Harmadakkora válasz
Akkor most számítanak a szótárak, vagy sem? Érdekes-e a szerző szándéka, ha az olvasó várhatóan másképp értelmezi a szöveget? Miben hasonlít egymáshoz a genetikusan és a meleg? Olvassa el, mi van a nyúlon túl!
Nehéz volt kibogarásznom Mártonfi Attila hosszú válaszából, hogy abból mit is címzett nekem. Tiszta népszerűsködésből én harmadannyi terjedelemben fogok válaszolni neki, mint amennyit ő írt (ami az én eredeti írásom kétszerese volt).
Forrás: Wikimedia Commons / Howcheng / CC BY-SA 3.0
Metaforikusság
Ami a genetikusan metaforikus használatát illeti, én a szó ma legelterjedtebb használatából indultam ki (’biológiai öröklés révén’), ehhez képest szerintem metaforikus Kertész Ákos állítása (aki valószínűleg ’generációról generációra áthagyományozott módon’ értelemben használta). Ennek semmi köze ahhoz, hogy miből származik a kérdéses szó.
Apróságok?
Mártonfi hosszan magyarázza, hogyan készül egy szótár – az olvasók talán érdekesnek találják ezt, a problémához azonban semmi köze. A lényeg, hogy én nem azt mondtam, hogy „tűzre a szótárakkal”, hanem azt, hogy az Attila által idézett szótárak nem tükrözik a mai szóhasználat jellegzetességeit, nem mérvadók a mai szóhasználatot illetően. Például a hétkötetes értelmező szótárban a meleg szó 7. jelentése még csak a ∼ nő ’homoszexuális nő’ használatot ismeri, viszont mára már inkább férfiakra használjuk ezt a szót. Ráadásul a szótárak nagyon korlátozott jelkészlettel képesek csak jelölni egy-egy kifejezés elterjedtségét, használatának pontos körülményeit.
Nem foglalkozom itt Mártonfi jelentéstani kioktatásával, remélem, az olvasó is jól mulatott az olyan megfogalmazások „precizitásán”, mint „nem sérül az eredeti mondatnak sem a szerkezete, sem a jelentése”. (Egyébként én meg parafrázisokról beszéltem, talán ég és föld a különbség?) Szintén Attila irodalmi munkásságához (ezen belül a szórakoztató irodalomhoz) sorolom az olyan „definíciókat”, mint „az adott szókapcsolat jelentése nem áll elő az egyes tagok valamely jelentéseinek kompozíciójaként”. Ebben a „meghatározásban” éppen csak a „valamely jelentése” és a „kompozíció” fogalmak tisztázatlanok (és véleményem szerint tisztázhatatlanok). Az viszont már ide tartozik, és az ember arcára fagyasztja a mosolyt, hogy Mártonfi a genetikusan szó „jelentését” magától értetődően „a fenti módon kompozicionálisnak” minősíti, amikor éppen az a vita tárgya, hogy a genetikus használataiból következtethetünk-e a genetikusan használataira (én azt állítottam, hogy nem). A rekurzivitás és a körkörösség különbsége, amellyel Attila nem látszik tisztában lenni, végképp nem tartozik ehhez a témához.
„Jelentések”
Mit jelent az, hogy a genetikus szónak a ’származással, fejlődéssel kapcsolatos’ jelentése a „hagyományos”? A Történeti Korpuszban azt találtam, hogy az 1970-es évekig fordul elő ilyen használata a genetikusan szónak, a másik használata (’biológiailag öröklődő módon’) az 1980-as évektől kizárólagos. Egy szóval se mondtam, hogy én összekeverem a gyakoriságot a szótárak sorrendezésével, sőt, egyáltalán semmit se mondtam arról, hogy mi szerint rakják sorrendbe a szótárak a különböző használatok jellemzését. Számomra ez az egyetlen lényeges tény, egy mai szöveget (még ha idősebb ember írta is) a mai szóhasználat alapján szoktunk értelmezni.
Mártonfi hosszadalmas fejtegetése semmiben sem mond ellent ennek, sőt, maga is elismeri, hogy a ’a gének által meghatározott módon’ a leggyakoribb olvasat (ez volt az én érvelésem lényege). Érdekes módszertani furcsaság (hogy finom legyek), hogy az adatokat az első előfordulásuk szerint közli, pedig a mai nyelv szempontjából inkább az utolsó előfordulás számítana. Azt persze így is mutatják ezek az adatok, hogy a ’biológiailag öröklődő módon’ használat később alakult ki, mint a többi (1965-ös az első adat). De ez csak anekdotikus érdekesség a témánk szempontjából.
Módszertanilag szintén érdekes, hogy minek az alapján sorolja be a szerző a különböző használatok alá a különböző előfordulásokat. Például nézzük azt a szövegrészt, amelyben a következő tagmondat szerepel: „a családok genetikusan nem akarnak dolgozni” – nos, ez miért ’eredendően, származása miatt’ Mártonfi szerint? Mi a különbség e között, és a ’biológiailag öröklődő módon’ között?
Mártonfi „slusszpoénja” valóban perdöntő lehetne, ha Kertész Ákos eredeti szándékait kutatnánk. Lehet, hogy Kertész genetikus-t szokott mondani generikus helyett (a latin genus ’fajta’ szóból képzett szó, az r jelenlétét az indokolja, hogy a genus függő töve gener-) – ezt a szót valóban ’egy egész kategóriára általánosan érvényes módon’ értelemben szokás használni. (Mártonfi a genetikus ilyen használatára mindössze 3 adatot talált!) Csakhogy én éppen azt fejtettem ki, hogy Kertész Ákos eredeti szándéka vajmi kevés jelentőséggel bír ahhoz képest, hogy a megfogalmazásával milyen üzenetet juttatott el azokhoz, akik nem az ő szóhasználatát követik.
A nyomtatott szótárakkal az a fő probléma, hogy – mivel nagyon ritkán adják ki őket – nem követik az élő nyelvhasználatot.
Persze van kivétel: a spanyol akadémiai értelmező szótárat átlagosan tízévente felújítják (törölnek elavult elemeket, felvesznek új jelentéseket stb.). A jelenleg érvényes 22. kiadás pl. 2001-es, az ezt megelőző pedig 1992-es – és óriási különbségek vannak a kettő között –, a 23. kiadás pedig kidolgozás alatt áll (az eredeti tervek szerint tavaly kellett volna, hogy kiadják), de az elektronikus változatban már van egy link az átdolgozásra szánt szócikkeknél, amelyen meg lehet tekinteni annak javasolt új változatát. Valószínűleg azért késik a megjelenése, mert át kell vezetni a 2010-es helyesírási reformot is a szócikkekbe. Eleve a D-től kezdve az összes betű szócikke meg kell változzon, mivel a 2010-es reform eltörölte a CH és az LL digráfokat mint önálló betűket az ábécéből (ami természetesen egyes rémhírekkel ellentétben nem azt jelenti, hogy ezek többé nem léteznek, hanem csupán annyit, hogy nem számítanak külön betűnek az ábécében, ahogy pl. az angol ábécében sem külön betűk az sh és a th).
Nagyon kíváncsi lennék több szótári jellegű kérdés megoldására.
Ebből most csak kettő:
1/ Mikor tűnik fel a "meleg" mint a 'homoszexuális' magyar megnevezése.
2/ Mikor tűnik fel először a 'Szlovákia' megnevezés, akár nem magyarországi szövegben is.
Feltételezem, hogy nem Thököly korában.
Persze, ki tudja.
Megtisztelésnek veszem, László, hogy felhasználta Atilla utolsó cikkéhez fűzött gondolataim némelyét.
@scasc: Bocs, bunkó vagyok, nem olvasom a kommenteket (legfeljebb azokat, amiket az én írásaimra írnak, azokat is általában késve). De biztos vannak még kettőnkön kívül is sokan, akik egyetértünk ezekben.
@kalman: Az első mondatát -- mondatod -- nem értem, én nem ironizáltam, 5-ös sz. hsz.-omat a szavak szoros értelmében értettem.