Egy történet csak shi szótagokból
auxiliaire
, 2014. január 10. 20:50
Egy történet, ami teljes egészében csak shi szótagokból épül fel
A képen egy olyan történet olvasható, amelynek minden egyes szava kizárólag shi szótagból áll. Mandarin kínai nyelven íródott, és teljesen értelmes szöveg.
shí shì shī shì shí shì, shì shī,
shì shí shí shī.
shī shì shí shí shì shì shì shī, shí shí,
shì shí shī shì shì.
shì shí, shì shī shì shì shì.
shī shì shì shì shí shī, shì shī shì,
shǐ shì shí shī shì shī.
shī shì shí shì shí shī shī, shì shí shì.
shí shì shī, shī shì shǐ shì shì shí shì,
shí shì shì, shī shì shǐ shì shí shì shí shī shī.
shí shí, shǐ shí shì shí shī shī shì shí shí shī shī.
shì shì shì shì.
Aki a tankötelességének éveit becsülettel végigülte az iskolapadban, bizonyára hallott róla, hogy az unatkozó költők és írók hajlamosak nyelvi játékokkal szórakoztatni magukat és másokat. A görögök időmértékes verseket írtak, Arany ütemhangsúlyokkal játszott, Babits az azonos mássalhangzóval kezdődő szavakat szerette összefűzni, Kosztolányi pedig a valagával kapcsolatos jókívánságait küldte el Karinthynek egy vers sorkezdő betűibe rejtve.
Mindegyiknek megvan a maga zsenialitása, és igényel egyfajta virtuózitást.
Valójában maga a nyelv (és írás) kínál számtalan sajátos lehetőséget az ilyen játékok űzésére. De ha a szabály az lenne, hogy csak "shi" (ejtsd kb. sö) szótagból lehetne szavakat alkotni, akkor a legtöbb nyelv kiesne a játékból.
Nem úgy a kínai!
A kínai nyelvben ugyanis a hangsúlyok kiemelt jelentősége, megkülönböztető szerepe lehetővé teszi, hogy akár egész mondatokat írjunk olyan szavakból, amik közel egyforma hangokból állnak. Ez azt jelenti, hogy egy szó jelentése nem csak attól függ, hogy milyen mássalhangzók és magánhangzók vannak benne, hanem attól is, hogy milyen hangsúllyal ejtjük őket.
Nem olyan kivételes dolog ez, más nyelvekben is megtalálható, mint a thai vagy a vietnámi, de akár európai nyelvek között is, mint a svéd, vagy a szlovén. Kína standard nyelvében a mandarinban négy szótaghangsúly van amellett, hogy létezik egy ötödik, hangsúlytalan szótagfajta is (ami nem szerepel a fenti történetben). A kantoni nyelvjárásban viszont majdnem a duplája a lehetséges hangsúlyok száma.
A történet a hangsúlyok kiemelt szerepét hivatott demonstrálni a kínai nyelvben, és valószínűleg Chao Yuenrentől származik, aki 1970-ben mutatta be egy torontói előadásában (Henry Rogers: Writing Systems, Blackwell publishing 2005, 29. o.).
Fordítás:
Élt egy Shī nevű költő egy kő házban, és oroszlán húst akart enni, és megfogadta, hogy megeszik belőlük tízet. A piacra járt, hogy oroszlánt keressen, és az egyik nap tíz órakor éppen látott ott tizet. Shī nyíllal megölte az oroszlánokat, és összeszedte a tetemüket, hogy hazavigye őket a kő házába. A háza össze volt csöpögtetve vízzel, így megkérte a szolgáit, hogy lássanak neki felszárítani. Aztán hozzálátott megenni a tíz oroszlán tetemét. Csak akkor vette észre, hogy ezek valójában kőoroszlánok voltak. Próbáld megmagyarázni a rejtélyt.
Hozzászólások (6):
6
mederi
2022. február 12. 17:35
Igazi "ma(n)dárin" szóló nyelv a mandarin..
Ha fiatalabb lennék mai fejemmel nagy kedvem volna megtanulni.. :)
Eszembe jut róla, hogy a nyelvek mai sokféle hangzása talán abból ered, hogy a valamikori ősi környezet legkedvesebb, vagy legfélelmetesebb élőlényeitől vagy élőnek vélt és érzelmeket keltő zörejeitől tanulták meg a hangos beszédet, és kivétel nélkül a legnagyobb sikerrel!!
Nem véletlen, hogy, a hegyi nyelvekben a számomra mássalhangzóknak tűnő torlódás hangcsoportok jellemzőek, a tengerparti, vagy óceáni szigeteki nyelvek a vizek kellemes hullámzását dalolják a fülünkbe magánhangzók "sokaságának" használatával.. A kínai és más keleti nyelvek úgy hangoznak, mintha madarak csicseregnének..
Ilyen alapon úgy tűnik számomra, hogy a nyelvek eredete nagyon is köthető a valamikori környezetükhöz, és szinte megjelenhet előttünk, mai emberek előtt.. :)
Ezért nem örülök annak, hogy a "globális gondolkozás" keretében a világ nyelveinek csodálatos változatosságát az emberiség kárára minimalizálni akarják!! Ez ugyanakkora meggondolatlanság, mint az állat és növény világ valamikori gazdag diverzitásának mai szomorú állapotáig történt majdnem visszavonhatatlan lecsökkentése a modern ember hibájából..
-Ezúton is emlékeztetnék arra, hogy a magyarban az ikes igék éppen azért jöttek létre, vagy hozták be nyelvünkbe okos emberek (nem tudhatom hogy pontosan hogy történt), hogy ne csak a célokhoz vezető utakon gondolkozzunk, hanem az elérhető célok várható következményekre is gondoljunk.
Lassítsuk optimálisan a fejlődést, mert így biztonságosabbá tehetjük a világot!!
5
mederi
2022. február 12. 17:33
Igazi "ma(n)dárin" szóló nyelv a mandarin..
Ha fiatalabb lennék mai fejemmel nagy kedvem volna megtanulni.. :)
Eszembe jut róla, hogy a nyelvek mai sokféle hangzása talán abból ered, hogy a valamikori ősi környezet legkedvesebb, vagy legfélelmetesebb élőlényeitől vagy élőnek vélt és érzelmeket keltő zörejeitől tanulták meg a hangos beszédet, és kivétel nélkül a legnagyobb sikerrel!!
Nem véletlen, hogy, a hegyi nyelvekben a számomra mássalhangzóknak tűnő torlódás hangcsoportok jellemzőek, a tengerparti, vagy óceáni szigeteki nyelvek a vizek kellemes hullámzását dalolják a fülünkbe magánhangzók "sokaságának" használatával.. A kínai és más keleti nyelvek úgy hangoznak, mintha madarak csicseregnének..
Ilyen alapon úgy tűnik számomra, hogy a nyelvek eredete nagyon is köthető a valamikori környezetükhöz, és szinte megjelenhet előttünk, mai emberek előtt.. :)
Ezért nem örülök annak, hogy a "globális gondolkozás" keretében a világ nyelveinek csodálatos változatosságát az emberiség kárára minimalizálni akarják!! Ez ugyanakkora meggondolatlanság, mint az állat és növény világ valamikori gazdag diverzitásának mai szomorú állapotáig történt majdnem visszavonhatatlan lecsökkentése a modern ember hibájából..
-Ezúton is emlékeztetnék arra, hogy a magyarban az ikes igék éppen azért jöttek létre, vagy hozták be nyelvünkbe okos emberek (nem tudhatom hogy pontosan hogy történt), hogy ne csak a célokhoz vezető utakon gondolkozzunk, hanem az elérhető célok várható következményekre is gondoljunk.
Lassítsuk optimálisan a fejlődést, mert így biztonságosabbá tehetjük a világot!!
4
auxiliaire
2014. január 12. 13:38
@mederi: Bocsánat, a kínai szó helyesen: 时时 (egyszerűsített kínai) a szövegben: 時時 (hagyományos kínai).
3
auxiliaire
2014. január 12. 13:33
@mederi: Minden kínai karakter egy szótag, tehát egy shi, valamilyen hangsúllyal, amiből négyféle van a szövegben: shí, shǐ, shì és shī. De egy szó több szótagból és így több jelből is állhat, ezért a variációk lehetősége ennél jóval nagyobb. Egy egyszerű példája ennek a szövegben is szereplő 常常 shíshí = "gyakran" szó, aminek egyetlen jele önmagában csak időszakot jelentene.
2
mederi
2014. január 12. 11:19
Bocsi, látom, több van négynél az eredetiben..
1
mederi
2014. január 12. 11:18
Én csak négyféle írásmódú shí-t látok. Kínai jelekkel több is van, vagy fix szókapcsolatok önálló értelemmel, ill. a szórend is nagymértékben meghatározó lehet?
