Tisztelt Oroszos szakértők!
Annak idején materialista orosz oktatást kaptam, mi szerint a létigének csak az egyes szám 3. személyű alakja használatos, ha pl. "nekem van egy könyvem": "у меня есть книга".
Az összes többi esetben a fordítás Ø.
Később valami nyelvtankönyvben olvastam a többes szám 3. személyű alakról = "суть". Anno csak egyetlen egy helyen láttam leírva, Mengyelejev életrajzának az előszavában. Tegnap annyit tudtam meg róla, hogy matematikai, logikai bizonyításokban használatos a "суть".
Mi a többi alak?
Amikor a Miatyánkat kezdő отче megszólító eset kapcsán rákérdeztem a pontos szövegre az Interneten, szemembe öltött a "vagy" megfelelője: "еси".
A "vagy"-ot a Miatyánkban találtam meg, tehát a "vagyok" e.sz.1.sz. alakot is a Bibliában kell keresnem.
"Én vagyok a feltámadás és az élet."
Rákerestem a "я воскресение жизнь" kifejezésre. Kiugrott a hiányzó szó=есмь, vagyis a fordítás "Я есмь воскресение и жизнь". Találtam még egy prédikációs videót is, ahol ki is mondták: "есимь"-nek hangzott.
Már csak 2 alak maradt, a "vagyunk" és a "vagytok". A használatukra nem találtam példát, de az elvi alakjukat megtaláltam:
*Спрягаем быть*
В русском глагол быть в настоящем времени опускается, и кто-то из читателей может не знать, как его спрягать.
Но если нужно с точностью перевести какой-то иноязычный текст или выразить мысль, спрягать мы будем так:
Я есмь
Ты еси
Он есть
Мы есмы
Вы есте
Они суть.
Tudnak-e Önök példát mondani a есмы és a есте használatára?
Tisztelettel
NF
Hasonlóan a s(z)kóla--->iskola "magyarításához", a valószínűsíthető "jesz(t)/ jed(t)-->jet" szópár (ma az angolban szópár) is lehet "magyarítani" ami ma így hangzik:
"ijeszt/ ijedt".. (Az orosz "eszt" kimondva "jeszty", vagyis a "t" lágyult..)
Ha esetleg a talán korábbi "illeszt/ ille(d)t" késztetés eredmény szópár is szóba jöhet mint hasonlat, akkor ez a szópár ráadásul felbontható "il+leszt/ il+ ledt"-re, és akkor az "il" mint "Ő" a mai francia nyelvben meglévő személyes névmás, míg a "leszt-->lesz/ ledt-->lett" a mai magyarban "konzerválódott".. Bár, az első szótag lehetett akár "ír" is és akkor az első szótag is ma magyarul van..
-Csak úgy röpködtek valaha szerintem ahogyan ma is a szavak és változataik a világban, beépültek ahol befogadták "őket", csak úgy mint a embereket, akik nem csak a génjeiket adták át, hanem egyes szavakat is.
Ezért a fentiek miatt szerintem az un. finnugor nyelvcsalád szerves része a mai magyar nyelvvel egyetemben az un. indoeurópai nyelveknek, mivel Indiából nem lehet egyszerűen "átugrasztani" Európába Ázsia kihagyásával nyelveket kölcsönös emberi ráhatás és keveredés nélkül..
tenegri2013. 11. 16, 18:29
Továbbra is áll viszont, hogy a mai orosz nyelvben gyakorlatilag csak a есть formát használják, az összes többi nagyon archaikus (ahogy az kiderült abból is, hogy milyen szövegekben sikerült rájuk bukkanni; pl. a Miatyánk újabb fordításaiban sincs már), a mai beszélők nem használják. S ahogy egy magyarul tanuló számára sem érdemes azt fejtegetni a nyelvtanulása első pár évében, hogy ha régi magyar irodalmat olvasna, akkor találkozhatna a "valék", "valánk", "vogymuk", stb. alakjaival a létigének (pláne nem azt mondani neki, hogy ezek ma is használatosak), úgy az oroszul tanulókat sem érdemes ilyesmivel fárasztani. Persze ha vkit nem annyira a mai orosz nyelv, mint inkább az orosz nyelvtörténet érdekel, akkor mindjárt fontosabb, de a nyelvoktatásban nemigen van helye a nyelvtörténetnek Egyébiránt a суть ma névszóként ('vmi lényege') és nem igeként használatos, még ha eredetében természetesen arra is megy vissza.
Ferenc2013. 11. 14, 12:42
Köszönjük ezt a kis kutatást! - Most, hogy újra tanulom az oroszt, újra foglalkoztatott e kérdés, csak most nem volt ki azt mondani, hogy "nem használatos a létige". - Pedig újra csak úgy érzem, hogy ha nem lenne is, ki kellenen találni, mint ahogyan a nyugati szláv nyelvekben.
