A legbosszantóbb probléma az új helyesírással
Az új helyesírási szabályzatban nem az a legbosszantóbb, hogy új szabályokat kell megtanulnunk. Hanem az, hogy miért is kell pont most egy új kötetre pénzt kiadnunk. Ennek pedig hajmeresztő okai lehetnek.
Hát itt van, megjelent az új helyesírási szabályzat, a tizenkettedik. De miért volt erre szükség? Hiszen a legtöbb kommentár azt emeli ki, hogy ebben a kötetben elhanyagolható változások történtek – ennek tükrében egészen érthetetlen, miért volt szükség egy új kiadásra. Ahhoz azonban, hogy megértsük, miért kell a tanároknak és a gyerekeinknek, a sajtómunkásoknak és a korrektoroknak új szabályokat átnyálazniuk, meg kell értenünk a szabályzat készítésével kapcsolatos intézményesült problémákat. Egészen pontosan azt, hogy miért elfogadhatatlan, ha egy magáncégnek bármilyen befolyása is van a szabályzattal kapcsolatos munkára. Nonszensz, ha a magyar helyesírás egy magáncég anyagi érdekeinek túszává válik – akár a legcsekélyebb mértékben is.
Kinek a micsodája?
A szabályzatot az akadémia osztályközi bizottsága adja ki. Az illetékes bizottság elnevezése sokat változott az elmúlt években, évtizedekben. Volt, hogy Magyar Nyelvi Bizottságnak hívták, most éppen az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának Helyesírási Munkabizottsága felelős a szabályzat kidolgozásáért.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nevit Dilmen -CC BY-SA 3.0 )
Míg politikusaink a magyar nyelv ügyéről csak szuperlatívuszokban értekeznek, addig a felelős és illetékes bizottság tagjai munkájukért – elvileg – nem kapnak külön díjazást az Akadémiától. Munkájukat más irányú elfoglaltságaik mellett végzik a bizottságban. Ez a jelenség egy ilyen – sajátosan akadémiai – környezetben nem egyedülálló: a legtöbb akadémiai tudományos bizottságban a tagok nem szoktak külön díjazásban részesülni. A helyesírási szabályzatot fejlesztő bizottság azonban egészen sajátos helyzetben – mondhatni két tűz között – van: a helyesírási szabályzat ugyanis veszettül jó biznisz. No de kié is ez a szabályzat, amit az akadémia az adófizetők pénzéből állít elő?
A válasz valószínűleg az, hogy ha már közpénzből készül, akkor a szabályzat közkincs is. Hiszen hogyan is lehetne a szabályzat magántulajdon, ha egyszer mindannyiunkat érint? A helyzet ennél lényegesen bonyolultabb: az akadémia az Akadémiai Kiadó értékesítésével meglehetősen sajátos helyzetet hozott létre. Míg régebben a szabályzatot az akadémia tulajdonában lévő kiadó értékesítette, most a Wolters Kluwer holland kiadóé ez a dicsőség.
A magyar helyesírás szabályai előző, tizenegyedik és már a Wolters Kluwer-féle Akadémiai Kiadó által gondozott kiadását felütve a címlapverzónál, egyebek mellett a következőket olvashatjuk:
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó igazgatója
A kiadásért felelős: POMÁZI GYÖNGYI©Akadémiai Kiadó, 1984, 2000, Internetes hozzáféréssel: 2009
Tehát a szabályzatot harminc év alatt összeállítók (az előző 1954-ben jelent meg) nem jelennek meg szerzőként, szerkesztőként. Hiszen a szabályzat nem az ő tulajdonuk, hanem az akadémiáé. De mit keres ott az Akadémiai Kiadó szerzői jogi jelzése, no és az apró betűs szöveg, amely szerint a „kiadó és a szerzői jogi jogosultak” megtiltják a mű előzetes, írásbeli engedély nélküli mindennemű felhasználását, ideértve akár egy-egy szabály másolását és sokszorosítását is? Ráadásul az általunk jogtulajdonosnak vélt akadémia nincs is feltüntetve, pedig ha valakinek, hát neki lenne köze ahhoz, hogy kik a „szerzői jogi jogosultak”.
Ez a helyzet némiképp változik az új kiadásban, ahol már az akadémia is megjelenik jogtulajdonosként, azonban a Kiadó szerzői jogait továbbra is feltüntetik – annak ellenére, hogy egyáltalán nem egyértelmű, mire vonatkozhat egyáltalán ez a szerzői jog. A kiadásért felelős személyként feltüntetett Pomázi Gyöngyinek alapvetően semmi köze nincs a szabályzattal kapcsolatos érdemi munkához: az Akadémiai Kiadó/Wolters Kluwer nem mással járult hozzá a munkához, csak fénymásolással, tördeléssel, az adatok sokszorosításával – kvázi titkárnői munkálatokkal. És pont ez a baj.
A magyar Harry Potter – közpénzből, kis ösztökéléssel
A szabályzat kiadása – érthető módon – igen jövedelmező üzleti vállalkozássá vált. Egy új szabályzat pedig még zsírosabb falat. Azt, hogy hány példány fogy az Akadémiai Kiadó kötetéből, nem tudhatjuk – de merészen megkockáztathatjuk azt a feltételezést, hogy az egyik leginkább fogyó kiadványról van szó. Könnyű belátni, hogy egy esetleges új kiadás hihetetlen mértékben megdobná a Wolters Kluwer hazai forgalmát – annyira talán még a Harry Potter-könyvek sem forogtak a boltokban, mint ahogy az új helyesírási szabályzat fog.
Az új szabályzatot ráadásul nem csak a szülők, pedagógusok, szövegmunkások veszik meg saját pénzükből: a könyvtárak, iskolák, intézmények mind közpénzből rendelik be ezt az alapvető kiadványt. Ez a legvisszafogottabb becslések szerint is százmilliós bevételt eredményezhet az elkövetkező években. Úgy tűnik, a magyar államnak, a magyarul beszélők közösségének, az akadémiának, alapvetően bárkinek a Wolters Kluwer kiadón kívül ez a helyzet elképesztően előnytelen. A kiadónak ugyanis természetes érdeke, hogy mielőbb új szabályzatot adhasson ki – a helyesírási szabályzaton dolgozó bizottság munkájára viszont bármilyen nyomás, befolyás káros hatással lehet.
Ha érdekli, hogy mi változott az eddigi hírek szerint a helyesírási szabályzatban, akkor olvassa el ezt a két cikkünket:
Mi változik az új helyesírási szabályzatban?
Mi újság a helyesírásban?Ha a szabályzat reformjával, a szabályzattal kapcsolatos kritikákkal kapcsolatban olvasna pár cikket, íme, ezeket ajánljuk most:
Helyesírási szabályzat: apró módosítgatások helyett átfogó reformot!
Nesztek, reformhelyesírás (Index)
A szabályzaton dolgozó bizottsági tagok közül többen elmondták nekünk, hogy igen, érezhető volt egy fajta sürgetés, nyomás a Kiadó részéről annak érdekében, hogy mielőbb megjelenhessen a szabályzat. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy több bizottsági tag nem is értesült a szeptemberi kiadásról – csak az akadémiai honlapon megjelent apró hírből. Sokaknak meglepetést okozott az is, hogy a könyv már nyomdában van – ők úgy tudták, lettek volna még teendők a szövegen, különösen pedig a kötet végén található szójegyzéken.
A tagokat valószínűleg az is meglephette, hogy a kötet a szeptember 3-i bemutató előtt már a boltokba került. Az akadémiai sajtóosztály kifejezett kérése volt, hogy egyetlen bizottsági tag se nyilatkozzon a harmadikai bejelentést és kereskedelmi forgalomba kerülést megelőzően: ezzel kérték ugyanis türelmünket azok a tagok, akiket szerettünk volna nyilatkozatra bírni. Nyilván nem sok értelme van egyelőre „nem elárulni semmit” egy könyvről, ha az már amúgy is a boltokban van.
A legabszurdabb dolog pedig, ahogy a Kiadó a kidolgozott szabályzat elektronikus verzióját – csakúgy, mint a végleges szövegét – féltve őrzi: nem adta ki azt a bizottsági tagoknak – valószínűleg attól tartva, hogy annak véletlen kikerülése rontaná a nyomtatott kiadvány eladási adatait. Míg ez a meggondolás üzleti szempontból teljesen érthető, az, hogy a bizottsági tagok nem dolgozhatnak a legfrissebb elektronikus verzióval, egészen elképesztő. Milyen titkár az, aki nem hajlandó biztosítani a munkatársak hozzáférését a munkaanyagokhoz?
Az idők során egyébként felmerült, hogy a Kiadó kisebb összeg kifizetésével kompenzálna egyes tagokat az elvégzett munkáért. Értesüléseink szerint a felmerült összegek – ha valaha is kifizetésre kerültek – kétségbeejtően alacsonyak az évtizedes erőfeszítések tükrében – attól most teljesen függetlenül, hogy a végeredményt hogyan értékeljük.
Új szabályokra van szükség!
Jól látható tehát, hogy a helyesírási szabályzat további fejlesztése a jelenlegi rendszerben meglehetősen aggályos. Cikkezhetünk bármennyit arról, hogy milyen legyen a helyesírási szabályzat reformja, hogy mitől lenne érthetőbb, átláthatóbb a szabályzat szerkezete, hogy miért van szükség szélesebb társadalmi párbeszédre, ha a kiadás feltételeinek kialakításába akár a legalapvetőbb szinten is beleszólása lehet egy anyagilag érdekelt magáncégnek.
Érthetetlen, miért engedik be egyáltalán a bizottsági ülésekre a Wolters Kluwer képviselőit, és ha már igen, akkor miért nem ülhetnek az asztalnál más kiadók képviselői is? Hogy miért a Wolters Kluwer végzi a titkárnői tevékenységeket? Egy magáncégnek ehhez a munkához semmi köze sincs, ha csak meghívott, tanácskozási joggal rendelkező tagként nem – ebben az esetben persze illene másoknak is biztosítani a bizottsági ülésekhez való hozzáférést. Még akkor is, ha a Wolters Kluwer mellett az akadémia továbbra is kisebbségi, ügyvezetési joggal nem bíró tulajdonos az Akadémiai Kiadóban.
Mielőtt tehát a szabályzat reformjáról kezdenénk beszélni, jó lenne rendet vágni a szabályzat előkészítésének rendjében. A nyest véleménye szerint semmi keresnivalója nincs a bizottságban egy exkluzív piaci érdekeltséggel rendelkező cégnek, sem titkárnőként – sem bármilyen más formában.
„A szabályzat és a szótár elkészültét kizárólag a Kiadó finanszírozta. Közpénzt senki nem fordított rá. Ez könnyen ellenőrizhető állítás. Az ezzel ellentétes 'valószínűsítést' határozottan visszautasítjuk” –Időközben reagált cikkünkre az Akadémiai Kiadó Zrt. vezérigazgatója,dr. Réffy Balázs, amit erre a linkre kattintva olvashat el.
A kapitalizmusban minden üzlet. Azt hittük, az oktatás nem az - mekkorát tévedtünk. Azt hittük, az egészségügy nem az - ó, de még mennyire az. Nos, a helyesírás sem kivétel.
Sajnos, igazad van "MelindaC"! Fogadok, hogy a "bura" (mint lámpa), most már "búra" adja a fejét...már rég nem igaz, amit 40 éve tanultunk, hogy: másképp halljuk, másképp írjuk. Ez az új Szabályzat csak arra volt jó, hogy valakik ismét jól megszedhessék magukat.
"A kapitalizmusban minden üzlet" - írod. Vagyis van piacgazdaság. Nálunk van piac, de nincs gazdaság....Tisztelettel: Baranyai György
Még valami. Ezt az oldalt mindig szívesen olvasom, mert kiderült, hogy igazi szakemberek szerkesztik, lelkiismeretesen, hozzáértőn(en). Figyelemreméltó gondosság, tudás áll mögötte. Köszönet érte!
De nem az üzlet a legbosszantóbb, gondolkozzatok csak tovább.
Jó reggelt kíívánunk! Most tetszenek felébredni? Nem a "kapitalizmus", hanem az is, meg a többi is, az összes "demokráciával" együtt.
A többlettermelő civilizációról van szó, ami kb. 1o ezer éves.
Soha semmi, semmilyen területen nem történt még benne semmi anyagi (=hatalmi) érdek nélkül.
Ezt kellene tanítani 6 éves kortól a diplomaosztásig az iskolákban. Hogy olyan természetes legyen, mint a két lábon járás. S a reakció is olyan rutinos legyen. Aha, te is át akarsz ... na ilyenkor vagy azonnal ütünk, vagy kivárjuk, hogy mikor lehet ütni.
"Sokaknak meglepetést okozott az is, hogy a könyv már nyomdában van – ők úgy tudták, lettek volna még teendők a szövegen, különösen pedig a kötet végén található szójegyzéken. (...)
[A] Kiadó a kidolgozott szabályzat elektronikus verzióját[,] (...) végleges szövegét (...) féltve őrzi: nem adta ki azt a bizottsági tagoknak (...)."
Ezek után már csak arra lennék kíváncsi, hogy akkor mégis ki bólintott rá a végleges verzióra, hogy mehet fiúk a nyomdába, készen van?
Mert ezek szerint az illetékes bizottság nem?
De ha rábólintottak is, pontosan nem tudták, hogy mire, mert a végleges verzió nem is náluk volt?
Ez a történet tényleg nagyon bűzlik. Választás viszont nem nagyon van, legalább az iskoláknak, tanároknak meg kell venni, mert ha nem, a diákjaik hátrányba kerülnek az érettségin...
De egyáltalán miért kell ezzel foglalkozni, írjatok úgy, ahogy tetszik. Komolyan mondom! Tessék felelős felnőtt módjára viselkedni.
@szigetva: gondolom pontosan tudod, hogy miért kell. :)
Ha valaki magyarul akar publikálni, különösen folyóiratban, muszáj követnie a magyar helyesírási szabályokat, mert különben feleslegesen sok munkát ad a korrektornak, lektornak (ha egyáltalán alkalmaznak ilyet), a mondanivalója helyett a helyesírásába fognak belekötni, rosszabb esetben vissza is dobják az irományát.
Ja meg nyilván az érettségiző tanulók sem választhatnak, hogy követik-e a szabályokat, bár ők nem felnőttek, de a tanáraik pl. már azok...
@Irgun Baklav: Ez csak addig van így, amíg birka módjára követjük. A változásokkal együtt. Engem eddig se érdekelt, hogy XY szerint hogy kell írni azt, hogy búra vagy árbóc, ezután se fog.
Annak idején, mikor meghallottam, hogy az Akadémiai Kiadót eladták a Wolters Kluwernek, azt mondtam, ezt akkor most már lehet folytatni. Az Országház szép és érdekes épület, jó helyen is van, egy gazdag külföldi biztos jó sok pénzt adna érte. És pénzes műgyűjtők közt biztosan lenne érdeklődés a Szent Korona iránt is. Mert ez is éppen olyan.
Az "új" szabályzatot könyv formájában még nem volt alkalmam látni, de amit tudni lehet róla, abból én azt értettem meg, hogy a helyesírás alapjában nem változik (pedig nagyon is ráférne!), a tessék-lássék változtatások pedig csak azért kellettek bele imitt-amott (a kiadó szorgalmazására), hogy a most megjelentnek lehessen ráírni a borítójára, hogy "Új magyar helyesírás", és azt, hogy "Tizenkettedik kiadás", még ha nem az is, csak a 11. kiadás kicsit megkozmetikázott változata, mert az a Wolters Kluwernek marketingszempontból fontos. A magyarok pedig még fizessék is meg rendesen, hogy ilyen gyalázatos módon megszívatják őket. Mert nemcsak azt kellene újratanulni, amit változtattak, hanem mindenfélét meg kell nézni, hogy nem változott-e meg az is.
Az egyik "fontos" változtatás például az, hogy ezentúl nem "árboc", hanem "árbóc", mert úgymond ezt legtöbben így ejtik. Nem tudom, lehet, hogy így van (készült erről egyáltalán valamilyen előzetes felmérés?), de még ha így van is, kit zavart ez eddig? Hiszen átlagosan hányszor írják ezt le a magyarok egész életük során, a helyesírási felmérőket nem számítva?
Azért valami mégiscsak változik. Mivel a "Tengerre, magyar!" programról lemaradtunk, ezzel a szóval sok magyar gyerek életében először Petőfi "Föltámadott a tenger" c. versében találkozik. De a versben nem lehet megváltoztatni, ott tehát ezt fogja olvasni: "Az árboc és vitorla / Megtörve, tépve lóg." Eddig elég volt, ha a tanár megmondta, mit jelent ez a szó, ezentúl azt is meg kell, hogy ezt ne úgy jegyezzék ám meg, ahogy életükben először leírva látják, mert ez helyesen "árbóc" (mert időközben "megváltozott a nyelv").
És ha ennyire fontos, hogy az írást a kiejtéshez igazítsuk, akkor vajon mért éppen az "árboc/árbóc" írását kell megváltoztatni? Hiszen nagyon sok olyan szó van még, amit sokkal gyakrabban használunk, mint ezt, és másképp írjuk, mint ahogy ejtjük. Jelentkezzen, aki úgy tudja magáról, hogy a "korrekt", "korrektúra", "korrigál" szavakat hosszú rr-rel ejti. Én nem jelentkezek, mert én röviddel ejtem, mint a környezetemben mindenki. De arról nem olvastam, hogy ezeket ezentúl egy r-rel kellene írni. És akkor meg mért változik pont az "árboc" írásmódja, mikor igazából tökmindegy? Mondjuk ez amolyan költői kérdés volt, hiszen tudom a választ: azért, hogy változzon valami, mert különben az "újat" nem lehet sok példányban eladni, és akkor meg honnan lesz a Wolters Kluwernek nyeresége?
Én sokat gondolkoztam ezen, végül úgy döntöttem, hogy ezt az "újat" nem fogom megvenni, mert akkor (nemcsak pénzbeli, hanem gesztusbeli) hozzájárulásommal támogatnék valamit, ami minden elvemmel ellenkezik. Nem mondom, hogy most mindenki jöjjön velem, ezt döntse el ki-ki maga. Írni meg ezentúl is úgy fogok, ahogy eddig, hiszen az "új" sem jobb, mint amihez már megvannak a szótáraim. Az MTA honlapján ugyan korábban azt olvastam (azóta lekerült onnan), hogy a régi helyesírás 2016 szeptemberéig marad érvényben, amin én egy kicsit elszórakoztam, mert valahogy azt sugallta, mintha a helyesírás valami törvény lenne. Pedig nem az. Ha az eddigi helyesírás szerint írott szövegeimet eddig mindenki megértette, ezután is meg fogja.
Az pedig, hogy az Akadémia mit gondol arról, hogy egy ilyennel készségesen együttműködik, legyen az ő baja – és szégyene. Mert bizony szégyen ez, ha arra gondolunk, hogy 1825-ben Széchenyi egész évi (nem kevés) jövedelmét ajánlotta fel azért, hogy a magyar tudományosságnak intézménye legyen. Ő azt „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” adta, nem arra, hogy a Wolters Kluwernek magyarországi háttérintézménye is legyen.
Működik a kapitalizmus, mi a probléma?
Hogy nem kéne mindenhova beengedni. Hát...
Az ideológiai propagandát se kellene beengedni, mégis propagálnak a nyesten. Szóval nincsenek tiszta helyzetek.
Legalább van benne olyan rész, ahol név szerint felsorolják és köszönetet mondanak a kiadvány elkészítésében közreműködőknek?
@Kornél: 40 évig vártunk a kapitalizmusra, aztán most 25 év alatt sem tudjuk elfogadni. Nem is engedjük be mindenhova, ld. egészségügy, meg is lehet nézni az eredményt.
@Icsaszar: a kapitalizmus ott szokott előnyös lenni, ahol a verseny révén profitálhatnak a fogyasztók is.
A magyar helyesírás szabályai viszont nem szorul arra, hogy versenyezzen, mert csak az övé "az Akadémia pecsétje", csak ez a "hivatalos".
Az egyéb kiadványok, pl. az Osiris Helyesírása max. értelmezheti e szabályokat és újabb példákat adhat meg, amivel megkönnyíti a helyesírók dolgát, de alapvetően nem térhet el a szabályoktól.
Monopóliumok esetében a piacgazdasági logika már korántsem biztos, hogy óriási előnyökkel jár. Itt is el tudtam volna képzelni, hogy abból a pénzből, amit az iskolák, könyvtárak, magyartancik most kénytelenek lesznek a szabályzatra költeni, inkább közvetlenül kompenzálják a munkabizottságot és a tördelőt/szerkesztőt, utána meg rakják fel a netre ingyen - hogy önköltségi áron bárki kinyomtathassa.
@Irgun Baklav: "de alapvetően nem térhet el a szabályoktól"
Már miért ne térhetne el? Senkinek nem kötelező az akadémiai helyesírás használata, csak mivel az ettől eltérőket jelenleg a közvélekedés műveletlen bunkónak tartja, kevesen merik ezt felvállalni, inkább alkalmazkodnak hozzá, még ha nem is tetszik nekik. Máshol elvannak rögzített helyesírási szabályzat nélkül, vagy nem félnek eltérni tőle ha mégis van - nálunk is bőven meg lehetne ezt tenni. Csak a példa kedvéért: egy elismert mongol tudós (állami és nem állami tudományos szervezetekben is vezető beosztású) rendszeresen és látványosan eltér az ottani helyesírási szabályzattól mind a magánszövegeiben, mind a tudományos publikációiban (még a Mongol Tudományos Akadémia kiadványaiban is), aztán semmi baj nincs belőle - nem hülyézik le, ha meg mégis, nem érdekli. Ezt bárki megteheti itt is.
@tenegri: Igen, az elismert mongol tudóssal párhuzamba állítható egy volt magyar álamfő is, akit -legalábbis a plágiumügye előtt- szinte kizárólag a sajátos helyesírása alapján pellengéreztek ki.
De még ha ő ezt lazán megtehette is, vannak olyanok, akiket egzisztenciájukban is rosszul érintene, ha nem alkalmazkodnának a szabályokhoz: a diákok, középiskolai tanárok, újságírók, írók. Persze van az a szint, ahol már ezt az utóbbiak esetleg megengedhetik maguknak, de egy kezdő írónál éppenséggel nem növeli a publikáció esélyeit az ilyen nonkomformizmus.
Persze, azt is tudom, hogy vannak olyan országok, ahol nincs olyan akadémia, aki pecséteket ütögethet, de nálunk vagy a franciáknál, spanyoloknál van, így nekünk ezzel kell együtt élni.
@Kornél: Szerintem nem minden ideológia, ami esetleg annak látszhat. Ha valami rossz a világban, az ideológiától függetlenül rossz. És azt meg lehet mondani, és meg is kell, mert az ilyen rossz mindaddig fennmarad, amíg mi mindnyájan együttműködünk vele, már csak azzal is, hogy szó nélkül elmegyünk mellette.
@Irgun Baklav: Azért ő már korábban nyilatkozott pár olyan dolgot a magyar nyelvről, amely alapján joggal számon kérhetőbb volt rajta a helyesírás is (és a preskiptív szemlélet éppen az ő példáján keresztül válik igazán nevetségessé):
index.hu/belfold/2011/06/18/schmitt_pal_...ar_nyelv_bajban_van/
(
Néhány gondolat a helyesírásról
Diák koromban a magyar nyelv tanára azt mondta nekünk, a helyesírási szabályok mindenkor a beszélt köznyelv szerint készülnek. Régen voltam diák, azóta sok minden változott a helyesírás terén. De úgy látom, a változások nem mindig a beszélt nyelvhez igazodnak.
A köznyelvben a szín szót hosszú í-vel ejtjük, de a szinházat, szinlapot már röviddel. Hasonlóan a hír szót hosszan ejtjük, de a hirlapot, hiradót röviddel, a helyesírási szabályzat ellenére.
Felhívom a helyesírási szabályokat készítők figyelmét arra, hogy maradt még néhány í betűs szavunk, amit eddig még nem vettek észre, s így a szabály valóban a beszélt nyelv szerint alakul:
Szív ige, hosszú í-vel, de nem szívar, szívattyú, szívornya, mint a szín szóval kapcsolatos helyesírási szabályokban.
Pír főnév, hosszú í-vel de piros, pirkad, piru
Hozzáférhető már a neten? Sem a weben nem találtam, sem a torrentes virágboltokban nem fellelhető, gondolom kell majd neki idő, mire valahová kiteszik szkennelve vagy OCR-ezve. Tuti nem költök rá 2500 forintot, akármilyen jogtulajdonlással és kemény tiltásokkal is fenyegetőzik a VólterSZ Krüger. Az még jobb lenne, ha felpattintanák a az mta.helyesiras.hu-ra, és nem kéne töltikézéssel szenvedni.
Mármint a 12. AkH.
@El Vaquero: Szerintem még szkenner vagy OCR se kell, mert ha a webshopban megveszed két évre (!) hozzáférést kapsz az elektronikus verzióhoz is.
Elev milyen parasztság már, hogy a papírpéldányért fizető vevő is kénytelen lesz újra megvenni a licencet 2017-ben, de biztos lesz, aki ennyi idő alatt lelopja, még ha védve lesz is ez a változat.
Mindazonáltal ez törvénybe ütköző, senkinek nem ajánlanám, hogy így szerezze be a saját példányát.
@El Vaquero: Teljesen egyetértek, járjon alanyi jogon (ingyen PDF formátumban) minden magyar állampolgárnak. Az állam feladata lenne, hogy ezt lehetővé tegye. Nehogy már csak az tudjon helyesen írni, aki fizet érte. Aki pedig lapozgatni akar, esetleg szavakat aláhuzigálni, jegyzetelni benne, az vegye meg a papír változatot.
@Pierre de La Croix: Igen, az ő esetében még alapja is volt a gúnyolódásnak, de ez csak a hab volt a tortán, ugyanígy kikezdték volna akkor, ha nem nyilvánít véleményt a magyar nyelvről előtte.
Nálunk ez a preskriptivista szemlélet nagyon mélyen beleitta magát az emberekbe, gondolom ez az iskolai oktatás szemlélete miatt van. Az álamfő példaja éppen azt mutatja, hogy még olyanok is indulatosan védik a "magyar nyelvet" és a helyesírást, akik maguk nem is jó helyesírók.
Biztos, hogy lehetővé fogják tenni ingyenesen a helyesiras.mta.hu weboldalon (ahogy a 11. kiadás is fent van), így semmi ok az aggodalomra. Aki költeni szeretne rá, úgyis megveszi, aki nem, az nem.
Én pl. inkább megveszek mindent, ami érdekel, mert egyszer kell csak kiadni rá, és azt bármikor leemelhetem a polcról -- akkor is, amikor a weboldal éppen valamiért nem elérhető. (Mondjuk ilyen még nem fordult elő az MTA honlapjával, spanyol oldalaknál viszont annál inkább.)
@Sultanus: Hát, ebben azért teljesen biztos nem lennék.
Az Akadémia Kiadó honlapján található ismertető szerint "A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés [jár] két évig"; na ennek semmi értelme nem lenne, ha ingyé' felraknák a netre a PDF-et.
akkrt.hu/1800/szotar/magyar_egynyelvu_sz..._szabalyai_12_kiadas
És a hollandusoknak sem lenne üzlet!
@Irgun Baklav: A "mi lett volna ha"-val ebben az esetben - sem - lehet sok mindent kezdeni. (Bár nagy valószínűséggel egyetértek). Figyelembevételével viszont akkor a nyelvtannácikon sem lehetne számon kérni, hogy nem követik saját ideáljaikat sem következetesen (tehát még úgy tűnne, hogy valami konzekvens "ideológia" a preskriptív szemléletmód, nem ezer sebből vérzik).
@Irgun Baklav: Na de annak meg mi értelme lenne, hogy akkor a helyesírási tanácsadó portál még két évig a 11. kiadás szerint fog működni?
helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh
De ha így is lesz, akkor is előbb-utóbb közzé kell tegyék ingyen, különben nincs értelme a szolgáltatásuknak. Vagy legfeljebb azt is fizetőssé teszik, aminek aztán végképp nem lenne semmi értelme, onnan kezdve nem sokan használnák.
@Sultanus: Még egy évig érvényesek a régi szabályok is, így most ez még nem sürgető probléma.
Én jelenleg azt tartom valószínűnek, hogy a tanácsadóba nemsokára beépítik az új szabályokat, kivételeket, és ezeket idézheti is, ha rosszul írt alakot kap, de a szabályzat teljes szövegét nem láthatod ingyen.
@Irgun Baklav: Hamarosan kiderül, megkérdeztem erről az ismerősömet, aki a portál egyik szerkesztője.
Meg is érkezett a válasz. A online verzió átdolgozása folyamatban van, gőzerővel dolgoznak rajta, jövő hétre már lesz valami. Nem tudták előbb elkezdeni, mert a kiadótól nem kaptak példányt (ami nem az ő hibájuk). Szóval nyugodjon meg mindenki, fent lesz az új szabályzat.
@Sultanus: Na ez legalább jó hír, akkor viszont a 2 évre szóló hozzáférés egyszerű marketing·bullshit...
Persze gondolom ezért nem adtak nekik példányt a kiadótól, hátha valaki ezt benyalja
@gyalogfilosz:
Nem tudod, mire céloztam. A krónikáinkat "feldolgozó" sorozatban vannak zegernyeinek olyan elszólásai, amik a napi politikában a neoliberális lózungokat idézik.
Engem meg a régi időkre emlékeztetnek az ilyes elszólások, amikor az uralkodó ideológia felsőbbrendűségét, az ellen befeketítését is belekeverték a tudományos és vagy népszerű ismeretterjesztő könyvekbe.
Napi politikai aktualitásokat, hitvallásokat belekeverni többszáz éves krónikák bemutatásába, nem hiszem, hogy szigorúan tudományos kritériumok szerint való dolog.
@Irgun Baklav: " Igen, az elismert mongol tudóssal párhuzamba állítható egy volt magyar álamfő is, akit -legalábbis a plágiumügye előtt- szinte kizárólag a sajátos helyesírása alapján pellengéreztek ki."
Nem egészen jó a párhuzam, mert akit én példának hoztam nem azért nem úgy ír, ahogy a helyesírási a szabályzatban van, mert nem ismeri azt tökéletesen (de, tökéletesen ismeri) vagy véletlenül tér el tőle, hanem mert nem tetszik neki az a rendszer és más rendszert használ (amiben viszont következetes).
@tenegri: Szóval a lényeg, hogy el lehet ugyan térni tőlük, de azért a hivatalos szabályokat "ától cettig" be kell vágni, különben nem ér? ;-)
Szerintem a maga módján következetes volt a Pali bácsi helyesírása is, az általa röviden ejtett, általában (és a standard szerint) dupla l-lel írt szavakat írta következetesen egy l-lel. ("Álamfői látogatásom első álomásán...")
@Irgun Baklav: Nem, nem ez volt a lényeg, hanem, hogy a nem tetsző rendszertől való szándékos eltérés csak elhatározás kérdése, s ez mellesleg még jó hatással lehet a nem szándékos eltérők (lásd az általad idézett példát) megítélésének javulására is.
@tenegri: Avagy ahogy néhai Kazinczy Ferenc mondta: „Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud [...].”
@gyalogfilosz: azért ez a helyesírással kapcsolatban sajna több kínos kérdést felvet.
Tegyük fel pl. hogy én tudom, hogy a csodaszépet mostantól (ill. legkésbőbb 2016-tól) csoda szépnek kell írni, de nekem nem szimpatikus az új módi, szívesen írnám úgy, mint eddig.
Ám, ha valaki pl. egy internetes fórumon azzal kötne belém, hogy rosszul írom azt a szót, nem ismerem a rendes helyesírását, akkor hogy győzöm meg arról, hogy "debizony"? Ha utólag, az észrevételére reagálok, az magyarázkodásnak tűnhet. Ha előre zárójelbe odaírom, hogy "(tudomén, hogy az csoda szép, de nekem úgy nem tetszik)" azzal feleslegesen szaporítom a betűket; akkor már egyszerűbb lenne eleve behódolni az MTA-nak, és úgy írni, ahogy "kell".
(Persze más kérdés, hogy miféle emberek azok, akik folyton csak a másik helyesírásán tudnak lovagolni, és egyáltalán érdemes-e velük foglalkozni, de ez más lapra tartozik.)
@Irgun Baklav: "Ám, ha valaki pl. egy internetes fórumon azzal kötne belém, hogy rosszul írom azt a szót, nem ismerem a rendes helyesírását, akkor hogy győzöm meg arról, hogy "debizony"?"
Miért kellene meggyőznöd? Ha simán csak felvállalod a saját véleményed, az neked is jó, meg picit közelebb visz a helyesírási szabályzat fetisizálásának megszüntetéséhez. De ha már mindenképp válaszolni akarsz egy kötözködőnek, elég annyi, hogy "köszi, én így szeretem írni". Persze mindig választhatod azt, hogy nem viselsz punk-frizurát, bármennyire is azt tetszene neked, mert jobban zavar, hogy ferdén néznek rád vagy megszólnak az emberek (pedig ha elég punkot láttak már, akkor egy idő után megszokják őket).
@Irgun Baklav: Épp ma képedtem el rajta rendesen egy facebook-bejegyzés láttán, hogy a "csodaszép"-et külön akarják íratni. De azt várhatják, hogy én különírjam, mert én biztos nem fogom, mert az összetett szavakat egybe kell írni, és én ahhoz fogok igazodni, hiszen ez egyértelműen összetett szó. Ha valaki szóvá teszi, nem mentegetőzni fogok, mert nem nekem kell, hanem azt fogom mondani, hogy bocsánat, nem én tehetek róla, hogy rossz a szabály, azt nem én csináltam. Ha én csináltam volna, egybe kellene írni. De az már mégiscsak több lenne a soknál, hogy valakik elszúrnak valahol valamit, és akkor mi mindnyájan a szerint írjunk, és ne magyarul. Mert mondom, magyarul ez egy szó. És én ezzel nem fogok együttműködni, mert hidd el, hogy ezen a világon minden rossz addig marad fenn, amíg mi azzal együttműködünk, akár azzal is, hogy csendben elfogadjuk, és alkalmazkodunk hozzá.
@Irgun Baklav: Hogy pedig általában mit gondolok erről az egészről, azt is megírtam az erre a cikkre küldött válaszhoz fűzött hozzászólásomban, a linket l. fent a cikk legvégén.
@gyalogfilosz:
Már pedig (hihi) külön kell írni:
"A tudományos magyarázat száraz és unalmas, de a csoda szép."
Megjegyezném, hogy a német helyesírást is magáncég adja ki (bizonyos Duden), de attól még ingyen hozzáférhető online. (Sőt, a szócikkek ragozási paradigmát, etimológiát és szinonimákat is tartalmaznak.)
Na! Kitették netre az új szabályzatot, itt elérhető:
helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12
Gyorsan el is mentettem, de csak teljes oldalas html-ben sikerült. Most könyvtárban vagyok, és itt a rendszergarázda egy nyomorult értfogy, egy tetves pdf nyomtatót nem tud feltelepíteni.
Mindegy, a lényeg, hogy ingyen közkinccsé tették a bemutató napján, bárki számára elérhető, lehet rajta csámcsogni két pofára. Valamicskét csak fejlődik az ország, még ha nem is eszeveszett léptékű a fejlődés.
Nem ez a legbosszantóbb probléma, távolról sem ez... Sokkal inkább a hosszú késlekedés, no és azon felelősség feledése (a vitában is), hogy
1. az érettségi/ző/k egyik legfontosabb követelményéről van szó,
2. folyamatos zavarba hozzák a magyartanárokat is,
3. már a 11., egyre ismételt s javítgatott kiadással is fenti volt a baj,
4. elveszhet az egységes (!) magyar helyesírás eszménye és ma is szükséges normája..., így is óriási már a zűrzavar, hol a tudatlanság, hol meg a modern informatikai eszközök 'sajátos nyelvi mutatóira' való hivatkozással...
Ébresztő! Már így is baj, azaz káosz van, s igazán szomorú, hogy már ez is üzleti kérdéssé vált, miközben ez valóban nemzeti ügy, de
sem az T. Akadémia, sem a politika, sem az érintettek nem veszik észre benne egyéni és közös felelősségüket...
@dretele: A helyesírás nem nemzeti ügy. Ne vegyünk már ennyire komolyan egy ilyen marginális dolgot. Nagyon nagy a baj, ha ez az érettségi legfontosabb követelménye.
@El Vaquero: te komolyan nem érted, mi a probléma? hogy csak azért jön ki egy szabályzat, ami a legnagyobb biznisze egy holland cégnek, mert az egy holland cégnek jó? ráadásul az, ahogyan belepofázik, lehetetlenné teszi, hogy ne 19. századi elveken nyugodva pofozgassák ezt az izét, és esetleg értelmes emberek is belepofázhassanak?
ja, és fasza gyerek vagy: amit itt leírtál, az bűncselekmény. ugyanis nem, nem mentheted le sem html-ben, sem pedig sehogy. elvileg akár egy szabályt sem másolhatsz ki belőle.
remélem, most már kezded érteni, mi a probléma.
Hú, nem is láttam, hogy még szeptemberben így kiosztottak. Nem hiába, egy magam fajta kemény, badass bűnöző fel sem veszi az ilyet. Már elképzelem, ahogy a sitten keménykedünk az életfogytosokkal, te miért vagy bent? Á, csak sima emberölés, de az ügyész szerint különös kegyetlenséggel. Te? Én csak lementettem a közzétett helyesírási szabályzatot html-ben. Mondjuk azóta se nagyon használtam, de elfér a HDD-n és az SD kártyán, na de nem súlyosbítom a helyzetem, hogy mindjárt két helyre is lementettem, a végén három csapás lesz belőle. Tipikus netes szokás, hogy valamit kitesznek a netre, aztán jogvédőkéék szedegetik le ész nélkül. Régen leszóltam, aki a tube-os oldalakról videót tölt le, hogy micsoda pótcselekvés, de mióta minden második videót leszednek, letiltanak, priváttá tesznek, azóta teljesen megértem.