Bazíroz vagy blazíroz?
A „blazíroz” szó nyomába eredünk, és meg sem állunk az ókori görögökig – sőt lépésről lépésre eljutunk az indoeurópai alapnyelvig. Szóba kerül a sperspektíva és a dinasztria is.
Irma nevű olvasónk írja:
Szoktam használni a bazíroz szót, de nem tudom, mi az eredete. Van olyan szó, hogy bazír? Vagy blazír?
A kérdés rögtön két érdekes problémát is felvet. Irma helyesen ismeri fel az igeképzőt, ám az nem csupán a meglevő főnevekből képez igéket, hanem közrejátszik az idegen igék befogadásában is. Az idegen szavak pedig gyakran szokatlanul hangzanak – ha pedig mégsem, akkor is azt hisszük róluk. Lássuk a részleteket!
A magyar bazíroz (átvitt értelemben ’épít, alapoz’) a német basieren [bazíren] igéből ered. Ezek gyakran ikesen vagy ikesen is használatosak, de A magyar nyelv szóvégmutató szótára az összes ilyen igét iktelenül sorolja fel. Az -ier- [ír] képzős igéket a magyar a németből az -oz- képzővel szokta átvenni: brillíroz, dresszíroz, egzecíroz, finanszíroz, fixíroz, forszíroz, gardíroz, garníroz, hazardíroz, karikíroz, kasíroz, kopíroz, lavíroz, markíroz, masíroz, maszkíroz, masszíroz, parkíroz, paszíroz, planíroz, poentíroz, randalíroz, reszkíroz, satíroz, stafíroz, storníroz, studíroz, szceníroz, szervíroz, szortíroz, trancsíroz, treníroz, vagoníroz. Figyeljük meg, hogy bár a magyar képző előtt az elől képzett (magas hangrendű) í áll, ezt akkor is az -oz követi, ha előtte elől képzett magánhangzókból áll a német abszolút tő (*brillírez, *dresszírez, *egzecírez, *fixírez, *reszkírez, *szcenírez, *szervírez, *trenírez).
A basieren forrása nem más, mint az azonos jelentésű francia baser [bazer], aminek a töve a base [baz], azaz ’bázis’, mely a latin basis ’alapkő’ szóból ered, ami viszont görög jövevényszó: βάσις [bászisz] ’lépés, láb, ritmus, alapkő’. Ez az indoeurópai *gʷémtis ’lépés’ szóból ered, melynek töve a *gʷem-, melynek jelentése ’lép’ volt: ebből származik az angol come [kam], német kommen vagy a latin veniō ’jön’.
A szótárak szerint blazíroz nincs, de van blazírt ’fásult, unott, egykedvű’. Ez a hasonló (illetve ’öntelt’) jelentésű német blasiert [blazírt] melléknévből ered. Ez alakilag olyan, mintha egy *blasieren ’un, unatkozik’ ige befejezett melléknévi igenévi (’unott’) alakja lenne, ám ilyen ige nincs. A szó lényegében nem más, mint a francia blasé [blazé] tükörfordítása: ez a valóban létező blasen ’tompít, lágyít’ ige befejezett melléknévi igenévi alakja (eredetileg tehát ’tompított, lágyított’). Az ige a középhollandól került a franciába, ott viszont germán alapnyelvi eredetű – az ősgermánban ’fúj’ volt a jelentése.
Akármit is állítanak a szótárak, a blazíroz igenis létezik, méghozzá éppen abban a jelentésben, amelyben a bazíroz. A neten ilyen példákat találunk:
orbán mindenképpen az államcsődre blazíroz
Azért mert személy szerint egymást letaszítanák és utálják,mindenik arra blazíroz hogy majd imádja és eltartja az istenadta nép.
Pont erre blazíroz ez a bared is. Fel kell jelenteni, hiszen elég sok a károsult, ahogy látom.
Ez a mostani világ gyakorlatilag az átvágásra blazíroz.
Jobban jársz, ha vele tartasz, mert aki arra blazíroz, hogy a trend majd pont akkor fordul, mikor ő belépett [...]
Szánalmas, hogy az egész műsör arra blazíroz, hogy semmittevők mondvacsinált konfliktusait generálja...
Az alak megléte mellett szól az is, hogy a találatok jelentős részében valaki éppen kijavítja a másik nyelvhasználót, hogy nem blazíroz, hanem bazíroz... A blazíroz alak egyfelől jó eséllyel a blazírt hatására, az azzal való keveredéssel jött létre – de van rá más magyarázat is.
A nyelvhasználó gyakran „érzi”, hogy idegen szóról van szó – esetünkben például a sok idegen hangzású -íroz végű ige sugallhatja ezt. A nyelvhasználó azt is tapasztalja, hogy az idegen szavakban meglevő mássalhangzó-torlódásokat hajlamos egyszerűsíteni – gyakran el is bizonytalanodik abban, pontosan hogy hangzik a szó. Ilyen esetekben megtörténhet az is, hogy olyan mássalhangzót szúr be az idegen szóba, mely eredetileg nincs is ott.
Ez a jelenség nem gyakori, de előfordul. A neten is találhatunk olyanokat mint a sperspektíva a perspektíva helyett, vagy a dinasztria (sőt drinasztria) a dinasztia helyett. Természetesen ezek az alakok is más idegen szavak analógiás hatására születtek meg.
Az egzercíroz szót én családon belül hallottam egrecíroz formában is. Több netes forrás viszont csak az ekszercíroz alakot ismeri el.
Meglepő, hogy a base nem csak az angolban, de a franciában is base, ráadásul azonos jelentésben. A hatás, összefüggés nem meglepő, csak a hasonlóság ilyen nagy foka.
Bázis = alap, bazíroz = alapoz
Ja! Bocsánat csak a cikk első bekezdését olvastam el. Nem láttam, hogy a cikkben le van írva!
"A neten is találhatunk olyanokat mint a sperspektíva a perspektíva helyett, vagy a dinatsztria (sőt drinasztria) a dinasztia": sőt, olyat is, hogy "maksol" ahelyett, hogy smakkol ;-)
@El Vaquero: Én is egrecíroz formában hallottam, ismertem. A módosulás oka az lehet, hogy az r és a z hangok képzésénél a nyelv kb ugyan ott van? (mondjuk az én nyelvem pont nem, mert nem tudom pörgetni az r-t, így raccsolok)
@El Vaquero: A héber bosz, boszesz = tapos (baszik), bosz = utál (bosszú, bőszit, böszme), héber baszár = hús, bizá = zsákmány,
baszisz = alap, támpont (bázis), buszász = megalapozott (büszke), busztán = ültetvény, gyümölcsös.