0:05
Főoldal | Rénhírek

A 10 legnehezebb nyelv – videóval!

Egy nyelvet sem könnyű megtanulni, de állítólag bizonyos nyelveket még nehezebb. De vajon miért?

Fejes László | 2015. augusztus 17.

Korábban már jó néhányszor írtunk a világ legnehezebb nyelve címéért folyó heves, ám annál értelmetlenebb küzdelemről – ezekből egy válogatás található cikkünk alatt, a kapcsolódó cikkek között. Ezekből az is kiderül, miért nincs értelmük az ilyen rangsorolásoknak – ezzel tehát most nem is foglalkozunk.

A téma népszerűségének köszönhetően mindig találunk újabb próbálkozásokat. Ezúttal egy videós listába futottunk bele, mely 2015 első napjaiban került nagy nyilvánosság elé. Lássuk, eszerint mik a legnehezebb nyelvek, és miért – illetve miért nem.

10. Dán

A dán esetében az indok az,  hogy hangrendszere eltér a többi nyelvétől, mivel a beszélt nyelv egészen másképp hangzik, mint ahogy le van írva. Általában a nyelvekre jellemző, hogy hangrendszerük eltér a többi nyelvétől – azt azonban aligha lehet akár egy nyelvről is határozottan állítani, hogy hangrendszere nem esik egybe egyetlen másik nyelv hangrendszerével sem, mivel a világ nyelveinek nagy része nincs olyan alaposan leírva, hogy ilyesmit kijelenthessünk. Az pedig, hogy egy nyelv helyesírásában mennyire következetesen hangjelölő, semmiféle köze nincs ahhoz, hogy milyen a nyelv hangrendszere.

Külön vicces, hogy egy angol nyelven szörnyülködnek azon, hogy egy nyelv helyesírása nem hangjelölő. Az indoklás alapján a 10. helyen az angol is állhatna.

9. Amhara

Az amhara nehézsége mellett felhozott egyetlen érv, hogy az amharák úgy gondolják, nyelvük túl nehéz ahhoz, hogy mások megtanulják. Vajon mely nyelv beszélői nem gondolnak hasonlókat?

8. Navajo

A szöveg szerint a navajo annyira bonyolult, hogy egy megfejthetetlen kód alapjául használták a második világháború idején. Ez utóbbi ugyan igaz, de a kódot éppen azért nem tudták megfejteni, mert a kódtörőknek fogalmuk sem volt arról, hogy nem angol nyelvű szöveget kell visszafejteniük.

7. Japán

A beszélt japán állítólag könnyű, ám az írás különösen nehéz, mert a kínai írásjeleket sajátos japán jelekkel vegyítik. Az persze igaz, hogy az írásrendszerek megtanulása külön kihívás, de a japán egyébként sem könnyű (például közismerten bonyolultak az udvariassági formák használati szabályai).

Japán írógép
Japán írógép
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. National Archives and Records Administration, Tom Parker)

6. Mandarin

A kínai különös nehézségét állítólag az ötvenezer írásjel jelenti: ezek elsajátításához a szöveg szerint 2000 órára van szükség (azaz úgy képzelik, hogy egy órán 25 jelet tanulunk meg). 2000 óra egyébként nem olyan sok: ha négy éven át a hét öt napján két órát szánunk a tanulásra, már el is érjük.

A szöveg szerint ettől eltekintve a mandarin nyelvtana könnyű, mivel nincs ragozás. Ez az érvelés elfelejtkezik arról, hogy az egyszerű ragozású nyelveknek tanulói számára általában nagy nehézséget jelent a mondattan. Arról nem is szólva, hogy kínai kiejtés nehézségeiről nem is szól.

5. Észt

Az észt igazi nehézségét állítólag a 14 eset jelenti. Valójában ez nem lenne különösebben nehéz (bár angol anyanyelvűek számára nyilván az esetragozás gondolata is rémisztőleg hathat), inkább a ragozás során a tőben végbemenő változások teszik bonyolulttá. (Meg persze számos más tényező, mint a kiejtés vagy az igeidők használati szabályai.)

4. Magyar

Érdekes módon a magyar nehézségei között a videó meg sem említi az esetek magas számát, csupán a „számos igeragozástípust” (?) és általában a „bonyolult nyelvtani szabályokat”. A videó nézőit megrémíthetik a képen látható egzotikus írásjelek is – ezek azonban nem a magyar helyesírás, hanem a székely írás betűi.

Számos igeragozási típust ismernek
Számos igeragozási típust ismernek
(Forrás: Wikimedia Commons / Outesticide / GNU-FDL 1.2)

3. Baszk

A baszk igazi nehézségeként azt jelöli meg a videó, hogy azon kevés európai nyelvek egyike, mely nem kapcsolódik az angolhoz. Itt nyilván a nyelvrokonságra gondolnak, azaz arra, hogy a baszk nem indoeurópai nyelv. Ebből a szempontból viszont érdektelen, hogy Európában beszélik-e vagy sem, ilyen alapon a listára kerülhetne az összes nem indoeurópai nyelv. (Ráadásul az sem világos, ez a szempont az észt és a magyar esetében miért nem merül fel.)

Emellett szerepel az is, hogy a brit külügyminisztérium a legnehezebben tanulható idegen nyelvként nevezte – ez azonban aligha igaz.

2. Arab

Az arab igazi nehézségét állítólag az írás jelenti: a legtöbb betűt ugyanis négyféleképpen kell írni attól függően, hogy a szó elején, végén, közepén, illetve teljesen önállóan állnak-e. A valóságban azonban ezek nem teljesen térnek el egymástól, van, amikor két forma teljesen egybeesik.

Az arab [g] írásmódjai
Az arab [g] írásmódjai
(Forrás: Wikimedia Commons / Vincent Ramos / GNU-FDL 1.2)

Ráadásul az arabban nincsenek kis- és nagybetűk, melyek pl. a latin vagy a cirill ábécében időnként jelentősen különböznek (G - g, Т – т), és az írott és nyomtatott betűk sem térnek el annyira egymástól, mint ezek esetében.

Az arab tanulása során viszont nem csupán az írás okoz nehézséget, hanem maga a nyelv is, kiejtése, ragozása egyaránt számos kihívás elé állítja a nyelvtanulót.

1. Kantoni

A magyarázat szerint a kantoni még a kínainál is nehezebb, mert négy helyett kilenc tónust különböztet meg. Ez csak félig igaz, mert a kantoniban 6 tónust különböztetnek meg. (Egyébként érdekes módon a mandarin nehézségei között a négy tónus nem szerepel.)

A felirat szerint a kantoni további nehézsége, hogy „az írott jel nem azt jelenti, amit mondanak”. Ezt nehezen tudjuk értelmezni, talán arra gondolnak, hogy az írott jelek jelentése vagy kiejtése más a kantoniban, mint a mandarinban. Ez azonban csak akkor okozhat gondot, ha már tudunk mandarinul – ekkor viszont persze számos dolog könnyebb is lesz.

Összegzésképpen

megállapíthatjuk, hogy más listákhoz hasonlóan nemcsak a sorrend megalapozatlan, de az indoklások is rendkívül felületesek, pontatlanok, és általában csak félig-meddig felelnek meg a tényeknek. A hasonló publikációkban olvasottakat tehát nem szabad komolyan venni.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (5):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2015. augusztus 17. 18:40
1 Sultanus Constantinus

"Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy más listákhoz hasonlóan nemcsak a sorrend megalapozatlan, de az indoklások is rendkívül felületesek, pontatlanok, és általában csak félig-meddig felelnek meg a tényeknek. A hasonló publikációkban olvasottakat tehát nem szabad komolyan venni."

Ez az, csak sajnos az ilyen írások nagyságrendekkel kevesebb olvasóhoz jutnak el, mint az amerikaiak/angolok által terjesztett ökörségek a listáikkal. Ráadásul mivel mindenki őket utánozza és tekinti etalonnak, ezért még jobban terjed a hülyeség. Persze ezeket a listákat mindig olyanok állítják össze, akiknek halvány fingjuk nincs a nyelvekről és a nyelvcsaládokról, talán még a saját nyelvükről sem, ami látszik is minden esetben.

8 éve 2015. augusztus 17. 20:19
2 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: „az amerikaiak/angolok által terjesztett ökörségek” Már megint előtérhatalmazol?

8 éve 2015. augusztus 17. 22:02
3 Irgun Baklav

Na igen, amikor először láttam ezt a tube-on, én sem gondoltam, hogy ez egy tudományos igényű valami lenne, de fura, hogy még a kantoni tónusok számát ia eltévesztették.

Hogy melyik nyelv a nehéz, tényleg szubjektív, de ha az írásrendszert nem számítjuk, akkor azok lehetnek a nehéz nyelvek, amelyek nincsenek rokonságban az általunk ismert (jellemzően indoeurópai) nyelvekkel. Persze csomó más faktor (bonyolult fonémarendszer, egzotikus hangokkal; tónusok; nyelvtan) szintén bekavarhat.

Nekem pl. elsőre a poliszintetikus nyelvek tűnnek ijesztőnek, mint amilyeneket pl. az eszkimók beszélnek. De a lényeg, hogy értelme sincs ilyen periférikus nyelveket megtanulni, tanuljanak csak ők meg angolul.

8 éve 2015. augusztus 17. 22:24
4 Sultanus Constantinus

@Irgun Baklav: A baszkról is azt terjeszti mindenki, hogy baromi nehéz, amikor egyáltalán nem nehéz. Én csak nemrég óta ismerkedem vele és szinte ragad rám, kb. olyan jellegű, mint az eszperantó. A szórend majdnem ugyanaz, mint a magyarban, csak néhány kivétel van, a toldalékrendszer pedig teljesen logikus felépítésű, semmilyen rendhagyóság nincs. Egyedül a poliszintetikus segédigealakok tűnhetnek nehéznek, de erről csak az erősen hangjelölő helyesírás tehet. (Egy spanyol nyelvész tartott erről egy előadást, és nagyon szemléletes volt; röviden az volt a lényeg, hogy a spanyol is ugyanolyan nehéz lenne egy külföldi számára, ha pl. nem azt írnák, hogy "me han dado", hanem azt, hogy "mandao", ahogy ejtik. A baszk pedig pontosan ezt csinálja, mivel nincs íráshagyománya, mindent úgy írnak, ahogy ejtenek.)

5 éve 2019. március 21. 13:39
5 aphelion

A legeslegkönnyebb viszont egyértelműen a német: www.viccesviccek.hu/Egyszeru_nemet_nyelv