Gaz kutyák
Nem is gondolnánk, mennyi kutya fér el egy mezőn. Kiderül, mi az a kutyatalp, a kutyanyelv és a kutyatej mibenlétéről is fellebbentjük a fátylat.
Cikkünkben az egyes növényneveket úgy írjuk, ahogy a forrásainkban szerepeltek. Az írásmód nem mindig felel meg az akadémiai helyesírási szabályoknak.
Az már macskás cikksorozatunk 5. darabjából is kiderült, hogy az állatok nem hiányozhatnak a növényvilágból. A kutyák sem kivételek ez alól: számos növénynek a hivatalos vagy népi elnevezésében fellelhető a kutya szó. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) a kutyatej címszónál megjegyzi, hogy a kutya előtag számos gyomnövény nevében előfordul, s annak hitvány, semmirekellő voltára utal.
Mint kutyás sorozatunk első darabjában megírtuk, a kutya szó sokszor valami hitványságot, megvetést jelez, akárcsak számos más nyelvben: az oroszban, a németben és a latinban is használják a ’kutya’ jelentésű szót megvetett emberekre. Így a kutya- nevű növények sem a haszonnövények közül kerülnek ki. A kutyatalpról az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) például csak annyit közöl, hogy olyan gyomnövény, ami a búza közt is megterem. Vessük be magunkat a gyomok világába, ahol csak úgy hemzsegnek a kutyák testrészei!
Maga a gyom szó csuvasos jellegű ótörök jövevényszó a magyarban. Ezzel szemben a hasonló jelentésű gaz ismeretlen eredetű, akárcsak a sokkal ritkábban használt dudva.
Először is tisztázzuk, mit nevezünk gyomnövénynek. A feladat nem egyszerű – a Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia című szakkönyv két oldalon keresztül taglalja a definíció nehézségeit. Az egyik lehetséges meghatározás szerint azokat a fajokat tekintjük gyomoknak, melyek zavarják az emberek termelőtevékenységét – mint például a kiskertben növő gyomnövények, vagy befolyásolják egészségét, pihenését, mint az allergén parlagfű.
Káosz a kutyák közt
A gyepszőnyegben virító pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale) egyesek számára üdítő színfolt, másoknak gyógynövény, megint mások szerint a gyep gyilkosa. Ez utóbbi tábor örülhet, hiszen a pitypang népi elnevezései között több olyat is találunk, amely a derogáló kutya előtagot tartalmazza. A növény levelét hívják kutyanyelvnek, magát a növényt pedig kutyaszopónak vagy kutyaszopogatónak, illetve kutyatejnek. Ez utóbbi elnevezésben a tej szó arra utal, hogy ha a növény levelét megtörjük, fehér tejnedv jelenik meg a törési felületen.
Azonban a kutyatej, pontosabban a farkas kutyatej elnevezés egy másik növény hivatalos neve. Az Euphorbia cyparissiasi tudományos nevű növény ugyancsak tejnedvet tartalmaz. Egyik népi elnevezése kutyafűtej. A kutyatej elnevezésért azonban még több növény áll sorba az ÚMTSz. szerint. Néhol így nevezik a közönséges gyújtoványfüvet (Linaria vulgaris), másutt pedig a sárga tejnedvet adó vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) hallgat a kutyatej névre.
Ám nem csak ez az egy átfedés van a nevek között. A pitypang levelére használt kutyanyelv szót az útifűfélékkel (Plantago) kapcsolatban is használják egyes vidékeken. Ismeretes a kutyanyelv útifű, kutyanyelvűfű, kutyanyelvű-útifű elnevezés is, mellyel a különböző útifűféléket illetik. Sőt, a zöld muhar (Setaria viridis) és a hivatalosan közönséges ebnyelvűfű (Cynoglossum officinale) névre hallgató borágófélék közé tartozó növény is nevezhető kutyanyelvnek.
Végül nézzük mit takar a kutyaszőr elnevezés. Ezt nevet az őszirózsafélék közé tartozó bakszakállfajokra (Tragopogon) használják. A bakszakáll ránézésre hasonlít a pitypangra: sárga virága van, és elvirágzás után a magok fehéres színű repítőszőrök segítségével szállnak a szélben. Feltehetőleg a fehér repítőszőrökről nevezték el kutyaszőrnek.
Ezzel búcsúzunk is az árokparton virító növényektől. Cikksorozatunk következő részében nem szakadunk el még a növényvilágtól, de inkább a gyümölcsökre koncentrálunk. Kiderül majd például az is, mi az a kutyamonyú körte.
Források
A magyar nyelv etimológiai szótára
Új magyar tájszótár
Hunyadi Károly – Béres Imre – Kazinczi Gabriella (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia
Priszter Szaniszló: Növényneveink
Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára
Ami nekem innen nagyon hiányzik, az a kutyakapor, ami az Anthemis cotula (büdös pipitér) általánosan elterjedt köznyelvi elnevezése.
A kutyatejes részhez is lenne pár meglátásom: egyrészt még mindig nem tetszik nekem ez a "hivatalos név" kifejezés. Szaknyelvi név, ez igaz, de mitől lenne hivatalos? Ez számomra azt sugallja, mintha ez "helyesebb" lenne a köznyelvi neveknél, holott nyilván nem az.
Másrészt a kutyatej nemcsak az Euphorbia cyparissias neve, hanem az egész Euphorbia nemzetségé, aminek több tucat faja fordul elő itthon vadon vagy dísznövényként. (Sőt, az egész Euphorbiaceae családot kutyatejféléknek hívják.)
Van még az eléggé ismert kutyabenge is, más néven kutyafa, ezt viszont keverik a varjútövis vagy varjúhágó nevű rokon növénnyel.
@hhgygy: ebben a cikkben csak lágyszárúak szerepelnek, ezért nem hoztam fel. A cikk vége alapján a fásszárúak a következőben lesznek.
Van még az ebszőlő (csucsor) több faja.
A kutyával kapcsolatban érdekelne, hogy maga a szó mikor, honnan került a magyar nyelvbe. Ha jól sejtem, az eb volt előbb (v.ö. Eb ura fakó!), mely mára átment a hivatalos nyelvbe (ebadó, ebzárlat).
Külön tanulmányt érdemelne, hogy az ember leghűségesebb barátjához, sőt terelőkutyaként munkatársához miért kapcsolódik pejoratív jelentés.
@lcsaszar: ó, ha az ebek is bekerültek volna, háromszor ekkora lehetne a lista. :) Csak fejből: ebír, ebnyelvűfű, ebszékfű. :)
@nadivereb: „Szaknyelvi név, ez igaz, de mitől lenne hivatalos?” Attól, hogy pl. törvényekben, rendeletekben ezt az elnevezést kell használni.
@Fejes László (nyest.hu): és hol lehet megnézni, hogy minek mi a "hivatalos" neve? És milyen jogszabály/szabály alapján _kell_ ezeket használni?
Csak mert rákerestem az njt.hu keresőjében és pl. a farkaskutyatej egyetlen jogszabályban se szerepel se magyarul, se tudományos névvel. Akkor ennek honnan tudjuk a hivatalos nevét? Vagy nincs is neki?
@nadivereb: Fogalmam sincs, van-e ilyen jegyzék. De attól még, hogy törvényben stb. nem szerepel, lehet hivatalos név abban az értelemben, hogy amint jogszabályt kéne alkotni, azt kellene használni.
@Fejes László (nyest.hu): pont ez az: nincs ilyen jegyzék. A tudományos ("latin") neveknek pont ez a célja: egyértelmű, hivatalos azonosítója a fajoknak. Ha egyértelműen azonosítani akarunk valamit, a tudományos nevét adjuk meg. A magyar nevek leginkább csak a jobb közérthetőség miatt vannak ott.
Vannak olyan munkák, amiket használunk, ha a magyar neveket akarjuk megnézni (Priszter Szaniszló: Növényneveink; határozókönyvek), de egyik se "hivatalos". Hálistennek, teszem hozzá, mert vannak bennük meredek dolgok is. :)
@nadivereb: nagyon helyes, hogy nincs ilyen jegyzék. Engem a kémiában is sírba vittek a vegyületek népi nevei, sose tudtam megjegyezni melyik-melyik. Az ilyen elnevezések nem hogy megkönnyítenék az emberek dolgát, hanem még felesleges bonyodalmakat is okoznak. Vannak ilyen dolgok, amelyeket nem lehet egyszerűsíteni.