A gond abban van, hogy az összes többi finnugor népnek van egy nagyon markáns közös génje az N3 (TAT), tehát ők élhettek valamikor egy közös őshazában. De a ma élő KM-lakóság körében ez a gén hiányzik, sőt a honfoglalók között sem volt eddig ez a gén fellelhető!...Ezt a "finnugor markert" a magyarok 0.9%-a hogy úgy mondjam a génjeiben hordozza. Ez testvérek között is mennyi? Több, mint 90000 ember?A székelyek közt ez az arány 6,3% ... Szóval nem kell nagyon aggódni. Amíg be nem bizonyosodik, hogy a gének levelezés útján is terjedhetnek, őseink közt nyugodtan kereshetünk finnugorokat is. :-)
Egyáltalán miért finn-ugor alapnyelvnek nevezték el, amikor az „ugor" nem is finnugor eredetű szó, hanem türk. Avagy ha a kisebb finn ág a maga össz. kevesebb, mint tízmillió beszélőjével kiérdemelte a becses „finn" nevet, a másik nyelvi ág miért nem kaphatta meg a „magyar" nevet (amikor a magyarnak már önmagában több mint tízmillió beszélője van még ma is), sőt finn-magyar alapnyelv (vagy magyar-finn alapnyelv!) helyett egyszerűen nevezhették volna és nevezhetnénk „magyar nyelveknek" is az egészet (más hasonlók mintájára: latin nyelvek, török nyelvek).
Az ugor nem török. Az oroszok tették ismertté és eredete Yugra, az a terület, ahol a manysik és hantik (vogulok és osztjákok) élnek. Ők nevezik Yugrának a területet, ahol élnek. ). A mi odasorolásunkban pedig a mi (H)ungarian, (H)onogurian, Vengri, stb exonimunk a ludas, amelyet még az Árpádházi királyok idején elfogadtunk, sőt hivatalos iratban is használtunk magunkra. Csak az arabok és a közelkeletiek neveznek mad;ghariyya , macar stb, néven. Azért fogadtuk el, mert büszkék voltunk hun múltunkra akár létezett, akár nem. Országjelzésünk H...
Ne téveszd össze az ogurt az ugorral. A nyugati török népeknek két ága van, az oguz vagy saz-törökök, és az ogur vagy lír-törökök (most hagyjuk a többi ágat). Az utóbbinak egyetlen élő nyelve a csuvas, Feltételezetten ide tartozott a kutrigur, utigur, saragur, a többinek meglepő módon nem gur hanem gar, har, ar a vége bul-gar, kaz-ar, av-ar, sav-ar, és a talán a hun. Ám e nyelvekből nem maradt fenn több néhány névnél, vagy még annyi sem csak feltételezni lehet, hogy török nyelvek ogur ágához tartoznak. De éppúgy lehet egyik-másik valamely ugor (vagy más) nép neve is. akár a magyar is, amelyik szintén ar-ban végződik, sőt gyar-ban.
Az onogur tíz ogur törzset jelent. Senki sem tudja, melyik ez a tíz ugor-török törzs. (on = 10 törökül) ami fura, hogy épp csuvasul ez Vunogurnak hangzana (Vun, Vunne = 10 csuvasul). Az oroszok vengernek neveznek...
A két név - ugor-ogur Véletlen(?) hasonlatossága miatt ragadt ránk az ungar, hungar. A kérdőjel nem véletlen. http://www.nyest.hu/forum/mennyire-finnugorok-a-szamaink-avagy-a-szamok-eredetunkrol-meselnek Nincs kizárva, hogy népünk neve 10 ugor-t jelent. harminc= három tíz = hár(om)minc/manc = ahol minc vagy manc a 10 szám ősi, finnugor neve. man(c-u)gor = ma(n)gor (mássalhangzótorlódás elkerülése a harmincnak is van népies harmic neve!) = magor(!!) = magyar (palatizálódás)
a finnugor tízről: finn kyMENesta, permi (ok)MISZ, manysi (naliMAN, ,..csak szóösszetételekben fedezhető fel.
A gond abban van, hogy az összes többi finnugor népnek van egy nagyon markáns közös génje az N3 (TAT), tehát ők élhettek valamikor egy közös őshazában. De a ma élő KM-lakóság körében ez a gén hiányzik, sőt a honfoglalók között sem volt eddig ez a gén fellelhető!...
Ezzel még nem akarom megcáfolni a finnugor nyelvelmélet egészét, de valami hihetőbbet kell kiokoskodni!
Én azt olvastam erről a génről, hogy egy 3500-4000 éves mutáció következménye. A Balti tenger környékén 13000 évvel ezelőtt éltek emberek...akik elfinnesedtek. Lehet az ő mutációjuk. Az Finnugor-Ugor szakadás 4000 éve történt. Tehát utána. Nincs hogy tartalmazzuk e gént, hiszen elszakadtunk tőle még azelőtt, hogy létrejött.
... a "h" hang a hárfa esetében a szó elején van, de néhol eltűnik, így egyes régi magyar írásmódokban sem írták le (lásd "árpa" a "hárfa" mellett)...
Most vettem észre (megnéztem, mert gyanús volt), hogy az olasz nyelvben is arpa a hárfa, mint a régi magyarban az egyik írásmód. Már megint a latin lenne a "bűnös" az eltérésre? Ezt vettem észre "Géza" szavunkban is (nem hinném, hogy pogány név, inkább Jézus nevének olaszos változata lehet, mert Jézus/Jessze/Eisa/Isa olaszul Gesu), de ott megmaradt az olaszos írásmód, a hárfánál pedig visszarázódott az eredeti magyar módi. Köszönjük neked, áldott magyar nyelvszerkezet.
http://hu.wikipedia.org/wiki/KitharaHa feltételezzük, hogy a "hara" a húr szóra utal, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy a "kit" vagy "cit" szó pedig a "hét" számnevet jelenti. Mintha "ómagyarul" mondták volna a héthúros hangszer nevét az "ógörögök"... ;-)A th _egy_ hangot jelöl, nem kettőt (a görög κίθαρα átírása), így elég nehéz ott szétválasztani a szót. Másrészt a görög szóegy óperzsa thritar (thri 'három' + tar 'húr', újabb formája: sitar) szóra megy vissza.Persze a fantázia szárnyalását az ilyesmi úgysem akadályozza.
Citera, Zither, kithara, gitár, szitár, kinnor, santur, cimbalom, dulcimer stb, valamint harp, Harfe, Harpfe, hárfa, árpa stb. Santur ~ százhúr, "one hundred strings" a perzsa nyelvből értelmezve (ha sadeh=száz, akkor a "húr" szóra az "ur" marad, szóeleji "t" nélkül?), de: "It is also thought that the name is derived from "Sant"- "Ur", meaning sound of Ur in Sumerian.", valamint "The name 'santur' is thought to be derived from the Greek psalterion"). Kötve hiszem, hogy az egész görög eredetű, ha egyszer Sumér-ből indul a történet. Csak a santur szóra találtam három különféle etimológiát. A fantázia szárnyalásának ha lett volna akadálya, akkor most egyet sem találtam volna. Ki merné tűzbe tenni a kezét az egyik etimológia kizárólagosságáért?? Melyik az egyetlen helyes? Ezt az ötletelés előtt nem szabad meghatározni, mert nem lenne tudományos.
Ezek a szavak, melyek csak-csak összefüggenek valahol és valahogyan, szerintem nem kell, hogy kövessenek kitalált törvényeket; egyetlen követelmény lehetett régen: értsék meg egymást az emberek a párbeszéd során, vagy az írásjeleken keresztül. Ha a szóalak hangalaki leképeződése egy más nyelvbe átvándorolt szónál eredetileg tartalmazott pl egy "t" utáni "h"-t, szinte biztos, hogy nem maradhatott fenn, legfeljebb lágyította az előtte álló kemény hangot.
Azt is látjuk, hogy a "h" hang a hárfa esetében a szó elején van, de néhol eltűnik, így egyes régi magyar írásmódokban sem írták le (lásd "árpa" a "hárfa" mellett), a másiknál a szó közepén áll, és igencsak hajlamos az eltűnésre az előtte álló mássalhangzó miatt, mert összeolvadt szóban már nincs jelentősége annak, hogy külön-külön is értelmes maradjon az eredetileg saját értelmekkel rendelkező két szórész.
A fantázia kifejezést, mint a teremtőerő zálogát itt szerintem pozitív értelemben kell használni, mert finnugor elméletünk sem lett volna, ha nincs képzelőerő, mely egy elképzelést létrehoz, majd alapossággal az elme elméletté munkál (függetlenül attól, hogy igaz, vagy nem).
http://hu.wikipedia.org/wiki/KitharaHa feltételezzük, hogy a "hara" a húr szóra utal, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy a "kit" vagy "cit" szó pedig a "hét" számnevet jelenti. Mintha "ómagyarul" mondták volna a héthúros hangszer nevét az "ógörögök"... ;-)
A th _egy_ hangot jelöl, nem kettőt (a görög κίθαρα átírása), így elég nehéz ott szétválasztani a szót. Másrészt a görög szó
egy óperzsa thritar (thri 'három' + tar 'húr', újabb formája: sitar) szóra megy vissza.
Persze a fantázia szárnyalását az ilyesmi úgysem akadályozza.
http://hu.wikipedia.org/wiki/KitharaHa feltételezzük, hogy a "hara" a húr szóra utal, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy a "kit" vagy "cit" szó pedig a "hét" számnevet jelenti. Mintha "ómagyarul" mondták volna a héthúros hangszer nevét az "ógörögök"... ;-)
A th _egy_ hangot jelöl, nem kettőt (a görög κίθαρα átírása), így elég nehéz ott szétválasztani a szót. Másrészt a görög szó egy óperzsa thritar (thri 'három' + tar 'húr', újabb formája: sitar) szóra megy vissza. Persze a fantázia szárnyalását az ilyesmi úgysem akadályozza.
Próbáld meg ezen:http://mek.oszk.hu/07000/07026/
Köszönöm, Miklós. Igaz, hogy tenegri-nek is igaza volt, de a régies alakok alapján könnyebb volt asszociálni, úgyhogy van benne értékes adat. Elég világos, hogy a citera, a gitár és a hárfa, mint húros hangszerek, közös tőről erednek, s nevükben is őrzik ezt a közös gyökeret. Zavaró volt, hogy a magyar "citera" szócikkről nehezen tudtam átevickélni más országok citeráihoz (mintha "elszigetelt terület" lenne a magyar), de a kitartásom nem ismert akadályt. ;-)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Citera
http://en.wikipedia.org/wiki/Cithara
http://www.lagougetlerabot.org/index.php?d=guiterne&s=guiterne-suite1.inc
"Hét – később több, akár tizenegy – egyenlő hosszúságú bélhúrja egy dobozszerű hangszertesttől indul,..."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kithara
Ha feltételezzük, hogy a "hara" a húr szóra utal, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy a "kit" vagy "cit" szó pedig a "hét" számnevet jelenti. Mintha "ómagyarul" mondták volna a héthúros hangszer nevét az "ógörögök"... ;-)
A kilencszázas évekbeli királyi udvarunkban az egyik legkedveltebb hangszer volt (a mai "nyugaton" akkor még nem terjedt el annyira, mint nálunk), így egy kis szójátékkal akár HARPHAD-háznak is mondhatnánk az Árpád-házat. A fenti MEK.OSZK.HU link is segít nekünk erre asszociálni, mert akkoriban a hárfát így is írták: "ÁRPA" (Gesta Hungarorum).
Sajnos még nem rendelkezem a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárával, kíváncsi lettem volna, hogy mit ír róla; tehát nem ismerem, hogy a magyar nyelvészet okossága meddig jutott, esetleg kölcsön-, vagy vándorszónak titulálja-e.Próbáld meg ezen:http://mek.oszk.hu/07000/07026/
Aligha talál ebben érdemlegeset a szó eredetét illetően, lévén a linkelt könyv történeti szótár, azaz nem a szavak eredetét, hanem első írott előfordulásait adja meg.
Sajnos még nem rendelkezem a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárával, kíváncsi lettem volna, hogy mit ír róla; tehát nem ismerem, hogy a magyar nyelvészet okossága meddig jutott, esetleg kölcsön-, vagy vándorszónak titulálja-e.
Próbáld meg ezen:
http://mek.oszk.hu/07000/07026/
Egy fontos még: magyarul magyarázható, hogy miért épp úgy szól a tő, ahogy és miért nem másképpen. Mert a magyar tövekhez hasonuló gyök, elhelyezhető, de a német, az angol, a héber , a spanyol nem érti, nem tudja, miért az a név épp, ami.
Erről jutott eszembe a sok közül az egyik etimológia. Hárfa.
Sajnos még nem rendelkezem a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárával, kíváncsi lettem volna, hogy mit ír róla; tehát nem ismerem, hogy a magyar nyelvészet okossága meddig jutott, esetleg kölcsön-, vagy vándorszónak titulálja-e.
Az angol HARP jelentése hárfa, melyet a német HARPFA, HARFE szóból vezetnek le.
http://www.etymonline.com/index.php?term=harp
http://de.wikipedia.org/wiki/Harfe
Ha ránézünk egy hárfára, látjuk, miből épült fel: egy meghajlított (vagy görbe) fa és rá feszített húrok, azaz HÚR és FA. HUR-FA.
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Maler_der_Grabkammer_des_Nacht_004.jpg
Mit tudunk a fenti egyiptomi lant/hárfa történetéről?
A hükszoszok "vezették be Egyiptomban a ló vontatta harci szekér, a vertikális szövőszék, a lant és az összetett íj használatát."
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BCkszoszok
http://en.wikipedia.org/wiki/Hyksos
Kompozit-íj, fokos, harci szekér, lovaskultúra, lovas-temetkezés, szövőszék (fejlett technika a kultúrában, a gazdaságban és a harcászatban), mindez Mózes, és a zsidó vallás (ezzel együtt a zsidó nép) megszületése előtt, i.e. 1700-as évek...hmm. Érdekes, hogy a magyar wiki-cikk az angoltól eltérően ír a hükszoszok eredetéről, az angol ír ragozó nyelvű hurri, ragozó nyelvű türk és indo-árja népekről (lemaradt a tudásunk?).
Itt beleakadtam "szekér" szavunkba, mely sumér nyelven gigir(!), és van sigigir változata is, mely már szíjjal vezetett kerekes járművet jelenthet (eše = szíj, gur = kör/kerék/, ami GURul).
http://psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html
Hükszosz uralkodói név volt "SAKIR-HAR".
A HAR sumér nyelven hegy (már megint botlottam valamibe?).
Na de most már leteszem a lantot, mert túlmentem a terven...
Egy kis aktualitás...folytatás2. részMihályi Ferenc dr A "kiáltónak szava", Gondoltatok egy prédikációhoz, Messiás.....A MESSIÁSAz Evangéliumok azt tanítják, hogy Jézus volt az a Messiás - vagyis szabadító - akit a sok rabsorsot szenvedett zsidó nép várt, akit nekik prófétáik jósoltak, ki Dávid családjából származott, a júdeai Betlehembe született Máriától és József fia volt.A zsidó nép azonban nem vallási, hanem politikai szabadítót várt, vérükből való vér, húsukból való hús és hatalmas, mint a legendabeli Dávid király. Ők a Názáreti Jézust nem ismerték el sem zsidónak sem szabadítónakHittudósok és történészek egyöntetűen írják, hogy az Újtestamentum Evangéliumaiban az első évszázadok alatt sok változtatás, betoldás és kihagyás történt egyházpolitikai, célszerűségi okokból.Istennek jogában állt a messiás-várandóság betöltésére bármelyik népet kiválasztani és az ő Igéi ugyanolyan értékűek, ha Kínai, Szkíta, Perzsa vagy Zsidó Krisztus szájából hangzik is. Mivel pedig valóban kiválasztott egy népet, melyen keresztül elküldte az ő Egyszülött Fiát, nemcsak illik nekünk, hanem kötelességünk is tudni, hogy melyik volt az a nép.Houston Stewart Chamberlain szerint teljesen bizonyos, hogy Krisztus nem volt zsidó és ereiben egy csepp zsidó vér sem csörgedezett, mert Galilea népe, ahonnan származott, nem volt zsidó. E területet a zsidók "Galil hag Goyim"-nak, Idegenek földjének nevezték és ezt a nevet egyszerűsítették a Rómaiak Kr. e. 63-bon Galileára, melynek jelentősebb városa Scythopolis, lakossága pedig khusi szkíta nép volt, kiket Kr. e. 710-re II. Sargon Susánból telepített Galileába, az ottani rokon népek közé, akik a tőlük délre lakó samaritánusokhoz hasonlóan a sumér nyelv arameus dialektusát beszélték. A sumér nyelvről pedig nem kisebb tudósok mint Sir L. Wooley, Sir H.C. Rawlinson, Prof. J. Oppert, Prof. Sayce stb. állapították meg, hogy "ős-szkíta nyelv" volt, melynek egyenes folytatása a magyar nyelv.A zsidók ősei: a khabirú arabok a Krisztus előtti második évezred második felében kezdtek felhúzódni a Holt Tenger nyugati hegyes-dombos partvidékére, ahol a hettita kánaánita népek laktak. Mivel a bevándorlás szervezetlenül és lassú tempóban folyt, az új jövevények megtanulták a befogadó nép nyelvét, átvették szokásaikat és keveredtek is velük úgy, hogy a Kr. e. hatodik században már semmi sem állta útját a teljes beolvadásnak.Történt azonban, hogy Krisztus előtt 597-ben Nebukadnezár babyloni király leigázta Palesztinát és a lakosságból - így a zsidók közül is - sokat rabszolgaságba, fogságba hurcolt, honnan az újabb hódító Cyrus Perzsa király bocsátotta el a még élőket és leszármazottaikat Kr. e. 538-bon. Az első csoportban csak csekély számú szegény zsidó tért haza, akiket az otthoniak hamar felszívtak. Tizennyolc évvel később egy jelentősebb csoport tért haza Zerubabel vezetése alatt, aki Júdea kormányzásával lett megbízva. Később, Kr. e- 444- ben a király egy gazdag zsidót, Nehémiást küldte kormányzónak Judeába. Nehémiás, hogy az asszimilálódást meggátolja, eltiltotta zsidó őseit a vegyes házasságtól és vallási reformokat is hozott.A zsidó teokratikus állam és nemzet megalapítójának azonban Esdrást kell tekintenünk, aki 238 levitával és vagy ezerötszáz egyéb rendű, rangú, mind jómódú hívével tért haza Kr- e. 397-ben. Ő a nehémiási fajvédő törvényeket megszigorította, és a már meglévő vegyes, vagyis zsidó- kánaánita házasságokat felbontatta, a kánaánita hettita feleségeket gyermekeikkel együtt elűzte. Az államformát teljesen theokratikus alapokra fektette, a népnek saját nyelvet és írásmódot szerkesztetett és megalkotta a világ legcsodálatosabb, legelterjedtebb irodalmi művét, a zsidó mitológiát, mely ma "Ótestamentum" néven ismeretes. Természetes, hogy "Esdrás törvényei még jobban mélyítették a zsidók és goyimok közötti szakadékot" - írja J.W. Swain- de a zsidóknak megmaradását, nemzeti öntudatot és biztonságérzetet adott, és megindította a nyelvi elkülönülést a környező népektől, akik az arameus nyelvet beszélték egész Palesztina területén.Kik voltak az arameusok és hol laktak? Miféle nép volt az, mely ezt a nyelvet beszélte és miféle nyelv volt az arámi nyelv?Leonard Cottrell "The Anvil of Civilization" című könyvében azt írja, hogy ha valaki a Kr. e. ezredik évben a turáni fennsíkról elindult Nyugat felé a Földközi-tengernek akár az északi táján, tehát Anatólián, a Hettiták földjén és a mai Görögországon keresztül, akár a déli part felé vette útját Palesztinán keresztül Egyiptomba és Lybiába, csak egy nyelvnek a tudására volt szüksége, mégpedig az Oppert által Sumernak nevezett mezopotámiai ősnép nyelvére, mert ezeken a területeken abban az időben még mindenütt ennek a nyelvnek valamelyik dialektusát beszélték. Hasonlóan írnak a többi jeles történészek is......."és próbáljuk meg hozzáilleszteni a már korábban leírtakat, miszerint a Kárpát-medencei rovás leletek, pl. az "M" alakú bevéséssel ellátott Székelyháton fellelt szobrocska legalább 2000 évvel "megelőzi" Mezopotámia ill. Egyiptom területén talált ugyanilyen leletanyagot.Tehát ha Leonard Cottler "The Anvil of Civilation" című könyvének kutatási területét egy kicsit "feltolja" északabbra akkor beleírhatta volna könyvébe azt is, hogy amennyiben ha valaki kr.e. 1000ben elindul a Kárpát-medencéből délnek a Hettiták földjén keresztül Egyiptomon, Palesztinán át Lybiába és megérkezik a turáni fennsíkra akkor gyakorlatilag nem találkozik mással, mint egy ugyanazon nyelv valamely nyelvjárás szerinti használatával s egészen jól megérteti magát az ott élőkkel.S újabb gondolatébresztő: Jézus prédikációit vajon hogyan érthette azon időben és helyeken mindenki, aki csak hallgatta?Na már ez tényleg utolsó. Ezt olvasva elszorult szívvel gondolok Horváth István nyelvésztudósra, aki a 19. sz. elején azt merte leírni: A B. nyelve alapvetően a magyar volt.Fantáziára bízva, hogy ezért mit kapott.De eleve EGY nyelv volt kezdetben, így érthették egymást az emberek. De most is azt olvasom: a nyereg, kengyel SZLÁV eredetű szó, jelentése ismeretlen. Ez a legújabb és legkorszerűbb értelmező magyar szótár....
A Biblia az ősi vallási iratok (teremtéskönyvek) több helyről kimásolt, összerakott, sokszor logikátlan, máig magyarázásra szoruló egyberakott szemelvényeire épül- az egyiptomi zöld smaragdtáblák, a szumér kék táblák ősi írásai , az óind írások ősi fogalmai egy az egyben felismerhetők a bibliában. És a felismerhetők- a Bibliánál sokkal régibb szövegek-melyek a Bibliánál sokkal részletesebb, mélyebb, metafizikai szinten összehasonlíthatatlanul logikusabb, részletesebb ősvallásszövegek, ahol egy teremtő van, de a Biblia Mózeshez beszélő, a saját tetteit folyton felülíró, megbánó, félelmetes, fenyegetőző JHWH biztosan nem az az ősteremtő, akivel akár Jézus beszélt, vagy amely világteremtőt kezdettől egynek tudott ősi népek ismertek. Táltospapjaik a nép szolgái, a különböző szférák szintjeivel kommunikáló tudók, nem hókuszpókuszok, nem pogány mutatványosok- alakváltozásra képes, a magasabb tudással (T) szinkronba jönni tudók - akiknek semmi köze a Biblia azon papjaival- rabbiaival, akik a nép fölött álló, (mint JHWH) fölöttük ítélkező, de az ősi tudást már régen elvesztett tanított- és a tudásukból az alsóbbrendű (SZEGÉNY) embereket kizáró , az írás-olvasás tudását máshonnan tanult, módosított és abba másnak bepillantást nem hagyó -tudással visszaélő- írástudók- a mái napig ilyen szerepet töltenek be a féltve elzárt, rejtett ősi iratok csak kiemelt -önjelölt - írástudók tudománya, amit a +-ség ugyanúgy használt-h. ki- és élt vissza vele, mint elődeik. A Biblia nagy része nem valódi vallástörténet. Hanem részletező, vallást politikává alakító kötelező alkotmány és alkotott kiválasztottságot önigazoló részleteskedő, a teremtéshez nem sok közzel bíró régi sémi rendszabályok, családfák, parancsok, (az első 10 másolt, de az eredeti nem is 10 volt) a második 10 meg a kiemelt nép saját részleteskedő napi szintű szabályrendszere. A júdeo-keresztény vallás keresztény része az egyetlen, amit tűzzel vassal terjesztettek. A J-K az egyetlen vallás, ami politika és kötelező is egyben. Egy fontos veszett el az egészből: maga a Teremtő. Eltűnt a tudás, a teremtő, a teremtés, a lényeg, az ősi kérdések ősi válaszai -maradt egy felületes, vakhitre kötelező törvénykezés és a törvények kiválasztott szolgái. De a vallás a csődöt hordja magában ilyen módon. Vakhitre alig képes valaki, a TUDÁST elhagyta, arrogáns, követelőző és öntörvényű. A Biblia abban nagy, hogy annak nyomán az eredeti kérdezők az elveszett válaszokat ennek nyomán és épp a tudás elvesztése miatt keresni kezdik- és megtalálják. Az arroganciapolitikát leküzdeni nem lehet, de tudatni róla sok elkeseredett, metafizikától megfosztott embert újra a tudásra épülő ősvallás felé terelni, mutatni, a vakhit inszufficienciáját látókat újra a tudás alapú hit-vallás felé terelni, érdemi nagy kérdésekre érdemi nagy válaszokat visszaadni. (Mózes istene, sőt Józseftől- az exsodusig olyan személyesen megjelenő, magáról sokszor mint isten, sokszor mint nagy úr nyilatkozik, aki utal az ő URÁRA- nem a teremtő jelenlétét mutatja. Egyiptom eszmei legyőzése...nem eszmei győzelem. Egy akarnok ÚR pogány mutatványaival nyer- a több ezer éves ős-tudáson alapuló és nem vakhitű birodalom tudói fölött? Ebből kevés igaz. Sőt az egész B. történet- az Ábrahámtól kezdődő protosémi (sémi) népek fellépése, viselkedése erkölcsi bukás az egyiptomi végtelenül toleráns, a szándékos hazugságot kegyesen és többször megbocsátó valódi ÚR és nép bölcs, tisztes tudó népével szemben- ahol-ha van van igazságtalanság- az a testvéreik (Sém, Hám, Jáfet) és azok fiai kánaániták, hettiták, médek, hurrik, pártusok, szkíták, szumérek elleni oktalan és kíméletlen vérengző politika és népirtás a több kincs, mások megvetése címen (mert az úr mondta)...ezt gondolom a nagy műről. agy és tiszteletre méltő mű, de nem úgy történt és nem úgy igaz, hogy arra a világ hitét szabad lett volna felépíteni.-én így hiszem, mert tőlem sok okosabbtól így olvastam, így értettem meg és így látom igaznak.
Kedves Idiklat! "A genetika fontosságát sem szabad túlragozni- mert sok kis népet felvehettek az ősnépek ősnyelvvel- és keveredtek velük.”A genetika kiemelkedően fontos a népek származásának megállapítása szempontjából. A jelen hivatalos tudomány egyértelműen elfogadta (még Róna Tas is) hogy a magyar nép a KM-ben fejlődött ki. Ezzel a finnugor történelemszemlélet a szemetes vagy még inkább a szennyes kosárba került:https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6493,A_Karpat-medence_6_11._szazadi_tortenetenek_embertani_vonatkozasaihttps://videotorium.hu/hu/recordings/details/6509,Az_ostorteneti_konferencia_hozadekaEzzel a magyarság történelmében a genetika szerepe lezárult. Az tisztázott lett, csak valahogy el kell juttatni a köztudatba is, amire én igyekszem minden médiumot felhasználni. Itt az ideje hogy átírják a történelem könyveket mint Finnországban is. A ma magyarnak nevezett nép soha nem élt együtt egyetlen un. „finnugor néppel” történelmileg kizárt egy finnugor vagy ugor őshaza!Nem kisebb kérdés, és talán még fontosabb is a nyelvi kérdés. Ebben viszont a genetikának semmilyen szerepe nincs. Talán abban is megvan már a konszenzus, hogy a magyar nyelv szintén a Kárpát-medencében alakult ki, de egyesek még mindig úgy gondolják, hogy a kisszámú honfoglalók tanították meg a többségi itt találtakat. Valamilyen okból kifolyólag hiába tény az, hogy a legősibb írott emlékek ragozó nyelven voltak írva mégis elterjedt az a hit hogy az indogermán, vagy hajlító nyelvek ősibbek. A modern tudomány megállapította a fogban található stroncium izotóp segítségével nyomon követhető egyénekre vonatkozólag hogy milyen területeket jártak be már sok 1000 évvel ezelőtt is. A következtetés, hogy az emberek hihetetlenül nagy területen (akár 10.000 km nagyságon is. Például többszöri utat az Alpok és Stonehenge között megjártak) voltak aktívak, kereskedtek, kultúrát terjesztettek, és nem egy irányba hanem oda vissza a szélrózsa minden irányában. Így alakultak ki magas kultúrát képviselő népek. Ezek legelső nagyszerűen, korabeli írással dokumentált csúcsa a sumer kultúra. Az általuk kidolgozott kereskedelem, földművelés, állattenyésztés, fémművesség stb. az alapja az egész európai, és dél ázsiai kultúrának. Természetesen, ahogy az ők tudásuk nem tűnt el pont úgy biztos, hogy a nyelvük sem tűnhetett el nyom nélkül. Azt mára már tudjuk, hogy nem volt sem finnugor sem indogermán őshaza. De azt is tudjuk hogy a románok és a spanyolok soha nem éltek egy őshazában, mégis mindketten újlatint beszélnek, ráadásul a román közelebb van a spanyolhoz mint az olaszhoz. Hogy is van ez? úgy hogy létezett egy „lingua franca” (vulgáris latin). Hasonlóan volt egy közlekedő nyelv, egy ragozó, amelyik nyugodtan lehetett a magyar és akár a többi ragozó nyelv őse, de még a hajlító nyelvek őse is lehetett, persze már nagyon „elhajolva”.
A spanyolt lazán összemosni a latinnal, azt a göröggel lehet. De nem érdemes. A Kelta népek -a kelta nyelvűek- IS Keletről vitték nyugatra a kultúrát, nem fordítva. Ie. 4500-ban már igen fejlett teraszos földművelés folyt É-Mezopotámiában, India, Kína, Mongólia, a közelkelet kultúrnépei- ami jelenthet nomád kultúrát és építő, helyben maradó kultúrát is- nem előrébbvaló egyik a másiknál, de másért nagy mindkettő- már fejlett földművelő, a népek ie. párezer évvel nem 10 ezer km-ben gondolhatóan vándoroltak- a még víz alá nem került földrészeken át délamerika is ősi építészet, földművelés birtokosa- ie. 5000-ben nyugati magaskultúráról nem lehet érdemben beszélni. Szóval a spanyol, a latin és az ógörög-görög- latin nyelv-indogermánba sorolt nyelvek, de figyelembe érdemes venni: a földműveléssel kapcsolatos alapszavai a latinnak és a görögnek merőben mások, nagy %-ban teljesen más szótövekkel, alapszavakkal dolgozik. A két nyelv tehát ne fejlődhetett egyszerre és főleg nem egymásból. A népek persze jöttek, mentek, Britannia-és középázsia keleti széle ismert volt nekik. A kőemelő, MÉNHÍR építő népek KELTÁK- mit jelenthet a Kelta- azt, aminek hallik: Keletről jött nép. Ha az írek költött ill. másolt kelta történetét olvassuk a kelta leszármazottakáltal (60.000 tán értegeti még az ősnyelvet -a többi angolba olvadt).- felismerhető az óind vallás, Cuchullan és társai név és tettek, helyszínek és szóviccek is a kelta-magyar tolmácsunk szerint olyan speciálisan régiek, hogy a poénokat elveszítené a fordítás. Én -nem folyékonyan- de értem azokat a szóvirágokat, vicceket, beszélő neveket (ld. még Odüsszeusz neveit akár) és mondásokat amiket a magyar finomséga lehetővé tesz.. A tolmács viszont nem. Mert bár kiüti a szemét de nem érti meg a saját alapszavait sem, amik pedig nem is akartak másnak látszani, mint ősi írott nyelvnek -érthető nyelvnek. Csak magyarul érthető- és a keltát tudók is értik-vagy mégsem?- ez mégis hogyan magyarázható úgy meg, hogy a magyar vesztesen jöjjön ki a nem értő angol, germán meg győztesen? Nem verseny- de az ősi szövegek megértése csak magyarul sikerül. Hogy sikerítik más nyelvre is- ez nem értésen múlik. Akaráson inkább.
Szóval a lényeg: a görög alapszavak és a latin alapok földműveléssel kapcsolatban nem állnak elég közel egymáshoz. De az alapszavak (pl. BIKA) minden környező új és régi nyelven közös ősnyelvre utal vissza. Egy fontos még: magyarul magyarázható, hogy miért épp úgy szól a tő, ahogy és miért nem másképpen. Mert a magyar tövekhez hasonuló gyök, elhelyezhető, de a német, az angol, a héber , a spanyol nem érti, nem tudja, miért az a név épp, ami.
a kÁRPÁT-MEDENCE ŐSLAKÓIT NEVEZHETJÜK AVAROKNAK, hUN-SZKÍTÁKNAK, EZEK NEM FELTÉTLENÜL UGYANOLYAN SZÓFAJBÓL SZEDETT NÉPNEVEK.
Caps. lock-ért bocs.
A helyi őslakosok -legyenek avarok, lehetnek magyarok, szabirok- egyben azonosak: nem kellett tolmács nekik, Árpád idején sem kellett. Volt némi nézetkülönbözés is, de jellemzően nem voltak nagy honelfoglaló háborúk.
Árpád jövetelekor már túl vagyunk az Európa atyja (az atyja...) Karol Magnus avarirtó, nyúvasztó, aranyelhordó hadjáratán. A nagy caroling kor- ha volt- a + terjesztés címén járta Európát (de ő hódító volt, és nem kalandozott, a HUN, a MAGYAR viszont mindig így tette a régi nagy nyugati őskultúra (...) szerint.
na szóval karoling hódító károly a világ minden kincsét kiverte (szó szerint is) az ősi, valóban kultúrához közelebbi népekből, ahová lépett, fű nem termett- a saját kultúrbirodalma a legsötétebb 300 év Eu. történetében. Nem épült templom, se vár, nem volt fejlett államapparátus, se iskola se egészségügy se-se-se-még a hódított (?) aranyat sem használták másra, csak dicsőség hirdetésére- egy kicsit átkalapálták, hogy ne üvöltsön róla: ez bizony avar-HUN szkíta, fönícia, sumér ........bizánc kincsei voltak, nem az őskultúr nyugatvikingek vagy gallok-frankok germánok kutúrálódtak. Atillának volt nem egy aranypénze, értékes volt -az arany aránya nem volt megbuherálva. Az arany-arány hasonlít-ez sem véletlen.
A nagy karolingnak egy vsz. utólag vertek egy darab emlékkorongot, de fizetőeszköze nem volt saját. Ekkora úr a hős nyugaton- és ennyi sem tellett tőlük....és a HUN volt barbár? Az írástudó, olvasásban jártas HUN?
A föld kinyílt, és ontja kincseit. ie. 8500 éves rovott, képírásos, ékeléses táblák. Amikre lehet mondani, hogy az kéchem gechmann volt, kacholing- vagy lehet mást is -egy nem működik a tézisekben nyugaton sem keleten a híresebbneknek elismert de kevésbé ősi népek esetén sem: a mássalhangzójelzős, változó irányú ékelések, rovások hangzósítását a szláv , a görög, a nemcse, a cseh, a latin, pre-sémi ,a kelta-utódok (:) hangzósítási kísérletei is megvannak- de nem értelmesek, nem érthetőek. 2 oldali alakítás és betűcsere-magyarázás után már szólhat valamit, de nem az eredeti szöveget. A magyar hangzósítás próbája-bár lehetősége alig akad- működik. Nem tudunk ószumérul, etruszkul, de magyarul hangzósítva értelmes odavaló szöveg lesz belőle, más nyelven nem lesz. Ezek tények. Meg az is, hogy Irakban többszázezer frissen kikerült rovott pecséthengert zúztak szét és temettek vissza az amerikai honvédő (:::!) katonák- a pecséthengertől féltek? Magyar, hun emlék mégis alig akad. Sőt. Nem is. Egy mák: az óind, kínai, arab, óperzsa, ótörök, mongol, tatár nem érdeklődött Kachol-nál, hogy a szöveg, amit rólunk írtak, machadhat e. De Karolról nem született hiteles beszámoló, csak helyi érdekeltségben. (féltek tőle a mongolok, vagy az ókori kelet? Ugyan. Csak vagy nem volt, vagy nem volt nagy.
5. A rasszizmus netovábbja lenne az, ha a kárpát-medencei magyarságból kizárnánk a mindig többségben lévő helyi (ős)lakósokat.Azt meg miképpen lehetne elkövetni?Mármint gyakorlatilag.
Tiszta akkor a kérdés, ha megalapozottan igazoltan leírod: kik őslakosok a kárpátokban.
Az avar, szkíta, hun, szík, magyar nem mind népelnevező szavak, de a szláv, a germán, stb. sem mind ugyanazt jelentő népelnevező szavak. Az avar- hun egy nyelven beszélt. (mert az ősi forrásokat olvasva nem tolmácson át beszélgettek)
A legősibb-15000-nél régibb rovások, képírások régen ismertek, régen fejtegetik- és próbálják a talált szöveget hangzósítani ógörögre, németre, (ógermán) latinra, sémire, asszírra, hun-magyarrra- az alapvető eltérés az, hogy a hangzósításokat leírni lehet mindezen nyelven, de a talált hagzósítandó vázat úgy hangzósítani, hogy nem csinálunk kerékbetörést az ősjelekkel - magyarul hangzósítás magyarul érthető szöveget ad.
tenegri írta: "A magyar szót azért nevezik finnugor eredetűnek, mert a töve (szarv) a finnugor alapnyelvben is megvolt (erre utalnak a többi finnugor nyelv párhuzamai) - s noha oda viszont vmi indoeurópai nyelvből kerülhetett, a nyelvtudomány a közvetlen forrást adja meg eredetként"Tehát a finnugor alapszavak egy része ugyanaz, mint az indoeurópai alapszavak. A kronológiába inkább ne menj bele (hogy honnan hova vándorolt a szó), mert ott súlyos bakikat vétettek a finnugristák már többször. Először kb 6000 évesre becsülték a finnugor alapnyelv kialakulását, az indoeurópai csak kb 2000-3000 évvel később alakult ki állítólag. Mégis, miből? Tapsolt valaki, és "lőn"? Aztán miután kialakult a semmiből, rögtön osztani kezdte a sokkal régebbi nyelv számára a szavait.Komolytalan elmélet, jobbat kell kitalálni.Aha, szóval ezért mondják "víz", "ház" és a többi szavunkat is finnugornak, mert ha indoeurópainak mondanák mindet, szinte nem is maradna eredeti finnugor, és dőlne az elmélet. A király meztelen maradna.
A "finnugor" elnevezést már azért sem jó körömszakadtáig használni, mert annyi félremagyarázás és ellenszenv lengi körül. Az indogermán IS a finnugornak hívott nyelvkonglomerátum rosszul csokorbaszedett nyelvből fejlődhetett, de az ősnyelvhez való kötődést értelem szerint minden féle nyelv mutatja- csak a későn elágazó, messzekerült változatok később hejtottak ki a közös törzsből és több változáson mentek át. A magyarról azt is leírják nagy nyelvészek: a több betűhasználata (és hanghasználata) is a torzulása mellett szól. Alapszabály viszont, hogy a véletlenre bízni sokmindent azért, mert nincs érthető magyarázat: nem érdemes,. Ha egy nyelv azért nem tudja jól leírni a másikat, mert fele annyi hangot ismer és rögzít: az nem a fejlettségét jelzi a sokkal gazdagabb hangú -és szerkezetben is tiszta logikát képviselő nyelvvelk szemben- a visszafejlődés, a sorvadás jele.
A magyar mássalhangzóváz -mindegy, hogy ki ismeri el (fel) vagy ki nem- szinte nincs nyelv, amiben fel ne lenne lelhető. Erre lehet mondani, hogy azok váza van a magyar által is használva- de olyan nyelv, ami minden nyelvben a saját tiszta töveit és szerkezetét felleli és minden más a saját nyelvében logikus, a többiben szórványos és esetleges- egyértelművé teszi: a magyar az ősi nyelv legközelebbi rokona- ezért hasonlít mindre bizonyos szinten- de épp ugyanazért az ősnyelv -magyar rokonság %-a sokszorosan egyezik minden más hasonlított nyelvhez képest. A magyar sokszor oda-vissza érthető és vagy még ismert, vagy nehezen előjövő de életképes, vagy elveszettnek tűnő értelmet mutat. A magyar őslogikában érdemes elmerülni- ld. Browing nagyon ütős és tudó véleményét a magyarról. Véleménye tudásra épül.
Nagyon kiábrándító lenne, ha leírnám, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár sok évvel ezelőtt megjelent CD-n és hogy a teljes anyaga letölthető PDF-ben a Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből? :-)Csak az kiábrándító, amit legutóbb írtak magyar értelmező szótár címen. 1995 Az kemény. Letölthető, de nem érdemes rákattintani.
Nem lenne kiábrándító, sőt, megköszönném nagyon, hogy szóltál. Csak nem tudom, miért így. Varga Csaba is alkotott egy nagyon jó sorozatot- nem kérdem, kiábrándító e....mert minek ilyet kérdezni???- a JEL, JEL, JEL, A kőkor nyelve a kép, és még jó sok, részletes és nagyon korrekt ősszótőmagyarázattal, és a felvetett spanyolt, olaszt, angolt, németet, latint, ógörögöt és etruszkot is összeveti részletesen. Abban választ kaphat a hogyan és miért lett a spanyol olyan, amilyen, és hogy ellentmond e ez valaminek, (és hogy minek)- de az etruszk is érdekes.
Egy dilettáns nyelvészkedő írt egy részletes fordítást etruszk aranylemezekről....totális csőd és égés. De érdemben egy nyelvész sem fáradt vele, hogy nekifusson, kijavítsa- csak jelzi- Varga Géza pl.- hogy nemjó! (ennyit én is látok, viszont ennél többet nem sűrűn látni az amúgy jó nyelvésztől- de az energiáit inkább a más lehúzása, gúnyolása köti le- hasznosabb is lehetne amit tesz.
Szép napot- ha nem kelt csalódást...(mi van??)
Kedves Idiklat! "A genetika fontosságát sem szabad túlragozni- mert sok kis népet felvehettek az ősnépek ősnyelvvel- és keveredtek velük.”A genetika kiemelkedően fontos a népek származásának megállapítása szempontjából. A jelen hivatalos tudomány egyértelműen elfogadta (még Róna Tas is) hogy a magyar nép a KM-ben fejlődött ki. Ezzel a finnugor történelemszemlélet a szemetes vagy még inkább a szennyes kosárba került:https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6493,A_Karpat-medence_6_11._szazadi_tortenetenek_embertani_vonatkozasaihttps://videotorium.hu/hu/recordings/details/6509,Az_ostorteneti_konferencia_hozadekaEzzel a magyarság történelmében a genetika szerepe lezárult. Az tisztázott lett, csak valahogy el kell juttatni a köztudatba is, amire én igyekszem minden médiumot felhasználni. Itt az ideje hogy átírják a történelem könyveket mint Finnországban is. A ma magyarnak nevezett nép soha nem élt együtt egyetlen un. „finnugor néppel” történelmileg kizárt egy finnugor vagy ugor őshaza!Nem kisebb kérdés, és talán még fontosabb is a nyelvi kérdés. Ebben viszont a genetikának semmilyen szerepe nincs. Talán abban is megvan már a konszenzus, hogy a magyar nyelv szintén a Kárpát-medencében alakult ki, de egyesek még mindig úgy gondolják, hogy a kisszámú honfoglalók tanították meg a többségi itt találtakat. Valamilyen okból kifolyólag hiába tény az, hogy a legősibb írott emlékek ragozó nyelven voltak írva mégis elterjedt az a hit hogy az indogermán, vagy hajlító nyelvek ősibbek. A modern tudomány megállapította a fogban található stroncium izotóp segítségével nyomon követhető egyénekre vonatkozólag hogy milyen területeket jártak be már sok 1000 évvel ezelőtt is. A következtetés, hogy az emberek hihetetlenül nagy területen (akár 10.000 km nagyságon is. Például többszöri utat az Alpok és Stonehenge között megjártak) voltak aktívak, kereskedtek, kultúrát terjesztettek, és nem egy irányba hanem oda vissza a szélrózsa minden irányában. Így alakultak ki magas kultúrát képviselő népek. Ezek legelső nagyszerűen, korabeli írással dokumentált csúcsa a sumer kultúra. Az általuk kidolgozott kereskedelem, földművelés, állattenyésztés, fémművesség stb. az alapja az egész európai, és dél ázsiai kultúrának. Természetesen, ahogy az ők tudásuk nem tűnt el pont úgy biztos, hogy a nyelvük sem tűnhetett el nyom nélkül. Azt mára már tudjuk, hogy nem volt sem finnugor sem indogermán őshaza. De azt is tudjuk hogy a románok és a spanyolok soha nem éltek egy őshazában, mégis mindketten újlatint beszélnek, ráadásul a román közelebb van a spanyolhoz mint az olaszhoz. Hogy is van ez? úgy hogy létezett egy „lingua franca” (vulgáris latin). Hasonlóan volt egy közlekedő nyelv, egy ragozó, amelyik nyugodtan lehetett a magyar és akár a többi ragozó nyelv őse, de még a hajlító nyelvek őse is lehetett, persze már nagyon „elhajolva”.
A latin de még az ógörög sem lehetett az ősnyelv őse. Minden nyelv egy ragozó ősnyelvből hajtott ki, csak van, amelyik 80%-ban megmaradt eddigi ismeretek szerint az őssel egyezőnek, minél később hajtott ki minél átalakult-torzult formában, annál újabb nyelv- de nem finnugor és nem indogermán. Nyelvek, ősnyelv, és hajtások. A latin ie. 6000-ben még ötletszinten sem volt meg.
Kedves Idiklat! "A genetika fontosságát sem szabad túlragozni- mert sok kis népet felvehettek az ősnépek ősnyelvvel- és keveredtek velük.”
A genetika kiemelkedően fontos a népek származásának megállapítása szempontjából. A jelen hivatalos tudomány egyértelműen elfogadta (még Róna Tas is) hogy a magyar nép a KM-ben fejlődött ki. Ezzel a finnugor történelemszemlélet a szemetes vagy még inkább a szennyes kosárba került:
https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6509,Az_ostorteneti_konferencia_hozadeka
Ezzel a magyarság történelmében a genetika szerepe lezárult. Az tisztázott lett, csak valahogy el kell juttatni a köztudatba is, amire én igyekszem minden médiumot felhasználni. Itt az ideje hogy átírják a történelem könyveket mint Finnországban is. A ma magyarnak nevezett nép soha nem élt együtt egyetlen un. „finnugor néppel” történelmileg kizárt egy finnugor vagy ugor őshaza!
Nem kisebb kérdés, és talán még fontosabb is a nyelvi kérdés. Ebben viszont a genetikának semmilyen szerepe nincs. Talán abban is megvan már a konszenzus, hogy a magyar nyelv szintén a Kárpát-medencében alakult ki, de egyesek még mindig úgy gondolják, hogy a kisszámú honfoglalók tanították meg a többségi itt találtakat. Valamilyen okból kifolyólag hiába tény az, hogy a legősibb írott emlékek ragozó nyelven voltak írva mégis elterjedt az a hit hogy az indogermán, vagy hajlító nyelvek ősibbek. A modern tudomány megállapította a fogban található stroncium izotóp segítségével nyomon követhető egyénekre vonatkozólag hogy milyen területeket jártak be már sok 1000 évvel ezelőtt is. A következtetés, hogy az emberek hihetetlenül nagy területen (akár 10.000 km nagyságon is. Például többszöri utat az Alpok és Stonehenge között megjártak) voltak aktívak, kereskedtek, kultúrát terjesztettek, és nem egy irányba hanem oda vissza a szélrózsa minden irányában. Így alakultak ki magas kultúrát képviselő népek. Ezek legelső nagyszerűen, korabeli írással dokumentált csúcsa a sumer kultúra. Az általuk kidolgozott kereskedelem, földművelés, állattenyésztés, fémművesség stb. az alapja az egész európai, és dél ázsiai kultúrának. Természetesen, ahogy az ők tudásuk nem tűnt el pont úgy biztos, hogy a nyelvük sem tűnhetett el nyom nélkül. Azt mára már tudjuk, hogy nem volt sem finnugor sem indogermán őshaza. De azt is tudjuk hogy a románok és a spanyolok soha nem éltek egy őshazában, mégis mindketten újlatint beszélnek, ráadásul a román közelebb van a spanyolhoz mint az olaszhoz. Hogy is van ez? úgy hogy létezett egy „lingua franca” (vulgáris latin). Hasonlóan volt egy közlekedő nyelv, egy ragozó, amelyik nyugodtan lehetett a magyar és akár a többi ragozó nyelv őse, de még a hajlító nyelvek őse is lehetett, persze már nagyon „elhajolva”.
Sajnos tudósaink nem vették a fáradtságot, hogy magyarul is megjelenhessen:Blagoje Govedarica hamburgi régészprofesszor 2004ben megjelent német nyelvű óriási monográfiája: Jogarhordozók - A sztyeppe urai című könyve.S mivel a királyok "szokása" a jogarhordozás és bár a könyvben ezen elnevezés ebben a formában nem hangzik el, mi azonban tudjuk, hogy a Kárpát-medencei királyszkítákról van szó. Gazdagon illusztrált könyv: 56 ábra, 8 fényképIgor Manzura - a Jurnal of archeology-ben megjelent tanulmánya is a fentiek megerősítése. Tehát amíg az őstörténet nincs "tisztába téve", hivatalosan, addig a nyelvi kérdésekben sem engednek tisztán látni bennünket. Bár ez egyre nehezebb, mert tisztul a kép.Aztán rengeteg irodalma van a fehér hunok maradékainak Kína, India területén, s a Taj Mahal-ról is érdekes "szóbeszéd" járja.Kedves Ahita,az általad leírtakkal részemről egyetértek és gondolom, hogy nagyon sokan így látják!! Kívánok Boldog új Évet!!
Eleinte "nem is voltak Szkíták"
2. lépésben voltak szittya, (suttyó-!) néven- magyarok.
És meglelve a kincseiket- most királyi SZKÍTÁK- amire a németek formáltak jogot, ontják az irodalmat!
A fehér-fekete esetén legtöbbször azt sem tudják pedig, hogy a bőrük volt e sötét, a ruhájuk, vagy a hely, ahonnan jöttek.
A JOGAR Egyiptom képírásában jelenik meg legnyilvánvalóbban- nem véletlen, hogy a pajzs a bal karban volt, a Jó-KaR-ban a JoGaR.
Újraolvasva Pusztai: A magyar nyelv eredetéről szóló cikkét http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm, feltűnik ezúttal amit a mai nyelvészek ma már széles körben terjesztenek: "Nyelvész lévén a nép eredetével nem foglalkozom – a kérdés vizsgálata más tudományok feladata" Megjegyzendő hogy szerintem ehhez a tézishez főleg a finnugor nyelvtudományt terjesztőknek igen csak kéne ragaszkodniuk, mert erre a tudományra támaszkodó történészek bizony elégé zsákutcába juttatták az őstörténet kutatást.Feltűnő azonban hogy az indogermán és/vagy finnugor nyelvtudomány egy közös ősnyelvből kiinduló, erős szabályokhoz, dogmákhoz kötött hosszú folyamatot vagyis egy töretlen kontinuitást ír le. Ezen alapult ugye a finnugor nyelvtudományból kiinduló őstörténet is.Visszatérve Pusztaihoz, már a második bekezdés után, a saját maga állította korlátot messzemenően túllépve, a következőt írja: " A mai uráli (azaz finnugor és szamojéd) nyelveket beszélő népek ősei az ún. őshazában éltek, s az ún. uráli alapnyelvet beszélték...." stb. Hát kérem ez nem őstörténettel való foglalkozás?Egyáltalán lehetséges egy olyan finnugor nyelvtudomány amelyik nem foglalkozik azzal a néppel amelyik a nyelvet beszéli? De tovább megyek: A finnugor nyelvészet egy több ezer éven keresztül tartó folyamatot ír le vagy bizonygat, aminek az eredője az őshaza, és annak lakóira, nyelvi hordozóira évezredeken keresztül az egyéb nyelvek hatásának igazolása. Vagyis egy gerinc és arra alapozott kontinuitás a mai napig! Az un. Fodor István féle finnugor történelemtudomány ezen a finnugor nyelvtudományi kontinuitáson alapul!Reductio ad absurdum: induljunk ki abból, hogy a finnugor nyelvelméleti nyelvfejlődés úgy igaz ahogy azt ma az MTA nyelvészei mint egy logikai folyamatot ábrázolnak, leírnak a különböző elágazásokkal együtt, ami több ezer éven keresztül ugyanarra az ősnépre hathatott!Ne tévesszük szem elől, hogy a nyelv a homo sapiens sapiens nélkül nem létezhet! A genetikusok pedig azt mondják hogy a KM-ben is létezik egy erős genetikai kontinuitás. Ennek a bizonyítására elég ha megpróbáljuk úgy meghatározni a KM genetikai összetételét hogy a KM körüli népek genetikai összetételét vesszük alapul. Az eredmény, hogy pont azt a genetikai összetételt kapjuk amit a genetikusok is mérnek. Tehát ez a kontinuitás egyelőre nem cáfolható.A gond abban van, hogy az összes többi finnugor népnek van egy nagyon markáns közös génje az N3 (TAT), tehát ők élhettek valamikor egy közös őshazában. De a ma élő KM-lakóság körében ez a gén hiányzik, sőt a honfoglalók között sem volt eddig ez a gén fellelhető!Tehát NINCS finnugor tudományi magyar nyelvi kontinuitás! Vagyis a finnugor nyelvtudomány szerinti sok ezer éven keresztül tartó magyar nyelv kialakulása úgy nem lehetett folyamatos. Nem lehetett folyamatos mert:(Szinte) Mindig a sokkal nagyobb nép az átadó. (Róna Tas) Esetünkben elképzelhetetlen hogy a magyar nyelvet átadták egy török nyelvű közösségnek (honfoglalók elődeinek), amelyik lecserélte nyelvét a finnugor magyarra, majd néhány évtízed-század után ez a nép mint "Honfoglalók" megint átadják a nyelvüket egy létszámban sokkal nagyobb KM-i őslakosoknak, majd eltűnnek genetikailag a KM-ből!Ezzel még nem akarom megcáfolni a finnugor nyelvelmélet egészét, de valami hihetőbbet kell kiokoskodni!
A lappok között van közös gén, de sem finn, se cseremisz és sok rég kihalt, gyér népesség sem rokonítható . Finnugor ősiség- EZ nem elképzelhető. A török nyelv korántsem olyan ősi, mint az ősírások közt legrégibbnek tűnő ie. 6-8.500 éves nyelvemlékek üzenői. A magyart TURK-nak gyakran mondták, de ez nem török, csak folyton keverik vele. A töröknek van egy magyarokkal igazolhatóan együtt élt 10 %-nyi része, ők nem törökül beszélnek, hanem egy magyar szerkezethez sokkal közelebbi nyelven-és itt a genetika stimmel. A genetika fontosságát sem szabad túlragozni- mert sok kis népet felvehettek az ősnépek ősnyelvvel- és keveredtek velük. Nem a bizonyos gén léte-nemléte megoldás szerintem alapvetően a nyelvek honnan, hogyan stb. kérdéseire. Hanem a nyelv, az etimologia az. A magyar olyan nyelv, amit nem bírtak kiverni belőlünk. (régi cél a germánosítás) A Bolgár nagybirodalom elég tekintélyes népszáma ellenére gyorsan elszlávosodott- vannak könnyen változó nyelvek- angol, német is az- és vannak nehezen változók- ilyen az egy kőtömbből faragott, nem ad, nem vesz, nem szorul rá senki nyelvére, nincs olyan kifejezés, ami a magyart megakasztaná. Sokezer éves szövegek magyar értése- ősi szövegek fordítóinak igen gyakori magyar "segítője" lehet elhallgatott tény, de attól tény. Minél mélyebben ásnak az ősök nyelvébe, annál világosabban jön ki a magyar belőle- annak ellenére, hogy nagyon sokszor ez nem cél, sőt- de megcáfolni komolyan a magyar nyelvet olyan, mint megcáfolni a gyémánt ismert szerkezetét. Bolyay János nem sikerítette egyenletbe a nyelvet, de jó értekezést írt róla- Neumann János matematikai következtetései is jók-és agyonhallgatottak- és a bináris nyelvet is magyar elme magyar gondolkodása találta ki elsőre: Kemény János. Van viszont egy 8i gén-ami megintcsak a magyar ősiséget igazolja, nem kitalált finnugriát. 500 éve finnugor ötletben sem élt. 19. szd-ban lett, 30 éve a finnek már le merték írni, amit a MTA ma sem: NEM voltak FINN-ugorok, így a részvétet a nyelvelméletből a finnek nem kérik.
És ezzel finnugor mégiscsak maradt 35 apró-párszázezres nagyrészt már nem élő nyelv-nép, többmilliós vándorló MaGuRHuNok. Amikor visszajöttek a magyarok- nem volt Eu. az a népes, művelt, gazdag birodalom, mint aminek láttatni szeretnék. Sokáig kőkemény ragaszkodás volt ahhoz, hogy a művelt, nagy nyugat vitte a tant a buta keletre.
Na nem. Ez már nem elfogadott-és ha kelet összeroppant, az nem keleti butaság- hanem nyugati arrogancia.
Egy kis aktualitás...folytatás2. részMihályi Ferenc dr A "kiáltónak szava", Gondoltatok egy prédikációhoz, Messiás.....A MESSIÁSAz Evangéliumok azt tanítják, hogy Jézus volt az a Messiás - vagyis szabadító - akit a sok rabsorsot szenvedett zsidó nép várt, akit nekik prófétáik jósoltak, ki Dávid családjából származott, a júdeai Betlehembe született Máriától és József fia volt.A zsidó nép azonban nem vallási, hanem politikai szabadítót várt, vérükből való vér, húsukból való hús és hatalmas, mint a legendabeli Dávid király. Ők a Názáreti Jézust nem ismerték el sem zsidónak sem szabadítónakHittudósok és történészek egyöntetűen írják, hogy az Újtestamentum Evangéliumaiban az első évszázadok alatt sok változtatás, betoldás és kihagyás történt egyházpolitikai, célszerűségi okokból.Istennek jogában állt a messiás-várandóság betöltésére bármelyik népet kiválasztani és az ő Igéi ugyanolyan értékűek, ha Kínai, Szkíta, Perzsa vagy Zsidó Krisztus szájából hangzik is. Mivel pedig valóban kiválasztott egy népet, melyen keresztül elküldte az ő Egyszülött Fiát, nemcsak illik nekünk, hanem kötelességünk is tudni, hogy melyik volt az a nép.Houston Stewart Chamberlain szerint teljesen bizonyos, hogy Krisztus nem volt zsidó és ereiben egy csepp zsidó vér sem csörgedezett, mert Galilea népe, ahonnan származott, nem volt zsidó. E területet a zsidók "Galil hag Goyim"-nak, Idegenek földjének nevezték és ezt a nevet egyszerűsítették a Rómaiak Kr. e. 63-bon Galileára, melynek jelentősebb városa Scythopolis, lakossága pedig khusi szkíta nép volt, kiket Kr. e. 710-re II. Sargon Susánból telepített Galileába, az ottani rokon népek közé, akik a tőlük délre lakó samaritánusokhoz hasonlóan a sumér nyelv arameus dialektusát beszélték. A sumér nyelvről pedig nem kisebb tudósok mint Sir L. Wooley, Sir H.C. Rawlinson, Prof. J. Oppert, Prof. Sayce stb. állapították meg, hogy "ős-szkíta nyelv" volt, melynek egyenes folytatása a magyar nyelv.A zsidók ősei: a khabirú arabok a Krisztus előtti második évezred második felében kezdtek felhúzódni a Holt Tenger nyugati hegyes-dombos partvidékére, ahol a hettita kánaánita népek laktak. Mivel a bevándorlás szervezetlenül és lassú tempóban folyt, az új jövevények megtanulták a befogadó nép nyelvét, átvették szokásaikat és keveredtek is velük úgy, hogy a Kr. e. hatodik században már semmi sem állta útját a teljes beolvadásnak.Történt azonban, hogy Krisztus előtt 597-ben Nebukadnezár babyloni király leigázta Palesztinát és a lakosságból - így a zsidók közül is - sokat rabszolgaságba, fogságba hurcolt, honnan az újabb hódító Cyrus Perzsa király bocsátotta el a még élőket és leszármazottaikat Kr. e. 538-bon. Az első csoportban csak csekély számú szegény zsidó tért haza, akiket az otthoniak hamar felszívtak. Tizennyolc évvel később egy jelentősebb csoport tért haza Zerubabel vezetése alatt, aki Júdea kormányzásával lett megbízva. Később, Kr. e- 444- ben a király egy gazdag zsidót, Nehémiást küldte kormányzónak Judeába. Nehémiás, hogy az asszimilálódást meggátolja, eltiltotta zsidó őseit a vegyes házasságtól és vallási reformokat is hozott.A zsidó teokratikus állam és nemzet megalapítójának azonban Esdrást kell tekintenünk, aki 238 levitával és vagy ezerötszáz egyéb rendű, rangú, mind jómódú hívével tért haza Kr- e. 397-ben. Ő a nehémiási fajvédő törvényeket megszigorította, és a már meglévő vegyes, vagyis zsidó- kánaánita házasságokat felbontatta, a kánaánita hettita feleségeket gyermekeikkel együtt elűzte. Az államformát teljesen theokratikus alapokra fektette, a népnek saját nyelvet és írásmódot szerkesztetett és megalkotta a világ legcsodálatosabb, legelterjedtebb irodalmi művét, a zsidó mitológiát, mely ma "Ótestamentum" néven ismeretes. Természetes, hogy "Esdrás törvényei még jobban mélyítették a zsidók és goyimok közötti szakadékot" - írja J.W. Swain- de a zsidóknak megmaradását, nemzeti öntudatot és biztonságérzetet adott, és megindította a nyelvi elkülönülést a környező népektől, akik az arameus nyelvet beszélték egész Palesztina területén.Kik voltak az arameusok és hol laktak? Miféle nép volt az, mely ezt a nyelvet beszélte és miféle nyelv volt az arámi nyelv?Leonard Cottrell "The Anvil of Civilization" című könyvében azt írja, hogy ha valaki a Kr. e. ezredik évben a turáni fennsíkról elindult Nyugat felé a Földközi-tengernek akár az északi táján, tehát Anatólián, a Hettiták földjén és a mai Görögországon keresztül, akár a déli part felé vette útját Palesztinán keresztül Egyiptomba és Lybiába, csak egy nyelvnek a tudására volt szüksége, mégpedig az Oppert által Sumernak nevezett mezopotámiai ősnép nyelvére, mert ezeken a területeken abban az időben még mindenütt ennek a nyelvnek valamelyik dialektusát beszélték. Hasonlóan írnak a többi jeles történészek is......."és próbáljuk meg hozzáilleszteni a már korábban leírtakat, miszerint a Kárpát-medencei rovás leletek, pl. az "M" alakú bevéséssel ellátott Székelyháton fellelt szobrocska legalább 2000 évvel "megelőzi" Mezopotámia ill. Egyiptom területén talált ugyanilyen leletanyagot.Tehát ha Leonard Cottler "The Anvil of Civilation" című könyvének kutatási területét egy kicsit "feltolja" északabbra akkor beleírhatta volna könyvébe azt is, hogy amennyiben ha valaki kr.e. 1000ben elindul a Kárpát-medencéből délnek a Hettiták földjén keresztül Egyiptomon, Palesztinán át Lybiába és megérkezik a turáni fennsíkra akkor gyakorlatilag nem találkozik mással, mint egy ugyanazon nyelv valamely nyelvjárás szerinti használatával s egészen jól megérteti magát az ott élőkkel.S újabb gondolatébresztő: Jézus prédikációit vajon hogyan érthette azon időben és helyeken mindenki, aki csak hallgatta?
Na már ez tényleg utolsó. Ezt olvasva elszorult szívvel gondolok Horváth István nyelvésztudósra, aki a 19. sz. elején azt merte leírni: A B. nyelve alapvetően a magyar volt.
Fantáziára bízva, hogy ezért mit kapott.
De eleve EGY nyelv volt kezdetben, így érthették egymást az emberek. De most is azt olvasom: a nyereg, kengyel SZLÁV eredetű szó, jelentése ismeretlen. Ez a legújabb és legkorszerűbb értelmező magyar szótár....
Nagyon kiábrándító lenne, ha leírnám, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár sok évvel ezelőtt megjelent CD-n és hogy a teljes anyaga letölthető PDF-ben a Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből? :-)
Csak az kiábrándító, amit legutóbb írtak magyar értelmező szótár címen. 1995 Az kemény. Letölthető, de nem érdemes rákattintani.
Beleolvastam egy nyitószövegben lévő linkbe:"Több olyan példánk van, hogy ugyanarra a fogalomra két különböző alapnyelvi alakot lehet rekonstruálni, amelyek folytatása megvan az ugor nyelvekben, ám az egyiknek megfelelői csak a finnugor nyelvekből, másiknak a megfelelői csak a szamojéd nyelvekből mutathatók ki, pl. 'szarv'U aŋt3 - szamojéd finn, lapp, mordvin, mari, permi - FU śorwa "forrás: http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm---Fentiek alapján úgy tűnhet, mintha magyar "szarv" és "szarvas" szavunk finnugor kötődésű volna. Jó lenne, ha a finnugor nyelvelmélet megmagyarázná az alábbi hasonlóságot is, s nemcsak a tudománytalan (és elhibázott) "véletlen hangalaki hasonlóság" módon:cervus (latin) = szarvas, szarvasbikacerf (francia) = szarvasA fenti példán túlmenően rengeteg ilyen féloldalas igazságot lehet találni.
A Grimm féle hangzóátírásokat is figyelembe véve- a C-t S ill., SZ, Z helyettesítheti, V-t W F, és egyetlen egy szótő van itt C.R.F.S (régi rovás, írások csak a mássalhangzót jelölték)
legyen S.R.W.S vagy C.R.Vs(z) és a H-t szóelején és végén ősírás nem jelölte, a dupla mshnagzt nem írta duplán- szóval a szótő nem latin és nem germán (indogermán) eredetű: mert hasonló hangalakú és egyben azonos értelmű szótövek, szóbokrok nem lelhetők, nem gyökerezik mélyen-sehogy a latinban sem, németben sem, de a szlávban, szászban , sémiben sem a C R F S.
A ragozó magyarban car (szar, szár) , ha H volt az elején Huc-curu-fas (aha-ca-rufás, hos-su-ru-vás) etc. lehet az összes megfelelő mássalhangzót az összes magánhangzóval végigpróbálni- a H- SZ.R-V-S szúró fős, hosszú-köríves, szurófős, koszorúfős lényt jelent- ezt más nyelven- latinban, szlávban, angolban, németben -BÁRMIBEN- ragozd el úgy, hogy a mássalhangzók- akárhogy torzítod akár szándékosan -mint itt én pár példa kedvéért- magyarul ugyanazt jelenti. Ezért nem változik, torzul a magyar értelmezhetőség. 1000 éves szöveget a magyar megért a nyelvén- de ófelnémet 600 éves szöveget, vagy Shakespeare nyelvét eredetiben átlag angol anyanyelvű nem sűrűn tudja jól írni, jól olvasni, jól érteni, jól eredeztetni, jó szótöveket megtalálni. Lehet, a szarvast véletlenül lehet szótagokból összerakva betűcserékkel is levezetni elemeiből. De nem nagyon hiszem, hogy véletlen. Kevés magyar szó van, aminek a gyökere, a kialakulása ne lenne elemeire szedve érthető, a nyelvbe illeszkedő. És hasonló alakok konzekvensen tartalomban is stimmelnek. Más nyelvben ezt nem lehet megtenni- csak 1-1 szórványos példában, ott is főleg akkor, ha latinból, ógörögből eredő, amit viszont magyarázni tud a magyar. (latin közmondást elővéve meglepően jól érthető, magánhangzók nélkül is, mit jelent a kifejezés. És gyakran oda-vissza is érthető, ami a magyarnak különlegessége elsőként. (Víz-Vic, PiS FeS vissza CíV, / SzíV- Visz VéRt, Ver, így ér RéV-be a VéR Ér-ÁR hosszú járat, folyó, folyás, SzáR- uaz, de Szilárdra utal a sz- fa és nem PiSáR-VíZáR a SzáR hosszú, szúrós ágas dolog, SZ-R, SzáR, ami SZúR stb. teljesség igénye nélkül természetesen!- melyik nyelv érti minden kiejtett hangját így?
K.Z.Th.TH.P.N F.J. S H.NG. (és minden utána) Ógörög-kopt mondat mássalhangzóváza. Nem tudok ógörögül. De értem. KeZTHeThPeN VaLa aZ HaNG. (tényleg ezt jelenti!)
Egy kis aktualítás1. részRészletek: Mihályi Ferenc dr - A "kiáltónak szava" , Gondolatok egy prédikációhoz, A Messiás........."............Mindazonáltal a négy Evangélium, az Újtestamentum külön-külön is és együttesen is csodálatos és fenséges mű, melynek Isten - hitbeli és erkölcsi vonatkozásaival nem szállhatunk vitába.Vitába szállhatunk azonban történelmi adataival és Jézus emberi származására vonatkozó ellentmondásaival. Ehhez tudnunk kell, hogy sem Jézus nem tartotta magát zsidónak, sem az első keresztények nem tartották őt annak. A Dávid családjából való származás csak a harmadik század végén került - mint kései betoldás - az Evangéliumokba a diaszpórában élő keresztény zsidóság képviselőinek kívánságára és nyomására. Árius püspök hiába tiltakozott e tendencia ellen, őt tettleges bántalmazás alkalmazásával eltávolították a niceai zsinatról, i.sz. 325-ben.A Máté Evangéliumában közölt családfa szerint Jézus József fia volt és 3. Ábrahámtól számítva a 41. leszármazott, míg Lukács Evangéliuma szerint József fia ugyan, de az 56. leszármazott. Márk és János Evangéliuma nem beszél családfáról. A Máté és Lukács evangéliumában felsorolt több, mint hatvanöt nemzetség - csak harminc éves átlagos életkort számítva is - több, mint kétezer évet ölel fel. Ennyi idő távlatából nem lehet egy emberfiának származásfonalát visszagombolyítani. A kétségek eloszlatására marad tehát az adott helyzet, melyet az archeológia és az őstörténet tudomány fényénél ma már: tisztán látunk.A Biblia adatai és J.W. Swain, az University Illionis történelem professzora szerint a zsidó nép etnikai határa még a babiloni fogság megszűnése idején sem terjedt északabbra, mint Solyma, a későbbi Jeruzsálem határa, mely várost a Palesztinát elfoglaló Cyrus perzsa király adományozta a zsidóknak, hogy itt építsék fel kultuszközpontjukat és templomukat. Amikor ez ellen a kánaániak - akiket másképpen "Él Harcosainak" vagyis izra-elitáknak is hívtak - tiltakoztak Cyrus utódjánál, Artaxerxesnél, akkor ő a kérelem jogosságát elismerte és az építkezést letiltotta, és Solymát meghagyta samariai helytartó fennhatósága alatt, vagyis az izraeliták jogos tulajdonában.Mindezek felsorolására azén van szükség, hogy világos legyen, miszerint a Uru-Solymától, vagyis Jeruzsálemtől északra eső terület lakossága nem volt zsidó, bár a Biblia adatai szerint Dávid és Salamon uralkodása alatt zsidó fennhatóság alatt volt. Ez időtől kezdve a két nép között állandó volt a háborúskodás és "keserű a viszony", mely az újtestamentumi időktől sem szűnt meg, sőt fokozódott. Amikor a Kr. e. 129-ben függetlenségét kivívó Júda - a Rómával kötött szövetség után - elfoglalta Samariát, majd Kr. e 104-ben a Kis-hon folyótól északra eső részt, Galileát is, a lakosságot körülmetélkedésre és zsidó vallási törvények alá kényszerítette - írja J.W. Swain professzor.Mindez azonban sem a samaritánusok, sem s galileai szkíták népi jellegét nem változtatta meg. Fizették a zsidó vallás szerinti tizedet, de továbbra is a hegyeken (Gerizim, Kál, Kérmel, Táborhegy) imádkoztak.A Hammond "Biblical World Atlas" a Kr. e. 2000-1600-as időkre vonatkozóan Mezopotámia északi részét, későbbre vonatkozóan pedig Palesztina északi felét is arámi területnek tünteti fel, míg a déli felét valószínűleg a Bibliával szembeni tapintatból kánaániak. Az archeológia és őstörténet-tudomány azonban már kiderítette, hogy Kánaán földjén is ugyanazt a nyelvet beszélték, mint tőle északabbra, vagy délebbre. Erre fényes bizonyítékokkal szolgáltak a fentebb említett területeken feltárt rovásírásos és ékírásos nyelvemlékek, melyek ma már tömegével állnak az őstörténészek rendelkezésére Turántól egyfelől Gibraltárig, másfelől Mezopotámián, Palesztinán és Egyiptomon át Etiópiáig. Ezek az írások csodálatosképpen ma is olvashatók és megérthetők magyarul, amint azt Dr. Baráth Tibor "A magyar népek őstörténete" című kitűnő könyvében ékesen bebizonyította.Meg kell állapítanunk, hogy a ma sumérnak nevezett nyelv volt az igazi arámi nyelv, melyet a zsidók ősei adoptáltak és még Krisztus Urunk idejében is beszéltek. Hiába ostorozzák őket a rabbik - amint a Talmudban a Sabbath 12b. lapján és a Sota 33.a. Lapján Jehuda és Jochanan rabbikat idézve írva vagyon -, hogy "Sohase imádkozzék az ember szükségeiért arámi nyelven, mert akkor az angyalok nem csatlakoznak az ő imádságához, mert az angyalok az arámi nyelvet nem értik."...folytatás köv.
Bocs- csak a Jézus családfáját szeretném megvilágítani kicsit.
Dávidtól származott József, attól Júda ....stb., majd annak fia József, aki férje Máriának, aki anyja Jézusnak. Tehát soha egy szóval nem írták le, hogy Jézus apja vérszerint József lett volna. De érdekes a megfogalmazás.
Fentiek alapján úgy tűnhet, mintha magyar "szarv" és "szarvas" szavunk finnugor kötődésű volna. Jó lenne, ha a finnugor nyelvelmélet megmagyarázná az alábbi hasonlóságot is, s nemcsak a tudománytalan (és elhibázott) "véletlen hangalaki hasonlóság" módon:cervus (latin) = szarvas, szarvasbikacerf (francia) = szarvasA fenti példán túlmenően rengeteg ilyen féloldalas igazságot lehet találni.S lám, csak belepillantottál volna az etimológiai szótárba (akár a magyarba, akár a latinba), s látnád, hogy mindkettőt ugyanarra az indoeurópai 'szarv' jelentésű szóra vezetik vissza, mindkettő annak továbbképzett formája (ha a latin -us végződést a magyar -s képzővel akarod összehozni, akkor abban már valóban mellélőttél). A magyar szót azért nevezik finnugor eredetűnek, mert a töve (szarv) a finnugor alapnyelvben is megvolt (erre utalnak a többi finnugor nyelv párhuzamai) - s noha oda viszont vmi indoeurópai nyelvből kerülhetett, a nyelvtudomány a közvetlen forrást adja meg eredetként (ahogy pl. a findzsa is török eredetű a magyarban, még ha a törökbe a perzsából is került, a perzsába meg az arabból).
Itt nem írok már sokat- de az indogermán nyelvtudorok már közzétették: az ő nyelvcsoportjuk eredhet a ragozónyelvekből (helytelenül finn-ugor nevezve) de fordítva nem! Hogy sikerül nekünk soha nem értesülni a nyilvánosan elhangzott, korrekt, megírt tényekről? Kinek kéne ezeket a fejleményeket követni, lejegyezni, tanulni belőle és tanítani a népet a tényekre? Ki gátolja ezt? Az etruszk rokonság már csak Magyarországon kérdéses eredetű- és nem egyedül prof. Alinei írt róla kimerítően részletes és meggyőző munkát- olasz tudós, az egyik legnagyobb manapság és nem vádolható magyarok iránti elfogultsággal ő sem.
Attól, hogy vannak közös szótövek a magyarban és egyéb nyelvekben- nem azt igazolja, hogy a magyar a másik nyelvéből vette a szót- hogy döntsük el, egy szótő honnan nőtt ki, honnan szármaZIK ÉS KI AZ ÁTVEVŐ NYELVŰ? nEM SORSHÚZÁS ÉS NEM HANGERŐ DÖNT. (bocs).
A nyelvszerkezet sajátossága a magyarban a legtisztább, alapszótövek alak-értelem szerint logikailag levezethetők egymásból, a közös alakú-értelemben összevethető, logikus magyarázatú szótövek az eredeti nyelvben szóbokrokká állnak össze, a különféle szóbokrok is kapcsolódnak a nyelv alapértelmezése, logikája szerint egymáshoz. Ahol adott szótő mélyen gyökerezik- sok azonos, sok egymással rokon, egymásból levezethető szóbokrokban, az az átadó nyelv, ahol nincs jelentős számú, értelmű szó alakra, értelemre- ott vendég a szó. A szarvas alapnyelve eleve nem lehet latin. Miért? mert szarvast már ismertek, jegyeztek le ősibb nyelveken, amikor latin még ötletszinten sem létezett.
De ha meggyőzően igazolnád, hogy a latin formája a szarvasnak értelemben és alakban milyen tőből ered, hogy alakult ki a szó- szívesen sőt érdeklődéssel olvasnám el!
Beleolvastam egy nyitószövegben lévő linkbe:"Több olyan példánk van, hogy ugyanarra a fogalomra két különböző alapnyelvi alakot lehet rekonstruálni, amelyek folytatása megvan az ugor nyelvekben, ám az egyiknek megfelelői csak a finnugor nyelvekből, másiknak a megfelelői csak a szamojéd nyelvekből mutathatók ki, pl. 'szarv'U aŋt3 - szamojéd finn, lapp, mordvin, mari, permi - FU śorwa "forrás: http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm---Fentiek alapján úgy tűnhet, mintha magyar "szarv" és "szarvas" szavunk finnugor kötődésű volna. Jó lenne, ha a finnugor nyelvelmélet megmagyarázná az alábbi hasonlóságot is, s nemcsak a tudománytalan (és elhibázott) "véletlen hangalaki hasonlóság" módon:cervus (latin) = szarvas, szarvasbikacerf (francia) = szarvasA fenti példán túlmenően rengeteg ilyen féloldalas igazságot lehet találni.
A felsorolt "finnugor" népek összesen 1/10 annyian sem voltak, mint a magyarok. Nincs egy biztosan igazolt történelmi hely, ami finnugor volna. Nincs finnugor művészet, nincs finnugor nyelv. Annyi van, hogy népek, nyelvek találkoztak, keveredhettek, egymástól átvehettek szavakat, vagy többet -ha tovább voltak együtt. De 10 millió magyar kontra össz. 600 ezer az össz egyéb finnugorok száma- és szinte alig van magyar szó, amit a 19. szd. óta alapvetően magyarnak nyilvánítana a hivatalos nyelvtörténet. Vagy "finnugor"- és az ki, hol van, mi igazolna ilyet?- vagy szláv, de hogy került oda, az ismeretlen, vagy lenyúltuk a németektől, türköktől, arabtól, perzsától, görögtől, hébertől- ha ezt mindet komolyan venném- lenne egy sokezer éves magaskultúrájú nép, amelyik olyan ragozó, értelmes, ősszótöveket tartalmazó és önmagát értelmező nyelven beszél, amelyik-lévén rendkívüli, sajátos-és épp a sumírral min. 76 %-ban rokon, nyelvtani szerkezetében ugyanezzel 99%-ban azonos , lassan változó, matematikai pontossággal jellemezhető logikájú nyelv, épp ezért nem szorul rá mástól átvenni szavakat, mert mindent ki tud fejezni- de ezzel a lehetőséggel nem élve- az elmélet szerint- még az apjuk nevét sem tudták, mert az atya is átvett szó- lovasnép, de a lóhoz tartozó minden létező szó nyugati nyelvből, nem lovas népektől átvett szavakból áll......ennek MI az értelme? Miért nem divat a finnugrisztika? Mert több köze van az ugor nyelveknek Eu. új nagyhatalmainak relat. új nyelveihez, mint a magyarhoz- viszont a magyart a cseremiszen, permin kívül nem dívik hasonlítani....miért is?? Computeresen összevetették már a sumérral, a fellelhető legősibb- szintén agglutináló nyelvvel- és akkora szerkezeti, alaki, nyelvtani hasonlóságot, mint a magyar- 75 %- egyetlen más nyelv sem mondhat magáénak- ez is tudott, de nem divat. Miért nem divat az, ami igaz, tudományosan elismert, már az olaszok és a németek is elismerik-sőt már szóltak és leírták: nem vagytok finnugorok- de mi körömszakadtáig ragaszkodunk a tudomány nevében a finnmentes ugrizmushoz- MIÉRT, amikor semmilyen ép bizonyíték a finnugor nép, mint különálló népcsoport- nyomait találni sem lehet? Az ősnyelvű pecséthengerek ie. 5500 évesek- Kárpátia, É-Kanaán, délmezopotámia területéről kerül ki- a ragozó ősnyelven. Rawlinson a világ egyik legnagyobb nyelvtudósa az első összefüggő ékírást többkötetes műben a 19. szd. első felében kezdte írni, még halála után is jelent új fordítása- vajon miért NEM DIVAT azt megírni, hogy Rawlinson volt Magyarországon, hogy tanulmányozta-nem egyedül ő- a magyar nyelvet és ami fő: Rónay Jácint magyar nyelvészprofesszorunk segített neki az ősi nyelv fordításában- sikeresen! EZT a Finnugorizmus-nagytudorok miért nem említik meg soha? Az igazság nem divat....de ez már baj. (köszönöm, Rónay Jácint)
László Gyula, dr. Varga Zsigmond, dr. Götz László műveit minden magyarnak olvasnia kéne, és nem topognánk még mindig Finnmentes-Ugria előszobájában!
Az alapnyelv Finnugor nem is lehet, az sok sok apró nép nyelveiből több-kevesebb hasonló rész- ez jelenség, nem ősnyelv. Ősnyelve ősnépnek van. Finnugor ősnép nincs, nem is volt. (bocs a finnektől, kiléptek)
tenegri írta: "A magyar szót azért nevezik finnugor eredetűnek, mert a töve (szarv) a finnugor alapnyelvben is megvolt (erre utalnak a többi finnugor nyelv párhuzamai) - s noha oda viszont vmi indoeurópai nyelvből kerülhetett, a nyelvtudomány a közvetlen forrást adja meg eredetként"
Tehát a finnugor alapszavak egy része ugyanaz, mint az indoeurópai alapszavak. A kronológiába inkább ne menj bele (hogy honnan hova vándorolt a szó), mert ott súlyos bakikat vétettek a finnugristák már többször. Először kb 6000 évesre becsülték a finnugor alapnyelv kialakulását, az indoeurópai csak kb 2000-3000 évvel később alakult ki állítólag. Mégis, miből? Tapsolt valaki, és "lőn"? Aztán miután kialakult a semmiből, rögtön osztani kezdte a sokkal régebbi nyelv számára a szavait.
Komolytalan elmélet, jobbat kell kitalálni.
Aha, szóval ezért mondják "víz", "ház" és a többi szavunkat is finnugornak, mert ha indoeurópainak mondanák mindet, szinte nem is maradna eredeti finnugor, és dőlne az elmélet. A király meztelen maradna.
Fentiek alapján úgy tűnhet, mintha magyar "szarv" és "szarvas" szavunk finnugor kötődésű volna. Jó lenne, ha a finnugor nyelvelmélet megmagyarázná az alábbi hasonlóságot is, s nemcsak a tudománytalan (és elhibázott) "véletlen hangalaki hasonlóság" módon:cervus (latin) = szarvas, szarvasbikacerf (francia) = szarvasA fenti példán túlmenően rengeteg ilyen féloldalas igazságot lehet találni.
S lám, csak belepillantottál volna az etimológiai szótárba (akár a magyarba, akár a latinba), s látnád, hogy mindkettőt ugyanarra az indoeurópai 'szarv' jelentésű szóra vezetik vissza, mindkettő annak továbbképzett formája (ha a latin -us végződést a magyar -s képzővel akarod összehozni, akkor abban már valóban mellélőttél). A magyar szót azért nevezik finnugor eredetűnek, mert a töve (szarv) a finnugor alapnyelvben is megvolt (erre utalnak a többi finnugor nyelv párhuzamai) - s noha oda viszont vmi indoeurópai nyelvből kerülhetett, a nyelvtudomány a közvetlen forrást adja meg eredetként (ahogy pl. a findzsa is török eredetű a magyarban, még ha a törökbe a perzsából is került, a perzsába meg az arabból).
Beleolvastam egy nyitószövegben lévő linkbe:
"Több olyan példánk van, hogy ugyanarra a fogalomra két különböző alapnyelvi alakot lehet rekonstruálni, amelyek folytatása megvan az ugor nyelvekben, ám az egyiknek megfelelői csak a finnugor nyelvekből, másiknak a megfelelői csak a szamojéd nyelvekből mutathatók ki, pl. 'szarv'
U aŋt3 - szamojéd finn, lapp, mordvin, mari, permi - FU śorwa"
forrás: http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm
---
Fentiek alapján úgy tűnhet, mintha magyar "szarv" és "szarvas" szavunk finnugor kötődésű volna. Jó lenne, ha a finnugor nyelvelmélet megmagyarázná az alábbi hasonlóságot is, s nemcsak a tudománytalan (és elhibázott) "véletlen hangalaki hasonlóság" módon:
cervus (latin) = szarvas, szarvasbika
cerf (francia) = szarvas
A fenti példán túlmenően rengeteg ilyen féloldalas igazságot lehet találni.