0:05
Főoldal | Rénhírek

A manysik és a turul

Ékes példáját láthatjuk annak, hogy a nyelvtörténészek nem akarnak mindent „finnugorosítani”: akkor is a török eredet mellett érvelnek, ha van hasonlóan hangzó manysi szó.

Fejes László | 2013. július 23.

Nemrégiben Zegernyei a Rénhíreken arról írt, hogy más ragadozómadár-neveink mellett a turul is török eredetű. Ennek kapcsán teszi fel a kérdést olvasónk, Laci a Facebookon:

A Wikipédián a manysiknál, ha jól tudom, van írva, hogy a Turij szó náluk a fekete sast jelőli. Már akkor ők átvették volna?

A magyar Wikipédia manysikkal foglalkozó szócikke valójában a Pallas lexikona megfelelő szócikkének szó szerinti másolata. A másoló még arra sem vette a fáradságot, hogy a „múlt század vége felé” kifejezést aktualizálja. (Erre egyébként a szócikk figyelmeztet.) Mi is szerepel ebben?

Az egész vogul föld lápos, mocsaras erdőségekből (fenyvesekből) áll, iram- és jávorszarvasokkal, medvével, farkassal, különböző szőrméjű rókával (van fekete és fehér), nyuszttal, nyesttel, evettel, hóddal, vidrával, aztán fajddal, császármadárral, sasokkal (a fekete sas neve turrej a. m. turul) stb.

Nos, nem tudjuk, a turrej alakot honnan veszi a Pallas lexikona, mindenesetre Munkácsi Bernát és Kálmán Béla Wogulisches Wörterbuch című szótára szerint létezik egy hasonlóan hangzó szó a manysiban: ennek alakja turuj vagy turi, jelentése pedig ’rétisas’.

Azt megint csak nem tudjuk, milyen alapon azonosítja a Pallas a manysi turuj ~ turi alakot a magyar turullal. A hangzás és a jelentés közelsége nyilvánvaló, de ez még nem jelenti, hogy azonos eredetű a két szó. A szó végi j : l megfelelés nehezen képzelhető el; ráadásul azt kellene feltételeznünk, hogy három szótagú volt a szó, ami eleve nagyon ritka.

Ezzel szemben az ótörök eredet könnyen magyarázható. A szó eredeti alakja *toγrul lehetett (a γ itt egy a [g]-hez hasonló hangot jelöl, mely azonban nem felpattan, hanem a levegő folyamatosan áramlik a [g] helyén képzett résen át), ez több török nyelvben is megvan, leginkább ’sólyom’ jelentésben. A γ az ómagyarban beolvadt  az előtte álló magánhangzóba: a turul tehát előbb tourul, majd tórul vagy túrul lehetett. Az ómagyar kori nyelvemlékek azonban nem jelölik a magánhangzók hosszúságát, így aztán amikor a 19. században felújították a szót, turul alakban vált ismertté.

Lehet-e a turi ~ turuj a manysiban is török jövevényszó? Elvben nem kizárt, hiszen a manysiban sok tatár jövevényszót találunk. Azonban itt is több a probléma merül fel. Először, is nem találtunk adatot arra, hogy a turul megfelelője meglenne a tatárban (ez persze nem jelenti, hogy nincs meg). Ha meg is van, annak végén l-nek kell-e lenni, melyből megint csak nehezen lenne magyarázható a j. Harmadrészt: az uj jelentése manysiul ’állat’, és számos madárnév esetében is használatos. A legvalószínűbb tehát, hogy a turuj alak a turi és az uj összetételéből jött létre (az i kiesésével, ami ilyen esetekben szintén gyakori). Innentől kezdve pedig a turi alak eredetét kellene vizsgálni. Sajnos erre vonatkozó szakirodalom nem áll a rendelkezésünkre, de kevéssé látjuk valószínűnek, hogy köze lehet a turulhoz.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (28):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2013. július 23. 14:19
1 scorpio-grass

Turi község Olaszország - Thuriae

Túri-Szakállas kisközség - Komárom megye

Thury családnév

10 éve 2013. július 24. 12:30
2 Pistabátyám

Érdemes hozzá elolvasni a Keveházát, melynek első és második sorához: "Mért vijjog a saskeselyű, Mért szállong a turul s ölyű,..." Arany János lábjegyzetben szómagyarázatot fűz. Ő nem tudományos alapon magyarázott, kizárólag elképesztő /esetében az elképesztő szót helyénvalónak találom, pedig az újságírók egy kissé elcsépelték/ nyelvi érzékére hagyatkozott, és az esetek többségében célba is talált. A Turi, Thury szavakat nem kapcsolnám ide mert ha jól emlékszem, a régi magyar nyelvben vízfolyást jelentett /" "...Ott, hol a kis Túr siet beléje..."/

10 éve 2013. július 24. 13:20
3 Avatar

"A szó végi j : l megfelelés nehezen képzelhető el"

És ha az a j egy ly állomáson keresztül lett a l-ből?

pl. a magyarban a török eredetű karul szóból származtatható (a wiki szerint) a karvaly és a Károly is. Ha nem őriznénk az ly-t akkor nálunk is karvaj és Károj lenne...

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1roly

10 éve 2013. július 24. 14:07
4 Fejes László (nyest.hu)

@Avatar: „Ha nem őriznénk az ly-t” Nem őrizzük. Ha őriznénk, nem lenne állandó probléma a „j vagy ly?” kérdése a helyesírásban.

„És ha az a j egy ly állomáson keresztül lett a l-ből?” A manysiban nem tudok ilyen folyamatról.

10 éve 2013. július 29. 09:45
5 stanley

A legvalószínűbb tehát, hogy voltaképpen semmit sem tudunk az eredetéről. De az viszont biztos, hogy ha egy fontos őstörténeti emlékről van szó - amire a nemzeti érzelmű magyarok véletlenül büszkék - akkor az még a kis manysi-moncsicsikkel sem lehet közös! Akik pedig köztudomásúlag szoros nyelvrokonságban állnak velünk, sőt 2500 éve együtt doboltunk velük a finnugor medve-szertartáson, de ennek ellenére sem.

10 éve 2013. július 29. 10:53
6 Fejes László (nyest.hu)

@stanley: Egyáltalán nem biztos, hogy a medvekultusz ennyire ősi, legalábbis az ugoroknál. Sokkal valószínűbb, hogy nem uráli nyelvet beszélő szibériai közösségektől került az obi-ugorokhoz...

10 éve 2013. október 9. 18:52
7 mederi

-A sólyomra jellemző, hogy "lecsap" a vadra, amiről az "arcon csap" szleng (ami nagyon sok esetben megdöbbentően a "nyelv velejéig" hatol) változata jut eszembe, ami "képen törül/ türül".

A "türül" mélyhangzós változata "lecsapó" értelemben éppen "turul" lenne..:):)

-Más megközelítéssel a lecsapó sólyom "riasztó képe" (torz/ torda, turda) éppen olyan, mint mikor a viharos tenger óriási hullám tor(o)nya (franciául "tOUr") "lecsap" a partra., vagyis "túl"/ "túr", amikor a víz

(fel)to(u)r(ony-os)ul, és "feltöröli" a partot...:)

10 éve 2013. október 9. 20:10
8 Roland2

@mederi : - Drágám, add ide a TURULközőt ! - mondta a táltos fürdés után a feleségének. Az odaadta neki, s megTURULközött vele. Ezután biciklire pattant, és elindult a TURUL de France-on.

8 éve 2016. február 14. 00:21
9 LA

Hogy a hantiban és a manysiban sok a jövevényszó, az tuti. Például az összes olyan szavuk, ami alapján ezt az embertanilag tőlünk igen messze álló népességet a rokonainknak tartják.

Ami a turujt illeti, nem kell hozzá túl sok szakirodalom, hogy a turul és turuj rokonságát megalapozzuk, túl azon, hogy az ilyen hasonlóságnak meglehetősen kicsi az esélye. A szóvégi l palatalizálódott, és így lett lj-j. Mint olvashattuk is, az uj jelentése állat, ami alkalmasinr az ótörök uji átvétele lehet, ami fészket jelent.(a tatárban oja), de ennek csak annyi köze van ehhez, hogy a turul átvételénél átalakították a végét a számukra ismert formára.

Vagy akár a turi+uj is magyarázható, de persze szintén a törökből, ahol a turulos totemoszlopokat turunak nevezik. A madár típusa ugyan nem teljesen egyezik meg, de ez nem túl nagy probléma, mert a madárnevek gyakran cserélődnek fel szóátvétel esetén. Sőt maguk a törökök sem biztosan abban, hogy a tuğrul sas vagy sólyom.

Egyben biztos vagyok, hogy átvétel. Hogy valamely ázsiai törökből, vagy a magyarból, az kérdés.

7 éve 2016. április 27. 23:09
10 Etelebaxi

Ha már a turult osztjuk...

A Kalevalában mek.oszk.hu/07300/07310/07310.htm

mit keres a turul és a táltos (pl. táltos-sas)

egyik sem finnugor, (egyik török, a másik ugor szó)

Ráadásul "jellemük" más mint a mi táltosunké és turul-madarunké

7 éve 2016. április 28. 08:20
11 nadivereb

@Etelebaxi: a linked Szente Imre fordítására mutat, ami 1987-ben jelent meg először. Eredetiben hogy vannak ezek?

7 éve 2016. április 29. 21:54
12 Etelebaxi

Ezt kérdem én is, de finnül nem tudok. Csak az ellentmondásra figyeltem fel. Ami feloldódna, ha a finneknek (tehát finnugoroknak sic!) is lenne turuljuk, még ha kicsit más jellemmel, mint a miénk. Három-négyezer év hosszú idő. A finnek a skandinávokkal, mi a törökökkel éltünk együtt, ahogy legendáink, meséink, népdalaink is mutatják, nemcsak a nyelvünk kölcsönszavai, hanem kultúránk is törökös. Ám a "törökös" kultúra egy része az obi-ugorokéval is közös ( a finnekkel kevésbé).

Ami a turul/turujt illeti, abban egyetértek a cikkíróval, hogy a turuj szó eredetét a tur(i)+uj összetételben kellene keresni.

"Harmadrészt: az uj jelentése manysiul ’állat’, és számos madárnév esetében is használatos.A legvalószínűbb tehát, hogy a turuj alak a turi és az uj összetételéből jött létre (az i kiesésével, ami ilyen esetekben szintén gyakori). Innentől kezdve pedig a turi alak eredetét kellene vizsgálni"

Tóthfalusi online etimológiai szótárában pedig ezt található az ölyvvel kapcsolatban:

Régebbi elü, ülü, ölü alakjaiból ótörök előzményre gondolhatunk. Ilyet azonban nem lehet a török nyelvekből kimutatni, csak a mongolból és közvetlen rokonaiból: mongol elije, burját ilé, ojrat elé (‘sasféle ragadozó madár’). Akárhogy is került nyelvünkbe, a szó így fejlődhetett palatalizálódás révén: ülü đ ölü đ ölyü đ ölyv.

Én a török nyelvben ugyan megtaláltam az ulu-t és hatalmast, fenségest, stb jelent (Ulu Tengri = Magasságos Isten lásd Glosbe török magyar szótár)

Ismét a cikkírót idézem:

" Innentől kezdve pedig a turi alak eredetét kellene vizsgálni. Sajnos erre vonatkozó szakirodalom nem áll a rendelkezésünkre, de kevéssé látjuk valószínűnek, hogy köze lehet a turulhoz."

Nos nekem a Tur(i??)-ra lenne egy elméletem:

Az Obi-Ugorok főistene Numi Torum, ahol Torum jelenti az istent. . Csuvasul Tura... Adjuk hozzá ehhez Thor skandináv, Torum etruszk, Numitor római, s talán még Horus és Hathor egyiptomi isteneket, és kikerekedik egy Tor(i?) isteni, szent jelentésű szó amely az ugorokon túlmutat. Legyen erőltetett ez a sok "véletlen" egybeesés, az obi ugorok Numi Torumjában az istent akkor is Torum jelenti, és a csuvasban a tura. A török Togrult turgul alakban is megtaláltam.

Szóval turul = szent madár... turuj pedig ugyanazt. Kiváncsi lennék, miért képtelenség. i.e. 500 körül nem volt még olyan fejlett a madarak rendszertana, hogy a sasok és sólymok között éles határt lehessen húzni. S talán nem is lényeges, csak mi próbáljuk a turulunkat a sas/sólyom Prokrüsztész ágyába szuszakolni.

7 éve 2016. április 29. 22:54
13 nadivereb

@Etelebaxi: de milyen ellentmondásra "figyeltél fel"? Egy 1987-es szövegből milyen következtetéseket lehet levonni?

7 éve 2016. április 29. 23:41
14 Untermensch4

@Etelebaxi: "...és kikerekedik..."

A sumérokat kihagytad.

Az sem világos számomra hogy az egyiptomiakat hogyan sikerül a kerekítéshez kapcsolni.

7 éve 2016. május 1. 16:32
15 Etelebaxi

Ha(Thor) és (t)Hor(us) egy sólyomisten illetve sólyomfejű isten volt. Arra utaltam a felsorolással, hogy a tor sok nyelvben jelentett istent. A többisten-hívő kultúrák setén gyakran előfordult, hogy átvettek isteneket egymástól, megtartva sajátjaikat, bővítve pantheonjukat. Néha két-három isten is "felelt" ugyanazért, Ezek közül egyesek feledésbe merültek, mások jöttek helyükbe. Csak annyit állítottam, hogy a tur számos nyelvben jelentett istent.

Attól, hogy a tatárban nem találjuk a turul/togrul nyomát, nem biztos, hogy valaha nem létezett.

Ami azt illeti, én a tengriből vagy tengerből igencsak nehezen tudnám levezetni. a csuvas tura-t. az ng eltűnése még ok egy mássalhangzó torlódást kerülő nyelvben, de a magas magánhangzók mélyülésére nem találok magyarázatot más analógia híján.

A másik amit állítottam, hogy a turul és a turuj is szent madárt jelent két rokon nyelvben. Nem hiszem, hogy véletlen.

7 éve 2016. május 1. 16:50
16 Etelebaxi

@nadivereb: Arra az ellentmondásra, hogy ha a turul török eredetű, és a finnek nem találkoztak a történelem során a török népekkel, mit keres a Kalevalában a turul? A táltos ló motívumát megtaláljuk az ugoroknál és az altáji népeknél (tulpar). A ló és a legtöbb lótartásra utaló szavunk (nyereg, kengyel, stb) ugor eredetű, nem finnugor. Mit keres a Kalevalában a táltos ló és táltos sas?

Én egy fordítási hibát sejtek emögött. Ha mégsem az, akkor akár finnugor is lehet a turul, és a csuvasban a tura finnugor átvétel (sok a finnugor szó a csuvasban)Elfogadok alternativ magyarázatot...

7 éve 2016. május 1. 17:41
17 Untermensch4

@Etelebaxi: "...a tor sok nyelvben jelentett istent."

Ez így önmagában még nem igazán kapcsolja össze a felsorolt többiekkel az egyiptomiakat. Olyasmit hiányolok mint vmiféle, viszonylag intenzív kapcsolat az egyiptomiak és a kaukázustól jóval északra élők között.

Csak mert az eddigiek alapján a "tor=isten" akár az ős-ősnyelvből itt-ott fennmaradt töredék is lehet, de gyanús hogy ez is csak fantáziadús, ám bizonyíthatatlan ötlet.

Másképp fogalmazva, az egyiptomi kártya az érvelésed hangulatkeltő elemeként nem annyira tűnik tudományosnak mint inkább dänikenesnek.

7 éve 2016. május 1. 18:17
18 Pierre de La Croix

@Etelebaxi: A fordító belerakta? :)

Van olyan, tudod, hogy fordítói szabadság: szerepel a szövegben egy valamilyen ragadozómadár, aztán a régies hangulat, jobb hangzás stb. miatt másképp fordítja, mint kellene. Lásd: E. Poe: Holló, Sólyomszem stb.) Esetleg slendriánságból (olvasgasd a Leiterjakabot, ha többet szeretnél tudni)

7 éve 2016. május 2. 18:42
19 mondoga

@Etelebaxi:

@Etelebaxi:

"...amint a fordító is vallja, "míg fölszabadultan, könnyű szívvel, a színektől-illatoktól mámorosan bolyongtam a Kalevala erdejében, Kazinczy módján föl- fölsikoltozva gyönyörűségtől, hogy nini! Ez is mintha a mienk volna, és tudatos: "nosza rá egy kis magyar színt magyar ecsettel, találjuk meg a rokonát a magyar néphagyományban, az írott és íratlan költészetben,,. Így válik a pokol(!), Hiisi szarvas a a szarvas űzés analógiája alapján csodaszarvassá: .,,(Hiisi népek:) szarvasukhoz így beszéltek, rénjüket tanítva rosszra: szaladj, szarvasa pokolnak, csodaszarvas szedd a csülköd, rének ellető helyére, lappföldi fiak honába!"

A nagy testű, bűvös madár szintén analógia alapján lesz turulmadárrá. A paratextusokból nehezen lehet eldönteni, hogy Szente a turul szót mitikus vagy referenciális értelemben használja. A fordítás alapján: "most hát Ilmarinen mester tüzes, táltos sast kovácsolt, Táltosmadarát tanítva, szólt hatalmas szárnyasához: Táltosom, turul madaram "- a mitikus jelentés tűnik valószínűbbnek. A fordítás elemzésében azonban a referenciális jelentés mellett foglal állást: "Nagy Kálmán griffmadárnak nevezi,

Rácz István egyszerűen sasmadárnak, de egyetlenegyszer turulnak is. Joggal, hiszen a turul török eredetű közönséges madárnév, mint a karvaly ..."

Varga P. Ildikó: Az újraírt Kalevala. Szente Imre fordítása

7 éve 2016. május 3. 20:39
20 Etelebaxi

@mondoga: Köszönöm. Azért kérek egy kis felvilágosítást, mert nemigen értem e két idegen szakszóval kifejezett fogalmakat: Referenciális illetve mitikus jelentés. Hálás lennék egy kis pontosításért, analógiáért, példáért. Köszönettel: Attila

7 éve 2016. május 4. 09:24
21 Pierre de La Croix

@mondoga: Mitikus: "Némá, egy legendás/mitikus/szent/pokoli ragadozómadár. Hadd fordítsam turulnak."

Referenciális:

"Némá, ezt a madarat mások - egyszer, valamikor, talán csak én magam - magyarra turulnak fordították/finnre a turult erre fordították. Ezért most én is így fordítom."

De az eredetiben - ahogy az idézet szöveg is mutatja - nem a turulhoz hasonló szóval jelölték, teljesen más mitikus szerepet töltött be, (az egyetlen hasonlóság, hogy ragadozómadár - ragadozómadár. Ami elég tág fogalom. A használatának tehát maximum az, hogy a magyarok könnyebben megérthessék ("Mitikus ragadozómadár - Értem?" Kb. mint hogy az ógörögöknek minden főisten Zeusz.) és/vagy a formai költői eszközöknek megfelelés (kijöjjön az a fránya hexameter).

7 éve 2016. május 4. 10:13
22 Pierre de La Croix

@mondoga: Bocs, nem neked ment, hanem @Etelebaxi: -nak.

7 éve 2016. május 6. 22:22
23 Etelebaxi

@Pierre de La Croix: köszönöm, érthető

7 éve 2016. május 11. 21:51
24 Etelebaxi

@Untermensch4: Nem volt szándékom "hangulatkeltő" érvelést alkalmazni. "Ősnyelvből itt-ott fennmaradt töredék" is egy lehetőség, de én ezt valószerűtlenebbnek tartom a "kulturális kapcsolat" lehetőségnél, bár az egészet nem tartom többnek egy egyelőre bizonyíthatatlan, és valószerűtlennek tűnő lehetőségnél, amelyet én viszont kategorikusan nem zárnék ki...

"Olyasmit hiányolok mint vmiféle, viszonylag intenzív kapcsolat az egyiptomiak és a kaukázustól jóval északra élők között." Ennek bizonyítása valóban tényleges lehetőséggé léptetné elő. Nos az intenzív jelzőt elhagyva, találunk meglepő "tények egybeesését" az őkorban, az első két évezredben, ami arra utal, hogy a ló megszelídítése és tenyésztése után igencsak élénk kereskedelem folyt a selyemúton. Bizonyíték:

A "szkíta" aranyszarvasok elterjedése zöldhalompusztától ordosig.

A csodaszarvaslegendák hasonlósága Mongóliától a Kárpátmedencéig.

A Fehérlófia mesék részletbe menő hasonlósága Mongóliától a Kárpátmedencéig.

A hasonló, hármas tagozódású, világfa, égig érő fa, stb létére alapuló világkép, és a sámánikus elemekre épülő vallások közös elemei egész Észak-Eurázsiában.

A "comb ware" (fésűs kerámia? nem tudom a pontos fordítását, csak angol forrásokban találkoztam vele) kultúrája a Liao völgyből indulva a Jektyerinburgi hágón át "érkezett" Kelet-Európába, egyesek az urali népek őseit vélik bennük felfedezni - i.e 3000-2000)

Ám ebben nincs benne Közel-Kelet, Egyiptom pláne. De...

a sólyom és kutyakultusz Egyiptomban és Sumérban, illetve ÉszakEurázsiában kontra a farkas és saskultusz az egykor Indoeurópai, ma már többségiben török sztyeppei népeknél (a hunoknak is farkaskultuszuk volt, azt olvastam, ellenőrizni nem tudtam) már kérdőjeleket vet fel.

A solymászat bizonyítottan altáji eredetű. A sólyom neve zongor, Szungur, sumkar, Szunkur, su"uur, zongor, stb. a mongoloknál, tunguzoknál, sok török népnél, perzsáknál (indoeurópai) araboknál, (sémi nyelvcsalád). Kicsit sok a véletlenből, hogy ez ne utalna kulturális kapcsolatokra...

Amikor először hallottam a sumér DinGir és Tengri, Tenger, Tanri, stb. kapcsolatáról (ezt nem a sumerológus magyarok, hanem a törökök állítják, és szabályos hangmegfelelésekből levezethetők egymásból) még én is kuncogtam. Lehet véletlen is,

Ám a sumér hitvilág/istenek már a birodalom bukása után több évszázaddal tovább éltek a Hettitáknál, és valószínűsíthetően felgyűrűztek a Kaukázuson túlra is, például az alán istenek közé.

Tudjuk bizonyítani a tur-ok kapcsolatát, vagy csak merő véletlen? Egyelőre nem tudjuk. Nem állítok többet, mint hogy érdekes a sok egybeesés. Van-e kapcsolat az egyiptomi sólyomistenek és a turul közt? Bizonyítani nem tudjuk, csak elég érdekes hogy két egyiptomi sólyomisten nevében is ott a tur... és a turulunk is sólyom, és szent madár. Ennyi.

Csak annyit állítok, hogy a csuvas Tura és Numi Torum (Torem) neve közt ne zárjuk ki a kapcsolatot annyira határozottan, mint ahogy a szerző fogalmazott. Én legalább három lehetséges forgatókönyvet el tudok képzelni az "átadásra". S elég keveset tudunk mind a csuvasok, mind az ugorok történelméről a honfoglalás előtti korokban.

7 éve 2016. május 12. 09:16
25 mederi

A/

Érdekes, hogy a "törik" formailag azonos, kettős jelentésű..

//ők (el-)törik azt ,

//az (el-)törik.

Utalhat ez a jelenség a ragozott alak korai kialakulatlanságára, "régiségére"?..

B/

A "töröl" szó vidékies változata "türül" (bár a két szótő merőben más jelentésű TŐR/ TŰR).

C/

A szlávosan (nincs ő csak ó és a tisztán ű-t szívesen ejtik ú-nak..) kimondott

"töröl" --> "torol",

a "népies"

"türül" -->"turul" lenne..

Következtetés:

Közvetve a "turul" szó jelentése a fentiek szerint összekapcsolható a "torol" (talán tort ül valami felett lehetett a jelentése?) kifejezéssel, ami a mitikus madár félelmetes jellegét "szituációhelyesen" meg is jeleníti szerintem..:)

7 éve 2016. december 17. 10:14
26 [moderált nick]

Fejes László:

Azt megint csak nem tudjuk, milyen alapon azonosítja a Pallas a manysi turuj ~ turi alakot a magyar turullal. A hangzás és a jelentés közelsége nyilvánvaló, de ez még nem jelenti, hogy azonos eredetű a két szó. A szó végi j : l megfelelés nehezen képzelhető el; ráadásul azt kellene feltételeznünk, hogy három szótagú volt a szó, ami eleve nagyon ritka.

Miét is lenne három szótagú a "turul" légyszi magyarázd el?

Komolyan kérdem... ! - nem provokálni akarlak!

7 éve 2017. január 7. 10:13
27 mederi

15 Etelebaxi:

Akkor "igazi" az elméleted állítólag, ha elfogadjuk, hogy a tudományban egy jogosnak látszó feltevést amíg nem sikerül megcáfolni, az tudományos elmélet marad..

(Mivel a bizonyítás annál nehezebb a nem reál területeken, minél régebbi időkből kéne "előhozni" bizonyítékot..)

Kérdés, hogy mitől lesz "elfogadottá" (tovább kutathatónak minősülő) egy elmélet, ami adott pillanatban nem bizonyítható .. Nem könnyű terület, az biztos.

7 éve 2017. január 7. 10:34
28 mederi

Felmerült bennem egy olyan elgondolás (lehet, hogy nyitott falakat döngetek), hogy írott-történelem előtti nyelvek "szétrajzása" (és keveredése más nyelvekkel esetén, ami valószínű) adott nyelvtani vázak is "szétrobbannak", amiket utólag mint kirakós játékot (megmaradt szó töredékeikkel együtt) talán össze lehet rakni, ha hiányos lesz is az eredmény...

(A 25-ös A/ megjegyzésemhez: pl. egy "szétrobbanásra" "tér/ tár/ tör/ Tor--->torol/ *tir (ma francia szótő "tirer" (húzni)/ tűr/ tar (pl. koponya)/ túr. Itt lehet a "nyelvtani váz" a magánhangzó változatosság "képi megjelenítő képessége" azonos mássalhangzók között.. )