0:05
Főoldal | Rénhírek
Kérdő mondatok

A névelő és a létezés

Olvasónk érdekes nyelvi aszimmetriát fedezett fel a magyar kérdőmondatok egy bizonyos típusában. Ha a jelenséget megmagyarázni nem is, körbejárni azért körbe tudtunk. Izgalmas rejtélyek pedig még maradtak bőven...

nyest.hu | 2012. szeptember 19.

Arról már írtunk korábban, hogy a magyarban a kérdő mondatok milyen szórendi szabálynak kell, hogy engedelmeskedjenek. Azt találtuk, hogy a kérdőszóknak (ki, mi, mikor, hol stb.) – kevés kivételtől eltekintve – közvetlenül meg kell előzniük az igét. Arról is írtunk már korábban, hogy mi történik akkor, ha több kérdőszó is van egy mondatban. De ezzel a magyar kérdő mondatok rejtélyes jelenségeit még mindig nem fejtettük meg teljesen!

Egy kedves olvasónk figyelt fel arra, hogy a magyarban a legegyszerűbb kérdéseket is igen változatos szórendekkel tudjuk mondani. Azt írta nekünk:

A Hol van a mama?, a Hol a mama? és a Hol van mama? kérdések mind teljesen jók szórendileg. Azt azonban nem lehet mondani, hogy *Hol mama?

Miért nem jó az utolsó mondat? Mi okozza ezt a különbséget? – kérdezi olvasónk. Ha az első három kérdés létezik, márpedig létezik, akkor mi a gond a negyedikkel? Az alábbiakban megkíséreljük megfejteni ezt az igen komoly rejtélyt.

Kezdjük az első kérdéssel és az ige nélküli párjával! – Az eddig megismertekhez képest ezek a kérdések is tartogatnak újdonságot.

(1a) Hol van a mama?

(1b) Hol a mama?

Az (1a) mondat nem okoz különösebb meglepetést: a kérdőszó közvetlenül az ige előtt áll, pontosan úgy, ahogyan elvárjuk. Az érdekessége abban rejlik, hogy nem „szokványos” igét, hanem létigét tartalmaz. Így míg a legtöbb hol kérdőszót tartalmazó mondatból nem lehet kihagyni az igét, addig a fenti mondatból a létige elhagyható:

(2a) Hol ettétek a pizzát?

(2b) *Hol a pizzát?

Azt is látjuk, hogy más kérdőszóval a dolog nem működik:

(3a) Mikor van a koncert? Merre van a mama?

(3b) *Mikor a koncert? *Merre a mama?

A magyarázat előtt azt is érdemes számításba vennünk, hogy a létige elhagyása kizárólag egyes szám harmadik személyben és jelen időben lehetséges:

(4a) Hol vannak a gyerekek?

(4b) *Hol a gyerekek?

(5a) Hol volt/lesz az esküvő?

(5b) *Hol az esküvő?

Persze tudjuk, hogy vannak olyan szerkezetek, amelyekben – a fentihez hasonlóan – nem jelenik meg a létige; ezek az úgynevezett összetett állítmányos vagy kopulás mondatok:

(6a) A baba okos.

(6b) A baba okos volt/lesz.

Fontos különbség azonban, hogy ebben a típusú szerkezetben jelen időben, egyes vagy többes (!) szám harmadik személyben tilos kitenni a létigét.

(7a) *A baba okos van. / *A baba van okos.

(7b) *A babák okosak vannak. / *A babák vannak okosak.

A kétféle mondat hagyományos mondattani elemzésében is különbség van: míg az (1a) mondatban a van az állítmány, a mama az alany és a hol helyhatározó, addig a (6a)-ban az okos az állítmány és a baba az alany, a (6b)-ben pedig az okos volt/ lesz az állítmány és a baba az alany.

Tehát ha megmagyarázni nem is sikerült a van elhagyhatóságát, azt láthatjuk, hogy létezik a létigének olyan használata, amikor nem tehető ki, és ez a használat természetesen kérdésekben is előfordul.

(8a) Ki az orvos? *Ki van az orvos?

(8b) Ki volt/lesz az orvos?

Azt láthatjuk tehát a Hol a mama? egyfelől hasonlít a rendes igés kérdésekhez, amilyen a (2a), másfelől azonban a kopulás mondatokhoz, azokon belül is a kopulás kérdésekhez, amilyen a (8a). Hogy miért pont a hol viselkedik így a kérdőszók közül? – Ez rejtély maradt – különösen, ha számításba vesszük a szinonim jelentésű, de nyelvtanilag másképp viselkedő (3)-as példát.

Hol a mama?
Hol a mama?
(Forrás: Wikimedia Commons / Henry Essenhigh Corke)

Most lássuk a második, a névelő nélküli mondatpárt, amelyben az aszimmetriát találtuk!

(9a) Hol van mama?

(9b) *Hol mama?

Olvasónk kérdése arra vonatkozott, hogy miért hagyható el az első verzióból a névelő, míg a másodikból miért nem. Gondolhatnánk, hogy a (9a) mondatban a mama szó azért használható névelő nélkül, mert olyan, mintha egy tulajdonnév lenne: aki ezt a kérdést felteszi, pontosan tudja, hogy ki az a mama, akiről szó van.

(10a) Hol van Juli?

(10b) *Hol Juli?

A (10a-b) példákból láthatjuk, hogy a mama tényleg úgy viselkedik ebben a szerkezetben, ahogyan a tulajdonnevek. De sajnos a helyzet nem ennyire egyszerű! Ugyanis más, nem tulajdonnévszerű főnevek is hasonlóan viselkednek:

(11) Hol van ágy? – *Hol ágy?

(12) Hol van só? – *Hol só?

A dolog tehát továbbra is misztikus. De azt legalább kimondhatjuk, hogy a névelő és a létige egyszerre nem hagyható el ebből a típusú mondatból. Feltehetjük azt is, hogy azért, mert van valami közös tulajdonságuk, amely a mondatot mondattá teszi; tehát ahhoz, hogy elfogadható mondatot kapjunk, legalább az egyiküknek szerepelni kell a mondatban. De hogy mi lenne ez a közös tulajdonság? – Ennek megfejtésére még várnunk kell.

További olvasmány

Kálmán László (szerk.): Leíró magyar nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest, 2001., 112–121. oldal

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (31):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2012. szeptember 19. 06:43
1 Grant kapitány

A tulajdonnevekhez tényleg részben hasonlóan viselkedik, mert akik névelőzik a tulajdonneveket, azoknak jó a "Hol a Juli?", de szintén rossz a "Hol Juli?"

Egyébként pedig igaz a határozatlan névelőre is: "Hol van egy kés?" "Hol egy kés?" még jó, de "Hol kés?" már rossz.

11 éve 2012. szeptember 19. 07:56
2 Grant kapitány

Az is kérdéses, hogy mi van akkor, ha egy rossz mondat több jó mondattal is párba állítható. Pl. a *"Hol ágy?" úgymond származhat a "Hol az ágy?", "Hol van ágy?" és a "Hol egy ágy?" kérdő mondatokból is. Nem lehet eldönteni, hogy e három közül melyiknek a "rossz változata".

11 éve 2012. szeptember 19. 08:12
3 Sultanus Constantinus

A "Hol a mama" mondatból szerintem egyszerűen azért nem hagyható el a névelő, mert helyhatározói állítmánnyal van dolgunk, ami pedig csak határozott alannyal lehetséges.

11 éve 2012. szeptember 19. 08:21
4 Grant kapitány

Annyi biztosnak tűnik, hogy a legtöbb nem tulajdonnévszerű főnév esetében a névelőtlen használat csak addig ismeretlen (új) dologra utalhat:

"Hol van ágy?"

Ezzel szemben a "mama" már "tulajdonnevesült" annyiban, hogy a "Hol van mama?" kérdés az ismert személyre vonatkozik.

Ezzel függ össze, hogy a "Hol van (egy) ágy?" kérdés, bár a helyre kérdez rá, szerintem inkább a létezést kifejező mondatokkal rokon. "Van-e és hol?"

Pl. "Hol (van) egy kés?" "Itt (van) egy kés." - a hangsúly azon van, hogy az adott szituációban rendelkezésre áll, nem pedig azon, hogy hol van.

Még egy észrevétel a cikkhez:

"Azt is látjuk, hogy más kérdőszóval a dolog nem működik:"

De bizony működik még a "honnan"-nal is. "Honnan a kés?"

Viszont nem jó a *"Hová a kés?"

11 éve 2012. szeptember 19. 08:24
5 Grant kapitány

@Földönkívüli: Nem tudom, mit értesz helyhatározói állítmányon a "Hol a mama?" mondatban. A kérdő mondatokon te hogyan értelmezed az alany-állítmány szerkezetet?

11 éve 2012. szeptember 19. 08:37
6 Sultanus Constantinus

@Grant kapitány: Az alany a "mama", az állítmány "hol [van]". Kijelentő mondatra áttéve: "A mama ott van". Az "ott van" helyhatározói állítmány (valaki/valami van valahol), amely határozott alanyt kíván. Vagyis az alany vagy határozott névelős köznév, vagy tulajdonnév, más nem lehet.

11 éve 2012. szeptember 19. 08:41
7 Grant kapitány

@Földönkívüli: "Az alany a "mama", az állítmány "hol [van]". Kijelentő mondatra áttéve: "A mama ott van".

Hát ez elég erőltetett. Kérdő mondatokkal nem állítunk semmit, ezért ezekre az állítmány "mit állítunk?" kérdése értelmezhetetlen.

@Földönkívüli: "vagy határozott névelős köznév, vagy tulajdonnév, más nem lehet."

Ez nem igaz, a kérdő mondatban is jók a "Hol egy kés?" típusú kérdések.

11 éve 2012. szeptember 19. 09:04
8 Grant kapitány

Most látom, hogy van további olvasmány is, de ebben nem találom az ide vonatkozó részt. Melyik oldalon van erről szó?

11 éve 2012. szeptember 19. 09:42
9 Fejes László (nyest.hu)

@Földönkívüli: A hagyományos elemzés nem ismer olyat, hogy „helyhatározói állítmány”. Az „A mama ott van” mondat elemzése az lenen, hogy a „van” az állítmány, az „a mama” az alany, az „ott” pedig a helyhatározó. De ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy akárhogy is nevezed ezeket, azzal, hoyg rájuk ragasztasz egy címkét, és azt mondod, h az ilyen címkéjűekkel nem megy, még nem magyarázod meg, hogy miért nem megy.

@Grant kapitány: Kérdő mondatokon éppúgy szokás értelmezni az állítmányt, mint kijelentőkön. Sőt, felszólítókon is. Pedig nyilván a gyere, az adj vagy a kérd sem jó válasz arra, hogy „mit állítunk?”.

11 éve 2012. szeptember 19. 09:55
10 Molnár Cecília

@Grant kapitány: A 112–121. oldalon vannak hasonló jelenségek. (Mindjárt beírom felülre is.)

11 éve 2012. szeptember 19. 10:15
11 Grant kapitány

@Molnár Cecília: Keresem, de nem találom. A megadott oldalakon nincs szó erről a jelenségről, csak az idiomatikus "Hol a pokolban voltál?" és a lekezelő "Hol az a Jordánia?" típusokról. Egyiknek sincs köze ahhoz, amiről ez a cikk szól.

11 éve 2012. szeptember 19. 10:35
12 Molnár Cecília

@Grant kapitány: Nem mondtam, hogy ugyanaz, azt mondtam, hogy hasonló. Illetve még a (76)-os példának is lehet köze ehhez.

11 éve 2012. szeptember 19. 10:46
13 Grant kapitány

@Molnár Cecília: De még csak nem is hasonlók. Attól, mert a "hol" kérdőszó előfordul azokban is, még nem lesznek hasonlók. Egészen más jelenségeket illusztrálnak azok a mondatok, mint amiről ez a cikk szól.

11 éve 2012. szeptember 19. 13:10
14 kalman

Ennek semmi köze a mondat kérdő voltához, helyre utaló névmási elem után jelen idő E3-ban elhagyható a ragozott létige (a "van"), de csak ha utána *névelős* kifejezés következik (lényegében semmi egyéb nem számít), pl. [a térképre mutatva]: "Itt (van) az USA", de *"Itt Mexikó". Ezt valahol már leírtuk, még nyomozom, hogy hol.

11 éve 2012. szeptember 19. 13:32
15 Molnár Cecília

@kalman: De az sem jó, hogy: *Itt a Mexikó.

11 éve 2012. szeptember 19. 14:14
16 Grant kapitány

@kalman: Ez érdekes, és lehetne tovább általánosítani is. Pl. "mindenhol" vagy "mindenütt" után elhagyható a ragozott létige többes számban is: "Ahova csak nézek, mindenütt gyerekek". A "sehol" után pedig a "sincs" hagyható el: "Sehol egy ágy."

11 éve 2012. szeptember 19. 14:17
17 kalman

@Molnár Cecília: Persze, meg az sem, hogy *"Itt a New York". De ez független kérdés, attól van, hogy ezeknek a helyeknek a neve előtt sosincs névelő (*"Elutazott a Mexikóba", *"A New Yorkban született"). Viszont pl. a New York kávéház neve előtt lehet (mindig van) névelő, és az már jó is, hogy "Itt a New York" [értsd: a kávéház].

11 éve 2012. szeptember 19. 14:20
18 kalman

@Grant kapitány: A "Sehol egy ágy" valóban érdekes megfigyelés. A "mindenhol/mindenütt" példával nem értek egyet, szerintem enélkül is lehet olyat mondani, hogy "Amerre csak nézek, gyerekek". (De attól még ez is érdekes.) Szóval a lényeg az, hogy ennek a cikknek a témája nem a kérdő mondatokhoz, hanem a magyar létige elhagyhatóságához kapcsolódik.

11 éve 2012. szeptember 19. 14:30
19 zelig

@kalman: döbbenet, de én sem találom. Ez volt egy időben a kedvenc jelenségünk, amely mutatja, hogy vannak felszíni (prozódiai) konstrukciós megszorítások, amelyeket összetevős-szerkezeti vagy jelentéstani/funkcióbeli általanosításokkal szinte lehetetlen megragadni.

Sajnálom, hogy nem írtam bele a kérdések fejezetbe, de valóban a klasszikus 'itt van mexikó vs itt az egyesült államok' példa mutatja a jelenség nem kérdésspecifikus. A cikk jobban körüljárhatta volna a dolgot.

Ajanlom még a könyv első fejezet 22-25 peldakat az E3 létige-elhagyás es prozódiailag motivált defektivitás egy masik példájához: *betörő Karcsi (és nem Pista) vs uez múlt időben, más számszemélyben vagy névelős predikátummal jó.

11 éve 2012. szeptember 19. 15:13
20 Grant kapitány

"amely mutatja, hogy vannak felszíni (prozódiai) konstrukciós megszorítások, amelyeket összetevős-szerkezeti vagy jelentéstani/funkcióbeli általanosításokkal szinte lehetetlen megragadni."

Miben mutatja ez a jelenség, hogy prozódiai megszorításokról van szó? Úgy értem, mitől valószínűbb, hogy prozódiai mint hogy jelentéstani vagy mondattani?

11 éve 2012. szeptember 19. 16:18
21 kalman

@zelig: A (22-25) példák egy MNyr-cikken alapulnak, amit nagyon régen írtam.

11 éve 2012. szeptember 19. 16:22
22 kalman

@Grant kapitány: "Miben mutatja ez a jelenség, hogy prozódiai megszorításokról van szó? Úgy értem, mitől valószínűbb, hogy prozódiai mint hogy jelentéstani vagy mondattani?" - Hát azért valószínűbb, mert teljesen mindegy, hogy mi a névelő, és miért van ott. A "Mexikó" vs. "az USA" példája mutatja, hogy pusztán az számít, formailag jelen van-e névelő, hiszen tök önkényes, hogy melyik név előtt van névelő, melyik előtt nincs. (Mondjuk az viszont ellentmond annak, hogy csak prozódiai kritérium, hogy más hangsúlytalan elem nem felel meg: *Hol is Karcsi?; *És már itt is Mexikó. :)

11 éve 2012. szeptember 19. 16:40
23 zelig

@Grant kapitány: az mutatja, hogy a releváns párhuzamok nem támogatják a szintaktikai és jelentéstani általánosításokat.

A jelenség. Mikor hagyható el az E3 létige lokatív predikátum esetén?

( a *(van) jelölés azt jelenti hogy elhagyva rossz, kitéve jó)

Ezen a kontinensen *(van) Mexikó/az USA

- nem általánosíthatunk bármilyen lokatív főnévi csoportra

Mexikó/az USA itt *(van)

- nem általánosíthatunk névmásra szórend fontos

Itt/Hol (van) az USA

Itt/Hol (van) egy kés

Itt/Hol *(van) Mexikó/ágy

- a határozottság/határozatlanság ill. tulajdonnév/köznév jelentéstani megkülönböztetés sem elég jó.

a legjobb általánosítás felszíni-prozódiai-morfológiai:

lokatív névmási elem és követő alanyának hangsúlyos része között legalább egy szótag kötelező.

amiről nekem valamiféle prozódiai minimalitási megszorítások jutnak eszembe, de a lényeg hogy más általánosítás nem segit.

Ez talán a következő speciális mondatokat is magyarázza:

- sehol egy nyelvész

- itt (van) az! (vö. "megvan az", "eljött az" szerkezetek) - "az" hangsúlytalan

- hol is (van) az? ?*hol az? - "az" hangsulyos

11 éve 2012. szeptember 19. 16:49
24 zelig

@kalman: " *Hol is Karcsi?; *És már itt is Mexikó." (vo. hol is a Kaszpi to? es mar itt is a hatar. tokeletesek)

valoban az "is" nem elegseges de az is-es verziok sokkal kevesbe rossszak mint is nelkul. hat igen, mar itt is a gradualitas.... :)

11 éve 2012. szeptember 19. 17:07
25 kalman

@zelig: *Hol is Karcsi?; *És már itt is Mexikó." (vo. hol is a Kaszpi to? es mar itt is a hatar. tokeletesek) -- nem egészen értelek, a zárójelben levő ("Hol is a Kaszpi-tó?") nekem is jó, de az első kettő nekem nem, ez volt a mondandóm, szerinted ezek jók?

11 éve 2012. szeptember 19. 18:36
26 Grant kapitány

@kalman: A (22-25) példák egy MNyr-cikken alapulnak, amit nagyon régen írtam.

Utánanéztem a könyvben, szerintem az ottani példák magyarázatával valami gond lehet, mert pl. a "betörő" az egyik mondatban nem fókusz, hanem kontrasztív topik.

@zelig: "lokatív névmási elem és követő alanyának hangsúlyos része között legalább egy szótag kötelező."

Ez nemcsak lokatív névmási elemre érvényes, pl.

"Tele a pohár." de: *"Tele pohár."

11 éve 2012. szeptember 19. 19:43
27 zelig

@Grant kapitány: a tele érdekes lehet de a példád nem a legjobb névelő nélküli köznév soha se lesz jó. próbáljuk a mexikó vs az USA dolgot. a

11 éve 2012. szeptember 19. 19:58
28 Grant kapitány

@zelig: "lokatív névmási elem és követő alanyának hangsúlyos része között legalább egy szótag kötelező."

Szerintem ez az általánosításod hibás. Ha délután felhív egy amerikai ismerősöm, mondhatom neki, hogy

"Itt este van."

annak ellenére hogy a lokatív névmási elem és az azt követő hangsúlyos alany között nincsen egy szótag sem.

Viszont ugyanúgy rossz az *"Itt este" mondat ebben az esetben is.

11 éve 2012. szeptember 19. 20:08
29 kalman

@zelig: Szerintem a "tele" jó példa, "Tele (van) az USA bevándorlókkal", de *"Tele Mexikó kivándorlókkal". Hmm.

11 éve 2012. szeptember 20. 06:46
30 Grant kapitány

Szerintem az itt, ott, hol stb. szavaknak ezekben a mondatokban lehet a helyhatározói mellett prezentatív jelentésük is, és ez a létige nélküli mondatokban jelenik meg igazán.

Tessék, itt (van) egy toll.

Nézd csak, ott (van) egy róka.

Ezt mutatja az is, hogy a létige nélküli változatban nem utalhat vissza helyet jelentő szóra az itt, ott.:

Ez a földrész Amerika. *Itt az USA. (mármint akkor rossz, ha az itt-en Amerikát értjük., "Itt van az USA." viszont jó ebben az értelmezésben)

Itt az USA, ahol mutatom. (a térképen) - nekem ez sem annyira jó, ennél jobbnak tűnik az "Itt van az USA, ahol mutatom". Bár nem is teljesen rossz az előbbi, de valamiért furcsa.

11 éve 2012. szeptember 20. 08:13
31 Grant kapitány

Egyébként nem hiszem, hogy prozódiai oka lenne a jelenségnek, mert elliptikus mondatban még az önmagában rossz "itt Mexikó" is elfogadható:

"Ez itt Amerika térképe. Itt van az USA, itt Mexikó, itt pedig Kanada."