0:05
Főoldal | Rénhírek

Elvisz a drótostót!

„Ha rossz leszel, elvisz a drótostót!” Nagyanyáink idejében ezzel ijesztgették a szülők engedetlen csemetéiket az Alföldtől egészen Zemplénig. De ki is volt az a drótostót? Tényleg az volt a fő szórakozása, hogy magyar gyerekeket rabolt?

Marosz Diána | 2016. március 11.

A 18. században Trencsén vármegye északi területének férfilakossága egyre inkább szembesült azzal, hogy a mezőgazdaságból nem tudja fönntartani a családját. Terméketlen, köves földek, mostoha időjárás, kezdetleges földművelési módszerek – ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a férfiak valami új megélhetési módon kezdjék törni a fejüket. Már korábban is eljártak Sziléziába dolgozni, innen hozták magukkal a drót megmunkálásának ismeretét. Ebből fejlődött ki a drótos szakma, mely hatalmas karriert futott be. A „Drótosföldnek” (szlovákul Drotária) nevezett Felső-Vágmente mellett később drótostelepülések alakultak ki a Szepességben is. A szlovák vándordrótosok nemcsak a történelmi Magyarország területét járták be, hanem eljutottak sokkal távolabbi vidékekre – Oroszországba, Kínába és Amerikába is. Több korabeli utazó följegyezte, hogy a trencséni falvak tele vannak asszonyokkal és gyerekekkel, de férfit alig látni bennük. A férfiak ugyanis csak a téli időszakra jártak haza a családjukhoz. Képzeljük csak el, mekkora terhet rótt ez az asszonyokra, akiknek egyedül kellett vállukon vinni a háztartás, gazdálkodás, gyermeknevelés minden gondját. Bizony az is előfordult, hogy a családfő, akinek éves keresete a család egyetlen pénzbevételét jelentette, hazafelé menet útközben elitta a pénzt. Sokszor az sem segített, hogy a férfiak indulás előtt ünnepélyes esküt tettek: nem fognak engedni az ital csábításának.

Drótostót fényképe a 20. század elejéről
Drótostót fényképe a 20. század elejéről
(Forrás: Považské múzeum v Žiline / Pavol Socháň)

A drótosoknak csak egyik rétegét képezték a szegény házaló mesteremberek, akik hátukon cipelték egész műhelyüket. Kezdetben egymagukban, majd inasukkal járták a világot. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a drótosinas szlovák neve džarek [dzsarek], mely a magyar gyerek szóból származik. A drótosok később társaságokba tömörültek, műhelyeket, sőt egész manufaktúrákat alapítottak. A történelmi Magyarország déli területein azonban elsősorban az egyesével, kettesével járó vándordrótos alakja volt a jellemző, bár akadtak kisebbfajta műhelyek is.

Elvisz a drótostót!
Forrás: mjakub.cz

Sodronyarszlánok a magyar irodalomban

Szeretetteljes iróniával festett képet kaphattak a „sodronyarszlánoknak” titulált drótosokról Pajor István tollából a Honderü című reformkori szépirodalmi és divatlap olvasói:

Mint hajdan kalandor lovagok – kár hogy nem gyalogok a hasonlat’ találóbbsága végett – ugy indul ki a sodronyos sziklás hazájából, bejárni a földkerekségét, s reformálni a már szétbomlott nemzeti fazekakat; fegyvere mindössze egy kusztorából áll, melly azonban nem annyira ellenség, mint ártatlan rozskenyér ellen tesz szolgálatot; végczélja mindenkor: falubajutás és törött edény, mit ő – bár czammogó léptekkel – többnyire el szokott érni, s habár véletlenül reá éjjelednék is, evvel sem sokat gondol, hanem megfordítván a voltszürke leppentyűt, „ott a hol” jót hortyog, s nagy tervei’ kivitelét más napra halasztja.

Mi sem eredetibb, mint midőn a nap’ fölkelő sugarainál két drótos – mert párosan járnak – komoly szótlanságban kullog rongyos magyar falu felé, számolva magyar bőkezüségre s törött edények’ halmazára. Bejutva a faluba, mindenik külön utat vesz, s lassu, kimért léptekkel, jól betanult variatiók szerint kiáltozza: dajtye hrncze drótuvaty; gyökeres magyar helyeken: „drótultassík”. A magyar gazdasszonynak ennél örvendetesb hang nem ütheti fülét; azonnal eszébe jut a sok lábatlan lábas, fületlen fazék, repedt tál és tányér; s tán még szíve is kész volna megrepedni, csakhogy legyen mit drótolni, ha történetesen csupor nem találkoznék.

Drótostót munka közben
Drótostót munka közben
(Forrás: pluska.sk / Slovenské národné múzeum v Martine)

Ugyanez a folyóirat tudósít arról is, hogy a drótosoknak Soroksáron egész telepük van, ahol „valódi respublikai életet élnek”. S hogy hol tanulják meg a mesterségükkel járó kiáltozást?

Van ordítóintézetük is, hol a még tudatlan fiatal müvészek korosb keresettársaiktól bizonyos díjért ordítni tanulnak. A thema mindig fazékdrótolás; a szöveg érdekes föladatul szolgálhatna nyelvbuvároknak, mit még sehol fejtegetve nem találtam.

A drótostótok alakját sok magyar irodalmi alkotás megőrizte, ezek közül néhány az interneten is olvasható, például Gárdonyi Géza Egy szál drót című novellája. Az ezekből kibontakozó kép szerint a drótostót jámbor, aranykezű, becsületes mesterember. Szívós, igénytelen, kevéssel is beéri. Általában a konyha küszöbén dolgozik. Szívesen veszi, ha megkínálják egy kis kenyérrel, szalonnával, pálinkával. Ládája mindenféle rejtélyes, a falusi fiúk képzeletét izgató tárgyakat rejt. Tört magyarsággal kommunikál a gazdasszonyokkal. Öltözéke vászoning, széles karimájú kalap, lábbelije bocskor.

Bocskornyelv

A bocskorról (szlovákul krpce) kapta nevét a drótosok jellegzetes tolvajnyelve, a krpoština [krpostyina] is. Olyankor használták, amikor a környezet elől eltitkolandó információt osztottak meg egymással. Szókincsében a kitalált kifejezések mellett sok magyar eredetű szó is szerepelt. Íme, egy kis ízelítő:

mondokovať [mondokovaty] ’beszélni ’

fazik ’fazék ’

ingel ’ing ’

čikoš [csikos] ’ló’

teheň [teheny] ’tehén’

kičinský [kicsinszkí] ’kicsi’

huš [hus] ’hús’

vároš [város] ’város’

šokať [sokaty] ’sok’

kuťo [kutyo] ’kutya’

fizniť [fiznyity] ’fizetni’

leveška [leveska] ’leves’

disno [diszno] ’disznó’

latniť [latnyity] ’látni’

katonák ’katona’

hidek ’hideg’

melek ’meleg’

kiner [kinyer] ’kenyér’

valaga ’fenék’

A drótosok tevékenysége szerteágazó volt. A drótozáson (megrepedt cserépedény, teknő körbedrótozása) és foltozáson (lyukas edény megfoltozása) kívül készítettek konyhai eszközöket, egércsapdákat, gyerekjátékokat, később dísztárgyakat is. Az első világháború után a geopolitikai változások, valamint az ipari termelés ugrásszerű fejlődése miatt a drótosmesterség hanyatlásnak indult. Az idősebb generáció visszaemlékezéseiben azonban még a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben is találkozhatunk Magyarország területén házaló drótosokkal. Ők már nem az egykori Trencsén vármegyéből érkeztek hazánkba, hanem a Hegyköz szlovák falvaiból.

A szlovákok máig nagy becsben tartják a drótoshagyományokat. Szlovákiai kézművestalálkozókon, kirakodóvásárokon gyakran találkozhatunk hagyományőrző mesterek drótostermékeivel. Nagyrónán (Veľké Rovné), a „Drótosföld” szívében drótosmúzeum is üzemel. Úgy tűnik, nem annyira turistáknak szánták, mert csak hétköznap délelőtt van nyitva. Tekintélyes terjedelmű, a drótosmesterséget bemutató kiállítás található a Vágvölgyi Múzeum zsolnai részlegében, a budatini várban is, de mivel a várat már évek óta restaurálják, a kiállítás nem tekinthető meg. Legfrissebb információink szerint 2016. április 10-én végre újra megnyitják a nagyközönség előtt. A budatini vár ad otthont az évente megrendezett nemzetközi drótosfesztiválnak is.

Modern drótostermék
Modern drótostermék
(Forrás: drotaria.sk)

Tényleg elvisz?

És akkor most itt az ideje, hogy megpróbáljuk megválaszolni a cikkünk elején feltett kérdést: tényleg gyerekeket rabolt a drótostót? Igaz, ami igaz: a drótosok viselkedése nem volt mindig kifogástalan. A drótosság intézményéről szóló, a romantikus sztereotípián túlmutató szlovák szakkönyvekben olyan közlésekkel is találkozunk, miszerint előfordult, hogy a drótosmesterek kínozták inasaikat, rabszolgamunkára vagy koldulásra kényszerítvén őket. Ezek az adatok főleg korabeli németországi rendőrségi jegyzőkönyvekből származnak. A magyar visszaemlékezések szerint azonban a vándorló drótosok szelíd, a légynek sem ártó emberek voltak. Ápolatlan, marcona külsejük, titokzatos ládájuk, a vállukon lógó drótköteg, jellegzetes kiabálásuk, rendszeres fel-felbukkanásuk és nem utolsósorban idegen beszédük mégis alkalmassá tette őket arra, hogy a magyar anyák rájuk testálják a rémisztő mumus szerepét.

Források és ajánlott olvasmányok

Drotárstvo ako remeslo, umenie a podnikateľská aktivita. 1992

Tajná drotárska reč – argot

Pajor István: A drótos

Földi László: A drótos tót

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (79):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2016. március 11. 11:04
1 Sultanus Constantinus

Ezek szerint a "drót" szó gondolom szláv eredetű (mivel mássalhangzócsoporttal kezdődő szavak a magyarban eredendően nincsenek...)

8 éve 2016. március 11. 11:20
2 szigetva

@Sultanus Constantinus: Német Draht.

8 éve 2016. március 11. 15:07
3 Sultanus Constantinus

@szigetva: Nem tudtam, köszi.

8 éve 2016. március 11. 17:28
4 Galván Tivadar

"reformálni a már szétbomlott nemzeti fazekakat": nem változott itt százötven éve semmi. Csak a drótostótok tűntek el, ámbár gyerekkoromban még akadt belőlük.

8 éve 2016. március 12. 23:18
5 nudniq

Nem is drótostót, hanem "dorótos". :)

Dédanyám még így mesélt róluk (és nem tette hozzá,h "tót").

(Meg mesélt még az olájokról is, akikkel beszélgetett a Tisza partján.)

8 éve 2016. március 13. 19:47
6 jan

@nudniq: érdekes, az én alföldi nagyszüleim is mondták úgy a drótot, hogy "derót" (másokat idézve-karikírozva, ahogy pl. a krumplit is mondták néha humoros célzattal "kerumpli"-nak)

Remek a poszt, elképesztően hangulatos a Honderűből idézett kis írás is. Követelem a folytatást az üveges tótokról, gyerekkoromban (nagy)szüleimtől hallott mondások közül egyik kedvencem volt, hogy "úgy hiányzott neki, mint üveges tótnak a hanyattesés" :)

8 éve 2016. március 16. 12:27
7 deakt

Mutatna valaki olyan forrást amelyben a drótostóttal való rémisztgetés szerepel?

8 éve 2016. március 16. 15:04
8 jan

@deakt: simán guglizz rá, hogy "elvisz a drótostót", sok találat kijön.

8 éve 2016. március 16. 16:38
9 deakt

@jan: Eddig konkrétan 1 db van a gugliban ami nem ennek a nyestes cikknek a mirrorja :

dianamarosz.blog.sme.sk/c/402098/ak-nebu...ie-ta-drotostot.html

8 éve 2016. március 16. 19:46
11 lcsaszar

Drótosok akkoriban járták a magyar falvakat, amikor még mázas cserépedényekben, "lábasokban" főztek, cserépkorsóban tárolták a vizet. Ezeket a közeli vásárokon szerezték be, és mivel viszonylag drágák voltak, becsben tartották. Ha mégis elrepedtek, eltörtek, nos hát akkor... azért nem dobták ki az edényt. Szerencsére időről időre megjelent a drótos, aki összeerősítette az eltört részeket, így az edényt még sokáig lehetett használni.

8 éve 2016. március 17. 04:04
12 bloggerman77

@deakt:

Szerény személyem megfelel forrásként? Anyám mondta viccesen, ha jött a drótos,. Ja és nem egy eldugott faluban nőttem fel, hanem Budapest XV. kerületben - bár ennek egy jó része valóban falu. Érdekes, hogy a 80-as évek közepéig jártak drótosok bár ezek barna bőrük okán már inkább nem szlovákok, hanem egy másik kisebbség tagjai voltak...

8 éve 2016. március 17. 08:18
13 semiambidextrous

Na, egy ilyen cikk már tényleg hiányzott, mint üveges tótnak a hanyattesés.

8 éve 2016. március 17. 09:17
14 deakt

@tenegri: nekem olyan kellene, amiből bloggerman77 által már van eddig egyetlen egy darab. Ugyanis a mi környékünkön is van rengeteg szlovák, és enyhén sem szívlelik a református magyarokat, de ezt a kifejezést itt láttam először.

Kéményseprő meg miegyéb nyilvánvaló, de hogy drótostót ...

Amúgy Budapest XV. kerületének környékén szintén van egypár szlovák família.

wangfolyo.blogspot.ch/search/label/Cs%C3%B6m%C3%B6r

wangfolyo.blogspot.ch/2010/12/nyelvemlek.html

8 éve 2016. március 17. 15:49
15 bloggerman77

@deakt:

Mi több, Rákospalotán is voltak szlovákok, csak kevesen voltak és nyelvet váltottak már a 1890-es évek végére

8 éve 2016. március 21. 13:58
16 fakir

Par napja a sorban alltam a repteren es elottem allt egy szlovak fiatal lany. Lattam a szlovak utlevelet a holgy kezeben. Ugye jott a szokasos dolog, a repteri alkalmazott magyarul kerte a kabat ov stb levetelet. Aki egyszer is repult az tudja, hogy ez teljesen altalanos dolog. A lany szo nelkul engedelmeskedett. Semmi gond nem volt egeszen addig amig a bakancs levetele nem kovetkezett. Ekkor a lany tort magyarsaggal elutasitotta a labbeli levetelet es vitaba keveredett az alkalmazottal az orrom elott. A vegen vegulis levette bakancsat, de hallottam amikor szlovakul a dolgozo kepebe mondja hogy "kurva magyar".

Arra lennek kivancsi, hogy a "magyar" szo miert szitokszo a szlovakok koreben?!

8 éve 2016. március 21. 14:14
17 szigetva

@fakir: Ebből a történetből számomra nem világos, miért lenne szitokszó a "magyar". A csaj annyit tud a határőrről, hogy magyar, hát emellé tette a jelzőt. Ha leolvasta volna a kitűzőjéről, hogy Jóska, akkor lehet, hogy "kurva Jóská"-t mondott volna, ettől a "Jóska" nem lesz szitokszó. Ráadásul feltételezhette, hogy ezt a határőr is érti, míg ha valami más főnevet használt volna, azt nem biztos.

8 éve 2016. március 21. 14:18
18 tenegri

@fakir: Nem a "magyar" volt ebben a szitokszó, hanem a "kurva". Mintha pl. egy ház tetejéről a fejedre esne egy jégcsap és kicsúszna belőled egy "kurva jégcsap", akkor ott sem a "jégcsap" lenne a szitokszó.

8 éve 2016. március 21. 14:50
19 nadivereb

@fakir: még ha így is van,és valóban a "magyar" volt a szitokszó, akkor sem értem, mi ezen a csodálkoznivaló. Errefelé a nacionalistább beállítottságú emberek (akikből van jó sok mindenfelé) oda-vissza szitokszóként kezelik a szomszéd népek neveit. A kedvencem az volt, amikor egy Magyarország–Új-Zéland barátságos focimeccsen (kint voltam) végig zógott a "ki nem ugrál, büdös román", úgy, hogy román, na az nem volt egy szál se a stadionban.

8 éve 2016. március 21. 15:11
20 fakir

@tenegri:

Akkor ez miert van a szlovak szlengszotarban?

Maďar pejor. Hlupák, tupec, nechápavy clovek

Ezt most talaltam alabb, valoban nem a hulye szinonimaja a "magyar" a szlovak nyelvben?

www.youtube.com/watch?v=bSGb-eciuhU

8 éve 2016. március 21. 15:41
21 tenegri

@fakir: Hogy a "magyar" szót használják-e pejoratív értelemben a szlovákban, az egy dolog - bizonyára van ilyen használati köre (ahogy egy csomó etnikai elnevezésnek mindenféle nyelvben), mint ahogy semleges is. Ezen különösebben háborogni nem érdemes, pláne általában "A" szlovákokra vonatkoztatva (nálunk is bőven találhatsz olyanokat, akik a románt, a cigányt, a tótot, a szlovákot és mindenféle mást szeretnek pejoratív értelemben vagy negatív jelzőkkel ellátva emlegetni) Az általad leírt sztoriból viszont egyáltalán nem jön le, hogy a szó pejoratív lenne. Ha ugyanez az eset Mexikóban történik, akkor a "kurva mexikói" alapján ugyanúgy nem lehetne azt mondani, hogy a "mexikói"-t a szlovákok szitokszónak használják, mint ahogy a "magyar"-nál sem (és a "kurva jégcsap"-nál sem). Úgy jellemezted a sztorit, mintha abból derülne ki, hogy a "magyar" negatív kifejezés, holott ez sehogy nem következik belőle. Máshonnan lehet erről neked ismereted és tapasztalatod, de adott esetben csak ezen más ismereteid alapján feltételezted a pejoratív használatot (amit a nő szándékait nem ismerve bizonyítani sem lehet), a szituációból ez amúgy önmagában egyáltalán nem következik.

8 éve 2016. március 21. 15:54
22 fakir

@tenegri:

Igen, olvastam mar korabban, errol a "hulye magyar" dologrol, tobbnyire szlovakiai magyar forumokon kisebbsegben elo magyaroktol, de eloben szembesulni vele eleg megbotrankoztato volt szamomra.

Nekem az tunt fel, hogy ahhoz kepes hogy szlovak volt az illeto, valamennyire tudott es ertett magyarul. Ha ennyire "melyszlovak" akkor miert tud magyarul? Eleg valoszinutlen, hogy egy mondjuk zsolnai szlovak magyarul nyilvanuljon meg. Talan egy identitaszavaros "ujszlovak" (szlovakiai magyarok koreben csak "janicsar", ertsd: magyar szarmazasu, de mar szlovak identitasu) nyilvanult meg elottem?

Az az elszolas igencsak zsigerbol jott neki.

8 éve 2016. március 21. 15:58
23 fakir

@tengeri:

Ha te mondjuk Indiaban mondod a repteren, hogy "hulye indiai"? Attol fuggetlenul, hogy kegyetlenul rasszista megjegyzes, en ugy gondolom, hogy a kifejezes masodik resze "indiai" ugyancsak pejorativ toltettel bir, hasonloan a "kurva magyar" szokapcsolathoz. Van benne mogottes tartalom.

8 éve 2016. március 21. 17:15
24 nadivereb

@fakir: A sztori alapján egy (1) szlovák személy nyilvánult meg előtted sértő(ként is érthető) módon. Ebből te egyből levonod a következtetést, hogy "hogy a "magyar" szó szitokszó a szlovákok körében", majd utána nem kevésbé sértő és általánosító eszmefuttatásba kezdesz "identitászavaros újszlovákokról".

Egyébként csak hogy tudd, sok olyan település van a határ közelében, ahol a szlovák anyanyelvű lakosság is majdnem mind tud egy kicsit magyarul. Politikai nézetektől függetlenül.

8 éve 2016. március 21. 17:32
25 szigetva

@fakir: „Ha ennyire "melyszlovak" akkor miert tud magyarul?” Ha valaki nacionalista, akkor az nem ismerhet nyelveket? Egyre zavarosabb, amit mondasz.

8 éve 2016. március 21. 17:51
26 Roland2

@nadivereb: A szlovák szlengben tényleg él ilyen sértő értelme a magyar jelentésű szónak .

www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2014...szlengszotar-szerint

@szigetva: "A csaj annyit tud a határőrről, hogy magyar, hát emellé tette a jelzőt." A nőnek elsődlegesen a határőr származásával volt baja, ha nem így lett volna, valszeg nem azt minősítette volna, hanem mondjuk hülyének, szemétnek nevezte volna vagy az anyját minősítette volna.

Ha valakit le kurva szlovákozok, cigányozok, zsidózok, stb, és rasszizmussal vádolnak ezért, akkor hivatkozhatok arra, hogy nem a származását akartam ócsárolni, csak azt tudtam /tűnt fel róla, h. szlovák, cigány, stb., s ezért illettem szitokszóval azt a tulajdonságát ?

8 éve 2016. március 21. 17:55
27 szigetva

@Roland2: Szerintem igen, de nem vagyok bíróság. Mindenesetre a "krumpli nem étel, tót nem ember" típusú mondások jóval durvábbnak hatnak. Rám már mondta Prága közelében egy elém bepofátlankodni akaró autós, hogy "kurva magyar" (nyilván látta az autómon a H betűt), de eszembe se jutott, hogy a származásommal lenne baja.

8 éve 2016. március 21. 18:30
28 Roland2

@szigetva: Nem igazán érthető, hogyha valakinek nem a származásával van bajom, akkor a sértő jelző után minek teszem még hozzá azt is, pláne, hogy így a szitkot mások is magukra értelmezhetik. Na mind1.

Egyébként a tót szónak önmagában nincs pejoratív értelme - pl. pilisi szlovákok közt is van, aki tótnak tartja magát, ráadásul elterjedt családnév -, csak ahogy a példádon is látszik , különféle mondásokban nyer pejoratív értelmet , ráadásul elsődlegesen nem is nevezzük így a szlovákokat , viszont a szlovákoknál a mad'ar szó elsődleges jelentése vett fel pejoratív értelmezést is, ez tehát diszkriminatívabb.

8 éve 2016. március 21. 19:09
29 szigetva

@Roland2: „Nem igazán érthető, hogyha valakinek nem a származásával van bajom, akkor a sértő jelző után minek teszem még hozzá azt is:” Mert a jelző után kell egy fej is a főnévi csoportnak.

8 éve 2016. március 21. 19:29
30 bloggerman77

Biztos "illatos" volt a csaj lába, és emiatt szégyellte levenni a bakancsot :)

8 éve 2016. március 21. 19:38
31 Roland2

@bloggerman77: Vagy lukas volt a zoknija.

8 éve 2016. március 21. 21:46
32 fakir

@nadivereb: tehat ha en mondjuk azt mondom "budos cigany" akkor abban a kifejezesben csak a "budos" szoval van gond?!

Egyertelmu, hogy legtobbszor bizony pejorativ jelentestartalommal bir a magyar nyelvben a "cigany" szo. Valoszinuleg cseh es szlovak kolleganal a "magyar" is hasonlo cipoben jar.

8 éve 2016. március 21. 22:08
33 nadivereb

@fakir: nem teljesen sikerült megérteni, amit írtam. Nem vontam kétségbe, hogy az illető ezt szánhatta sértésnek is (ill. te érezhetted annak). A bajom a mondanivalód többi részével van: hogy csípőből általánosítasz a szlovákság egészére. (Meg a magyarokra is. Nálam pl. a "cigány" szó egyáltalán nem pejoratív. Sokak számára az, számomra nem.)

Az "identitászavaros újszlovák" kifejezést is tartalmazó eszmefuttatásod a 22-esben pedig kifejezetten sértő.

8 éve 2016. március 21. 22:15
34 fakir

@nadivereb: Sehol sem altalanositottam a mondandomban. A szamodra serto "identitaszavaros ujszlovak" kifejezesrol meg inkabb kerdezd meg a szlovakiai magyarok velemenyet. Ha megnezed az elmult 20-30 ev nepszamlalasi adatait, akkor rajossz, hogy az asszimilacio nem elhanyagolhato tenyezo eszaki szomszedunknal.

8 éve 2016. március 21. 22:18
35 szigetva

@fakir: „az asszimilacio nem elhanyagolhato tenyezo eszaki szomszedunknal” Ahogy itt Magyarországon sem, erről szlovákok, svábok sokat tudnak mesélni.

8 éve 2016. március 21. 22:54
36 jan

@szigetva: Na igen, de ebben a sztoriban a te differencia specifikád a többi autóshoz képest az volt, hogy magyar rendszámod volt. (Ha neked is cseh rendszámod lett volna, akkor valószínűleg kurva szuzukis, kurva béemvés stb. lettél volna). Természetesen adta magát, hogy a kurva X-ben az X helyére a "magyart" helyettesítették.

A lenti sztoriban viszont elég életszerűtlen, hogy a határőrnőt a környezetétől leginkább a magyarsága különböztette volna meg. Sokkal természetesebb lett volna elereszteni mondjuk egy hülye picsát, kurva határőrt. Az, hogy itt a magyar került az X helyére a hülye X-ben, bizony egyértelműen etnicista indulatról tanúskodik.

Ebből az persze nem következik, hogy a szlovák köznyelvben a magyar szitokszó lenne, ez teljesen más kérdés. (Amúgy nyilván nem lenne meglepő, ha így lenne: ld. tirpák és hasonlók.)

Végül, ha megengedtek ennyi személyeset, nekem sajnos az a tapasztalatom, hogy a fiatal, urbanizált, művelt szlovákok többsége az asszimilálatlan szlovákiai magyarokat vidéki bugrisnak tartja. Ahogy, valljuk be, mi budapesti magyarok is annak tartjuk falusi svábokat-tótokat. Szomorú dolgok ezek.

8 éve 2016. március 21. 22:57
37 fakir

@szigetva: Erdekes modon, Mo-on egyre tobben vallaljak tobbes kotodesuket, nemzetiseguket. Nezz ra a nepszamlalasi adatokra. Persze itt is volt asszimilacio foleg a dualizmus koraban, de a vilaghaboru utani csehszlovak modszerekre Mo-n soha nem volt pelda (gondolok itt 45 utani reszlovakizaciora, a mlada-boleslavi marhavagonokra...)

8 éve 2016. március 21. 23:14
38 szigetva

@jan: „A lenti sztoriban viszont elég életszerűtlen, hogy a határőrnőt a környezetétől leginkább a magyarsága különböztette volna meg. Sokkal természetesebb lett volna elereszteni mondjuk egy hülye picsát, kurva határőrt.” Erre is elmondtam az elméletem: a te megoldásaidat nem tudta a csaj úgy kifejezni, hogy az érintett is értse.

@fakir: Solymár lakosságának a felét deportálták a II. világháború után. 20 éve még lehetett az utcán sváb beszédet hallani, ma már nem. Nem csak a magyaroknak vannak fájdalmaik.

8 éve 2016. március 21. 23:39
39 nadivereb

@fakir: "Erdekes modon, Mo-on egyre tobben vallaljak tobbes kotodesuket, nemzetiseguket. Nezz ra a nepszamlalasi adatokra."

Javíts ki, ha tévednék, de úgy emlékszem, 2011-ben azért ugrott meg látványosan a nemzetiséget felvállalók száma, mert az elsődleges nemzetiség mellett lehetőség nyílt megjelölni egy másodlagosat is.

Amúgy az asszimilációval kapcsolatban kérdezz meg egy Békés megyébe telepített szlovákot. Vagy engem, ilyen családból származom ugyanis.

8 éve 2016. március 21. 23:45
40 nadivereb

@fakir: ja, és mellesleg az, hogy "sehol sem általánosítottam a mondandómban", tök szimplán nem igaz. Rámutattam többször is, hogy hol.

Az pedig kezd kifejezetten irritáló lenni, hogy folyamatosan "a szlovákiai magyarok" elképzelt (kollektív, nyilván) véleménye mögé bújsz ahelyett, hogy felvállalnád, hogy ez a te személyes meggyőződésed. Ciki, na.

8 éve 2016. március 22. 00:50
41 Jankovicsz

@fakir: Magyarországon ma már nincsenek valódi, nemzeti értelemben vett kisebbségek - a cigányságon kívül, de ők nemzeti értelemeben magyarok, még ha ez sokak fülét sérti is. A Magyarországon élő kisebbségek elsősorban (vagy inkább) magyarok és csak másodsorban szlovákok, szerbek, horvátok, svábok. Ez a történelmi okok mellett az asszimiláció miatt alakult így. A másik jellemző hiba, amikor értelmes gondolkodók összekeverik a 19. századot a 20. századdal. Az első, de még inkább a második világháború utáni európai helyzetet a száz évvel korábbival összevetni súlyos hiba. A reformkorban még a magyar nyelv általános használatáért harcoltak legnagyobbjaink, ráadásul részben éppen a nemzetiségi nyelvek és törekvések el nem ismerése mellett. A 48-as forradalom idején Kossuthék úgy gondolták, hogy a nemzetiségek majd örülnek a polgári szabadságjogoknak és ebben feloldódik minden más igényük is. Ugyanebben az évben (1848) a cseh Frantisek Palacky az Osztrák Császárság nemzeti alapon történő föderatív felosztását/átalakítását tárta a kromerizi birodalmi gyűlés elé - a Monarchia vezetői természetesen ezt is elutasították. Palacky evvel az elgondolásával egyáltalán nem számított radikálisnak. Ha a kor legkiválóbb magyar politikusai is nemzetiségi rövidlátásban szenvedtek, mit várhattunk a többiektől? Nyilván az sem durva asszimiláció, hogy pld. a felvidék több ezer magyar nemesi családja valójában a saját berkein belül szlovákul beszélt (mint például Kossuth tágabb családja is), de az érvényesülés miatt magyarnak vallotta magát. Az országban élő nemzetiségek különböző mértékben asszimilálódtak, de éppen a szlovákokról tudott, hogy ők a legnagyobb arányban. A Novák, Veszely(i), Novotny(i), Blaskó, Hornyák, Huszák stb. vezetéknevek árulkodnak erről, hogy a Tóthról most ne beszéljünk.

8 éve 2016. március 22. 08:54
42 deakt

Most nyáron álltam sorba Füreden az obligát hekkárusnál és előttem egy szlovák család állt, a szegény nagypapa már nyilván majd megfőtt az ötvenfokban. Így aztán az átlagnál is lassabban döntötte el milyen fröccsöt akar, és a szerencsétlenkedést látva reflexszerűen csúszott ki a menye száján a "Co si ty, magyar" mondat, hogy aztán eléggé zavartan nézzen körbe azzal a lendülettel.

Örvendetes amúgy látni, hogy mindenki minden akar lenni, csak épp magyar nem !

8 éve 2016. március 22. 09:10
43 szigetva

@deakt: „Örvendetes amúgy látni, hogy mindenki minden akar lenni, csak épp magyar nem !” Ezt mégis miből látod?

8 éve 2016. március 22. 09:18
44 fakir

@Jankovicsz: Reszben erre vilagitottam ra, hogy az iparositas megindulasaval, nemzetisegi tomegek magyarosodtak el. A felvideki nemesekkel azert ovatosabban kell banni, mivel egy jo reszuk a kozepkori magyar nyelvu nemessegbol szarmazott, es csak a felvilagosodas korara szlovakosodtak el. Persze voltak helyi szlavok is akik nemesseget kaptak, de ahogy az elottem levo is elmondta, nem szabad altalanositani.

@nadivereb

Ergo, igazan van, a MO-i lakossag koreben nott a nemzetiseguket felvallalok szama, elleneben Szlovakiaban mindossze 10 ev alatt 62ezer magyar "tunt el".

A magyarok NEM akartak lakossagcseret a csehszlovakokkal. A Benesi felfogas, az eroszakos szlovakizalas, egyszeruen vedhetetlen. Raadasul a volt naci csatlos Szlovakia fasisztazta legjobban a helyi magyarsagot.

Igen, a svabok ki lettek telepiteve az orszagbol. Viszont a potsdami konferencian Moszkva erolkodott a mo-i nemetek kitelepiteseert. Voroshilov egyenesen a magyar kormanyt ostorozta ez ugyben. Az mas kerdes, hogy a hatterben a magyar kormany egyezteteseket folytatott az oroszokkal. Eloszor csak a Volksbundista, fasiszta csaladoktol akartak megszabadulni, viszont kesobb Moszkvaban mar tobb szazezer nemet nemzetisegi kitelepiteserol folytak targyalasok.

Viszont olyan buntetohadjaratot soha nem folyattak a haboru utani magyar kormanyok a nemetseg ellen, mint ami tortent Csehszlovakiaban, Lengyelorszagban es Jugoszlaviaban.

8 éve 2016. március 22. 10:40
45 lcsaszar

@fakir: Erről vannak közvetlen információim.

"Eloszor csak a Volksbundista, fasiszta csaladoktol akartak megszabadulni..."

A magyarországi németeknek egyszerűen érdekvédelmi szövetség volt a Volksbund, mindenféle politikai felhang nélkül. Ezt összemosni a fasizmussal ugyanolyan, mint a kulákozás.

"Viszont olyan buntetohadjaratot soha nem folyattak a haboru utani magyar kormanyok a nemetseg ellen, mint ami tortent Csehszlovakiaban, Lengyelorszagban es Jugoszlaviaban"

Na igen, fizikai megtorlások talán nem voltak. Ha nem tekintjük annak, hogy családok ezreit fosztották meg minden vagyonuktól. Az ország a saját állampolgárait, akik nem harcoltak, nem politizáltak, egyszerűen a földjeiket művelték. Az az ország, aki nem mellesleg a fasiszta oldalon állt. Feleségem nagyszüleit pl. egy batyuval, benne a legszükségesebb személyes holmival elvitték az osztrák határ túloldalára, ott kitették a pusztában. Még azt a fáradságot sem vette a hatalom, hogy rendesen végrehajtsa a kitelepítést, és Németországba szállítsa őket. Teli éléskamrájú házaikba felvidéki magyarokat költöztettek, a "lakosságcsere" keretében. Akik, mikor kiürült az éléskamra, egyszerűen másik házat igényeltek, mondván ez kicsi ekkora családnak. Személyes beszámolókból tudom.

8 éve 2016. március 22. 11:14
46 nadivereb

@fakir: ezzel a szemellenzős, elfogult, általánosító történelemszemlélettel, amit te magadévá tettél, tapasztalatom szerint érvekkel nem lehet kezdeni semmit. Úgyhogy ezt most hagyom is.

8 éve 2016. március 22. 11:22
47 fakir

@nadivereb: szepen angolosan fejezted ki magad. Nehez ugy vitatkozni, hogy keptelen vagy ervelni.

8 éve 2016. március 22. 11:30
48 fakir

@lcsaszar: nem kicsinyiteni akartam a magyarorszagi bunoket, hanem arra akartam ravilagitani, hogy egyes szomszedoknal a nemetseg hatvanyozottan rosszabbul jart.

A felvideki magyar sem akart Tolnaba meg Baranyaba menni. Oket is kisemmiztek es eluldoztek. Ismetlen, MO nem akart a csehszlovakokkal lakossagcseret. A szerencsetlen bukovinai szekely meg ketszer is at lett telepitve.

8 éve 2016. március 22. 11:45
49 fakir

@lcsaszar: Egyebkent a Volksbund a vilaghaboru alatt nem egyszeru erdekvedelmi szervezetkent mukodott. Erosen radikalizalodott, es Berlin is beleszolt az iranyitasaba. A Waffen SS toborzasaban nagy segitseget nyujtott a szervezet.

8 éve 2016. március 22. 13:11
50 jan

@szigetva: jogos, előbb kommenteltem, és csak aztán olvastam!:)

8 éve 2016. március 22. 15:15
51 Roland2

@szigetva: Relativizálsz. A magyarországi nemzetiségek asszimilációja -ami önkéntes , és hosszabb folyamat volt - nem legitimálja a szlovákok vagy mások magyarellenességét.

A magyarországi nemzetiségek pedig örülhetnek, hogy nem nehezedik rájuk olyan politikai és bürokratikus nyomás és légkör, mint a határontúli magyarokra mindenhol.

8 éve 2016. március 22. 16:49
52 Irgun Baklav

"A magyarországi nemzetiségek asszimilációja -ami önkéntes , és hosszabb folyamat volt - nem legitimálja a szlovákok vagy mások magyarellenességét."

Az önkéntesség azért elég relatív, különösen ha a régebbi dolgokat is számba vesszük, a Lex Apponyitól a nemzetiségi iskolák XX. századbeli helyzetéig, a magyar nyelv primátusát célzó jogszabályoktól a névmagyarosítási hullámokig.

A magyarországi nemzetiségek közül pl. a cigányság biztos nagyon örül, hogy nem nehezedik rájuk olyan politikai nyomás és légkör, ahol gárdisták masíroznak a cigánysoron és tökkelütött szkinhedek cigánybűnözésről hadoválnak a magyar parlamentben... vagy várjunk csak, de. Meg nyilván a méhkeréki, gyulai románság is örül annak, hogy az összes futballmeccsen a "ki nem ugrál, büdös román" rigmust hallgathatják, vagy az internetes fórumokon az illetlen viselkedésnek az "ősi román szokás" a szinonimája.

(Persze valóban, a nálunk maradt, jórészt asszimilálódott néhány száz fős bolgár, görög stb. kisebbség már nem oszt nem szoroz a politikusoknak sem - de akár még a szlovákok esetében is ott volt pl. a pilisszentkereszti ügy a szlovák kisebbségi önkormányzattal...)

8 éve 2016. március 22. 18:05
53 nadivereb

@Roland2: igen, Magyarország tök jól bánik a nemzetiségeivel egészen azóta, hogy gyakorlatilag nincsenek nemzetiségei. :D

Az etnikai, szexuális, vallási kisebbségek csodás helyzetét meg az érintettek többnyire kevésbé látják rózsásnak.

8 éve 2016. március 22. 18:28
54 Untermensch4

@fakir: " Erdekes modon, Mo-on egyre tobben vallaljak tobbes kotodesuket, nemzetiseguket."

Bár előre megjósolható hogy a válaszod a "kivétel erősíti a szabályt / hülyék mindenhol vannak" logikát fogja követni: én pl a magyar-lengyel barátság hagyományát ápolandó lengyelnek is számoltattam magamat és másoknak is javasoltam ezt.

8 éve 2016. március 22. 19:32
55 fakir

@Untermensch4: Menj es tegyel rozsakat Benes sirjara, nadiverebbel egyetemben.

8 éve 2016. március 22. 19:52
56 fakir

@nadivereb: Azon elgondolkoztal, hogy miert nincsenek igazan nemzetisegei az orszagnak? A nemetseget leszamitva, 1920-ban az orszag etnikailag homogen allamma valt. A szomszedok pedig tulnyertek magukat, soknemzetiseguve valtak es maig nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Pontosabban probalkoztak/probalkoznak rendesen, de meg mindig nem megnyugtato szamukra az eredmeny. A zsigeri magyarellenesseg is itt gyokerezik valahol.

8 éve 2016. március 22. 20:14
57 nadivereb

@fakir: ha jól emlékszem történelemből, a magyar állam se volt olyan rettentő sikeres a nemzetiségi politikájában azelőtt, hogy "etnikailag homogénné" vált volna. (És igen, jól mondod, még Trianon után is ott voltak a németek meg a zsidók. Aztán ők se annyira. Azóta csak a cigányok vannak nagyobb lélekszámban, az is mekkora sikertörténet.)

A "zsigeri magyarellenesség" meg ugyanolyan, mint a zsigeri cigányozás és a Peugeot-ra ragasztott árpádsávos nagymagyarországos matrica. Mindenhol vannak erre fogékony emberek. Szlovákiában is, meg itthon is, meg Romániában is. Meg mindenhol vannak olyanok is, akik az ilyesmire egyáltalán nem fogékonyak.

8 éve 2016. március 22. 20:22
58 Roland2

@nadivereb: @Irgun Baklav: Ti is relativizáltok, mint szigetva, néhány esetet általánosítotok: azt nem tudom , mire alapozod, h. minden focimeccsen románoznak vagy hogy minden netes fórumon ez megy ( mellesleg egy olyan { volt ? } rasszista közösséget, mint a méhkeréki ne sajnáltassunk már, ahol nem tűrték, hogy magyarok telepedjenek közéjük, aki magyarral házasodott, kitagadták , vagy ha mégis eltűrték a magyar házastársat, megkövetelték, hogy csak románul beszéljen azután , s mind ezt nem Erdélyben, hanem itt, Magyarországon csinálták ! ) , a cigányságot meg ne keverjük ide, mert az ő helyzetük teljesen más, mint a többi nemzetiségé. De ha már említetted, az a gárdista masírozás civil csoport kezdeményezése volt ( s ha jól emlékszek 1 vagy 2 esetben fordult elő ), nem állami szervé ( sőt, a rendőrség felügyelte ) , míg Romániában magyarokat vesznek őrizetbe "terrorista gyanúval",nemzetiségi rendezvényeket tiltanak be, magyar politikusokat kevernek korrupciós vádakba, Szerbiában elengedi a rendőrség a magyarverések elkövetőit ,szlovák, román kormánypolitikusok tesznek magyarokat sértő megjegyzéseket . A szomszéd országokban a magyarellenes hangok kormány szinten vannak jelen, míg a magyar kormány csak pozitívan nyilatkoznak a hazai cigányokról,zsidókról, nemzetiségekről. A Jobbik nem kormánypárt, az ő szavuknak még nincs akkora tétje ( azt igazságért viszont hozzátenném, a cigányság nagy része tett/tesz arról , hogy negatív kép alakult ki a többségi társadalomban róluk ).

Ti ugyanazt csináljátok, mint a szlovák, román, szerb nacionalisták, akik a magyarellenességgel kapcsolatban ugyanígy relativizálnak, viszonyítanak, 100-150 éves dolgokat hoznak fel, hogy legitimálják nézeteiket.

8 éve 2016. március 22. 20:27
59 Roland2

@nadivereb:" Mindenhol vannak erre fogékony emberek. Szlovákiában is, meg itthon is, meg Romániában is." A baj csak az, hogy a szlovák, román, szerb,ukrán politikusok, pártállástól függetlenül kihasználják és meglovagolják ezt a berögződést, tehát nemcsak a civil közbeszédben van jelen a magyarellenesség, hanem állami szinten.

8 éve 2016. március 22. 21:13
60 nadivereb

@Roland2: Ezzel szemben itthon ugye egyetlen olyan politikai párt sincsen, aki az idegellenességre és a zsigeri indulatokra építene? :)

8 éve 2016. március 22. 21:39
61 nadivereb

@Roland2: " A szomszéd országokban a magyarellenes hangok kormány szinten vannak jelen, míg a magyar kormány csak pozitívan nyilatkoznak a hazai cigányokról,zsidókról, nemzetiségekről."

Mi akkor valami egész más műsort nézhetünk.

8 éve 2016. március 22. 23:15
62 Roland2

@nadivereb: Fideszes vagy kdnp-s politikusok mikor tettek sértő megjegyzést a magyarországi cigányokra, zsidókra vagy más nemzetiségekre ?

8 éve 2016. március 22. 23:52
63 nadivereb

@Roland2: vs.hu/kozelet/osszes/tiltakoznak-orban-r...datai-miatt-0908#!s0

"Mint ahogy nekünk is az adottságunk, hogy függetlenül, hogy ki mit gondol róla, hogy szereti-e a túrós csuszát, vagy nem, Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik valahol valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk. Ez a mi helyzetünk, ez egy adottság, ezt senki nem kifogásolhatja se így, se úgy, nekünk kell ezzel együtt élnünk, de mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel."

És ez csak Orbán Viktor, egy alkalommal. És ez csak a retorikai szint. A kormány társadalompolitikájáról és szegényekhez, idegenekhez, kiszogáltatottakhoz való hozzáállásáról, a zsigeri idegengyűlöletre épített kampányokról, ilyesmikről is lehetne beszélni. Csak ez itt nem az a fórum.

8 éve 2016. március 23. 09:27
64 deakt

Többször észrevettem már, hogy a nyesten nem beszélnek és nem értenek magyarul. Ami pedig az 1918 előtti magyar állam nemzetiségpolitikáját illeti, talán utána kellene nézni annak például, hogy a nemzetiségi iskolákban állami pénzből eltartott tanítók segítségével folyt a nagyromán és pánszláv propaganda. Az Apponyi törvény nemcsak úgy kiböffent a világba, volt néhány apró előzménye is. Érdemes megnézni Trefort Ágoston tevékenységét is.

8 éve 2016. március 23. 09:46
65 nadivereb

@deakt: ja, tehát a magyarországi kisebbségek esetében a kisebbség volt a hibás, a határon túli magyarok esetében viszont a mindenkori hatalom.

10 pontos kettős mérce.

8 éve 2016. március 23. 10:26
66 Radu Petrescu

@Roland2: Azt igazság kedvéért viszont hozzátenném azt is, hogy a magyarság nagy része tett/tesz arról , hogy negatív kép alakult ki a többségi társadalomban róluk.

A romániai magyar politikusokat például nem csak "gyanúba keverik", hanem ténylegesen is enyves a kezük, aztán azzal próbálják menteni magukat, hogy a magyarságuk miatt támadják őket.

Mellesleg egy olyan rasszista közösséget, mint pl. a székelyföldi magyarság, ne sajnáltassunk már, panaszkodnak, ha ortodox templomok épülnek mellettük vagy románok települnek közéjük, és mindezt nem Magyarországon, hanem itt, Romániában csinálják!

8 éve 2016. március 23. 11:31
67 Roland2

@Radu Petrescu: Ha már olyan primitív módszert alkalmazol, hogy kiforgatod a szavaimat, akkor én is fogalmazzak meg olyan primitív érveket, hogy pl. Erdélyben régebb óta több magyar él, mint ahány román Magyarországon ? És pont ezért a román állam durvábban is bánik velük ?

8 éve 2016. március 23. 12:11
68 nadivereb

@Roland2: Tehát ha többen vannak, több jog is illeti meg őket? Vagy minél többen vannak, annál inkább igazuk van? Ez nem primitív érv, ez semennyire nem érv, ez szimplán hülyeség.

8 éve 2016. március 23. 17:58
69 Untermensch4

@Radu Petrescu: A magyar politikusokat azonosítani a magyarok többségével durva öngól, csak szólok. Bár ha van némi rálátásod magyarok és politikusaik viszonyára akkor ezt magad is sejthetnéd.

Úgy egyébként a székelyek csak próbálják lemásolni a sikeresnek bizonyult román stratégiát, ha megvan a kellő (akár minimális is elég lehet, nem is kell többségi) etnikai jelenlét akkor kedvező külpolitikai konstellációk esetén eljövend az új "igazságos" határrajzolás. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

8 éve 2016. március 23. 18:01
70 Untermensch4

@nadivereb: Ha a mindenkori hatalom korábbi generációk és azok hatalmi rétege által tettekért áll bosszút akkor a hatalom a hibás. Ha viszont a dolog rendben van és ennyire beemeltük a kultúránkba a kereszténységből az "öröklődő bűn" koncepcióját akkor szép balkáni vérbosszús időknek nézünk elébe.

8 éve 2016. március 23. 18:03
71 Untermensch4

@fakir: Nem is tudtam hogy benes lengyel volt... :) Úgy tűnik a "kivétel/hülyék" jóslatom bejött :)

8 éve 2016. március 23. 18:56
72 nadivereb

@Untermensch4: nem teljesen értem; hogy ezt most miért nekem írtad. Én csak a deakt által alkalmazott kettős mércére akartam rámutatni, semmi más megállapítást nem tettem.

@Untermensch4: itt meg te lőttél mellé szerintem: Radu Petrescu gyakorlatilag pontosan Roland2 kommentjét írta át, csak "román" helyett magyarokkal. Én itt iróniát érzek leginkább.

8 éve 2016. március 23. 19:40
73 fakir

@Untermensch4: Nem. Nem volt az.

8 éve 2016. március 23. 20:09
74 Roland2

@nadivereb: "Tehát ha többen vannak, több jog is illeti meg őket?" Persze, nyilván a Magyarországon élő törökök, olaszok,vietnámiak,stb. kevesen vannak - még - ahhoz, hogy olyan kiemelt státuszúak legyenek , mint a jogilag elismert nemzetiségek .Persze lehetünk olyan pc-k, hogy minden etnikai csoport kapjon elismert státuszt, de akkor ugyanígy mondjuk a 4-8 főből álló pápua-új-guineai, tadzsik vagy mikronéz közösség is , mert hát miért kivételezünk velük létszám alapján ?

Te ugyanúgy kettős mércét alkalmazol, csak a magyarokkal szemben, hiszen te és román, szerb, szlovák nacionalista kollégáid a monarchia korabeli viszonyokra sérelmezik, hogy miért nem lett az ő nyelvük is hivatalos,miért nem kaptak autonómiát vagy miért nem lett háromközpontú a Monarchia ( ezt csehek, horvátok sérelmezik ), hiszen majdnem annyi volt a nemzetiségek létszáma a Magyar Királyságon belül, mint a magyaroknak. ( + felhozzák a magyarosító törekvéseket, de ahhoz képest ők most még durvábban diszkriminálnak ). Tehát a létszám igenis számít.

Péterfi Boldog nem csinált mást, mint kiforgatta a szavaimat , pl. a magyarlakta vidékeken a román állam azért emel ortodox templomokat, hogy a hatalmát szimbolizálja vele, ahogy románokat is azért telepített oda, hogy az etnikai arányokat megváltoztassa, a magyar állam viszont ilyeneket soha nem csinált. Arra sem hozott példát, hogy voltak-e olyan "faji törvények" székely falvakban, mint a méhkerékieknél.

8 éve 2016. március 23. 20:41
75 nadivereb

@Roland2: nem a kiemelt státuszról beszélek, hanem a jogokról. És nem, egyáltalán nem használok kettős mércét, legalábbis én semmi ilyet nem találok. Kérlek, mutass rá, hogy hol használtam ilyet. (Személyeskedés nélkül, ha lehet.)

8 éve 2016. március 23. 21:05
76 Irgun Baklav

@Untermensch4: "Úgy egyébként a székelyek csak próbálják lemásolni a sikeresnek bizonyult román stratégiát, ha megvan a kellő (akár minimális is elég lehet, nem is kell többségi) etnikai jelenlét akkor kedvező külpolitikai konstellációk esetén eljövend az új »igazságos« határrajzolás."

Olyan kedvező konstelláció, mint ami a bécsi döntésekhez vezetett, egyszer jön össze, de hosszú távon ez a siker is kérészéletűnek bizonyult. Pedig akkoriban még ennek megvoltak a belső és külső feltételei (társadalmi támogatás és politikai szándék az egyik oldalon; jelentős magyar többségű határsávok és befolyásos külpolitikai támogatók a másikon). Ma már ezek minden szinten hiányoznak (arról nem is beszélve, hogy szomszédainkkal együtt tagozódtunk be a nyugati szövetségi rendszerekbe), hozzátehetném, hogy szerencsére, mert az amúgy esélytelen revíziós törekvéseknek is a határon túli magyarok innák meg a levét. (Szerintem egyébként a kevéssé liberális, asszimilációt célzó szlovák, román nemzetiségi politikákban is részben a bécsi döntések [vagy éppen Románia esetében Dél-Dobrudzsa és Besszarábia elvesztése] által okozott trauma, és az ennek megismétlődésétől való, ma már indokolatlan félelem érhető tetten.)

@Roland2: A méhkeréki románság is nyilván az etnikai arányok megváltozásától tartva próbálta útját állni az asszimilációnak (Erdélyben is a tömbben élő magyarság ezzel szemben jóval ellenállóbb, mint a szórvány). Ebből a szempontból amúgy még az is nagyjából másodlagos, hogy az állam "telepít-e", vagy önként települnek. De az is kicsit fura, hogy szerinted a magyarországi nemzetiségek asszimilációja "önkéntes" volt (a fenét volt az), de aki ennek ellenáll, az ezek szerint rasszista? Hát ha ez már elég a rasszizmushoz, akkor az erdélyi ismerőseim többsége annak számítana. :P

8 éve 2016. március 23. 22:50
77 Untermensch4

@nadivereb: Lehet hogy a 65.-t túlreagáltam, elnézést. Úgy tűnt hogy keverednek az idősíkok.

@Irgun Baklav: Nem annyira a bécsi döntésekre gondoltam hanem trianonra csak fordítottan. Nem véletlenül raktam idézőjelbe azt hogy: "igazságos". A nagy tanulság hogy a lényeg az érdekérvényesítés. Ha nem sikerül akkor kiderülhet hogy 500km-nyi vasútvonal fontosabb mint párszázezer ember.

8 éve 2016. március 24. 15:56
78 Irgun Baklav

@Untermensch4: Tudom, hogy te elsődlegesen Trianonra gondoltál, én azért említettem a bécsi döntéseket, mert akkor adódott (mint kiderült, csak időlegesen) történelmi lehetőség, a trianoni határok némely torzításának "igazságosabb" korrekciójára. De, azóta a körülmények és a nemzetközi környezet annyira megváltozott, hogy ma már veszélyes és kontraproduktív a kisebbségi nyelvhasználati jogokon, korlátozott autonómián túl bármi másról ábrándozni. (Persze a 2. bécsi döntéssel kapcsolatban azért szintén meg kell jegyezni, hogy még a magyar népszámlálás adatai szerint is igen vékony többségben voltak a magyarok Észak-Erdélyben, ehhez képest Bihar és Szatmár visszaadása mellett egy korridor Kolozsvárra és Székelyföldre jobban tükrözte volna az etnikai arányokat, csak kevéssé lett volna praktikus.)

@Roland2: " Pl. Erdélyben régebb óta több magyar él, mint ahány román Magyarországon ? És pont ezért a román állam durvábban is bánik velük ?"

Bár nem tőlem kérdezted, de szerintem a válasz mindkét kérdésre egyértelműen "igen". Mint nadivereb egy korábbi hozzászólásában célzott is erre, Magyarország is azóta bánik "viszonylag" jól a kisebbségeivel, amióta "gyakorlatilag nincsenek", értsd kevesen maradtak, és ők kevesen is csaknem teljesen asszimilálódtak.

Nyilván ezeknek a kisebbségeknek (legalábbis papíron) széleskörű kulturális és nyelvhasználati jogokat adni elsősorban azt a stratégiai célt szolgálja, hogy a nyugat felé tudjuk mutatni: Lám, mi "nyugati" módon bánunk a nemzetiségeinkkel, bezzeg a csúnya románok, szlovákok kevésbé liberális kisebbségpolitikát folytatnak az ottani magyarokkal szemben. Tessék velük szépen példát statuálni. De nemcsak a Monarchia alatt, még Horthy alatt sem voltunk mi ennyire liberálisak, a nagyszüleim is tudtak erről mesélni. Közülük kettejüknek is nevet kellett változtatni, mert a régi "nem volt elég magyaros", a részben német származású nagyanyám több rokonát kitelepítették, a zsidókat a numerus claususszal már jóval a német megszállás előtt diszkriminálták. (Lehetne még a példákat sorolni, de ez itt már erősen off lenne...)

8 éve 2016. március 24. 16:53
79 Untermensch4

@Irgun Baklav: Bár tényleg off, a bécsi döntéseknél (akkor még kormányzati szinten meglévő külpolitikai érzék és hozzáértés birtokában) előre tudták hogy nem saját erőből elérvén nem vszínű hogy tartós lesz. A korlátozott autonómiával szembeni állami ellenállás viszont annak a jele hogy ez mégiscsak egy első lépés amit követhet több, ha alkalom adódik. Az hogy viszonylag hosszú ideje a határok "kőbe vésettsége" egy status quo-t erősítendő axióma, nem biztos hogy örökké így is marad (eritrea, krím... utóbbinak a hátszele mégiscsak ensz bt-tag), akkor pedig megint előkerülhetnek a piros ceruzák és a térképek.

on: Azért érdekes hogy "nagyvonalú" kisebbségpolitikánk ellenére a szomszédos nyelvek jelenléte a közoktatásban kb nulla. Még a német sem azért népszerű/elterjedt mert német kisebbségünk lenne/volt. Arról nem is beszélve hogyha zsigeri+külpolitikai okai vannak az "idegenkedésnek" az sem magyarázza hogy a horvát is nullán áll (országosan egy db kéttannyelvű gimnáziumot inkább "adott is ajándékot meg nem is"-szintnek mondanék, pont olyan eset kapcsán amikor a horvátországban felnőtt magyar állampolgár gyerekkel visszatelepülő család került abba a helyzetbe hogy a(z erősség sorrendjében) horvát-angol-magyar anyanyelvű gyerek vagy megy a kéttannyelvűbe vagy szívni fog bárhol máshol mert horvátul jobban beszél mint magyarul. És nem is kisebbségi csak nyelvi "hátránya" van.)