Szerző: Cseh-ce≡ Cseh-mester (vicces kínai elnevezés)
ANYAG KEZDETE:
Szójegyzék még nincs. Szótár még nincs.
Hangtan (teljes) leírása még nincs. A csehben é hang nincs.
Igék:
být (jsem, jsi)
mít (mám,máš).
Mássalhangzók csoportosítása:
kemények: k, g, h, ch, r, d, t, n (torokhangok+r+d, t, n)
lágyak: č, š, ř, ž, ď, ť, ň, c, j (összes "hácsekos"+c, j)
semlegesek: b, f, m, p, v, l, s, z (ajakhangok+l, s, z)
A SZÓHANGSÚLY
Olvassa el a magyar kiejtés szerint!
pán (úr), jeden den (egy nap), pokoj je blízko (a szoba közel van), to je okno (az egy ablak), mám pero (van egy tollam), ten kluk (ez a fiú), dám vám vodu (adok nektek vizet), kolik minut (hány perc)
KIEJTÉSI GYAKORLATOK:
1. Gyakorolja az a hang kiejtését!
maso, kakao, kalhoty, ruka, tady, papír, tužka, Praha, mapa, hlava, sahá, táta, napravo, ananas, marmeláda, pomáhat, aparát
2. Gyakorolja az e/é hang kiejtését!
ven, les, pečeš, lépe, mele, mléko, zem, krém, jeden, celé, mladé, milé, léto, drahé, železné, nesené
3. Gyakorolja az o/ó hang kiejtését!
voda, móda, ona, gól, okolo, bonbón, čelo, salón, citrón, ocel, šanpón, noha, vagón
4. Gyakorolja az ou kettőshangzó kiejtését!
bouda, vezou, houba, koupit, mouka, jsou, jednou, louka, na shladanou, doufat, koukat, dlouho, kousek
5. Gyakorolja a ř mássalhangzó kiejtését!
řeka, moře, příklad, březen, hořký, vařit, kouř, řemeslo, kořen, kuře, křik, zavře, přece, říkat, pekař, pepř, dobře, třiatřicet stříbrných křepelek přeletělo přes tři sta třiatřicet stříbrných střech
6. Gyakorolja a ch (zöngétlen torokhang) és a h (zöngés) hang megkülönböztető ejtését!
hodit—chodit, hlad—chlad, hanba—chata, hlas—chlapec, hodina—chodidlo, máchá—sahá, hudba—chudý, dech—dehet, horko—chovat, chválit—hvězda, chyba—hýbá, mohl—chleba
7. Gyakorolja a szótagképző l és r ejtését!
vlk, plnýsmysl, jablko, mlha, vlna, vedl, pletl, mohl, krk, brzo, strčit, prší, zrcadlo, Brno, srpen, kopr, zmrzlina, strč prst skrz krk!
8. Gyakorolja az i/í-vel és y/ý-vel írt szavak ejtését!
tíha, týden, cítit, tygr, pití, tykev, tichý, tady, dílo, dým, lidi, dýchat, divoký, nikdo, nyní, honí, masný, peníze, slušný, moderní; ! diplom, dialog, titan, nikotin, cynik, kritika !
9. Gyakorolja a ě-es szavak ejtését!
děti, běži, tělo, někdo, obědvat, opět, dělo, věž, vědec, těsný, město, měsíc, mě, soukromě, země
NYELVTANI ANYAG:
MLUVNICE (Nyelvtan):
1.0 A személyes névmások és a létige jelen időben
A cseh mondatban, ha nem tartalmaz más igét, mindig kötelező a být (lenni) ige megfelelő alakjainak használata, még a magyartól eltérően a 3. személyben is:
Já jsem |
učitel. | (Én tanár vagyok.) |
||
Ty jsi | taky učitel? |
(Te is tanár vagy?) |
||
(Pavel) |
On je | student. | (Ő diák.) | hímnem |
(Eva) | Ona je |
studentka. | (Ő diáklány.) | nőnem |
(pero) | Ono je |
tam. | (Ő/az ott van.) |
semlegesnem |
My jsme |
tady. | (Mi itt vagyunk.) |
||
* | Vy jste |
dole. | (Ti lent vagytok.) |
|
*= Pozor! Ez az alak magázást is kifejez: Ön lent van. Önök lent vannak.
(Pavel a Petr) |
Oni jsou |
doma. | (Ők otthon vannak.) |
hímnem |
(Anna a Eva) |
Ony jsou |
taky doma. |
(Ők is otthon vannak.) |
nőnem |
(pero a pero) |
Ona jsou |
tam. |
(Ők/azok ott vannak.) |
semlegesnem |
A létige tagadó alakjait a ne szócskával képezzük, amelyet mindig (más igéknél is) egybeírunk az utána következő igével:
Já nejsem student. |
(Nem vagyok diák.) |
Ty nejsi doma? |
(Nem vagy otthon?) |
My nejsme tam. |
(Nem vagyunk ott.) |
Vy nejste dole. |
(Ti nem vagytok lent. Ön nincs lent. Önök nincsenek lent.) |
Oni nejsou doma. |
(Ők nincsenek otthon.) |
Pozor! Egyes szám 3. személyében: není (ő nem ..., nincs ...)
To není kniha, to je sešit. |
(Ez nem könyv, ez füzet.) |
Pavel není tady, je dole. |
(Pavel nincs itt, lent van.) |
Pozor! Ha a mondat alanya két vagy több szóból áll, az állítmányt többes számba kell tenni:
Kniha a sešit jsou tady. |
(A könyv és a füzet itt van.) |
1.1 A nyelvtani nem
Minden cseh főnév a három nyelvtani nem egyikéhez tartozik. Pozor! A nyelvtani nem néha nem egyezik meg a valódi nemmel, viszont a tárgyaknak is van nyelvtani nemük. A szavak nyelvtani nemét minden főnévnél meg kell tanulni, mivel az meghatározza a szó ragozási típusát és a vele álló melléknév, névmás stb. alakjait.
Hímnemű főnevek előtt a mutató névmás ten (ez/az), a melléknév pedig ý-re végződik. A mássalhangzóra végződő főnevek nagy többsége hímnemű:
Ten student je pilný. |
(Ez a diák szorgalmas.) |
Ten strom je vysoký a starý. |
(Ez a fa magas és öreg.) |
Nőnemű főnevek előtt a mutató névmás ta, a melléknév pedig á-ra végződik. Nőnemű az a-ra végződő főnevek nagy többsége:
Ta žena je krásná. |
(Az a nő szép.) |
Ta kniha je nová. |
(Az a könyv új.) |
Pozor! A férfit jelölő a végűek természetesen hímneműek:
Tady je nový kolega. |
(Itt az új kolléga.) |
Semlegesnemű főnevek előtt a mutató névmás to, a melléknév pedig é-re végződik. Minden o-ra végződő főnév semleges:
To pero je dobré. |
(Ez a toll jó.) |
To město je krásné. |
(Ez a város szép.) |
Az í-re végződő főnevek is semlegesneműek (kivéve: paní [nn]—asszony, Jiří [hn]—Gyuri):
To nádraží je velké. |
(Az a pályaudvar nagy.) |
Pozor! A fenti, aránylag egyszerű esetek után, a következő végződések nem utalnak egyértelműen a főnév nemére, ezért azt a szóval együtt kell megtanulni.
A lágy és semleges mássalhangzóra végződő főnevek egy része nőnemű. Nőneműek továbbá az -ost képzőre végződő szavak.
Ta píseň je krásná. |
(Ez a dal szép.) |
Ta věc je kniha. |
(Ez a dolog egy könyv.) |
Az e-re végződő főnevek többsége nőnemű, de vannak közöttük semlegesneműek is:
Ta ulice je dlouhá. |
(Az az utca hosszú). |
To moře je teplé. |
(Ez a tenger meleg.) |
MEGJEGYZÉS: A fenti melléknevek: kemények.
1.2 A cseh főnevek ragozási típusai
A cseh főnévragozás során egyes esetekben különbséget teszünk a hímnemű főnevek két osztálya között: vannak élőlényt jelölő (embert, állatot) és élettelen tárgyakat (elvont fogalmakat,intézményeket stb.) jelölő főnevek. A növényt jelölő főnevek élettelennek számítanak. Ez a megkülönböztetés csak hímnemű főnevek esetében lényeges.
A főnévragozásban a tő végződése (lágysága—keménysége) alapján a következő fő típusokat különböztetjük meg:
Kemény (típus) |
Lágy (típus) |
||
Hímnemű élő (osztály ) élettelen (osztály) |
(ten nový) |
PÁN (úr) HRAD (vár) |
MUŽ (férfi) STROJ (gép) |
Nőnemű | (ta nová) | ŽENA (nő) |
ULICE (utca) PÍSEŇ (dal) VĚC (tárgy, dolog)=-ost végződésű főnevek (KOST =csont ) země |
Semlegesnemű | (to nové) | MĚSTO (város) |
MOŘE (tenger) NÁDRAŽÍ (pályaudvar) |
E mintaszavakat ajánlatos megjegyezni, mert a továbbiakban ezekkel fogunk utalni kétes esetekben a főnév ragozási típusaira.
kolega (hímnemű) ragozása:
1.3 A lágy melléknevek
Az eddig megismert, ún. kemény mellékneveken kívül lágy melléknevek is nagy számban fordulnak elő a cseh nyelvben. Ezek végződésében csak -í magánhangzó állhat, ez felel meg a kemény melléknevek bármely magánhangzójának:
ten mladý muž—ten moderní muž |
(ez a modern férfi) |
ta mladá žena—ta moderní žena |
(ez a modern nő) |
to mladé děvče—to moderní děvče | (ez a modern leány—sn) |
Tehát a lágy mellékneveknek alanyesetben (egyes és többes számban egyaránt) csak egy alakjuk van.
1.4 A mutató névmások
Amint az előző példákban láttuk, a csehben nincs határozott és határozatlan névelő: kniha—könyv, egy könyv, a könyv.
A ten/ta/to mutató névmás magyar fordítása a szituációtól függően "ez" vagy "az", amennyiben (pl. szembeállításkor) szükség van a megkülönböztetésre, a cseh összetett alakokat használ:
tento/tato/toto | ez,emez |
tenhle/tahle/tohle | ez,emez |
tamten/tamta/tamto | az,amaz |
Tato kniha je nová, a tamta je stará. | (Ez a könyv új, az pedig régi.) |
Tahle žena už není mladá, ale tamta je ještě krásná. | (Ez a nő már nem fiatal, de az —ott— még szép.) |
Co je to? To je kniha. |
(Mi ez? Ez —egy— könyv.) |
Jaká je to kniha? Je to dobrá kniha. |
(Milyen könyv ez? Ez —egy— jó könyv. |
Az ilyen típusú mondatokban a "to" mutató névmás alanyként szerepel, és nem változik nemenként, vö.:
Jaká je to kniha? |
(Milyen könyv ez/az?), a válasz rá: |
To je dobrá kniha. | (Ez/az —egy— jó könyv.) |
De: Jaká je ta kniha? |
(Milyen ez/az a könyv?), a válasz rá: |
Ta kniha je dobrá. | (Ez/az a könyv jó.) |
MEGJEGYZÉS: kdo, co, kde, jaký, jaká, jaké: kérdő névmások
2.1 A cseh vezetéknevek
A cseh vezetéknevek rögtön elárulják, hogy viselőjük férfi vagy nő:
pan Novák | (Novák úr) | |
felesége: | paní Nováková | (Novákné asszony) |
leánya: | slečna Nováková | (Novák kisasszony) |
A melléknév alakú vezetéknevek szintén árulkodnak:
učitel Novotný | — | učitelka Novotná |
student Kopecký | — | studentka Kopecká |
2.2 A megszólító eset
Megszólításban (amikor a magyarban néha birtokos személyragot használunk: uram, asszonyom), a cseh ún. megszólító esetbe teszi a főnevet és a titulust.
Az esetvégződés hímnemű főneveknél, kemény típusoknál -e (pane Navrátile!, Pavle!) Pozor! k, h, ch, g után -u (soudruhu Nováku!, Františku!) lágy típusoknál -i (Miloši!, Ondřeji!, učiteli!) Az összes a-ra végződő (nőnemű vagy hímnemű) főnév -o -o végződést kap: slečno Evo! pane kolego! milá Jano! |
Minden másféle magánhangzóra végződő főnév, valamint az összes melléknév változatlan marad: Dobrý den, milá paní Nováková!
Pozor! Ha a szóvégi "r" előtt mássalhangzó áll, az "r" meglágyul:
(Petr) | Nazdar, Petře!, de |
(doktor) | Dobrý den, pane doktore! |
Pozor! Az -es, -el, -en stb. végű főnevek a ragozás során elveszítik az "e" hangot:
(Karel, Pavel) | Ahoj Karle! Na shledanou, Pavle! |
(chlapec) | chlapče! (-ec végűek lágyulnak is!) |
de (učitel) | pane učiteli! (-tel végűeknél megmarad!) |
2.3 A birtokos névmások és használatuk
Az 1. és 2. személyű birtokos névmások igazodnak a jelzett főnév neméhez, egyes szám 3. személyben a birtokos névmás a birtokló nemét tükrözi, többes számban pedig csak egy alak létezik:
(já) | můj klobouk, moje kniha, moje pero |
(ty) | tvůj klobouk, tvoje kniha, tvoje pero |
(on) | jeho klobouk/kniha/pero |
(ona) | její klobouk/kniha/pero |
(ono) | jeho klobouk/kniha/pero |
(my) | náš klobouk, naše kniha, naše pero |
(vy) | váš klobouk, vaše kniha, vaše pero |
(oni, ony, ona) | jejich klobouk/kniha/pero (övék, az ő ...-juk) |
A jeho és jejich alakokat nem ragozzák, a její ragozása a lágy típusú melléknevek mintájára történik, a többi birtokos névmásnak sajátos ragozása van.
Főleg az irodalmi nyelvben gyakran szerepel a következő birtokos névmások kemény alakja is. A beszélt nyelvben a hosszabb alakokat használják gyakrabban:
(ta) moje kniha — má kniha |
(to) moje pero — mé pero |
(ta) tvoje kniha — tvá kniha |
(to) tvoje pero — tvé pero |
A birtokos névmásokat a mondatban elfoglalt helyük alapján többféleképpen fordíthatjuk:
Čí je ten klobouk? | (Kié ez a kalap? vagy Kinek a kalapja ez?) |
To je můj klobouk. | (Ez az én kalapom.) |
Ten klobouk je můj. | (Ez a kalap az enyém.) |
2.4 A MÍT (bírni) ige ragozása és használata
A "vkinek vmije van" szerkezetet csehben a mít tárgyas ige megfelelő személyű alakjaival fejezzük ki, utána a birtokolt tárgy áll, tárgyesetben:
(Já) | mám | nový psací stroj. | (Új írógépem van.) |
(Ty) | máš | krásný vůz. | (Szép kocsid van.) |
(On) | má | černé pero. | (Fekete tolla van.) |
(My) | máme | nové nádraží. | (Új pályaudvarunk van.) |
(Vy) | máte | milé dítě. | (Kedves gyereketek van.) |
(Oni) | mají | malé kotě. | (Kiscicájuk van.) |
Pozor! A többes számú 2. személy, mint általában, magázást is kifejez: Slečno Veselá, vy máte ale hezký klobouk! (Veselá kisasszony, de szép kalapja van!) |
A mít ige sokszor nem fejez ki valódi birtoklást, csak azt,hogy — valakivel kapcsolatban — valahol valami van.
Kde máte to vaše hezké dítě? | (Hol van az a szép gyerekük?) |
Dítě máme venku. | (A gyerekünk kint van.) |
Kde máš můj klobouk? | (Hova tetted a kalapomat?) |
Tvůj klobouk mám doma. | (A kalapod nálam otthon van.) |
Doma máme pořádek. | (Otthon — nálunk — rend van.) |
2.5 A tárgyeset (1)
Amint az előbbi példákból is kitűnik, a hímnemű élettelen, valamint a semlegesnemű főnevek egyes számú tárgyesete megegyezik azok alanyesetével. Az előttük álló melléknevek sem változnak meg:
To je můj nový klobouk. | — Mám nový klobouk. |
Eva má bílé kotě. | — Její kotě je tam. |
Kde je tvoje dítě? | — Kde máš ítě? |
3.1 A többes szám (1)
Az élettelen hímnemű főnevek, valamint a nőnemű főnevek hasonlóan képezik többes számukat:
kemény típusok: ty moje/naše nové HRADY,ŽENY -y lágy típusok: ty moje/naše nové STROJE, ULICE, PÍSNĚ -e/-ě A věc típusú nőnemű főnevek többes száma: VĚCI -i A semlegesnemű főnevek közül csak a kemény típus változik többes számban: ta moje/naše nová MĚSTÁ, -a de: ta moje/naše nová MOŘE, NÁDRAŽÍ (-e, -í) |
Figyeljük meg a főnevek előtt álló névmások és melléknevek többes számát is:
Egyes szám | Többes szám |
Ten tvůj psací stroj je dobrý. | Ty tvoje/tvé psací stroje jsou dobré. |
Ta vaše ulice je dlouhá. | Ty vaše ulice jsou dlouhé. |
Tato věc je naše. | Tyto věci jsou naše. |
To vaše velké okno je čisté. | Ta vaše velká okna jsou čistá. |
To naše modré moře je teplé. | Ta naše modrá moře jsou teplá. |
To nové nádraží je moderní. | Ta nová nádraží jsou moderní. |
Amint látható, a lágy melléknevek megtartják -í végződésüket többes számban is, csakúgy mint az egyetlen -í végű nőnemű főnév (=pání):
Ta mladá paní je velmi milá. | Ty mladé paní jsou velmi milé. |
Pozor! A felsorolt nem élő hímnemű, nőnemű és semlegesnemű főnevek többes számú tárgyesete megegyezik alanyesetükkel.
Tyto bílé šaty jsou hezké. | Vidíš tyto bílé šaty? |
Tyto nové vozy jsou škodovky. | Vidíš tyto nové vozy? |
3.2 A každý és všechny szavak használata
A každý (minden egyes) melléknevet többes számban nem használjuk, helyette élettelen hímnemű és nőnemű főnevekkel a všechny (az összes), semlegesnemű főnevekkel pedig a všechna szavakat használjuk:
Každý stůl žlutý. | Všechny stoly jsou žluté. |
Každá tramvaj je červená. | Všechny tramvaje jsou červené. |
Každé okno je už čisté. | Všechna okna jsou už čistá. |
Önmagában az egyes számú semlegesnemű všechno alakot használjuk: Všechno je už tady. (Már minden itt van.) Všechno vidím. (Mindent látok.)
3.3 A lágy típusú főnevek elöljárós esete
Helymegjelölésre gyakran használjuk a v (-ban, -ben) és a na (-on, -en, -ön) elöljárókat a főnevek elöljárós esetével, végződése az összes lágy típusnál: -i. A nádraží típus hosszú í-je változatlan marad.
pokoj: V pokoji je už pořádek.
skříň: Šaty jsou ve skříni.
moře: Loď je na moři. (A hajó a tengeren van.)
Pozor! A na elöljárót tárgyesettel -ra, -re jelentéssel használjuk: Čekám na ulici na tramvaj. (Az utcán villamosra várok.)
3.4 Jelen idejű igeragozás (1)
A cseh jelen idejű igeragozásban három típust különböztetünk meg, ezek közül kettő nagyon hasonló: az á típus és az í típus.
á típusú jelen idejű igeragozás:
Co děláš,Pavle? | (Já) čekám. | -ám |
(Ty) čekáš už dlouho? | -áš | |
Pavel čeká na ulici. | -á | |
(My) čekáme na tramvaj. | -áme | |
(Vy) čekáte ještě? | -áte | |
Oni čekají každý den. | -ají |
í típusú jelen idejű igeragozás:
Evo, vidíš ty šaty? | Ano, vidím. | -ím |
(Ty) vidíš to dobře? | -íš | |
Eva vidí všechny šaty. | -í | |
(My) vidíme jen klobouky. | -íme | |
(Vy) vidíte ty drahé dárky? | -íte | |
Oni vidí červené tramvaje. | -í |
Pozor! Magázáskor a többes szám 2. személyét használjuk. Paní Navrátilová, vy uklízíte každý den? |
Az á típusú igék általában több szótagosak, főnévi igenevük at-ra végződik (dělat, hledat). Az í típusú igék is általában több szótagosak, főnévi igenevük it-re vagy et/ět-re végződik (mluvit, vidět, uklízet). Egyes et/ět végű igék többes szám 3. személyben gyakran -ejí/-ějí végződést kapnak. Hogy melyek ezek az igék, azt a szótárak jelzik, így mindegyiknél meg kell tanulni a többes szám 3. személyű alakot is:
vidět (látni): | Jan vidí dobře. | Jan a Petr vidí dobře. |
slyšet (hallani): | Eva slyší všechno. | Eva a Jana slyší všechno. |
De: uklízet (takarítani): |
Naše sousedka uklízí každý den. |
Naše sousedky uklízejí každý den. |
IGESZEMLÉLET
Pozor! A cseh igeszemlélet, az oroszhoz hasonlóan, megkülönbözteti a folyamatos (a szószedetben: f) és a befejezett (a szószedetben: b) igéket. Ezeket ajánlatos párokban megtanulni. A folyamatos igék a cselekvés jelenidejűségét, általános voltát vagy ismétlődő jellegét emelik ki, a befejezett igék pedig a cselekvés egy mozzanatát, véghezvitelét vagy jövőidejűségét hangsúlyozzák, vö.:
vidí | (f) | —lát (most, általában) |
uvidí | (b) | —meglát (majd, hirtelen) |
čeká | (f) | —vár (éppen most, általában, mindig) |
počká | (b) | —megvár (majd, egyszer stb.) |
3.5 Tőszámnevek 1—199
A jeden (1) számnév nemek szerint változik, mint a ten mutató névmás. A dva (2) szintén változik: dva hímnemű, dvě nő- és semlegesnemű főnevekkel. Háromtól fölfelé a számnevek nem változnak nemenként; 2, 3, 4 után a főnév és melléknév többes szám alanyesetbe kerül, 5-től fölfelé többes szám birtokos esetbe, amiről majd később lesz szó.
1 | jeden | čistý vůz, | jedna čistá ulice | jedno čisté okno |
2 | dva | čisté vozy, | dvě čisté ulice, okna |
3 | tři | čisté vozy, ulice, okna |
4 | čtyři |
čisté vozy, ulice, okna |
5 | pět, | 6 šest, |
7 sedm, |
8 osm, |
9 devět, |
10 deset |
11 | jedenáct | 20 | dvacet |
12 | dvanáct | 30 | třicet |
13 | třináct | 40 | čtyřicet |
14 | čtrnáct | 50 | padesát |
15 | patnáct | 60 | šedesát |
16 | šestnáct | 70 | sedmdesát |
17 | sedmnáct | 80 | osmdesát |
18 | osmnáct | 90 | devadesát |
19 | devatenáct | 100 | sto |
Az összetett számnevek képzésére két mód van: az egyik a magyarhoz hasonlóan egyenes szórendű, egyszerűen a tízesek után mondjuk (vagy írjuk) az egyeseket. A másik mód a némethez hasonló, fordított szórendű, és a két számnév között az "a" (és) szócskát is tartalmazza:
21 | dvacet jeden | —jedenadvacet |
34 | třicet čtyři | —čtyřiatřicet |
56 | padesát šest | —šestapadesát |
89 | osmdesát devět | —devětaosmdesát |
115 | sto patnáct | |
145 | sto čtyřicet pět | —sto pětačtyřicet |
199 | sto devadesát devět | —sto devětadevadesát |
167 | sto šedesát sedm | —sto sedmašedesát |
4.1 Az egyes számú tárgyeset (2)
Egyes számú tárgyesetben a mássalhangzóra végződő nőnemű főnevek nem kapnak végződést, a žena típus végződése -u lesz, csak úgy mint a ta mutató névmásé, a nőnemű főnevekkel álló kemény melléknevek végződése: -ou:
Ta nová píseň je známá. | Slyšíš tu novou známou píseň? |
Vážná hudba je krásná. | Poslouchám vážnou hudbu. |
Ta hnědá taška je nová. | Vidíš tu novou hnědou tašku? |
Tady je slečna Nováková. | Čekáš na slečnu Novákovou? |
Az ulice típusú lágy nőnemű főnevek tárgyesetben -i végződést kapnak, csakúgy mint a birtokos névmások. A lágy melléknevek -í végződése változatlan marad (mint már említettük,ezekben -í áll minden más magánhangzó helyett):
Naše hlavní ulice je dlouhá. | Hledáte naši hlavní ulici? |
To je moje nová sukně. | Vidíš moji novou sukni? |
Tady je paní Veselá. | Čekáte na paní Veselou? |
4. 2 Elöljárók tárgyesettel
Tárgyesettel áll a pro (-ért, részére, számára, miatt), valamint a na elöljáró, ha jelentése -ra, -re:
Pro maminku koupím novou tašku, pro Janu knihu.
(Anyának egy új táskát veszek, Janának pedig könyvet.)
Pro práci nemá na nakup čas.
(A munka miatt nincs ideje bevásárolni.)
Musím pro chleba a mléko. (Kenyérért és tejért kell mennem.)
Dává na stůl snídani. (Az asztalra teszi a reggelit.)
Pozor! A dívat se (nézni vmit, vmire) ige mindig na elöljárót vonz:
Večer poslouchám rádio nebo se dívám na televizi.
Hasonlóan viselkedik a těšit se (örül vminek, nagyon vár vmit) ige is:
Už se těším na neděli. (Már alig várom a vasárnapot.)
A prosit ige szintén tárgyesetet vonz, de gyakran az "o" elöljáró előzi meg:
Prosím o novou knihu. (Kérek egy új könyvet.)
4.3 A RÁD rövid melléknév és használata
A rád rövid melléknév, ezért nemenként ugyanúgy változik, mint az on személyes névmás: rád, ráda, rádo, többes számban: rádi, rády, ráda. Ha utána ragozott igealak áll, magyar fordítása: szívesen csinál valamit, szeret valamit csinálni:
Rád poslouchám vážnou hudbu. | Szívesen hallgatok komoly zenét. |
Szeretek komoly zenét hallgatni. | |
Eva ráda vaří kávu. | Éva szeret kávét főzni. |
Naše dítě rádo umývá nádobí. | Gyerekünk szívesen mosogat. |
Rádi chodíme na procházku. | Szívesen járunk sétálni. |
Tagadó alakban a "ne" tagadószót a "rád"-dal írjuk egybe, és a tőbéli á lerövidül: nerad, nerada, neradi, nerady stb.
Ženy nerady chodí na fotbal. | A nők nem szeretnek meccsre járni. |
A "mít rád" jelentése: szeret valakit, valamit. Tagadáskor a "ne" az ige előtt áll:
Helena nemá ráda vážnou hudbu. | Ilona nem szereti a komoly zenét. |
My všichni máme rádi maminku. | Mi mindnyájan szeretjük anyukát. |
A "být rád, že" jelentése: örül, hogy ...
Jsem rád, že se vidíme. | Örülök, hogy látjuk egymást. |
Nejsi ráda, že už jsi hotová? | Nem örülsz, hogy már kész vagy? |
4.4. A sorszámnevek 1—19-ig
A cseh sorszámnevek a melléknévhez hasonlóan viselkednek. A první (első) és a třetí (harmadik) lágy típusú, a többi mind kemény típusú.
Kolikátý? (Hányadik?)
1. první | 11. jedenáctý |
2. druhý | 12. dvanáctý |
3. třetí | 13. třináctý |
4. čtvrtý | 14. čtrnáctý |
5. pátý | 15. patnáctý |
6. šestý | 16. šestnáctý |
7. sedmý | 17. sedmnáctý |
8. osmý | 18. osmnáctý |
9. devátý | 19.devatenáctý |
10. desátý |
4. 5. Időmegjelölés
Időmegjelölésre gyakran használjuk a jelző + időpontot kifejező főnévkapcsolatot elöljáró nélküli tárgyesettel, a magyarra különböző módon fordítjuk:
celý den, | každé ráno, | příští středu, | minulou hodinu |
(egész nap, | minden reggel, | jövő szerdán, | az elmúlt órában) |
Ha a hét napjait jelző nélkül használjuk időpont kifejezésre, a "v" elöljáró előzi meg a nap nevének tárgyesetben álló alakját:
V pátek mám práci, v sobotu taky nemám čas, ale v neděli mám čas celý den. (Pénteken dolgom van, szombaton sincs időm, de vasárnap egész nap ráérek.)
4.6 Óramegjelölés
Kolik je hodin? (Hány óra van?) kérdésben a hodina (óra) szó többes számú birtokos alakja szerepel, ahogy a válaszban is ez az alak lesz, ha a megelőző számnév négynél nagyobb. Egy után természetesen egyes számban lesz a főnév, kettőtől négyig pedig többes szám alanyesetben (figyeljük meg az ige alakjait is):
Kolik je hodin, Petře? | Je jedna hodina. |
Jsou dvě hodiny. | |
Jsou tři/čtyři hodiny. | |
Je pět/šest/sedm/deset ... hodin. |
V kolik hodin? (Hány órakor?) kérdésben a "v" elöljárót tárgyesettel használjuk, hasonlóan a válaszban is (ez azonban csak egyes számban okoz különbséget): V kolik hodin obědváš, Petře?— Obědvám vždy v jednu hodinu, ale v neděli obědvám ve dvě hodiny.
A félórákat a půl (fél) szó után a megfelelő sorszámnévvel fejezzük ki, a sorszámnév végződése -é (a třetí lágy í-je nem változik), egyetlen kivétel: je půl jedné (fél egy van, nem půl první!)
Kolik je hodin? Je půl jedné, půl druhé, půl třetí, půl čtvrté, půl páté ... (az ige nem változik). |
(Hány óra van? Fél egy van, fél kettő van, fél három van ...) |
Kdy? V půl jedné, v půl druhé, v půl třetí, v půl čtvrté, v půl páté ... |
(Mikor? Fél egykor, fél kettőkor, fél háromkor, ...) |
A negyedórákat a čtvrt (negyed) vagy tři čtvrtě (háromnegyed) és a "na" elöljáró kapcsolata fejezi ki a megfelelő tőszámnév tárgyesetével (ami a jedna kivételével megegyezik az alanyesettel):
Kolik je hodin? Je čtvrt na jednu, na dvě, na tři, na pět ... |
(negyed egy, negyed kettő ... van.) |
Je tři čtvrtě na jednu, na dvě, na dvanáct ... |
(Háromnegyed egy, háromnegyed kettő ... van.) |
Kdy? Ve čtvrt na jednu, na dvě, na devět, na jedenáct ... |
(Negyed egykor, negyed kettőkor ...) |
Ve tři čtvrtě na jednu, na dvě, na čtyři, na pět ... |
(Háromnegyed egykor, háromnegyed kettőkor ...) |
Összefoglalva: KOLIK JE HODIN?
egész | Je jedna (hodina). Jsou dvě hodiny. Je pět hodin. |
¼ | Je čtvrt na jednu, na dvě, na pět. |
fél | Je půl jedné. Je půl druhé. Je půl páté. |
¾ | Je tři čtvrtě na jednu, na dvě, na pět. |
KDY? V KOLIK HODIN?
egészkor | V jednu hodinu. Ve dvě hodiny. V pět hodin. |
¼-kor | Ve čtvrt na jednu, na dvě, na pět. |
félkor | V půl jedné. V půl druhé. V půl páté. |
¾-kor | Ve tři čtvrtě na jednu, na dvě, na pět. |
4.7 A visszaható igék (1)
A "se" szócska a visszaható névmás hangsúlytalan tárgyesete, csak igével együtt fordul elő, és azt jelzi, hogy a cselekvés az alanyra irányul. Jelentése tulajdonképpen magamat, magadat, magunkat, egymást stb.
umývat (mosni, mosogatni) | —umývat se (mosakodni) |
oblékat (öltöztetni) | —oblékat se (öltözködni) |
učit (tanítani) | —učit se (tanulni) |
Gyakran teljesen más igével fordítjuk le az ige + se szerkezetet, mint a kiinduló tárgyas ige volt:
vrátit (visszaadni) | —vrátit se (visszatérni) |
Sok ige csak "se"-vel fordul elő, bár jelentésében semmi visszaható nincs: dívat se (nézni), procházet se (sétálni), těšit se (örülni).
Az ige + se szerkezet általában külön szótári adat, kivéve ha egy személytelen mondatban az általános alanyt helyettesíti a visszaható igealak: V restauraci Sevastopol se vaří dobře. (A Sevastopol étteremben jól főznek.) Tam se dobře spí. (Ott jó aludni.) Az ilyen személytelen szerkezetek gyakoriak a cseh nyelvben, ezért használatukról még szó lesz.
Pozor! A "se" szócska a mondatban mindig az első mondatrész után következik: Eva se učí dobře. Učí se Eva dobře? Naše malá Eva se vždycky učí dobře. Eva a Jana se učí dobře. Vidíš, jak se učí Eva?
Az a, ale kötőszó nem számít mondatrésznek, utánuk közvetlenül nem állhat a "se" szócska: Ráno vstávám a oblékám se. Pavel není dobrý žák, ale Petr se učí dobře.
5.1 A hímnemű élőlényt jelentő főnevek többes száma
a) A hímnemű élőlényt jelentő főnevek többes szám alanyesetben általában lágy -i végződést kapnak, a velük álló névmások végződése szintén -i, a mellékneveké pedig hosszú í.
A lágy i/í előtt álló kemény tővégi mássalhangzó meglágyul (megváltozik). Lágy és semleges tövűeknél nincs újabb lágyulás:
ten můj moderní muž | —ti moji moderní muži |
ten náš milý Němec | —ti naši milí Němci |
A tővégi d, t, n kiejtése természetesen meglágyul az i/í előtt:
ten mladý pán je nadaný | ti mladí páni jsou nadaní |
(ezek a fiatal urak tehetségesek) | |
ten student je pilný | ti studenti jsou pilní |
(ezek a diákok szorgalmasak) |
Az alábbi kemény mássalhangzók lágyulásakor hangváltozásra kerül sor. Ez a hangváltozás a cseh nyelv egyik jellegzetessége, érdemes jól begyakorolni, mert még többször elő fog fordulni!
k | →c | ten vysoký Polák | —ti vysocí Poláci |
h,g | →z | ten drahý soudruh | —ti drazí soudruzi |
ch | →š | Vy jste Čech? | —Vy jste Češi? |
r | →ř | On je dobrý doktor. | —Oni jsou dobří doktoři. |
b) Egyes rövid (egyszótagú) hímnemű főnevek, főként a menzetiséget jelölők, többes szám alanyesetben -ové végződést kapnak:
Švéd, Rus, Ital, Fin |
—Švédové, Rusové, Italové, Finové |
náš otec, můj syn |
—naši otvocé, moji/mí synové |
ten pan |
—ti páni vagy (megszólításban:) pánové! |
Szintén -ové végződést kapnak az a-ra végződő hímneműek kivéve az -ista képzősöket:
ten kolega, hrdina (hős) | —ti kolegové, hrdinové |
c) A -tel végű (foglalkozást jelölő) és az -an végű (lakost jelölő), valamint az -ista képzős hímnemű főnevek végződése többes szám alanyesetben -é: učitelé, Pražané (prágaiak), Angličané (angolok).