0:05
Főoldal | Rénhírek

A Kurultájtól
a Nagy Népi Hurálig

A kurultáj ugyan ősrégi hagyomány, de nincs benne semmi misztikus: egyszerűen ’gyűlés’-t jelent, gyűléseket pedig bizonyára már az ősember is tartott. Ahol ma is használják, ott ’bizottság’-ot, ’ülés’-t vagy ’kongresszus’-t is jelenthet. Ahonnan azonban elterjedt, ma már nem használják...

Rákos Attila | 2012. október 16.

Sándor nevű olvasónk kérdezi:

A nyáron megtartott újabb Kurultáj kapcsán igen gyakran találkozhattunk szerte a médiában ezzel a törzsi gyűlést jelentő törökös szóval. Az interneten az is olvasható, hogy a Kurultáj egy ősrégi hagyomány, amelynek múltja évezredekre nyúlik vissza.  Közelebbről is érdekelt a szó, illetve múltja, és orosz források alapján arra jutottam, hogy ez egy mongol eredetű szó. Lehet-e tudni, hogy mi az igazság?

A kérdező helyesen járt utána, hogy a magyar nyelvben kurultáj formában ismerté vált szó végső soron valóban mongol eredetű. A régi mongol nyelvben kuraldaj vagy kuruldaj alakban létezett szó a kura- ’összegyűlik’ ige származéka, s eredetileg gyűlést, a törzsi vezetők gyűlését jelentette, illetve a 13. századtól birodalmi gyűlést. A kurultájon részt vettek az uralkodócsalád tagjai, a magas rangú állami tisztviselők, itt választották a mongol birodalom nagykánjait, s döntöttek a birodalom életében fontos kérdésekről, hadjáratokról. A magyar történelemben tatárjárásként ismert nagy nyugati irányú mongol hadjáratot is egy ilyen gyűlésen határozták el, s a tatárok 1242-es hirtelen kivonulásában is szerepet játszhatott, hogy a csapatokat vezető dzsingiszida hercegek részt kívántak venni az Ögödej nagykán halála után a birodalom központjában összehívott kurultájon.

A Dzsingisz kán alapította mongol birodalom óriási kiterjedésű volt, s számtalan más néppel együtt meghódította szinte az összes török nyelvű népet is. A mongol, mint az uralkodó réteg nyelve a 13-14. században erős hatást gyakorolt ezekre a török nyelvekre (változó mértékű mongol-török nyelvi kapcsolatok természetesen korábban és később is voltak), s ez utóbbiak sok olyan kifejezést vettek át, mely az államszervezethez és a közigazgatáshoz köthető – többek közt a kuraldaj szót, is vagy a szintén ’gyűlés’ jelentésű kuralt. Számos török nyelvben máig léteznek ezek a szavak, s valamiféle (de nem feltétlenül bármilyen) gyűlés, összejövetel megnevezésére használják őket. Ilyen pl. a törökországi török kurul ’bizottság, gyűlés’ és kurultay ’gyűlés’, a baskír ҡоролтай [koroltaj], a kazak құрыл (kb. [kuröl]) és құрылтай (kb. [kuröltaj]), a kazáni tatár корылтай [koröltaj] ’gyűlés, kongresszus’).

A Ulszín Ih Hural, a mongol országgyűlés épülete Ulánbátorban (bal oldalt)
A Ulszín Ih Hural, a mongol országgyűlés épülete Ulánbátorban (bal oldalt)
(Forrás: Wikimedia Commons / Brücke-Osteuropa)

A mai (halha) mongol nyelvben nincs meg a kurultáj szó közvetlen megfelelője (csak felelevenített történelmi szakszóként használják huraldae formában), de a tövét jelentő hur- ’összegyűlik’ ige és belőle képzett szavak léteznek. A hural szó jelentése ’gyűlés, ülés, összejövetel, konferencia’ (a huraldán szó is hasonló értelmű), de jelentheti a ’buddhista szerzetesek által végzett szertartás’-t (a kalmük nyelvben ’kolostor’-t is), míg a hurald- ige jelentése ’összegyűlik, gyűlésezik’. Az ih hural kifejezést (ih ’nagy’) használják nagyobb méretű gyűlésekre, összejövetelekre, konferenciákra, illetve kongresszusokra, a bag hural-t pedig kisebbekre (bag ’kicsi’). Az ih hural jelentheti az ’országgyűlés’-t is, melynek teljes neve Ulszín Ih Hural, azaz szó szerint ’országos/állami nagygyűlés’. A szocialista rendszer idejében a magyar újságokban Nagy Népi Hurál néven emlegették a korabeli mongol országgyűlést, ami akkori nevének, az Ardín Ih Hural kifejezésnek a fordítása.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (22):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2014. február 1. 15:46
1 Kormos

A kazak құрыл-t lécci ne írjátok már át kuröl-nek, mert lemegyek hídba. Egyrészt az ы-val jelölt hang ö-s átírása totálisan gyopár, és hiába hozza a wikipédia ugyanazzal a svá jelöléssel, amit az angolból ö-vel szokás átírni, a kazak ы magyarra á-val közelíthető a legjobban. Másrészt a kazak köznyelvben az ы labiálisan illeszkedik, úgyhogy a szó normálisan qurul(tay)-ként hangzik, úgyhogy még a kurul átírás is 60000000000-szer jobb, mint a kuröl.

10 éve 2014. február 1. 15:53
2 Kormos

Vagy mondjuk a mongol adatoknál használt felsőindexes a is elfogadható.

10 éve 2014. február 1. 17:19
3 El Vaquero

@Kormos: most kivételesen meg kell védenem a nyestet. Igaz kazakul nem tudok (húúúúúú...), de Caneparit megnézve (nem beszólni, jobb híján kiindulni valamiből teljesen jó most ide) ő canIPA[ɞ]-vel jelöli (390. oldal legeleji ábra):

venus.unive.it/canipa/pdf/HPh_19_Asia.pdf

 

A hagyományos IPÁ-ban erre nincs megfelelő jel (az IPA a ɞ-jelet más értelemben használja), úgyhogy IPÁ-nál az ɵ jelet kell mellékjelezni [ ɵ̞ ] (az ɵ̞ szimbólum alatt egy kicsi, vékony, T-szerű mellékjel), esetleg lehet használni helyette a [ɜʷ] jelölést is, de az kevésbé jó. Ehhez a hanghoz pedig igenis a magyar ö áll a legközelebb képzésileg és akusztikailag is. Nincs rettenetesen messze a magyar a sem, de az ö közelebb van hozzá. Nem azt állítom, hogy minden kazak így ejti, meg esetleg ne lenne egy kis a-s karaktere is, ami az a-ra is emlékeztetné a magyar fület, de akkor is támogatható, helyeselhető az ö-s átírás. Hangmintát most lusta is vagyok keresni, meg időm sincs rá.

 

A Wikipedia átírása fonémikus, csak fonémákat jelöl, nem beszédhangokat, így mindegy mivel jelöli. Gondolom azért választotta a szerző ott az angol svá jelét, mert centrális hang az is, és csak annyit akart jelölni, hogy centrális fonémáról van szó.

10 éve 2014. február 1. 17:50
4 Kormos

@El Vaquero: Nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon rosszul teszed, hogy megvéded a nyestet. A kazak nyelvben létezik olyan fonéma, amelyet ö-vel írhatunk át, és fonológiailag a magyar ö funkciójával is bír, a kazak o-val áll elölségi, és a kazak e-vel labialitási oppozícióban, édesmindegy a canIPA jelölés, már csak azért is, mert ez a kazak hang az alap akusztikáján felül (amelyet te is elismersz a-s beütésűnek), RTR képzésű, így biztosíthatlak:

1. A kazak ы-nak nyomokban sincs semmiféle ö-s beütése, csak a-s magyar füllel

2. A kazak hangrendszernek van olyan hangja, amelynek ö-s átírása sokkal indokoltabb. Főleg a fonémikus átírás miatt. Fonémikusan is csak á-val közelíthető, mert az u hanggal áll ajakkerekítési oppozícióban.

10 éve 2014. február 1. 17:58
5 Kormos

@El Vaquero: Hülyén fogalmaztam meg, még én sem értem, mit írtam. Szóval a kazakban van ö-hang, amely az ottani o-val áll elölségi, és az ottani e-vel ajakműködési oppozícióban, EZT kell ö-vel átírni, fönetikailag is és fonológiailag is megfeleltethető a magyar ö-nek (a kazak magánhnagzóilleszkedés miatt ezeknek az oppozícióknak hasonló szerepük van, mint a magyarban egyébként).

A kazak ы nem ez a hang: a kazak u-val áll ajakműködési, a kazak i-vel elölségi oppozíciójában, hangzásának ö-s beütése pedig, amelyet a canIPA alapján tulajdonítasz neki, nincs, mert a kazakban RTR a magánhangzó megvalósulása, ami totálisan á-ssá teszi, ezt a canIPA hangot az angol és esetleg más nyelvek, nem ATR-RTR oppozíciós realizációja miatt szokás ö-vel átírni, de itt orbitális melléfogás. Magyarázat: a cikkíró sem tud kazakul, és ugyanabból indultak ki, mint te, mint mondtam is, a tény, hogy a wikipédián hogyan található a hang, egy dolog. Én tudok kazakul, és tudom hogy leegyszerűsítve:

az ы nem ö a kazakban

a kazakban van igazi ö is.

10 éve 2014. február 1. 18:11
6 Kormos

Ja, és az á-s hangzás mellett az u-val való ajakkerekítési oppozíciója miatt is az á-s átírás lenne helytálló. De az hogy ö-ve írjuk át egy olyan nyelv nem-ö hangját, amelyben ö is van (és ebben a nyelvben az ilyen fonológiai minőség az alaktanra is kihatással van, tehát tényleg szezont írunk át fazonként), egyébként is, canIPA ide, IPA oda nem működik.

10 éve 2014. február 1. 18:42
7 Fejes László (nyest.hu)

@Kormos: „a kazak ы magyarra á-val közelíthető a legjobban”

„még a kurul átírás is 60000000000-szer jobb, mint a kuröl.”

@Kormos: „De az hogy ö-ve írjuk át egy olyan nyelv nem-ö hangját, amelyben ö is van [...] nem működik.”

1. Írjuk át [á]-val, ami egy hosszú magánhangzót jelöl, miközben redukált hangról van szó?

2. Írjuk át [a]-val? És mivel írjuk át a közönséges kazah а-t? Vagy legyen az [á], mintha az lenne hosszú?

3. Írjuk át [u]-val, egy felső nyelvállásúval azt a hangot, ami egy alsó nyelvállásúnak hallunk?

Ez a cikk egy mongol szóról szól, és ebben mellékesen felbukkan egy kazah adat, ahol meg van adva a kiejtés, ráadásul „kb.” megjegyzéssel. Erre megindul a terjedelmes anyázás azon, hogy itt egy amúgy nyilvánvalóan nehezen átírható hangot nem úgy írtunk át, ahogy az az olvasónak tetszik. Még ha a kazah fonetikáról/fonológiáról szólna a cikk, megérteném, miért fecsérel erre valaki ennyi energiát. De könyörgöm, ki fog ebből a cikkből kazahul tanulni?

Ráadásul elég valószínű, hogy az ö csak figyelmetlenségből vagy technikai problémából kifolyólag nem került felső indexbe, tehát az [ö]-től (mely egyébként elő sem fordul, tehát nincs mivel összezavarni) megkülönböztethető.

10 éve 2014. február 1. 19:00
8 El Vaquero

@Kormos: Itt találtam ábécét:

www.omniglot.com/writing/kazakh.htm

Van hozzá hangminta is:

www.omniglot.com/soundfiles/alphabets/alphabet_kz.mp3

Az utóbbiban 1:24-nél ejtik az ы-t. Ez bizony az a hang, amiről írtam. Egész pontosan az angol [ɜ] kerekített párja, mégis csak a [ɜʷ] jelölés a legjobb rá. Egyébként elismerem, hogy első hallásra valóban piszok megtévesztő, a-san hangzik, de ha ejtesz utána egy magyar "aaa"-t, akkor érezni és hallani, hogy mennyire nem "aaa" lesz az. Ez a hang sokkal közelebb van fonetikailag a magyar rövid ö-höz.

 

Annyiból a te rendszered sem tarthatatlan, hogy ha ezt a hangot a-val írod át (az "a" sincs tőle szörnyen messze), akkor felszabadul az ő a kazah Ү/ү-nek (1:03-nál ejtik a hangmintában). Utóbbi talán még ő-sebben szól (valójában ő és ü között van félúton, közelebb az ő-höz, egész pontosan IPA[ʏ]=canIPA[ʏ]). Míg ha az ы-t ö-vel írjuk át, akkor kicsit keveredni fog a ү és ы, bár hosszúság szerint is meg lehetne különböztetni. Ennek ellenére a nyest átírása is megfelelő. Nem jobb, de nem rosszabb, mint a te átírási rendszered. A te megoldásod fonológiailag, a nyest átírása fonetikailag a jobb. Abban igazad van, hogy a Wikipedia /ə/-s átírása nem valami jó, de nem is akartak pontosak lenni.

10 éve 2014. február 1. 19:03
9 El Vaquero

@Fejes László (nyest.hu): a kazah "a"-ra mehet rövid (magyar telefonos háló?), vagy hosszú "á", nem tudok róla, hogy a hossz/rövid megkülönböztetés fonémikus lenne a kazahban.

 

Mondjuk azt én is néztem, hogy jól elvagyunk, miközben a cikk a mongolról szól :D

10 éve 2014. február 1. 19:43
10 Kormos

@Fejes László (nyest.hu): "Erre megindul a terjedelmes anyázás azon, hogy itt egy amúgy nyilvánvalóan nehezen átírható hangot nem úgy írtunk át, ahogy az az olvasónak tetszik." - Erre való a kommentlehetőség. Egyébként a hang nem redukált. Amúgy ha az angol átírásoknál lehet mindenféle pontozgált a-kat használni, itt is elfért volna olyasmi.

10 éve 2014. február 1. 20:11
11 Kormos

@El Vaquero: Annyiban tévedsz, hogy az ы nem kerekített, és hogy a magyar ö-höz hasonló hang még az ү-n felül az ө is. Valójában a standard kazakban az ө megegyezik a magyar ö-vel, vagy egy nagyon picit nyíltabb, míg az ү a magyar ö és ü között található, ahogy te írod. (fonetikai jeleket most nem szúrkálok be, a lényeg, hogy jól hallottad az ү értékét, de elsiklottál az ө fölött) Az ө mély "hangrendű" párja az о, ami megegyezik a magyar o-val, (néha pöppet nyíltabb), míg az ү mély párja az ұ, ami fonetikailag az o és az u hangunk között van, tehát szimmetrikus az ү-vel. Na most, ezek mind kerekített hangok. Az ы kiejtésében viszont tévedsz, az nincs kerekítve. Ez egy tendencia egyébként, hogy ha az ember anyanyelvéből hiányzik egy illabiális hang, de van egy kissé előrébb képzett labiális, vagy legalábbis jól ismer egy olyat, akkor azt annak fogja hallani. Valójában az ы sem fonológiailag, sem fonetikailag nem labiális. A kazak fonológiában olyan labiális-illabiális és ATR-RTR szembenállás van, amely magánhangzóharmóniában is megnyilvánul, és az ы, a szintén illabiális a-val harmonizál, ami a fonológiát illeti. Ami a fonetikát: a kazakok mindig szertehúzott szájjal ejtik ezt a hangot, sosem csücsörítve, csak ha köznyelvben az előző o-hoz, vagy az ұ-hoz asszimilálódik DE ekkor szabályos ұ lesz belőle, nem pedig az általad átírt hang. Nézd meg ebben a videóban 01:28-nál a көкбөрі боып ұлыдық-nál a tag száját. Nyilván az én tapasztalatom a való életből származik talán a videón is látszik, hogy nuku csücsör: www.youtube.com/watch?v=D_KlLXFuNEs Az, hogy a magyar á-val felváltva kiejtegetve hallatszik a különbség, nyilvánvaló, hiszen másik hang, de általában véve az á is ugyanúgy közelíti (az én hallásommal csak az á, de a török és kazak nyelvet ismerve lehet hogy ösztönösen mély hangot akarok hallani benne, így nem vetem el. hogy más ö-nek is hallhatja, vagy akár ü-nek.) A lényeg, hogy én ö-vel az ө-t írnám át, ami fonetikailag közel áll hozzá (köznyelvben tkp. ugyanaz), és fonológiailag ugyanaz is a pozíciója a kazak magánhangzórendszerben, míg az ү-t ü-vel (igaz, önmagában ö-vel is éppúgy lehetne közelíteni, de a magánhnagzórendszer részeként mindenképp ü). A mély verzióikaz o-val és u-val, ahogy ezt egyébként a cikkírók is tették. Márpedig ha az ұ-t lehet u-nak írni, akkor az ү-t is ü-nek, mert a zártsági fokuk azonos. Az a-t és az ы-t a-val és á-val írnám, vagy a-val és ï-val legszívesebben, míg magas párjaikat e-vel és i-vel. ... Belátom, valóban off egy kicsit :D

10 éve 2014. február 1. 20:18
12 Fejes László (nyest.hu)

@Kormos: A kommentelhetőség az érdemi vitára van. De még azt is megértem, ha valaki szóvá teszi, hogy szerinte ez vagy az az átírás találóbb lenne. Na de hátasokat dobálni...

„ha az angol átírásoknál lehet mindenféle pontozgált a-kat használni” Ez kizárólag azokban a cikkekben fordul elő, amelyekben kifejezetten a kiejtés a téma.

@El Vaquero: „nem tudok róla, hogy a hossz/rövid megkülönböztetés fonémikus lenne a kazahban” Nem erről van szó, hanem hogy a szó kb. hogy hangzik. Hol van itt szó a kazah fonémarendszerről? De mondjuk a fuck ejtését [fák]-ként megadni elég megtévesztő lenne, nem? A [fak] sokkal jobb megközelítés, labializáció ide vagy oda.

10 éve 2014. február 1. 20:34
13 Kormos

@Fejes László (nyest.hu): "A kommentelhetőség az érdemi vitára van. De még azt is megértem, ha valaki szóvá teszi, hogy szerinte ez vagy az az átírás találóbb lenne. Na de hátasokat dobálni" - Micsoda igények, más jobb sorsra érdemes fórumokon már annak is örülnének, ha nem zsidózik meg anyázik mindenki :D

10 éve 2014. február 1. 20:40
14 El Vaquero

@Kormos: szerintem hagyjad El Cabezudót, már így is retteg az átírásoktól, gyötröd vele még egy kicsit, aztán legközelebb nem ír át sehogy :D

 

Egyébként nekem a kazahokról a Borat jót mindig eszembe. Mikor először láttam, akkor azt hittem, hogy keleti színész a csávó, az akcentusa, a kinézete is baromi meggyőző volt. Egészen lementem hídba, mikor megtudtam, hogy angol. Az is milyen poén már, hogy állítólag Kazahsztánban betiltották a filmet, mikor végre róluk szól valami :D Persze ennek még mindig semmi köze a cikkhez és a mongolokhoz...

10 éve 2014. február 1. 20:48
15 Kormos

@El Vaquero: Mondjuk én hamarabb láttam igazi kazakokat, úgyhogy engem nem győzött meg a pofa, hamarabb tűnnek japánnak vagy koreainak, mint Sacha Baron Cohennek :D Itt vannak például ezek a tagok a videón, a szabójuk számát asszem majd el kell kérnem :D De megpróbálom legközelebb nem szóbahozni az átírást, nem lesz könnyű, ezzel szemben baromi nehéz lesz, de a jószándék munkál bennem XD Mi az a Cabezudo?

10 éve 2014. február 1. 21:29
16 El Vaquero

@Kormos: "A" Fejes spanyolul :D Én még nem láttam kazahot élőben, de lehet megnézek róluk egy videót. Biztos fura egy nép lehet.

10 éve 2014. február 1. 21:56
17 Kormos

@El Vaquero: Hát a videó, amit küldtem gyakorlatilag egy kazak Backstreetboys klip: www.youtube.com/watch?v=D_KlLXFuNEs ők maguk vannak benne. De nem offolok tovább XD

10 éve 2014. február 2. 10:05
18 El Vaquero

@Kormos: valóban, tényleg inkább japánnak tűnnek kinézetre, meg olyan mongolosak. A nyelv hangzásra oroszosnak hangzik a laikus magyar fül számára. Megnéztem pár kazah videók a YouTuube-on. Egy dolog még feltűnt. Azok, akik a videókon szerepeltek, elég faszán tolták az angolt. Nem tudom, hogy ez arrafelé mennyire általános, mindenesetre meglepő.

10 éve 2014. február 2. 12:26
19 Fejes László (nyest.hu)

@El Vaquero: „A nyelv hangzásra oroszosnak hangzik a laikus magyar fül számára.” Ez a mássalhangzó-torlódásoknak, az ö-nek és az ü-nek, illetve a sok palatális mássalhangzónak köszönhető.

10 éve 2014. február 2. 12:42
20 El Vaquero

@Fejes László (nyest.hu): meg a kemény h, meg a többi magánhangzó is.

10 éve 2014. február 2. 23:35
21 Kormos

@El Vaquero: Tök érdekes, hogy neked oroszos, engem arra emlékeztet a legkevésbé XD A mély magánhangzós szavak nekem olyan trollosak/klingonosak, főleg a jellegzetes q-val és ğ-val eredetileg ez fogott meg benne, a folyamatos beszéd nem is tudom, mire emlékeztet, de engem sosem oroszra. Talán nekem az is leginkább klingon, csak több benne a zs XD

10 éve 2014. február 2. 23:45
22 Kormos

@Fejes László (nyest.hu): A kazakban nincsen is palatális mássalhangzó a jén kívül :D Illetve az oroszból átvett szavakban van щ, de az már eleve az oroszban is ritka. Inkább éppen a mély magánhangzók RTR ejtése teheti oroszossá: az RTR magánhangzók hátrahúzott nyelvgyökű artikulációja miatt az őket tartalmazó szótagok öblösebben ejtődnek, mint magyarul, emiatt viszont pont hasonlóak lesznek, mint az orosz kemény mássalhangzók. így ami nekem trollos vagy klingonos, az nektek oroszos. Mássalhangzótorlódás nem igazán jellemző, orosz jövevényszavakban persze igen, de azok pont az általam linkelt videóban nincsenek is, ott a Türksztán talán az egyetlen ilyen, normálban két mássalhangzó találkozhat, pár speciális esetben szó belsejében három, de az már a max, kettőre végződik egy szótag, és eggyel nyit a következő.