esik jól, ha a magyar nyelvű szövegben csak és kizárólag a szlovák változattal találkoznak.
Olvasónk szerint a szlovákiai magyaroknak „bizonyára nem esik jól” – de mire alapozza ezt? Mi nem ismerünk olyan kutatást, mely a szlovákiai magyarok erre a kérdésre vonatkozó véleményét vizsgálja. Egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy a szlovákiai magyarok véleménye ebben a kérdésben egységes. Mi több, inkább azt feltételeznénk, hogy különböző településekkel kapcsolatban különbözik.
Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a kifogásolt szöveg kifejezetten magyar állampolgároknak szól, tehát ebben az esetben a szlovákiai magyarok véleménye másodlagos. (Ha például szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekről lenne szó, egészen más lenne a helyzet.) Persze lehet, hogy van olyan szlovákiai magyar, akit ez zavar, de egyelőre nem tudunk olyanról, hogy szlovákiai magyarok tömegesen véleményt nyilvánítottak volna a szlovákiai települések magyar sajtóban használt neveiről.
Észak-Komárom a pontos. RévKomárom a meghonosult (ott van a Hajógyár s a sziget meg a Pokol fogadó.)
.
@cikkíró: "Észak-Komárom ...a szlovák oldalról van szó (És nem a magyarországi város északi feléről".
HAHAHA. pont arról van szó. Északk meg Dél. paraputty. paraputragandha.
Észak-Komáromnak északi része az Izsa (asszem)
Csak eszembe jutott, hogy a vajdasági két "Kanizsa" még nagyobb problémát okoz Magyarországon. Sokan azt hiszik, hogy egy városról van szó, és azt Törökkanizsának hívják. Holott az míg a magyar többségű, a Tisza bácskai oldalán fekvő város (Kanjiža) Magyarkanizsa, míg a szerb többségű, a bánáti parton fekvő város (Novi Kneževac) Törökkanizsa.
ja, és persze az itteniek simán Komáromot mondanak. és ezt a Komáromot értik, nem a délit.
Sokkal egyszerűbb a válasz, ha kiragadjuk a problémát a környezetéből. Kinek jutna eszébe Wien, Bratislava, vagy Cluj néven emlegetni városokat magyar szövegben? Mint látható Bécs példáján, ez nem mélymagyar kérdés, van rá saját nevünk, mint ahogy a németeknek a Plattensee a Balatonra. Egyébként a magam részéről Révkomárom a szlovák oldali városrész. Furán is hangzik a folyó által elválasztott településrészre az észak-dél felosztás, inkább jobb és bal part.
@Aurevol: sajnos vannak ilyen polkorrekt sérültek, akiknek eszébe jut. De Komárom esete más, mint a cikkből is kiderül. Megjegyzem, tótéknál is szokás viccelődni a problémán:
postimg.org/image/pzonq4jtb/
Ui.: a németeknél is inkább Balaton a Balaton. Mint ahogy manapság Budapest sem Ofenpest. De ez is egy politikailag érintett téma, lásd pl. Lengyelország esetét, a lengyeleknek Auschwitz is máig Oświęcim, mint ahogy a Gdańsk sem Danzig stb. A Nyest a hasonlóan kényes (szovjet múlttól terhes) orosz elnevezésekről is írt már. Főhet az ember feje, hogy mit-kit-hogy nevezzen, valaki mindig megsértődik. :)
Az tudja valaki, hogy honnan jő a <Révkomárom> elnrvezés? Még Kiss Lajos sem vette fel az 1988-as szótárába, Bencsik Péter is azt írja, hogy csak "az 1990-es évektől használt".
@LvT:
Akkor Bencsik Péter tájékozatlan. 1990 előtt is használták, de emlékeim szerint Rév-Komárom alakban.
Az elmúlt hetekben több szlovákiai magyarral találkoztam hivatalos ügyben, és az egyikük sem szlovák néven nevezte az ottani településeket, hanem a magyar nevükön.
Ez azért volt feltűnő, mert a polkorrektségre törekvő kolléganőm mindenáron a szlovák neveket használta - de rosszul, mert nem tudja, hogyan kell a mellékjeles szlovájk írást kiolvasni. Bizarr volt a helyzet :)
@LvT:
"... A felsorolt adatokkal azt a tételt igyekeztünk vitatni, amely az Élet és Tudomány 1998. évi 38. számában Dr. Rétvári László „Komárom több, mint Révkomárom” című cikkében fogalmazódott meg: „Most egy újabb, sajátos földrajzi név: Révkomárom ütötte föl a fejét.” Adataink ugyanis arról tanúskodnak, hogy a Duna, illetőleg a Vág partján a komáromi öregvár oldalában már 1037-ben létezett rév („tributa ... de portu ... in Camarin” és az adománylevél 1086. évi megerősítésében: „de portu Wag dantur tributa”), ezt a források 1286-ban és 1306-ban újból említik, és a magyar nyelvű Révkomárom elnevezés előfordulása is korai, 1387, 1394, majd 1452-ből származik.
A fentiekből tehát kitűnik, hogy Révkomárom nem „újabb” névalkotás, hanem évszázadokon át folyamatosan használt elnevezés. A levonható tanulságnak azt tartjuk, hogy a történeti (ez esetben a helynévtörténeti) témák esetében is a vonatkozó történeti források tanulmányozása elengedhetetlen követelmény. Mivel nem törekedtünk teljességre, valószínűnek mondható, hogy Révkomáromra még további adatok fognak előkerülni."
CSILLÉRY KLÁRA—KIRÁLY PÉTER
[www.c3.hu/~magyarnyelv/98-4/futaky.pdf]
@bloggerman77: @mondoga: Az nem kétséges, hogy volt a régiségben <Rév-Komárom> neve, de a helységnév-azonosító szótár szerint pl. <Szent-András> neve is volt, mégis az előbbit állították vissza, nem az utóbbit. A kaptam idézet is az adatok felsorolásakor megállt a XV. sz.-ban, és Bencsik Pétert sem mondanám „tájékozatlan”-nak, hanem ő az 1763 és 1995 közti névanyagot hozta. És hogy a <Rév(-)Komárom> névalakról nem emlékezik meg, az azt jelzi, hogy ebben az időszakban az nem volt [már] használatban.
Ami nekem rémlik a kérdésről az az, hogy a Földrajzinév-bizottság vagy valami hasonló grémium döntött volna a kérdésben, és az is érdekelne, hogy a miért preferálták ezt a többi névalakkal szemben, pl. a sokkal kézenfekvőbb <Öregkomárom>-mal szemben.
Mert az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy ha a Dunától délre eső valahai <Újszőny> átvette az egységes településtől a <Komárom> nevet, amely 1896–1900 előtt nem volt a sajátja, akkor is csak <Komárom-Újváros> településrészként, akkor átvette a történelmi megnevezéseit is: tehát a <Révkomárom> név a magyarországi településfelet ugyanúgy megilleti, mint a szlovákiait. Ez tehát nem olyan specifikus elnevezés, amely nyilvánvaló különbséget tehetne a két rész közt.
>> Az elmúlt hetekben több szlovákiai magyarral találkoztam hivatalos ügyben, és az egyikük sem szlovák néven nevezte az ottani településeket, hanem a magyar nevükön.<<
És erre lennék a legkíváncsibb: hogyan nevezik az ott élők a település, és legfőképpen az 1990-es évek előtt hogyan nevezték, amíg a maguk intenciói alapján alakíthatták ki a saját névhasználatukat, és nem volt meg az esetleg ettől függetlenül kialakított anyaországi toponimiák nyomása.
Az ismertem névváltozatok közül az <Öregkomárom> az, amely olyannak tűnik, mint amit az érdekeltek valóban használtak az eltérő parti részek megkülönböztetésére.
És nem lehetne "magyarországi Komárom" és "szlovákiai Komárom" módon megkülönböztetni a két várost, ha már olyan a szövegkörnyezet,h igényli a megkülönböztetést?
Hasonló probléma,h mit csinálunk egy magyar szövegben, ha a magyarországi Velencét kell megkülönböztetni az olaszországitól, és nem a helyragos alakjuk szerepel, amiből kiderülne? Én tutira nem azt mondanám,h: "Nem Velencét ábrázolja a képeslap, hanem Veneziát." Sokkal inkább: "Nem a magyarországi Velencét ábrázolja, hanem az olaszországit."
Van ám olyan helyzet is, amikor két szomszédos állam egymással határos (lényegében a határ által kettészelt) városának ugyanaz a hivatalos neve is, mert a két államnak ugyanaz a hivatalos nyelve. Olyankor is meg kell oldani ezt, és ott nem lehet különböző nyelvű elnevezésekkel bűvészkedni.
@LvT: ahogy látom, a korábban berakott link nem működik, ezért kerestem másikat:
www.c3.hu/~magyarnyelv/98-4/revkomarom.pdf
Ebből az derül ki, hogy Bencsik Péter tévedett - ahogy most te is tévedsz, amikor azt írod: "... az azt jelzi, hogy ebben az időszakban az nem volt [már] használatban" -, mert az adatok a kérdéses időszakban is folytonosak. Hogy ki tévedett először, azt nem tudni, de Kiss Lajos és Rétvári László gyanútlanul átvette és továbbadta...
Kiragadok egy tételt a felsorolásból:
"1452: Széchi Dénes esztergomi érsek 8040 arany forintot térít a komáromi vár és tartománya átírásáért V. László királynak, és Komaron, Zewn, Nezmel ... mezővárosokat (oppidumok), valamint Rew-Komaron, Fyzeghtew, ... Megyyercz, ... Megjer, ... Wrkyn
falukat kapta (ALAPY i. m. 70; KECSKÉS i. h.); "
Ez azt mutatja, hogy a 15. sz.-ban (is) létezett Komaron város és Rew-Komaron falu!
@mondoga: >> Ez azt mutatja, hogy a 15. sz.-ban (is) létezett Komaron város és Rew-Komaron falu! <<
Az én kérdésem nem ez. Az én kérdésem az, hogy volt-e alapja annak, hogy az 1990-es években ezt, és pontosan ezt támasztották fel, nem más alakot.
A cikk továbbra sem meggyőző abban a kérdésben, hogy a <Révkomárom> településnév tényleges használata megérte azt a kort, amikor feltámasztották. Különösen pregnánsak azok az idézetek, ahol a <Rév-Komárom> név említése mellett a keltezésben csak <Komárom> szerepel: ez jelzi, hogy a fogalmazó tudatában elkülönült a kettő, ahogy a mai nyelvhasználók tudatában is elkülönülhet Nándorfehérvár és Belgrád.
A mási feltűnő dolog volt <Kiov>-ot olvasni a <Rév-Komárom> mellett. Item ez arra utal, hogy at idézetekben a jelenkori feltámasztás szempontjából nem értékelhető történeti névalakról van szó: mint a Kiov, Nándorfehérvár, Ilyvó, Geréc stb .
@cikk: >> Például az Erste-csoport szlovákiai tagjának neve nem Slovenska Sporitelna, hanem Slovenská sporiteľňa – ha a cikk szerzője lusta kikeresni a billentyűzetéről a magyar ábécéből hiányzó betűket (ľ – Ctrl+2, l; ň – Ctrl+2, n), és átmásolni sem hajlandó őket valahonnan, az á-t akkor is le tudná írni. <<
A szabályzat 214. pontjához kapcsolódó lábjegyzet megengedi a mellékjelek elhagyását: és ez máig racionális döntés olyan rendszerekben, amelyik 8 bites karakterkódokat tárolnak, és az így rögzített szövegeket heterogén környezetben lehet megtekinteni (pl. Windows alatt ANSI-1250, webböngészővel ISO-8859-2 kódolással, amelyek csak részben kompatibilisen egymással).
Ha viszont már egy karakterről is a gyakorlat vezérelte kényszer miatt el kell hagyni a mellékjelet, akkor én személy szerint mindegyikről elhagyom, azokról is, amelyek egyébként maradhatnának. Különben inkonzekvens állapottal találkozik az olvasó, és a kitett mellékjel azt sugallhatná neki, hogy a leírt szöveg mellékjelhelyes, holott nem az. Ilyen okból éppen ma írtam le, hogy <Ceske Budejovice>.
Ami pedig a billentyűzeti ajánlást illeti, Windowson nem „Ctrl+2” nyomandó le, hanem „Alt-Ctrl-2” (vagy „AltGr-2”). És sajnos ugyanitt a lágy <ľ>-re nem működik a „Alt-Ctrl-2, l”: ez a Windows billentyűzetdefiníciós állományainak egy sok-sok verzió óta fennálló hiányossága.
@LvT: A kérdésed ez volt:
6 LvT 2014. október 16. 21:42
Az tudja valaki, hogy honnan jő a <Révkomárom> elnrvezés? Még Kiss Lajos sem vette fel az 1988-as szótárába, Bencsik Péter is azt írja, hogy csak "az 1990-es évektől használt".
Erre Csilléry Klára és Király Péter megadta a választ. Nem új találmány, nemcsak a '90-es évektől használt, gyakorlatilag kimutatható a helynév folyamatos használata a kezdetektől a huszadik századig.
Ha most más kérdésed van, arra más válasz illik...
Egyébiránt Rév-Komárom, 1968:
"Kádár János 1968. augusztus 17-én Rév-komáromban tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy felhívja Dubček figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek bekövetkezhetnek, amennyiben nem állítja vissza a pártvezetés monopóliumát és nem regulázza meg a szabadjára engedett sajtót."
www.academia.edu/5493026/Husak_es_Kadar....us_kozott_1968-1989_
@Pesta: ez a karikatúra kiváló!
@mondoga: A 9-esben a reakcióitok alapján pontosítottam, hogy hogyan értettem az eredeti kérdésemet. De tulajdonképpen az eredeti „honnan jő” másik értelmére sem kaptam még választ, csak történeti előfordulási adatokat, és néhány viszonylag recens archaizáló említést.
Amúgy pedig te természetesen úgy érted, ahogy akarod, már jeleztem, hogy te véleményalkotási kereteid nincsenek fedésben az enyémmel.
Attól, aki ismeretekkel rendelkezik a kérdésről, a továbbra is szeretném megtudni. hogy volt-e alapja annak, hogy az 1990-es években ezt, és pontosan ezt támasztották fel, nem más alakot. És milyen alakot használnak az ottaniak most és a név 1990-es évekbeli feltámasztása előtt?
@mondoga: Amúgy találtad forrás nem 1968-ból való idézet, hanem egy 2014-ben megjelent cikk szerzőjének megfogalmazása, amely az irodalomjegyzéke alapján 2013-nál korábban nem íródhatott.
A dolog meritumát nem érinti, de az ott használt alak nem <*Rév-komárom>, hanem <Révkomárom>: a szöveg nem kötőjelet, hanem sor végi elválasztójelet tartalmaz.
Előfordul még a Túlkomárom elnevezés is, ezt arrafelé többször hallottam. Pl. itt is megemlítik ezt:
www.freeforum.hu/smforum/topik/8033,25
Gyerekkoromban az ottani ismerősök sokszor csak azt mondták, ha átmentek: "Átmegyünk Cseszkóba."
@LvT:
A Rév-Komárom alakot használták a Horthy korszakban is, tehát nem 1990 utáni találmány
@bloggerman77: Attól tartok, a véleményalkotási kereteid nincsenek fedésben az övével... :DDD
@mondoga:
:)
Hát ja, csak én láttam olyan filmhíradót, ahol ezt a névalakot használták.
@mondoga:
Az Új Idők Lexikona 1939-ben megjelent Kámea-Láz kötetében Komárom város leírásánál a balparti városrészt Rév-Komárom néven, a jobbparti (ma is Mo.-hoz tartozó) városrészt Komárom-Újváros néven nevezi.
Lehet, hogy naiv vagyok, de én sem a magyar Komárom, sem a szlovák Komárno településnév használatában nem látok problémát.
Magyarországi vagy szlovákiai magyarként Komáromba utazok, s onnan átugrok a szlovákiai, illetve magyarországi Komáromba; szlovákként úgyszintén: "idem do Komárna".
És mivel francia is vagyok, uticélomat talán így határoznám meg:
a) je vais à Komárno (SK);
b) je vais à Komárom (HU).
A Révkomárom használa a szlovákiai Komárom megjelölésére nekem erőltetettnek tűnik.
okeyo: naiv vagy, és persze igazad is van! A kérdés, amit itt boncolgattatok, csak látszólag nyelvi. Az, hogy minek nevezzünk egy valamikor Magyarországhoz tartozott várost, nem csak nyelvi síkon merül fel, sőt nem is elsősorban nyelvi síkon. Ezt akkor értettem meg, amikor szerte a világban, távoli országokban olvastam ezeket a földrajzi neveket és idegen nyelven soha nem a magyar alakot használták. Azaz a nem érintett népek egyértelműen csak a szlovák, román, szerb stb városnévi alakot használták és használják most is. Ez eléggé elszomorító lehet, bár attól még tény, "trianonozó" polgártársainknak. Arra is jól emlékszem, hogy egy felvidéki magyar asszony a vonaton azt mondta, igaz, régebben: Nové Zámkyba megyek. És nem Érsekújvárt mondott.
@KATÓ ferenc: @okeyo:
Ha már ekkora nacionalizmusnak tartjátok, hogy egy olyan település nevét, aminek 1000 éve van magyar neve de 94 éve egy másik országban van, magyarul használjuk; akkor mondjátok már meg a pl. a szlovákoknak, hogy Bécset ne Vieden-nek hívják a német Wien helyett. :)
Vagy tegyétek kötelezővé, hogy nálunk Koppenhága helyett Kobenhavn-t mondjanak, vagy Hága helyett den Haag-ot.
Ja, és a felvidéki magyar nő azért mondta Nové Zámky-nak Érsekújvárt, mert pénzbüntetést kapott a Meciar korszakban, ha valaki nem a hivatalos államnyelvi változatot használta nyilvános helyen.
bloggermann77:
ugyanazt mondjuk másképpen. Lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan, de szerintem (is) mindkét városnak Komárom a magyar neve, a szlovák neve pedig Komárno.
Ennyi.
Komárom neve a Camarunból van, Kabar birtoka...
@Tempesty: Lehet,h sűrű szúnyogfelhők voltak a honfoglaló magyarok elő- és utóvédjei... :P
A leggyakoribb szigetnév a Dunán a Szúnyog-sziget...
vajon melyik nyelven nevezték el előbb a várost? :
Bátorfalu Bátorová
Szemeréd Semerovce
Tótgyarmat Slovenské Ďarmoty
Ipolyság Šahy
Ipolyszalka Salka
Ipolypásztó Pastovce
Bajta Bajtava
Leléd Leľa
Bussa Bušince
Tesmag Tešmák
Rárós Rároš
Kurtány Kurtáň
Fülek Fiľakovo
Kelenye Kleňany
Fülekpilis Pleš
Szántó Santovka
Süllye Šuľa
Nagylám Veľky Lom
Vámosbalog Veľký Blh
Garany Hraň
Gyerk Hrkovce
Gyürki Ďurkovce
Nagykürtös Veľký Krtíš (krt: vakond)
Fülekkelecsény Fiľakovské Klačany (klačat: guggolni)
Ipolykiskeszi Malé Kosihy (kosa: kasza)
Ipolybél Bielovce (biely: fehér)
Ipolyvisk Vyškovce nad Ipľom (výška: magasság)
Ipolyszakállos Ipeľsky Sokolec (sokol: héja)
Hardicsa Zemplínske Hradište (hrad: vár. de a faluban sehol egy vár!)
@hun: Há nemlátod, hogy mind szláv jövevényszó?
Ja, az Ipolyhoz azért hozzáteszem, hogy az az OPÁL (ködös, zavaros) rokonszava. Láttad már az Ipolyt? Én igen. Nagyon zavaros.
Aha, az opál meg németből és a latinból - na peersze. Ha csak odáig láttál el, aranyapám - az a nyelvész, aki feltalálta, hogy latin.
A héber IPUL = ködös, zavaros, aflulit = félhomály, ofel = fellegvár, árpili = ködös - ez meg ÁPRILIS! (hangátvetéssel, az előfordul néha).
Csakhogy itt is van valami gyanus dolog. Az április a DÉLVIDÉKEN egyáltalán nem ködös! Már egy csepp eső sincs.
MELYIK nyelvből egészen biztos, hogy egy szó származik?
Amelyikben tömeges szóbokra van. Ennek az ipolynak speciel a héberben van:-) a többi helységnévnek viszont mind a magyarban.
Nna. Héberek itt - legalábbis 4ooo éve - mivel azelőtt a héber nyelv nem volt feltalálva - nem voltak. Csak mi voltunk odalent (is).
Habár a hébernek is volt előde, az akkád. Annak is volt elődje: a sumér. Az meg honnan került oda? Hát azt még én se tudom...
"A fentiekből az is egyértelmű, hogy a városnak nincs olyan bevett neve, amely alapján egyértelműen azonosíthatnánk." Ez nekem fura kijelemntés, szerintem a Komárno egyértelműen azonosítja.
A cégnek, ahol dolgozom, van irodája Pozsonyban is. Sajnos fiatalabb kollégáim Bratislavát mondanak Pozsony helyett, mivel a cég angol nyelvű hivatalos közleményeiben így szerepel. A magyar elnevezések használata szerintem elsősorban történelemtudat kérdése, és mint ilyen, sajnos eltűnőben van.
Ideális lenne, ha a szlovák (román, stb) elnevezések egybeesnének a magyarral, pl. Arad, Poprád...
@kisbuddha: Egyértelműen azonosítjha, de nem igazán van magyarul. :)
@lcsaszar: „Sajnos fiatalabb kollégáim Bratislavát mondanak Pozsony helyett” Csak akkor remélem, [bratyiszlava]-nak ejtik...
„A magyar elnevezések használata szerintem elsősorban történelemtudat kérdése” Nem, nyelvszokás kérdése. Semmi köze ahhoz, hogy mit tudunk a város történetéről.
„sajnos eltűnőben van” Azért vannak olyanok, amelyek erősen tartják magukat, pl. Pozsony is. Lehet, hogy céges ügyekről beszélve a kollégák is Bratislavát mondanak, de egyébként aligha.
„ideális lenne, ha a szlovák (román, stb) elnevezések egybeesnének a magyarral” Majd szólunk nekik! :D
@Fejes László (nyest.hu): "Csak akkor remélem, [bratyiszlava]-nak ejtik..." Nincs fogalmuk a szlovák kiejtésről, de talán nem is elvárható.
Érdekes módon van némi kettősség a helynévhasználatban, pl. Kassát még soha nem hallottam magyartól Kosice-nek mondani (de külfölditől [koszicse]-nek igen!).
Komáromnak "1000 éve van magyar neve", ahogy valaki írta, csak nem magyar szó az alapja. A komár a szláv nyelvekben szúnyogot jelent (ahogy erre már valaki utalt). Innen aztán lehet polemizálni, hogy szlovákul miért nem Komárom, csak míg a magyar alaknak magyarul semmi értelme nincs, addig szlovákul a Komárno érthető szúnyogosnak.
(A 37 újra.) A Komárom név: magyar !
Valószínűleg a város római kori erődjére, fényűző villájára utal:
khu-már-um, 3magasztos-1királyin-talált.
De felvehette későbbi ura - babiloniból ugyancsak könnyen érthető
nevét is: ku-mar-um, 1teremtő-3magasztos-fia.
(A jó rómaiak aligha vertek tanyát a "... szúnyogosban ..." !)
@at.ti.la: "(A jó rómaiak aligha vertek tanyát a "... szúnyogosban ..." !)"
A légiók fegyelmezettségét és a katonai realitásokat nézve (a limes a duna vonalát követi, annak partvidéke pedig néhol igencsak mocsaras, a parancs az parancs), de igen, vertek. Vszeg hallottunk volna róla ha nagy arányú belvízmentesítést végeznek anno pannóniában.
@Untermensch4:
Elvileg végezhettek, plusz a Sárvízen át építettek egy töltést.
A témához visszatérve: a régi metszeteken látható, hogy Komáromot Comorn, Comorna(!), Kommern neveken említették, tehát a Komárom név sem speciális
@bloggerman77: Elvileg végezhettek de ahhoz hogy egy mocsaras vidék mentesüljön a szúnyogoktól, meglehetősen nagy területet kellett volna kiszárítaniuk. Hogy aztán bónuszként egy esetleges barbár betörést ne zavarjon holmi nehezen járható mocsár... ez így nem teljesen kerek.
A Komárommal kapcsolatban csak az lett volna kérdés, ami sok más
elnevezésünknél - mondjuk a Balatonnál is felmerül, hogy miért nem
gondolja valaki magyarnak, ha nem érti ?