d) A -ský, -cký képzős mellékneveknél az egész képző meglágyul ha hímnemű élőlényt jelölő főnévvel állnak többes számú alanyesetben:
-ský→ -ští, -cký→ -čtí.
| ten český učitel | —ti čeští učitelé |
| ten maďarský student | —ti maďarští studenti |
| ten německý host | —ti němečtí hosté |
e) Rendhagyó többes számok:
| člověk (ember): | Ti sympatičtí lidé jsou moji známí. |
| (Ezek a szimpatikus emberek az ismerőseim.) |
| přítel (barát): | Všichni moji přátelé jsou studenti. |
| (Minden barátom diák.) |
|
to dítě (gyerek, egyes számban semleges nemű, többes számban nőnemű: věc-típusú!): |
Ty děti jsou veselé. |
| (Ezek a gyerekek vidámak.) |
| host (vendég): | Naši milí hosté už jsou tady. |
| (A kedves vendégeink már itt vannak.) |
5.2 Elöljárós eset (2)
Elöljárós esetben a kemény tövű főnevek a következő végződéseket veszik fel:
| semleges mássalhangzó után: | -e (na stole, ve škole, na obraze) |
| d, t, n és ajakhangok után: | -ě (v Brně, v autě, v Europě) |
Pozor! A torokhangokra (k, h, ch) és r-re végződő főneveknél a végződés a szó nemétől függ:
| hím- és semleges neműek: | -u (v parku, v Československu, v míru (békében)) |
Egyes hím- és semlegesnemű főnevek (főként az átvett idegen szavak) -e helyett szintén -u végződést kapnak: v hotelu, v rádiu; gyakran mindkét féle végződés lehetséges: v autobusu, v autobuse.
| Nőneműek lágyulás után: | -e (a lágyulások megegyeznek a többes számnál leírtakkal) |
k→c,
h→z,
ch→š,
r→ř
taška: V tašce mám zajímavé knihy.
Praha: V Praze žijí Pražané.
střecha (tető): Na střeše je komín (kémény).
Věra: Mluvíme o Věře. (Veráról beszélünk.)
5.3 Jelen idejű igeragozás (2)
A már megismert á és i típusú igeragozás mellett a harmadikhoz, az e-típusúhoz, leggyakrabban az egyszótagú igék tartoznak. Ezek jelenidejű töve mindig megváltozik a főnévi igenévhez képest, ezért azt is meg kell tanulni:
| číst (čt-) | jít (jd-) | psát (píš-) | ||
| (já) | čtu | jdu | píšu | -u |
| (ty) | čteš | jdeš | píšeš | -eš |
| (on) | čte | jde | píše | -e |
| (my) | čteme | jdeme | píšeme | -eme |
| (vy) | čtete | jdete | píšete | -ete |
| (oni) | čtou | jdou | píšou /píší | -ou |
Az e típusú ragozás egyik változata a je típus. Főként a főnévi igenévben -ovat végződésű igék tartoznak ide. Jelen időben az -ovat-ból -uj lesz, ehhez járulnak a fenti személyragok, amelyek az irodalmi nyelvben eltérhetnek a beszélt nyelvi alakoktól:
děkovat (děkuj-)
| (já) děkuju, | irodalmi nyelvben: děkuji |
tovább nincs eltérés: děkuješ, děkuje, děkujeme, děkujete
| de (oni) děkujou, | irodalmi nyelvben: děkují |
| Nem -ovat végű je típusú igék: | pít (inni)—piju, piješ, pije |
| mýt (mosni)—myju, myješ, myje |
Az -i, -í végződés a választékos nyelvben néhány más, lágy mássalhangzóra végződő tövű igénél is elfordul, pl. oni píší.
5.4 A vědět és umět igék használata
znát =(ige, folyamatos ige) ismer
A magyar "tudni" igének két cseh ige felel meg: a vědět (vím, víš, oni vědí) után többnyire mellékmondat áll, amíg az umět (umím, umíš, oni umějí) után általában főnévi igenév áll. A vědět értesültséget, az umět pedig valamilyen cselekvésre való képességet fejez ki:
Nevíte, kde je Hlavní ulice? Karle, nevíš, kolik je hodin? Naše děti už umějí číst a psát. Umíte česky? (=Umíte mluvit česky?)
5.5 A chtít ige és ragozása
A chtít (akarni) ige ragozása lényegében e típusú:
(já) chci, chceš, chce, chceme, chcete, (oni) chtějí.
Pozor! A chtít igét csehben akkor is használják, amikor magyarban az udvariasabb "kérek"-et részesítenék előnyben:
Nechcete ty noviny? (Nem kéri ezt az újságot?)
5.6 Határozók képzése melléknevekből
A határozók képzése általában a tőhöz járuló -e (-ě) képzővel történik, amely előtt a kemény mássalhangzók a már megismert módon meglágyulnak:
| dobrý | —dobře | veliký | —velice | rychlý | —rychle |
| (jó | —jól) | (nagy | —nagyon) | (gyors | —gyorsan) |
| pěkný | —pěkně | krátký | —krátce | moderní | —moderně |
| (szép | —szépen) | (rövid | —röviden) | (modern | —modernül) |
5.7 Egyes országok és lakosaik neve
| Ország | Melléknév | Hímnemű lakos | Nőnemű lakos | |
| Anglie | anglický | Angličan | Angličanka | |
| (Velká Británie) | ||||
| Bulharsko | bulharský | Bulhar | Bulharka | |
| Československo | československý | |||
| (Československá socialistická republika= ČSSR | ||||
| Čechy (v Čechách) | český | Čech | Češká | (cseh) |
| Morava (na Moravě) | moravský | Moravan | Moravanka | (morva) |
| Slovensko (na Slovensku) | slovenský | Slovák | Slovanka | (szlovák) |
| Finsko | finský | Fin | Finka | |
| Francie | francouzský | Francouz | Francouzka | |
| Itálie | italský | Ital | Italka | (olasz) |
| Jugoslávie | ||||
| Srbsko | srbský | Srb | Srbka | (szerb) |
| Charvátsko | charvátský | Charvát | Charvátka | (horvát) |
| Maďarsko | maďarský | Maďar | Maďarka | |
| (Maďarská lidová republika=MLR) | (MNK) | |||
| Německo | německý | Němec | Němka | |
| (Německá demokratická republika=NDR) | (NDK) | |||
| (Německá spolková republika=NSR) | (NSZK) | |||
| Norsko | norský | Nor | Norka | (norvég) |
| Polsko | polský | Polák | Polka | (lengyel) |
| Rakousko | rakouský | Rakušan | Rakušanka | (osztrák) |
| Rusko | ruský | Rus | Ruska | |
| (Sovětský svaz=SSSR) | ||||
| Řecko | řecký | Řek | Řekyně | (görög) |
| Spojené státy (americké) | (USA) | |||
| americký | Američan | Američanka | ||
| Španělsko | španělský | Španěl | Španělka | |
| Švédsko | švédský | Švéd | Švédka |
|
| Švýcarsko | švýcarský |
Švýcar |
Švýcarka |
(svájci) |
5.8 A visszaható igék (2)
A "si" szócska a visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó esete, csak igével fordul elő, és azt jelenti, hogy a cselekvés az alany részére történik. Jelentése tulajdonképpen magamnak, magadnak, magának, egymásnak stb. Akkor használjuk, ha az igével kifejezett cselekvés valóban az alany javát szolgálja, de ezt nem akarjuk különösképpen kiemelni:
| Uvařím pro matku kávu. | (Főzök anyának egy kávét.) | |
| De: | Uvařím si kávu. | (Főzök —magamnak— egy kávét.) |
| Kupuju pro sestru šaty. | (Egy ruhát veszek a húgomnak.) | |
| De: | Co si kupuješ? | (Mit veszel —magadnak—?) |
| Oni si vždycky pomáhají. | (Mindig segítenek egymásnak.) | |
| My si rozumíme, že ano? | (Értjük egymást, ugye?) |
A "si" szócska biztos használatát csak gyakorlat útján sajátíthatjuk el, mivel, a "se"-től eltérően, általában nem képez új szótári alakot. Vannak azonban igék, amelyek szinte kizárólag csak a "si"-vel fordulnak elő, pl. myslet si (gondolni). A "si" szócska mondatban a "se"-hez hasonlóan a második (hangsúlytalan) helyet foglalja el (vö. 4.7. pont):
| Co si myslíš? | (Mit gondolsz?) |
| Koupíš si ty nové šaty? | (Megveszed azt az új ruhát?) |
| Eva a Jana si pomáhají. | (Éva és Jana segítenek egymásnak.) |
6.1 Egyes számú birtokos eset
a) A birtokos eset (kérdőszava: koho, čeho) a cseh nyelvben az egyik leggyakrabban használt eset. Nagyon sok elöljáró jár birtokos esettel (pl. bez nélkül, do -ba, -be, z -ból, -ből).
A főnevek végződése birtokos esetben:
| -a | (PÁN típus) | bez pána, bez Karla, bez doktora |
| -a | (MĚSTO típus) | do Československa, do města, z okna |
| -u | (HRAD típus) |
megj. lejjebb!, z hradu, do domu, do autobusu |
| -y | (ŽENA típus) | bez ženy, do Prahy, bez kolegy(!, [hn]) |
| -e |
(MUŽ, STROJ típus) |
bez muže, do stroje, do čaje |
| -e | (PÍSEŇ, ULICE típus) | do ulice, bez písně |
| -e | (MOŘE típus) | do moře |
| -í |
(NÁDRAŽÍ típus) | z nádraží, bez cvičení |
| -i |
(VĚC típus) |
bez věci, bez starosti |
Pozor! Néhány HRAD típusú főnév -u helyett -a végződést vesz fel. Mivel általános szabály nincs, a szótárakban szerepel a szó egyes számú birtokos végződése is. A legfontosabb ilyen főnevek a következők:
—a hét napjai: do pondělka, do úterka, do čtvrtka, do dneška (máig), kivéve: do pátku
—a hónapok nevei: do ledna, do února, kivéve: do listopadu
—helységnevek, főként az -ov, -ín, -ýn végűek: z Berlína, Londýna
—egyéb (főként egy-két szótagú) főnevek: národ, oběd, večer, jazyk, chléb — bez chleba, sýr (sajt), les (erdő), dvůr — do dvora (udvar).
Pozor! Rendhagyó módon -e végződést kap a den (nap) és týden (hét) hímnemű főnév: konec týdne (a hétt vége), od toho dne (attól a naptól). A paní főnév egyes számban nem változik, így a birtokos esetben is paní marad: dcera tamté paní (annak a hölgynek a lánya).
b) A melléknevek, birtokos és mutató névmások végződése birtokos esetben a következő:
| hím- és semlegesnemben: | -oho | -ého/-eho | -ého/-ího | |
| do | toho | mého | nového | domu |
| do | jednoho | našeho | moderního | města |
| nőnemben: | -é | -é/-í | -é/-í | |
| do | té | mé | nové | školy |
| do | jedné | naší | moderní | země |
6.2 A birtokos szerkezet
A "valakinek a valamije" típusú birtokos szerkezetben, a magyartól eltérően, a cseh első helyre teszi a "birtokot", azt követi a birtokos esetben álló "birtokos":
| Náš malý Pavel má novou tašku. | →taška našeho malého Pavla |
| (Palinknak új táskája van.) | (a mi kis Palink táskája) |
| Ta dívka má novou adresu. | →nová adresa té dívky |
| (A lánynak új címe van.) | (a lány új címe) |
| Náš dům ma červenou střechu. | →červená střecha našeho domu |
| (Házunknak piros teteje van.) | (a házunk piros teteje) |
6. 3 Birtokos esettel járó elöljárók
| OD —DO |
(-tól -ig) |
Čekám tady od čtvrt na dvě. Pracujeme od rána do večera. od kdy (mióta) |
| Z—DO | (-ból -ba) | Jedeme z Maďarska do Československa. |
| PODLE | (szerint) | Znám Evu jen podle fotografie. (Csak fényképről ismerem Évát.) |
| U | (-nál,-nél) |
Kdo je u telefonu? |
| VEDLE | (mellett) | Eva sedí vedle Anny. |
| BLÍZKO | (közel) | Novákovi bylí blízko Prahy. (Novákék Prága közelében laknak.) |
| BEZ | (nélkül) | Bez práce nejsou koláče. (Munka nélkül nincs kalács. Közmondás.) |
6. 4 Birtokos eset használata mennyiséget jelentő szavak után
Birtokos esetbe kerül a főnév mértékegységek és mennyiséget jelölő főnevek után is:
KILO: (jedno) kilo, dvě kila, pět kilo bíleho chleba
DEKO: (jedno) deko, dvě deka, deset deka černé kávy
METR, LIRT: metr krásné látky, litr červeného vína
KUS (darab), KOUSEK (kis darab): kousek čokolády, dortu
PŮL (fél+mértékegység): půl kila, půl metru, půl hodiny
KOLIK, TOLIK (mennyi, ennyi): kolik vína, kolik času. Dnes nemám tolik práce jako včera. (Ma nincs annyi munkám, mint tegnap.)
HODNĚ, MNOHO, MOC (sok): V kávě je mnoho cukru. Nemá moc času.
MÁLO (kevés), TROCHU (egy kevés, egy kicsi): Nechceš trochu čokolády?
DOST (elég): Nemusíme pospíchat, máme ještě dost času.
VÍCE (több), MÉNĚ (kevesebb): Pije více mléka a méně vína. (Több tejet és kevesebb bort iszik.)
Egyes közneveket is használhatunk mennyiségjelölőként: láhev francouzského koňaku, sklenice kávy (egy pohár kávé), talíř teplé polévky (egy tányér meleg leves) stb.
A CO, NIC, NĚCO (valami) után álló melléknév is birtokos esetbe kerül: Co je nového? (Mi újság?)-Nic dobrého. (Semmi jó.) Vidíš něco zajímavého? (Látsz valami érdekeset?)
6.5 A sorszámnevek (2)
Tíztől felfelé a sorszámneveket szabályosan képezzük:
| 11. | jedenáctý | 20. | dvacátý |
| 12. | dvanáctý | 30. | třicátý |
| 14. | čtrnáctý | 50. | padesátý |
| 15. | patnáctý | 60. | šedesátý |
| 16. | šestnáctý | 70. | sedmdesátý |
| 17. | sedmnáctý | 80. | osmdesátý |
| 18. | osmnáctý | 90. | devadesátý |
| 19. | devatenáctý | 100. | stý |
Az összetett sorszámnevek minden tagját ragozzuk:
| dvacátá pátá stránka | —a huszonötödik oldal |
| čtu dvacátou pátou stránku | —a huszonötödik oldalt olvasom |
| do dvacáté páté stránky | —a huszonötödik oldalig |
stb.
6.6. A hónapok nevei
|
január |
leden | do ledna | v lednu |
| február | únor | do února | v únoru |
| március | březen | do března | v březnu |
| április | duben | do dubna | v dubnu |
| május | květen | do května | v květnu |
| június | červen | do června | v červnu |
| július | červenec [HN] |
do července | v červenci |
| augusztus | srpen | do srpna | v srpnu |
| szeptember | září [SN] |
do září | v září |
| október | říjen | do října | v říjnu |
| november | listopad | do listopadu | v listopadu |
| december | prosinec [HN] |
do prosince | v prosinci |
6.7 Dátumok megadása
Dátumok megadásakor is a birtokos esetet használjuk:
Kolikátého je dneska? (Hányadika van ma?)
Dnes je dvacátého třetího ledna. (Ma január 23-a van.)
V sobotu je pátého prosince. (Szombaton december 25-e van.)
Kdy je svátek práce?—Prvnáho máje. (Május 1-jén, csak ebben az esetben "máj" (költ., [HN]), különben mindig "květen"!)
6.8 A PÁN típusú főnevek egyes számú tárgyesete
Az élő hímnemű főnevek és a velük álló melléknevek tárgyesete megegyezik a birtokos esetükkel:
Navrátilovi mají dvě děti: dceru Janu a syna Milana.
Našeho milého dědečka mají všichni rádi.
6.9 A melléknév alakú főnevek
A melléknév alakú főnevek nagy többsége személyt jelöl és nemenként változik:
| příbuzný—rokon (férfi) | známý—ismerős (férfi) |
| příbuzná—rokon (nő) | známá—ismerős (nő) |
| Čekám na jednoho známého. | (Egy ismerőst várok.) |
| Vidím tu tvou krásnou příbuznou. | (Itt látom a szép rokonodat.) |
A lágy melléknevekről alanyesetben nem derül ki a nemük: ten/ta průvodčí (kalauz férfi/nő), de pl. tárgyesetben már igen:
| Vidíš toho průvodčího? | (Látod azt a kalauzt?— férfit) |
| Vidíš tu průvodčí? | (Látod azt a kalauznőt?) |
Azok a melléknév alakú főnevek, amelyek nem személyt jelölnek, általában semlegesneműek: spropitné (borravaló), vstupné (belépődíj), drobné (aprópénz).
ISMÉTLÉS: Elöljárószavak: u, na, pro, z, od, do, podle, blízko, v, vedle, bez
7.1 A felszólító mód
a) Az ige felszólító módját a jelen idejű tőből képezzük, úgy, hogy a többes szám 3. személyű alak utolsó magánhangzóját vagy diftongusát elhagyjuk. Ha a tő d, t, n-re végződik, ezek meglágyulnak. A tővégi -aj-ból -ej lesz.
| oni T/3 | mluví | uklízejí | studují | nesou | berou |
| mluv! | uklízej! | studuj! | nes! | ber! | |
| oni T/3 | sedí | platí | jedou | poradí | zůstanou |
| seď! | plať! | jeď! | poraď! | zůstaň! | |
| oni T/3 | dělají | obědvají | čekají | říkají | dají |
| dělej! | obědvej! | čekej! | říkej! | dej! |
Ha az ige tövében hosszú magánhangzó áll, felszólító módban lerövidül, ou diftongusból pedig u lesz:
| oni T/3 | píšou | vrátí se | ukážou | kupí | kouří |
| piš! | vrať se! | ukaž! | kup! | kuř! |
Ha az utolsó magánhangzótól megfosztott (T/3) tő nem tartalmaz magánhangzót vagy két mássalhangzóra végződik, a felszólító módban -i végződést kap:
| oni T/3 | čtou | jdou | spí | vezmou | sednou si |
| čti! | jdi! | spi! | vezmi! | sedni si! |
Pozor! A szótagképző r, l magánhangzónak számít:
oni drží—drž! (tartsd!), oni mlčí—mlč! (hallgass!=ne beszélj;maradj csendben)
b) A fent képzett felszólító alakok egyes számú 2. személyűek, tehát tegező alakok. Többes szám 1. személyben -me, 2. személyben—magázáshoz is— pedig -te végződést vesznek fel. Ezek előtt az esetleges -i végződésből -e (d, t, n és ajakhangok után -ě) lesz:
| oni T/3 | mluví | — | mluv! | (beszélj!) |
| mluvte! | (beszéljetek! beszéljen! beszéljenek!) | |||
| mluvme! | (beszéljünk!) | |||
| oni T/3 | čtou | — | čti! | (olvass!) |
| čtěte! | (olvassatok! olvasson! olvassanak!) | |||
| čtěme! | (olvassunk!) | |||