A fordítás ferdítés?
Hogyan vált az oroszlán középkori bestiáriumok szörnyállatává? A fordító akár ember, akár gép, bizony előfordul, hogy hibázik. Tévhitekkel foglalkozó sorozatunk legújabb részéből kiderül emellett még az is, miért (ne) alapítsunk terrorszervezetet, és hogyan ne fordítsunk dalszöveget!
A nyelvvel, nyelvészettel kapcsolatos téves elképzeléseket gyűjtő sorozatunk újabb részében a fordításról – vagy ferdítésről? – lesz szó. Kiderül, milyen váratlan előnyei lennének magyar terrorszervezetek alakulásának (persze mi nem akarunk senkit sem erre biztatni!), valamint az is, szentírás-e a szótár. Oroszlánunk van!
Első tévhit: A gépi fordítás nem jó semmire
Érdekes módon angol nyelvterületen ennek a tévhitnek pont az ellenkezője az elterjedtebb, azaz hogy a gépi fordítás teljesen elfogadható, majdhogynem tökéletes. Valószínűleg ennek a különbségnek az az oka, hogy a magyarra történő gépi fordítás ma még sokszor feltűnően rossz eredményeket ad, így mi rögtön tudatában vagyunk annak, hogy a módszer még nem ideális... viszont hajlamosak vagyunk az ellenkező csapdába esni, és azt állítani, hogy a gépi fordítás használhatatlan és értelmetlen.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az igazság a kettő között van. A gépi fordítás nagyon sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, de ezt mi nem feltétlenül érzékeljük, mert a számítógép rendszerint nyelvpárok között fordít, és a felhasznált módszerek miatt az egyik nyelvpárra kifejlesztett megoldások nem lesznek rögtön alkalmazhatóak a másikra. Például a Google Translate az angol és az orosz, vagy az angol és az arab közt jobban fordít, mint az angol és a magyar közt. Az előbbieknek több pénzt és erőforrást is öltek a fejlesztésébe, de ennek nyelvészeten kívüli, politikai okai vannak: ha az Egyesült Államok a magyar terroristáktól rettegne, hirtelen nagyon fontos lenne a magyar-angol nyelvpár is.
Mindenesetre az rögtön cáfolható, hogy a gépi fordítás nem jó semmire: ha nem is produkál irodalmi minőségű szöveget a célnyelven, de a lényegi tartalmat visszaadja, és ez még mindig jobb, mintha egyáltalán semmit sem értenénk. Ha nagyon-nagyon fontos, hogy valamit ne értsünk félre, akkor úgyis ajánlatos fordítót fogadnunk.
Emellett még egy dologra biztosan jó a gépi fordítás: ha félresikerül, remekül szórakozhatunk. Például a Bad Translator mérnöki pontossággal tönkretesz bármilyen angol nyelvű mondatot, pusztán azzal, hogy a már említett Google szolgáltatás segítségével több tucatszor oda-vissza fordítja különböző nyelvekről. Különösen ajánljuk kipróbálásra a dalszövegeket: így lesz az I wonder what's wrong with Baby (Vajon mi lelte a kedvesemet?)-ből I do not know, honey. (Fogalmam sincs, drágám.)
My Baby Just Cares For Me. Énekel és zongorán játszik Nina Simone, bulizó cicákat szolgáltat az Aardman animációs stúdió.
Második tévhit: A kétnyelvű emberek tökéletes fordítók és tolmácsok
Ez a pont igazából nem igényel hosszabb magyarázatot, mert előző, a többnyelvűséggel kapcsolatos tévhitekkel foglalkozó cikkünkben már beszéltünk arról, hogy a többnyelvűek nem használják egyformán nyelveiket. De emellett még azt is tudnunk kell, hogy a fordításhoz szükség van jó fogalmazókészségre is, ami leginkább sok gyakorlással sajátítható el. Hiába anyanyelve valakinek mind az angol, mind a magyar, ha amúgy nem a szavak embere, akkor nem jó ötlet rábízni egy szöveg angolról magyarra fordítását.
Az viszont kétségtelen, hogy aki többnyelvű, előnnyel indul a fordítói pályán, a szavak, kifejezések ismerete mellett még azért is, mert nagyobb az úgynevezett metanyelvi tudása: ez azt jelenti, hogy jobban képes magáról a nyelvről gondolkodni (habár ez nem minden téren érvényesül).
Harmadik tévhit: A szótárból mindent meg lehet tudni, a szótárnak mindig igaza van
Még kezdő fordítók körében is néha előfordul ez az elképzelés. Azonban a szótárakat is emberek állítják össze, emberek ellenőrzik, tehát hibák becsúszhatnak és hiányosságok is bizony előfordulhatnak (az internetes szótárak rendszerint már hibajelzési lehetőséget is tartalmaznak). A jobbik esetben hiányzik a keresett szó, a rosszabbikban valami egészen más található a helyén. Vagy a megadott kifejezés még akár helyes is lehet, de megfelelő kontextus hiányában inkább vicces, mint azt látni fogjuk.
(Forrás: Kiss Gábor)
Néhány érdekesség a magyar internetezők körében kedvelt SZTAKI szótárból:
Lehet, hogy az angolul beszélők jobban járnának az eredeti magyar szóval, mert a clairaudient jelentősége ”tisztánhalló”. (A telepata egyszerűen telepath angolul.)
Az „egyéniség” szóra keresve felajánlja a lion 'oroszlán' szót „kiemelkedő egyéniség” értelemben. Ezzel az a probléma, hogy habár a lion valóban jelenthet átvitt értelemben domináns, harcias személyiséget (csakúgy, mint a magyarban: „oroszlánként küzd”), de a két kifejezés korántsem felcserélhető. A szerző egyik kedves amerikai barátnője mindenesetre remekül szórakozott a fordításon: You have an exceptional personality. You have a lion. No. ('Kivételes személyiséged van. Oroszlánod van. Ne már!')
Ez a példa már csak azért is érdekes, mert az oroszlánnal kapcsolatos az a félrefordítás is, amely egy több évszázadon át tartó tévhitet indított útjára. Számos középkori bestiáriumban szerepel egy olyan állat, ami a hangya és az oroszlán párosodásából születik. A tévedés bibliai eredetű: Jób könyvének 4:11 szakaszában szerepel a héber לַיִשׁ [láis] szó, ami ritka és régies kifejezés az oroszlánra. A Septuaginta fordítói ki tudja mi okból a görög μυρμηκολέων [mirmékoléon], „hangyaoroszlán” szót használták helyette, és innen indultak útjukra a legendák. Az oroszlánfejű, hangyatestű szörny rémképe az idő során szelídült, a bibliamagyarázók 'a hangyák oroszlánja'-ként, tehát hangyákra vadászó állatként azonosították később, így lett a magyarul hangyaleső néven ismert ízeltlábú neve számos nyugat-európai nyelvben hangyaoroszlán.
A hangyaleső vadászik. A videó megtekintését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Negyedik tévhit: Mindent le lehet pontosan fordítani
Ha a fordító az „oroszlánja volt” jellegű baklövéseket sikeresen elkerülte, még mindig kerülhet bajba. Számos szónak nincs megfelelője a célnyelven. Például a magyar káröröm szó, ami a német Schadenfreude tükörfordítása, angolul egyszerűen nem létezik; lehet használni helyette a Schadenfreudét mint jövevényszót, de ezt nem feltétlenül ismerik a beszélők (tapasztalat!). Azért egy jól eltalált körülírás rendszerint segít a gondon, tehát valószínűleg a tévhit ellenkezője sem igaz: nincsenek lefordíthatatlan kifejezések. Vagy talán mégis?
További időtöltés céljából javasoljuk a Leiter Jakab blogot, minden nap friss félrefordításokkal! (Tipp: egy nem véletlenül előállt SZTAKI káromkodás.) Sorozatunk pedig hamarosan folytatódik...
Magyar világsiker a géppel támogatott fordításban
Egy fiatal magyar cég történelmet írt a géppel támogatott fordításban: a memoQ fordítómemória ma már világhírű alkalmazás, a kis magyar cégből, a Kilgray-ből, nemzetközi cégcsoport lett amerikai, német, francia, lengyel cégekkel.
A memoQfesten most ön is megismerkedhet, nem csak a sikeres magyar fejlesztéssel, de a géppel támogatott fordítás előnyeivel általában. (x)
Az egyik legismertebb dalszöveg elferdítés a 'Rock around the clock,' melyet tévesen 'Rock az óra körül'-nek fordítottak, holott az 'Rock egész nap lenne' :)
Az első tévhittel kapcsolatban sajnos rossz tapasztalataim vannak:
Nagybátyám 1921-ben Genfben tartott egy francia nyelvű beszédet.
Mivel én csak magyarul, angolul és németül beszélek, megpróbáltam mind a háromra lefordítani. Azt reméltem, hogy az egyik valamiképp használható lesz, legalább is annyira érthető, hogy azt kijavítva használni tudjam és onnét kiindulva a másik két nyelvre is le tudjam fordítani. Sajnos nagyon csalódtam.
Amennyiben valaki be akarná bizonyítani, hogy a gépi fordítások ebben az esetben is használhatók, jelentkezhet nálam.
2.) Forditási nehézségek mikor valaki anyanyelvi szinten beszél két vagy több nyelvet.
Itt több probléma is van:
a.) A nyelvek nem fedik egymást 100%-an. Aki jól ismer egy nyelvet, ismeri a kifejezések nüanszait is. Ezeket meg sokszor nagyon nehéz, sőt néha lehetetlen egy másik nyelven pontosan visszaadni.
A szótárakban nem szerepelnek a szavaknak az érzelmi vetületei.
Pedig nagyon sok szövegben ezek szubjektív jelentések majdnem olyan fontosak, mint az objektívak.
b.) A különböző nyelvek szókincsei nem fedik teljesen egymást.
Aki egy nyelvet nagyon jól ismer, akkor annak sokszor nem mindegy, hogy egy bizonyos szót vagy kifejezést hogy is fordít le a másik nyelvre.
Ezt a problémát nagyon jól ismerem. A honlapomon az általam írt szövegek három nyelven olvashatók. Először megirom angolul vagy magyarul. Mikor lefordítom a másikra, akkor az eredetit is át kell írnom, hogy a két szöveg azonos legyen. Ekkor jön a németre fordítás. Ez legtöbbször az első két nyelven megírt szöveg módosítását vonja maga után. Persze lehet, hogy túl pedáns vagyok, mikor azt akarom, hogy a három szöveg jól fedje egymást, ne lehessen az egyiket másképp értelmezni mint a másikat.