0:05
Főoldal | Rénhírek
Tanársarok 1.

Fittyet hányva beszél

Új sorozatunkban hétről hétre egy iskolai nyelvtani problémát mutatunk be. Első alkalommal a „fittyet hány” kifejezés mondattani elemezhetőségéről ejtünk szót.

Molnár Cecília Sarolta | 2013. február 15.

Tanársarok című, új sorozatunkban olyan nyelvtani problémákat igyekszünk bemutatni, amelyek az iskolai oktatás során gondot okozhatnak. Tudjuk, hogy rengeteg ilyen van; azzal nem áltatjuk magunkat, hogy mindegyikre sor tudunk keríteni, de igyekszünk hetente egy elemzési vagy fogalmi problémát felvázolni. Egyértelműen „jó” megoldásra persze nem vállalkozhatunk, mivel éppen olyan példákat vagy fogalmakat veszünk elő, amelyeknek nincs igazán jó megoldásuk.

Elsőként elkaptunk egy kilencedik osztályosoknak készített nyelvtandolgozatot, amely az egyszerű mondatok elemzését kérdezte ki. A következő mondatnál akadtunk meg. (A mondat tartalmát megváltoztattuk, de szerkezet ugyanolyan, mint az eredeti mondatban.)

A nyelvtani szabályokra fittyet hányva beszélnek az emberek.

Talán mindenkinek feltűnik, hogy az elemzendő mondatban a fittyet hány valamire kifejezés található. Tudjuk, hogy az ilyen „állandósult” szerkezetek elemzése mindig nehéz; semmi jóra nem számíthatunk. Vannak azonban olyan alapelvek, amelyek segítenek nekünk az elvárt elemzés megtalálásában.

Az alany és az állítmány megtalálása még nem okozott problémát (az emberek – beszélnek), de már az állítmány határozói bővítményénél megakadtunk. Az iskolában alkalmazott rákérdezéses módszerrel nem túl sok jóra jutunk: „Hogyan, mi módon beszélnek?” Erre minden jóérzésű nyelvhasználó azt válaszolja a mondat alapján, hogy: „A nyelvtani szabályokra fittyet hányva”. De azt talán még a legrosszabb mondatelemzők is tudják, hogy az esetek többségében igaz (nem mindig!), hogy egy szó–egy mondatrész; az azonban egészen biztos, hogy öt szóból nem állhat egy mondatrész. Ilyenkor kell feltárni a kifejezés belső szerkezetét...

Mit hányva beszél? – Fittyet hányva beszél.
Mit hányva beszél? – Fittyet hányva beszél.
(Forrás: Wikimedia Commons / C Tennie)

Addig talán könnyű eljutni, hogy a nyelvtani egy jelzői bővítmény („Milyen szabályok?” – „Nyelvtani szabályok.”) A következő kínos lépésben pedig eljutunk oda, hogy a szabályokra valamilyen határozói bővítménye a fittyet hányva kifejezésnek. Mivel közelebbi szemantikai viszonyt nem tudunk kimutatni, legyen állandó határozó (az újabb terminológia szerint: aszemantikus határozó). És akkor elértünk a legnagyobb dilemmához a mondattal kapcsolatban: a fittyet tárgyi bővítménye-e a hányva határozói igenévnek? A hány igének van tárgyi bővítménye: hány valamit, ebből könnyelműen arra következtethetnénk, hogy a fittyet tárgy, hiszen tárgyragos névszó, minden stimmel.

Fittyet hányva beszél
Forrás: Molnár Cecília Sarolta

De hogy lehetne tárgy a fittyet? Olyan szótő nincs, hogy fitty. Sőt, a fittyet alak is kizárólag ebben a kifejezésben szerepel. Mondattanilag a névelő nélküli bővítményekhez, illetve az igekötőkhöz hasonlít:

Ma moziba megyek. A szabályra fittyet hányok. Ma elmegyek.
MA megyek moziba. A SZABÁLYRA hányok fittyet. MA megyek el.
Ma elmegyek a moziba. *A szabályra a fittyet hányom.

A példákból azonban az is jól látható, hogy mind az igekötőktől, mind pedig a névelőtlen bővítményektől különbözik is. Pedig az elemzés tényleg azon múlik, hogy a fittyet alakot bővítménynek tekintjük-e.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (27):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. február 16. 10:05
1 Stephanus Nugator

"De hogy lehetne tárgy a fittyet? Olyan szótő nincs, hogy fitty. Sőt, a fittyet alak is kizárólag ebben a kifejezésben szerepel. "

fitty (főnév I.)

meg fog lepődni:

"1. Régies: Fütty; egyszeri rövid, éles hang, amelyet az ajkakkal vagy a szájba dugott két ujjal alkotott szűk nyíláson hirtelen erősen kifútt vagy beszívott levegő hoz létre.

A fiú egy hosszú fittyel hívta a többieket. Az éles fitty messzire elhangzott.

2. Régies: Csekélység, semmit sem érő dolog.

A megvételre kínált áru egy fittyet sem ért. – Ezért a fittyért nem adok ki egy fillért se – mondta az egyik nézelődő.

Eredet [fitty < lásd: fütty]

Kifejezés

Fittyet hány rá – (fölényesen, hányaveti módon viselkedik vele, beszél róla; arra sem tartja érdemesnek, hogy törődjön vele, hogy figyelembe vegye; ügyet sem vet rá, semmibe se veszi).

fitty (főnév II.)

1. Régies: Csettintés; a középső és hüvelyk ujjal keltett pattanó hang.

A táncos néhány fittyet csettintett az ujjaival tánc közben. A vendég elégedetten adott egy fittyet a finom ételre.

2. Régies: Dicsekedés, kérkedés, amikor egy személy feltűnő módon magának megbecsülést akar szerezni bizonyos dolog miatt, ezért szavaival, magatartásával magára figyelmet kényszerít.

A fiú az új barátnőjét nagy fittyel mutatta be a haverjainak. A lányt zavarta ez a fitty, de nem szólt semmit.

Eredet [fitty < ómagyar: pitty (csettintés) < dravida: pidir (csettint)]

Kifejezés

Nagy fittyre/fittyel – (nagy hűhóval, magabiztosan, dicsekedve, kérkedőn)."

ilyen típusú példamondatokkal két legyet lehetne ütni egy csapással:a diákok szótörténetben és mondatelemzésben való jártasságát egy füst alatt leellenőrzi a tanár. :)

11 éve 2013. február 16. 10:54
2 rusalka

@Stephanus Nugator: na, igen, ha értelmezhető lenne gimnázium 9. osztályban az, hogy "nyelvtörténeti járatosságát"... nincs ilyen. nem tanítják, csak uncsi táblázatokat finn szavak összehasonlításáról. ennyi a nyelvtörténet egy átlag gimiben. Magyar szak első félévében ugye kötelező "szóéletrajzot" írni. A legtöbb diák még soha nem hallott a TESz-ről, nemhogy a többi hasonló szótárról...

11 éve 2013. február 16. 12:26
3 Krizsa

A cikkből: "Sőt, a fittyet alak is kizárólag ebben a kifejezésben szerepel."

Nem. S füttyöt (az első hozzászólás kapcsán) nem is hánynak (dobálnak, szórnak).

A bak-fitty - pottyan, potyog. Nyilván a kecske, nyúl, birka...

Pitypang, pitypalatty (ez már hangzás, szaggatott), fityeg, fitogtat.

A magyar P/F-T/Ty gyök(kombináció) közös értelme: szétválik, kicsike, hirtelen.

A héber P/T gyök három "lánygyökre" bomlik: a PXT (az X magánh):

értelme: kicsike. A PTX értelme: hirtelen. A PT gyöké: szétváló.

Példák: paot = apróság, kisgyerek, pet'á = hirtelen, pitput = szétmorzsolás, fecsegés.

A gyök ősképe / jelenete (e két gyöknyelv közül) a magyar nyelvből érthető meg.

Itt szeretném megmagyarázni azt, amit már több helyen kritizáltak nálam: hogyan adhatok 2-3 nem rokonértelmű szót is egyetlen gyök elvont értelmének megvilágítására?

Az 1-2 mássalhangzóból álló gyökvázak jelentését a gyöknyelvészet valamely természeti jelenség genetikusan beírt (a tudatunkban meglevő) reprezentációjaként fogja fel.

A gyök azonban nem fogalmat, hanem ősi természeti képet, méginkább jelenséget reprezentál. A gyöknyelvész viszont (egyelőre) nem pergethet le magyarázatként mindig egy kisfilmet, ezért 2-3 jellemző szóval "definiálja" a gyök értelmét.

Hozzáteszem, hogy az új(abb) rokonhangzókból álló (pl. D, B, G, Z-vel képzett) gyökök értelme nem mind vezethető vissza ősi jelenségekre.

11 éve 2013. február 16. 14:03
4 El Vaquero

A cikk témája nem hat meg, de az a tökös illusztráció nagyon állat.

11 éve 2013. február 16. 14:48
5 Fejes László (nyest.hu)

@Stephanus Nugator: A nyelv leíró elemzésébe nem lehet nyelvtörténeti adatokat keverni. A nyelvtani elemzés arra szolgál, hogy explicite elmondjuk, mi az, amit a nyelvhasználó implicite tud. A „fittyet hány” kifejezést rengetegen használják úgy, hogy nem azonosítják a fittyet a füttyel. Arról nem is szólva, hogy ha valaki azt mondja, hogy „füttyöt hány”, nem is értjük, mire gondol. Továbbá: mondhatjuk, hogy „az első füttyre ugrott”, de nem mondhatjuk, hogy „az első fittyre ugrott”. Ilyenek és ezek hasonló dolog miatt nem fogadhatjuk el, hogy fitty = fütty, tehát a probléma úgy áll fenn, ahogy azt a cikk írja...

11 éve 2013. február 16. 17:38
6 Krizsa

Azt nem értem, hogy lehet azt gondolni, hogy nincs fitty, amikor van fittyet hány. Maximum homályba veszett már az értelme.

Arról nem is beszélve, hogy van (P/F-TyTy) fatty, petty, pitty(eg), potty, pötty, putty, fütty. Miért pont fitty ne volna?

Az, hogy mit jelentett a szó eredetileg - már más kérdés. Önmagában lehet, hogy nem maradt fenn, de pl. a bakfitty összetételben igen.

(A bukfenccel azonosítani az értelmet, ahogy a különb. szótárak teszik, még akkor sem tartom elfogadhatónak, ha tényleg volt ilyen elnevezésű bukfencező játék. Egy gyerekjáték nagyon sok mindenről kaphatja a nevét).

Én is elég sokat keresgéltem ennek a szónak az értelmét - a szótáram részére.

Kecskebogyónak tartom a fittyet. S miért bak-fitty?

Mert a bakkecske, általában is, üzekedéskor még inkább... "szagos". Aztán a (bármitől) felizgult állat üríteni is szokott.

Szóval a "fittyet hány" kifejezés szerintem azt jelenti, hogy futtában lebogyózza, és otthagyja... egészen más dolga van.

11 éve 2013. február 16. 21:40
7 El Vaquero

Most az egyszer egyetértek Krizsa Ká-Rizsájával. Egyrészt miért ne lenne fitty, ha egyszer még a vizsgált kifejezésben is benne van? Ennek az ellenkezője kicsit könnyelmű kijelentés.

Másrészt lehet csűrni és csavarni a szavakat, hogy a leíró nyelvészet így, meg úgy, meg mi nem része, de a nyelvtörténeti vonatkozások igenis fontosak egy-egy ilyen dolgoknak a megfejtésénél, sok nyelvi jelenség, csak történetileg érthető meg, csak ezáltal állítható rá szabály.

11 éve 2013. február 16. 22:41
8 szigetva

@El Vaquero: Saussure több mint száz éve bemutatta, hogy ez miért nem így van. A nyelv részének azt tekintjük, amit a nyelv beszélője tud. A nyelv története nem ilyesmi.

A "fitty" azért nem önálló eleme a mai magyarnak, mert ezen a kifejezésen kívül nem használjuk. A "kutyául van" kifejezésből azért tudjuk elvonni a "kutya" elemet, mert sok más kifejezésekben is előfordul. A "rakoncátlan"-ban hiába látjuk, hogy van valami "rakonca", mivel azt más környezetben nem használjuk, nem tudjuk belőle elvonni. Az igaz, hogy van olyan, hogy mégis megteszünk ilyesmit (pl. a "vakondok"-ból egyszercsak kielemeztük a "vakond"-ot, vagy a "Watergate"-ből a "-gate"-et), amíg ez nem történik meg, addig az adott dolog nem önálló eleme a nyelvnek.

11 éve 2013. február 17. 06:34
9 DJS

@szigetva:

"A FITTY azért nem önálló eleme a mai magyarnak, mert ezen a kifejezésen kívül nem használjuk. A KUTYÁUL VAN kifejezésből azért tudjuk elvonni a KUTYA elemet, mert sok más kifejezésekben is előfordul."

Ezzel a logikával az a baj, hogy a beszélő itt sem feltétlenül vonja el a KUTYA elemet. A szólások kutyája ugyanis egy alárendelt szerepű szolgát ábrázol, aki fölött még a legszegényebb paraszt is úr, és akinek az élete csupa szenvedés: "kutyául van", "kutyába se veszik", "elmarad, mint a kutya vacsorája".

Ezeket a mondásokat mindenki ismeri. Csakhogy amióta kialakultak, azóta gyökeresen megváltozott az állatokról alkotott képünk. Az emberek inkább háziállatként tartják a kutyát, sokszor családtagnak tekintik, és manapság a legtöbb felnőtt ember elfogadja valamennyire az állatok jogait is, legalábbis nem illendő dolog egy kutyát éheztetni.

Ha tisztán logikai alapon szemlélnénk, kétféle következtetést lehetne levonni:

A) A kutyáról való gondolkodás a szólások kialakulása óta megváltozott.

B) A szólásokban szereplő KUTYA szó nem az általunk ma KUTYA néven ismert állatot jelenti, hanem valami egészen mást.

A B) következtetést egyetlen átlag magyar ember sem gondolná magától, az A)-t pedig a legtöbben nem veszik észre. Még azok sem, akik kutyabarátok, nem tudnának válaszolni arra a kérdésre, hogy "hogyan mutatható ki a feudális és a polgárosodó életforma állatokhoz való hozzáállása közti különbség közmondások felhasználásával?"

Azaz a beszélő valójában NEM VONJA KI a szólásból a szót. Ha megtenné, az a fenti következtetésekhez vezetne, ennek pedig nem sok jele van. Az emberek egyszerűen csak beszélnek, ahogy tudnak. Használnak bizonyos szókapcsolatokat, kifejezéseket, amiket nyelvi panelnek nevezünk, de ennek nincsen sok köze a kifejezés egyes elemeinek jelentéséhez. A JÓL MEGRAKTA HÁTULRÓL pl. logikailag jelenthetne egy teherautóba való bepakolást is, de a mai nyelvben szexuális eufemizmus, és senki sem használná szó szerinti értelemben, vagy ha mégis, azt a beszélők többsége hibának vagy humornak értelmezné. És nincs olyan szexuális eufemizmus sem, hogy ROSSZUL MEGRAKTA HÁTULRÓL. Logikailag lehetne ilyen, de valójában nincs, ez a kifejezés nem bontható fel. A FITTYET HÁNY ugyanilyen.

Nincsen FITTYET SE HÁNY alak se, pedig a LESZARJA >> LE SE SZARJA mintájára nyugodtan lehetne ilyet is képezni, ha szükségét éreznénk. De amennyire én tudom, még nincsen, ez egyszerűen nem terjedt el. Pedig a lehetőség ott van a nyelvben - csak az emberek nem így gondolkoznak, nem tisztán logikailag.

"A FITTY azért nem önálló eleme a mai magyarnak, mert ezen a kifejezésen kívül nem használjuk."

Fittyfenét...

11 éve 2013. február 17. 06:35
10 Krizsa

Továbbá FITTY-FENE is van.

Szóval a vita, hogy csak egy szólásban szerepelne, lezárult. Nekem itt nincs magyar szólások nagyszótáram (Pesten van), de megígérem nektek, hogy abban még 6 más használat is lesz. Ezt a hármat "fejből" is ismertem, gondolom 6-8 éves koromtól.

@El Vaquero:

Először is megkülönböztetjük a viccelődést, bazmeg (ez most viccelődés), ami ellen semmi kifogásom nincs,

a hatalmas adatbázisú és a világon elsőként nyomtatásban is megjelenő gyöknyelvészet lebecsülésétől, amire nincs rálátásod. Miért nincs? Mert nem tanultad - tehát nincs jogod lebecsülni, sőt még becsülni sem. Nézd meg, hogy F. sose kerül velem "csínbe" - vitába, mert ő kb. érti, hogy egyikünk sincs benne a másik súlycsoportjában.

Alpári barmokat nem szoktam figyelmeztetek ilyesmire, mert az az ügyeletes szerkesztő dolga (volna, de nem teszi),

de egy nyelvészt, azt igent. Mert egy nyelvész, ha nem is tanulmányozta soha ezt a nyelvészeti ágazatot, azért van fogalma arról, hogy ezt először tanulnia kellene - miondjuk min. 2 éven át - mielőtt lefikáza.

Még azt is fel tudom tételezni Rólad, hogy valamiféle engesztelő kedveskedésből írtál KÁ-t, és rizsát (zagyvalékot) de ha így volt, akkor félrecsúszott a jószándék.

***********

RAKONCÁTLAN - rakon-teszetlen. (C=TSz, tesz)

(Olyan, amire / akire nem lehet sem rárakni semmit, mert üresen ugrándozik, sem "meghalítani", vagyis szófogadásra bírni nem lehet)

A héber riken = meg-, lehajlította, rékán = tartalmatlan, üres, rikavón = rothadt, erkölcsileg romlott.

Hogy JÖNNEK ide MÁR megint a héber jelentések? Először is nem igazán héber, mert a (rá-) rak-on-teszetlen magyarulkitűnően érthető összetétel.

Másodszor a magyarok "előmagyarjai" - biztosan és legnagyobb tömegben az AVAROK voltak. Akiknek a Kárpát-medencei tartózkodásukat megelőzően hatalmas keleti-déli birodalmuk volt, egészen Észak-Afrikáig. Ez szétesett. Vagy ekkor, vagy talán már sokkal korábban? kerültek a Kárpát-medencébe.

S annyi mindenesetre biztos, hogy az AVAROKNAK még afro-sémibb jellegű volt a nyelvük, mint a mostani magyar. Hiszen biztosan onnan jöttek.

Az egyszótagú gyökök szempontjából ugyan ez is mindegy - mert azok már minimum több tízezer évesek.Tehát csak a szó-összerakósdin érdemes vitatkozni, hogy mikortól, kitől származhat - pont az, hogy: rakon-teszetlen.

11 éve 2013. február 17. 07:18
11 Krizsa

A vakondok a valódi, rövidülés nélküli szó, mert az -ok itt még gyakorító képző és nem a tsz. jele. Mit gyakorít? Azt hogy a vak állatka "bedugaszolni szokta" magát.

Egyéb példák: kon-ok (elbirtokláshoz van szokva), köny-ök (ami "beállítani szokta" a karmozgást, laty-ak (ami "beborítani szokott"), mar-ok-mar-ék-mar-kol... hasonlóképpen: gyakorító értelem.

S ez a nyelvtani jelenség volt a magyar többesszám, az -xk "előzetese".

A vakondok teljes szófejtése, ezen túl, azonban bonyolult túl hosszú volna, mellőzöm.

Kikérem a magyar nyelvnek, hogy a GATE magyar szó volna, pontosan annyira idegen szó, mint a parallele-pipedon. Nem kéne ennyire túlzásba vinni az indo-ki-tudja-honnan jöttek... nyalását. Nem is szorulnak rá.

*****

Saussure, az öregúr, is igazán elporladt már... uncsi.

Ha engem száz évvel később még az akkori nyelvtudomány AKTUÁLIS valakijének mondanának és nem haladtak meg meg már 95 éve, akkor... na jó, nem élek a szólás szabadságommal.

11 éve 2013. február 17. 11:19
12 szigetva

@Krizsa: „Kikérem a magyar nyelvnek, hogy a GATE magyar szó volna” Ezt te olvastad bele, én elemet írtam, azért, mert a 90-es évek elejétől elkezdték használni a „Dunagate” típusú szavakat: hu.wikipedia.org/wiki/Dunagate Tehát a "-gate" ’(titkosszolgálati) botrány’ jelentéssel bekerült a magyarba, nem önálló szóként, hanem szuffixumként.

A "vakondok"-os dolgot nem is értetted meg: az „eredeti” "vakondok" alakot valakik többes számúnak érezték, és ezért kezdték egyes számban a "vakond"-ot használni. Onnan tudom, hogy nem értetted, hogy fontosnak tartottad ugyanezt újra leírni.

@DJS: Nem a szóláson volt a hangsúly, hanem azon, hogy a "kutyaház"-ból a "kutya" rész azért elemezhető ki, mert használjuk önállóan. A "fittyet hány"-ból a "fitty" meg azért nem, mert nem használjuk önállóan. Ennyi.

@Krizsa: A "rakonca" még címszóként szerepel a TESz-ben, épp ezért jó példa, hisz pár évtizede még felveendőnek tartották a szótárba. Ma a környezetemben senki nem használja önállóan és más szerkezetekben sem, ezért a "rakoncátlan"-ból nem lehet elvonni, bár rajtad kívül szerintem mindenki érzi, hogy "rakonca"+"tlan" volna a szó.

11 éve 2013. február 17. 12:02
13 Krizsa

1.Jó, legyen a "gate" szuffixum (utótag). Bocs.

2. Persze, hogy értettem, azért írtam, hogy nem többesszám rejlik a vakondok szóban. Egyébként meg nem tragikus, hogy lerövidült... De én még nem elemztem a vakond szót... főleg azért nem, mert beleizzadnék, ha komolyan elemezni akarnám. Azt kellene hihetően bizonyítanom, hogy az állatka vak is, és (buckák alá) "pakoland" is. Ez alighanem szóösszerántás lesz... nem muszáj mindent erőltetni.

11 éve 2013. február 17. 16:21
14 DJS

@szigetva: Na és a KUTYAGOL?

11 éve 2013. február 17. 16:22
15 szigetva

@DJS: Mi van vele?

11 éve 2013. február 17. 16:43
16 DJS

@szigetva: Ebből nem vonhatod ki, mert ha ezt a szót a kutya + -gol képzett szónak fogod fel, akkor más jelentésűnek gondolod, mint amilyen valójában.

11 éve 2013. február 17. 16:53
17 szigetva

@DJS: Egyrészt nem feltétlenül akarom ebből kivonni, hisz van elég sok más szerkezet, amiből el tudom különíteni, másrészt alakilag hasonlít a _lovagol, tevegel_ mintára, még ha jelentésében nem is.

De tényleg nem értem még mindig, hogy mit jelentene az, hogy ha a _kutyagol_-t egy morfémának kellene gondolnunk.

11 éve 2013. február 17. 17:38
18 Krizsa

A lovagol és a kutyagol szavakat (tevegel-t nem ismerek, nehezen tudom elképzelni, hogy használatban volna) "szaggatottan halad" értelműnek tartom.

A haladást a teherhordó, szánhúzó állat okán, az -xg képző mindkét gyöknyelvben: (110 és 112 old. Gyöknyelvészet):

"szaggatott jellegűvé teszi az alapszó értelmét". S az -xl kozmopolita igeképző.

Lásd még: ketyeg, kotyog, rotyog, dobog. Itt már igeképző az -xl? Igen, egyaránt lehet főnév és igeképző is - csak a lovag szó már le volt foglalva főnévként. A kutyagol azonban nem elsősorban a haladást juttatja eszembe, hanem keserves (talán céltalan) vándorlást.

Wikipedia: "A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része".

Legkisebb önálló jelentést (értelmezhető részt) a kutyagol biztosan nem jelent -

...vagy struktúrális szerepet? S azt mi célból?

11 éve 2013. február 17. 19:27
19 Krizsa

Javítás: 6. sor: Itt már igeképző az -xg? igen..

Mire jó a nyelvi struktúrákra való felbontás? Természetesen a számítógépes alkalmazásokra. Csakhogy pl. a fordítóprogramok minden kritikán alulia, pocsékok. És ezen a jelenlegi nyelvészeti módszer(ek)kel (struktúralizmus, generatív nyelvészet) használatával biztosan nem lehet segíteni - semmi esetre nem lehet tovább javítani őket.

Idézek a Wikiből: "...kötött, származtatott (morfémák): -ság, -ség – saját jelentésük nincs, nem önállóak; a szavakból új szavakat képeznek,

...kötött, rag: -ban, -ben, -k, ki-, be- – saját jelentésük nincs, nem önállóak; egy másik morfémát módosítanak.

***************

A -ság, -ség-et most nem elemzem, mert a -tág, -tég-re kellene visszavezetnem. Tehát van jelentése, csak az ősi T-re való visszavezetéssel: hangzóváltással. Ne köss bele, mert ezt még én sem dolgoztam ki erre a két gyöknyelvre sem.

-Ban, -ben, -ba, -be, be- (igekötő): VAN jelentése, van eredete. Közvetlen eredete az afro-sémi B'- előrag, ugyanezzel a jelentéssel. Még korábbi jelentése: ház(belemegy), forrás, bejövés. Még annál is ősibb eredete: PE = fej, száj.

ki, magyar igekötő-: van jelentése: kihány, kidob.

kx-: van jelentése, afro-sémi előrag: olyan, mint, ahogy, arra... általános viszonyszó.

Mire akarok kilyukadni? Hogy alapvetően elhibázott a mostani számítógépes alkalmazásra való felhasználás módszere? A magyar (és legtöbb) nyelvre nézve: IGEN.

Ha neked (magyar nyelvész) az a célod, hogy végleg lerontsad a magyar nyelvet, mint ami úgyis bele fog olvadni az indoeurópai "zagyba"

(hiszen ők maguk kreol (az elmúlt századokban összevissza kevert) nyelveken beszélnek és napjainkban is "zagyban" vannak,

akkor negligálod a magyar nyelv BELSŐ kutatását.

S ez nekünk, magyar anyanyelvűeknek továbbra is UNDORÍTÓ, taszító, dühítő igyekezet lesz és ellene fogunk állni.

*******

A másik lehetőség: a magyar nyelvet lelkiismeretesen, belülről, önmagából kutatod és csak ezután (párhuzamosan) próbálod kiszolgálni az internetes világhálót.

Mi, magyarok (héberek, arabok, indus nyelvűek, kínaiak, stb. nem fogadjuk el - nem is hisszük el - hogy a világnak egyetlen közös nyelvűvé kell válnia. Miért nem? Mert a földrajzi távolságok ezt AMÚGY SEM TESZIK lehetővé, pont.

Közös szamai nyelvek lesznek? Igen. Nemsokára? Igen. Közös hétköznap beszélt nyelvek azonban nem lesznek... Sokszáz éven belül biztosan nem.

S ha mégis lennének majd közös-féle nyelvváltozatok (akkor sem közös nyelvek), azok pont az emberi faj mentális reprezentációin fognak alapulni. A GYÖKÖKÖN - vagyis gyöknyelvi alapokon.

Mit értek ezalatt? Hogy közelebbiek ugyan lehetnek, mint most, de azonosak nem lesznek. Mik lehetnek ... maximum? Könnyebben ültethetők a számítógépekre.

ÉPÍTS - de ne rombod a magyar nyelvet.

11 éve 2013. február 17. 22:18
20 Stephanus Nugator

@Fejes László (nyest.hu): érveit elfogadom. Amit a mondattan és az etimológia összekapcsolásáról írtam, valójában viccnek szántam. Bár egy ilyen példamondat esetén meg lehetne fűszerezni a mondattant némi szótörténettel, ki tudja, talán még élveznék is a diákok.

Hadd kössem az ebet a karóhoz: talán nem ártott volna egy bekezdés erejéig kitérni a fitty szótörténeti vonatkozásaira, már csak azért is, hogy az ilyen kekec alakok mint én, ne tudjanak belekötni az egyébként jól megírt cikkbe...

11 éve 2013. február 18. 07:35
21 Krizsa

Mindenki visszafogja magát, én is. A téma megértésére törekszem.

Bár nem én találtam ki, hogy "belülről vizsgáld a magyar nyelvet, önmagából", de én is ezt szorgalmazom.

Mit jelent ez?

Felvázolom az adattáram szerkezetét.

TÉNYkérdés, hogy vannak hangváltozások. Rokonhangzók cserélik fel egymást. E hangváltozások iránya az indoeurópai nyelvekre jól működik, máshol meg nem jól, vagy egyáltalán. De ettől még léteznek? Igen.

Az én (előttem Ballagi Mór és mások), de előttem ki nem dolgozott teória szerint a nyelvek alapinformációkat tárolnak az 1-és 2 mássalhangzós gyökvázakban - nem (alig) befolyásolva a köztük levő magánhangzók milyenségétől.

Azt a feltételezést, hogy ezeket az alapinformációkat a rokonhangok megjelenése is ált. csak rokonértelmeken belül változtatja meg, már az indoeurópai nyelvészet eredményei igazolták.

***********

A fentiek szerint először összekészítettem a gyöknyelvészet ABC-jét:

1. az összes magánhangzó egy vizszintes sorba került a táblázataimban: a, e, i, o(ö) u(ü) sorrendben.

2. a mássalhangzók sorrendje (függőlegesen): B/V, C/Cs, D és T, H, I/J, K, L/Ly, M és N, R, S/Sz, T/Ty, Z/Zs.

Az összes magyar "rövid" szót eszerint rendeztem táblázatokba.

Így kaptam meg a magyar nyelv "belülről" való feltérképezését.

Mit jelent az, hogy "rövid" szó:

Gyökszó (nálam) az, aminek csak egy,

bővített "rövid" szó az, aminek csak két mássalhangzója van.

Megj.: 5 db, egyetlen magánhangzóból álló, biztosan elkülöníthető szavunk is van.

Így jött létre pl. a magyar TR gyök gyökszavainak adatbázisa:

A: tar, tár, (ki)tár E: tér I: nincs O(Ö): tor(bogár), tor(gyász), tör, tőr U(Ü): túr, túró, túra, tűr.

A gyök (TR) közös értelme: elterjed, beleterjed. Ezen persze lehet vitatkozni, hogy valóban helyesen "fogtam-e meg" a közös értelmet - de nagy eltérés mások elemzése szerint sem várható.

****************

Ezzel a módszerrel egyben látom az ősszes "rövid" magyar szót és garantáltan nem hagyok ki semmit a (ma is használatban levő) magyar alapszavakból. Ez igaz?

Nem egészen, mert még kihagytam az úgynevezett rejtett gyökszavakat, amiknek NINCS használatban max. két mássalhangzós szava - csak 3 mássalhangzós. Csak volt használatban? - feltehetően volt. Pl. ilyen a FOR- mint csonka gyökszó.

Ezeket a könyv végén az 1026-1066 oldalán külön gyűjtöttem össze, listáztam, majd ehhez is statisztikát mellékeltem.

Nincs egyelőre szó jövevényszavakról, akár léteznek (már az alapszavak között is), akár nem.

Feltételezés: A gyökvázak flektált (többféle magánhangzóval kiegészített) gyökszavai - szerintem - minden olyan esetben valószínűtlenné teszik jövevényszavak meglétét, ahol a magyar gyök SOK, vagy akár minden magánhangzóra flektált.

Ezzel szemben szerintem is feltételezhető jövevényszavak létezése pl. a magyar K-G/Gy gyöknél, ahol mindössze két "rövid" magyar szó van: kegy, kígyó - s KG-vel egyáltalán nincs. (S tekintsünk mos el attól, hogy a gy inkább dj szerkezet...stb.)

***********

Megpróbáltam a lehető legrövidebben elmondani azt, hogy mit értek a magyar nyelv belső vizsgálatán.

11 éve 2013. február 18. 09:45
22 Fejes László (nyest.hu)

@Stephanus Nugator: A nyelvi leírás és a nyelvtörténet persze összekapcsolható, de van egy hátulütője: ha valaki mindig így látja, még inkább megerősödhet benne az a vélemény, hogy a kettő összetartozik.

Igen, a cikkbe be lehetett volna tenni ezt is, és ezer mást is. Akkor már elkezdhettünk volna beszélni a „fütyüt rá”-ról, annak kapcsán arról, hogy miért nem lehet ebben az értelmében „ráfütyül” stb.

Nincs olyan cikk, amibe egy kekec olvasó ne köthetne bele. Egy szerzőnk egy időben már mindig direkt kitért a spanyolra, hogy az a kommentelőnk, akinek ez volt a mániája, ne tegye hozzá, hogy a spanyolban pedig... hiába...

11 éve 2013. február 18. 10:30
23 El Vaquero

@Fejes László (nyest.hu): "Nincs olyan cikk, amibe egy kekec olvasó ne köthetne bele. Egy szerzőnk egy időben már mindig direkt kitért a spanyolra, hogy az a kommentelőnk, akinek ez volt a mániája, ne tegye hozzá, hogy a spanyolban pedig... hiába..."

Jajj, ti szegények! Pszichológushoz azért rendszeresen elmentél ezzel a hihetetlen problémával, hogy milyen csúnyán beléd kötöttek? Ott nyalogattátok együtt a lelki sebeid? Azért jó látni, hogy nem csak nekem hiányzik A Me[x]ikói, soká elvan már, biztos sombrerót ment venni. Mindegy, jó is, hogy nincs itt, nem vállalhatjuk azt a kockázatot, hogy a cikkíróknak ki kelljen térni a spanyolra, és abba rokkanjanak bele. Már több embert is vitt el emiatt a mentő, két elektromos újratöltés között már töltötték is ki halotti bizonyítványt, azzal a halálokkal, hogy védőfelszerelés nélkül spanyolozott.

11 éve 2013. február 18. 10:52
24 Fejes László (nyest.hu)

@El Vaquero: Ha nem vetted volna észre, jól viseljük a kritikát. Ebben segít az is, hogy tudjuk: nincs olyan, amibe bele ne lehetne kötni. :)

10 éve 2013. december 19. 15:16
25 mederi

Nekem többféle dolog jut eszembe a "fittyet hány"-ról..

-A "fütyül (füttyöget, füttyög) vki. után", a válasz lehet az, hogy "rá sem hederint", vagyis "fittyet hány".

-A "nem ér egy fityinget sem" arra enged következtetni, hogy valamiféle értéktelen apró pénz lehetett, amivel igazán nem volt érdemes törődni.

-Aki "fitymál" (másként "fittyet hány") esetleg "fityulá"-ból szórt apró pénzre, más esetben "fityiszt mutat" egy kis "fityfirity" (ő, a kicsi fiú sem "hederint rá semmire", amit mondanak neki).

-Akinek hiába beszélnek, annak "falra hányt borsó" amit mondtak, "fütyül rá", régen "(fity(in)get, hasonulás után) fittyet hányt", vagyis jelképesen értéktelen aprópénzt az egészre, "nem volt vevő" az észrevételekre, nem fogadott szót..:)

9 éve 2014. május 24. 09:48
26 hhgygy

Nem tudom, visszatér-e még valaki ide, de azért megkérdezem itt is, hogy nem "fittyet hány vmNEK" volt az eredeti kifejezés?

8 éve 2015. április 1. 17:21
27 lcsaszar

Van egy elméletem: a fitty a fityiszből alakult. Ha valakinek fityiszt mutatunk (hüvelykujjunkat a mutató- és középső ujjunk között kidugva), azzal az illető felé azt jelezzük, hogy "ezt neked", nem titkoltan férfi nemi szervre utalva. Nem lehet, hogy "fittyet hány" = sok fityiszt mutogat, lenéz/megvet valakit/valamit? Ma már enyhült a jelentéstartalma, szimplán azt jelenti, hogy aki fittyet hány valamire, azt cseppet sem érdekli a dolog. Persze ez további kérdést vet fel: honnan jött a "fityisz" szó? Talán a fitymához van köze (ld. előző magyarázat)?