A fizikai valóságról érzékszerveinken keresztül szerzünk tudomást. A gondolkodásnak nevezett művelet, amelyre ráépültek a nyelvek, köztük a matematika és a logika is mint "nyelv" és elvont műveleti tér elméletnek számít, aminek igazságát a valósághoz való fizikai visszatérés igazolja vagy cáfolja, a pozitívista tudományos megközelítés szerint. A matematika kiválasztási axiomája feltételezi, hogy 'azonos egyekkel" van dolgunk, de ha ez az axióma nem igaz, akkor az egész algebrai épület összeomlik. http://www.cs.elte.hu/blobs/diplomamunkak/bsc_mat/2010/gilyen_andras_pal.pdf Ugyanakkor a fizika, ha elhagyjuk a mértékegységeket és minden egységet egynek veszónk,akkor a fizikai tudásunk válik semmivé. Mivel minden mérés érintés, és a legelső mérés a súly vagy tömeg mérése volt, amely az egy és a több átváltását segítette megvalósítani, gondolkodésunknak ez az érzékszervi látványa valóság és az elvont közti átmenet megtestesítése, magyarázata, ezért metafizika. Ez a nyelvi tudás elnyomja az érzékszervi tudást, ahogy a matematikai jelek a semmti, az egyet és a többet rendre egy szimbólummal reprezentáljá, ami nyilvánvalóan ellentmond a"röghöz kötött" érzékelésnek. Ahogyan a Stroop hatás teszt eredménye is mutatja http://en.wikipedia.org/wiki/Stroop_effect Következésképpen nem elég a nyelvet és a gondolkodást csak a szépirodalom fikcióján, a matematika, a nyelvtan, filozófia, és a logika szétválasztott tantárgyaiban, hanem ezek közös nevezőit megtalálva egységes keretben tanítani. Így nem fordulhatnak elő, hogy ugyanarról a közös vikágrül különböző és egymással versengő magyarázatok lennének forgalomban. Illetve látni kellene, hogy van egy fizikai törvényekkel leírt, egy projekciókkal létrehozott nyelvi-fantásia világ és érzelmi, azonosulási alapon létrejött számos hitvilág, amelyek metafizikaiak. A diferenciálódó viágképek a főnévis, melléknévi szófajok számával szaporodnak, míg hozzájuk képest az igékszáma kevés. A tudás átaádása így reménytelen feladat, főleg, hogy a relációk fogalma leszűkül egy maréknyira, és félreértett a fenti ismeretköörökön belül is. A természetes nyelvek föbbek közt gépi fordítás célú feldolgozása éppen ezért nem hoz jobb eredményket, mert a metafizika részeként létező ontológiák nem állnak azonos talajon, azaz nem korrekt a csúcsontológiájuk fogalmi készlette, a "vikág tagolása" (chunking - a pszcihológiából).